Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-01-01 / 1. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 1. szám. Csütörtök, januárhó 1-éh. KÖZLÖN Politikai, társai almi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. IVteg-jelenil*. lifc*oiiU<é"rit kétszer: vasárnap oosütÖi*tÖ4s.<>ix. ELŐFIZETÉSI DIJ h«lyben hájhoz hordva vagy postán bementve kildvo : Egész évre . • • 6 íri Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ »0 kr. Lapunk számára hirdetése': felvételére fel van jogosítva: HAASBNSTEIIS és VOtiLKR ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájcz minden fővarosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utoza 891. számú ha/, hova a lap szellemi részét illeti) minden közleményt ozimezni kérüutí Itiadóliiv^tal: Kishid-utcza 988. sz ház, Pová? :a

v Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. E?jes szám ára 10 kr apható a nyomdájába é« Lepage Lajos^ könyvkei psítedésében. Hirdetések jutányos irón vétetnek tel. „]S y i 111 6 r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt airdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros poítautalvannyal. A hirdetésekért jicő ösazeg lielybsu fiístenilo Előfizetési felhivás a il a n politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap 1885. évi X I-ik évfolyamára. Előfizetési <iij : Egész évre . . 8 írt. Félévre ... 3 fri. Évnegyedre . . 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatal, Povázsay testvérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetni. B.-Gsabán deczember hóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhtvt&dft. Budapest, deczernber 28-án. Egyezmény a magyar német és szerb kormány közt a száj-és csülökvészre illetőleg a sertésekre nézve fenállott határzár megszüntetésére vonatko zólag. A rövid idővel ezelőtt Szerbia felől Magyarország elzárt száj- és csülökvész ügyében a legújabb időben örvendetes változások állottak be, melyekkel azon bajok, a melyek e vész után Szerbia sertéskereskedelmére s Magyarország sertés kivitelére követke/.tek volna, végre elhárittattak. A „Pester Correspondez" kompetens forrásból a következőkről értesül : A nevezett vész, mely először is Kőbányán a szerb sertéseknél mutatkozott, mint a szerb kormány azonnal elrendelt utánjáratai bebizonyiták, Bolgárországból hozatott át Szerbiába. A magyar kormányra nézve ennek azon kellemetlen folyománya volt, hogy a sertés bevitelt S/.erbiából szükségképpen el kelle tiltania egyidőre. A/.on körülmény folytán, hogy a sertéskereskedés Szerbiának egyik leggazdagabb jövedelemforrása, s hogy' tudvalevőleg Magyarország ezen szerb kivitelnek egyedüli s legkedvezőbb piacza, a f-zerb kormány indíttatva érezte magát a vész kitörte után rögtön nemcsak a legszigorúbb intézkedéseket tenni annak gyökeres elfojtására, hanem egyszersmind állategészségügyi intézkedések által ily dögvész behurczidásának lehetőségét maradaudóan megakadályozni. Egy ezen értelemben kormányunk s a szerb kormány között november 24-én létrejött egyezményből ezen elővigyázati rendszabályok meghatározása következett, melyeket a szerb kormány azonnal, s a legnagyobb lelkiismeretességgel keresztül is vitt. Nagyrészben a szerb kormány ezen gondoskodásán ás köszönhető, hogy néhány nap előtt Szerbiában a száj- és csülök dögvész megszűnte konstatáltathatott. A magyar kormány erre nagyon természetesen sietett a behozatali tilalmat Szerbiával szemben e tény konstatálása után megszüntetni, s ez idő óta a szerb sertésbevitel több heti fenakadás után ismét rendes folyamatba jött. A szerb kormány most a magyar részről tanúsított előzékenységnek hálás elismeréséül felkérte a magyar kormányt, hogy Szerbiába képviselőket küldjön, hogy a Nisch és a bolgár határokon elrendelt állategészségügyi intézkedések czélszerüségéről meggyőződjék, a melyek által a kiadott rendeletek szigorú megtartása mellett a dögvész minden ezutáni behurczolása Bulgáriáöól meg akadályozható. A magyar kormány e felszólításnak engedett, s ily küldetéssel Lipthay miniszteri tanácsos és Jamnitzky miniszteri titkár, mint a magyar kereskedelmi minisztérium képviselői Szerbiába utaztak. Szerbiában a kényszerhelyzet, mely a magyar kormánynak a szerb sertések elleni behozatali tilalmat kötelességévé tette, jóváhagyólag elismertetett, bármily ér • zékenyen sujtotta is ezen intézkedés Szerbiát. Természetes, hogy ehez hozzájárult a magyar kormány előzékeny eljárása a szerb tenyésztőkkel szemben, kiknek sertés küldeményei a dögvész kitörtekor Kőbányán vesztegzár alatt tartattak. Ezeknek t. i. az etetési költségek többlete s az eladási ár leszállása megtéríttetett : oly előny, melyben a magyar kormány csakis a szerb tenyésztőket, nem pedig a hazai tenyésztőket részesítő. A szerb tenyésztők ezért a szerb lapokban köszönetüknek élénk kifejezést adtak, a mi bizonyára u monarchia és Szerbia közti barátságos viszony megerősítésére hat. Reménylhető, hogy a transaktiók, melyekre a magyar kormány képviselőinek Szerbiába utazása Belgrádban alkalmat fog adni, biztosítékot szolgáltatnak arra, hogy Magyarország ós Szerbia érdekei, melyek a két ország közti folytatólagos kereskedéshez kötvék, jövőben semmiféle hasonló veszélyeknek kitéve nem lesznek. Hogy a most már bevégzett epizód által Magyarország érdekei is veszélyeztetve voltak, abból is látható, hogy a német kormány is a magyar részről Szerbiával szemben elrendelt határzár után azonnal saját részéről is a Magyaiország felől hozzá vitt sertések ellen a határzárt elrendelte. Németország részéről a dögvész megszűnte után a legnagyobb előzékenység tanúsíttatott. Az itt A JtóSTOYEí KÖZLÖNY" T4RCZAJ Az érzéki észrevevásekről. Benka Gyulától. (Folytatás ) Végre a látás a térben megjelenő önfényü vagy fényt visszaverő tárgyak alakiságának, nagyságának, távols-ágénak, mozgásának, színének s ezzel a tárgyi világ minőségi különbségeinek megismerésére vezető leghatalmasabb érzék, mely az összes érzékek működését kiegészíti, javítja s kivált az érzéssel, tapintással s hallással kapcsolatban a külvilág tárgyai, tüneményei s tényei felől a legmegbízhatóbb oktatónkká s nevelőnkké válik — Jelentőségét már azon körülmény is eléggé sejtbetővé tes^i, bogy érzéki tapasztalatainkból szőtt képzeteink •/

1

0-ed részét ha nem is kizárólag, de főként a szem segítségével szerezzük. A szem a látás szerve. A látás közege pedig a fény, melynek teljes hiánya a sötétség, elégtelen volta a homály, zavartalan teljessége a fehérs különböző árnyalatú töredékeiből származik a színpompa, mely előttünk a mindet környező világot oly változatossá, annyira széppé és élvezetessé teszi. Alapszínek a veres, a sárga, a kék, átmenetek pedig a veres és sárga keveredéséből keletkező narancs, a sárga és kék keveredéséből keletkező zöld, s a veres és kék keveredéséből eredő ibolyaszín vagy lila. Ezen színek egymást kiegészítő kölcsönhatást mulatnak..így a .veres kiegészítője a zöld, s tán azért tetszik szemünknek a rózsabimbó, a kaméiia. A narancs kiegészítője a kék, s nem szép-e a kék egen a csillagok narancsfényű ragyogása? L sárga kiegészítője a lila, mint ezt a főpapság arannyal átszőtt vioiaszuiü öltözetében oly sokan élvezni szokták. A színek ezen összejátszó megválasztása, kivált ha nz áfmenetes színek több ezerre menő gazdagságát is oda gondoljuk, nemcsak a festészetben, hanem az ízléses öltözködésben, divattermékek, iparczikkek, piperetárgyak, bútorzat, összeállításában figyelembe veendő, mert a szinérzéknek és az abban érvényesülő finomabb jó Ízlésnek ez jellemző nyilvánulása. — Jelkispi jelentőségét a színeknek a játszó képzelem szinten megállapította már évszázadok óta. így a frhér szin a fény teljes összege, tehát zavartalan fényhatás eredménye. Ezért aztán az ártatlanságnak, az angyali tisztaságnak, szelídségnek, szűzies épségnek jelképi szine a fehér, a féuynek teljes hiánya a fekete. Ezért aztán a reménytelen veszteségnek, a lemondásnak, az uralkodó fájdalom egyneműségének j^lképi szine a fekete. A ver<iS átható fénypompa levén, a hatalom jelvényeül, a kék a kitartásnak, a zöld a szelid változatosságnak stb. kedvenez színévé avattatott több önkénykedéssel, mint értelemmel. A látás a közvetlen közeitől a végtelen távolig ható érzék, mely na fényhez vau is kötve, és sötétség esetén nem használható s a szemek helyzeténél fogva csak az előttünK levők felfogására képesít, mégis a megmérhetetlen messzeségben s mérhető közelségben megjelenő tárgyak 6 fény ós sziutünemények észrevételére segít. A látás voltakép a világ egyetem végtelen egészére irányuló érzék, míg a többiek földi, vagy is csak a földünkön létező dolgok és változások felfogására hivatottak. A látás ható képességét már csak a fény terjedésének képzelettel alig megközelíthető gyorsasága is sejteti, haladván az másodperczenként 42 ezer geográfiái mértföldnyi sebességgel, mig a hang középhőmérséklefű tiszta levegőben másodperczenként csak 333 méternyi sebességgel terjed s a szag tán még lassabban, holott már az izlés, tapintás és érzés a közvetlen közelségre korlátolt érzékek. A lácás magas értékének megítélésénél gondoljunk csak a következőkre. Min • den irányú taníthatóságunk alapfeltétele a szeinlelkezés és szemléltetés. Az uti tapasztalatok lélekmivelő befolyása, a velünk élők mozdulatainak, arczkifejezésének gazdag beléletre valló játéka, az írás, olvasás s ezzel a lelki fejlesztés legfőbb módjai és eszközei mind azt tanúsítják, hogy a látás igen nagy jelentőségű érzék, mely nélkül gondolkodási képességünk, eszes8égünk szerencsés kiművelése óriási nehézségekbe ütköző feladattá válnék, — bár az angol parlament minap elhalt jeles ludósa és szónoka Jawket Henrik, Milton, flomér s többen mind oly kitűnőségek, kik vakságuk daczára tanulmány, művészek és jellemtökély magas fokára emekedtek, holott a süketnémák közül az emberi nem története nem mutat fel egyet sem, ki a nevezett jelesekkel az összehasonlítást kiállni a. i>zonyiték mind ez arra, hogy a látás és hall is magában, s kivált az összes érzékekkel feö'c-ö' Irtásban mennyire megbecsülhetetlen érzékek. (Folyt, köv.l