Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-11-30 / 95. szám

B.-Csabán, 1884. XI. évfolyam, 95. szám. Vasárnap, novemberhó 30-án közlöny: Politikai, taíwjaimi, közgazdászat! és vegyes tartalma lap. Megjelenik he.enként kétszer: vasárnap és osiitörtököa. ELÖFIZETESI öli halyben házhoi hordva vagy póitán bermentve küldve : Egész évr« • 6 íri Fél évre . . 8 „ Évnegyedre . . 1 „ &0 kr. Lapunk számára hiidstése . felvételére fel van jogositv* : .i v.VtíliNSTEIN éi VOŰLER ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország é> Svájcz minden févároiaibtn. Szerk.es«tősóg : APPOííYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimeani kérünk. i. a d. ó b. i v a t a L: Kishid-utcza. 988. sz ház, Pová.'sa;, Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Psyes szám ára 10 kr. napható Povázsay Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, ós Biener B. ur nagy tőzsdéjében, ugyanitt nirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros po?tautalvaunyal. A hirdetésiekért járó östze^ kelybju iueteiiií) A gravamen. A gravamen! Ez ez! Ugyan mi is lenne széles hazából ha az országgyűlési ülésszak egy harmadát ni a grayamenek töltenék be. Mert hát igy szokta azt m a nagyapánk is. Csak gróf Széchenyi István nem szokta ugy, de hát nein is értett a magas politikához. Ő praktikus oldaláról fogta fel a dolgot, s inkább a tettek embere volt, de hát a gravamen! a gravamen! „Jaz mutatja ki jaz igaz hunfi szivet." Csak elnézzük ezt az országgyűlést. Szalay Imrét kivéve alig van ott valaki, aki valami érdeket képviselne. Miklós Gyula volt még. Nos hát ez a két ember tett is annyit, hogy a kormány kinevezte Miklós Gyulát szőlészeti ós borászati kormánybiztosnak, s van legalább egy ember, ki a mezőgazdaság szőlészeti ágára gondot visel. De hát a gazdaság többi ága ? Eltekintve a közgazdasági minisztérium egyik osztályától, van-e a ki gondot viselne err« is. A képviselökuek legalább is fele része gazdából áll: de hát a gravamen! A gravamen! A magas politikával foglalkozik valamennyi, s a kormányzás azon ágával, a melyikhez biztosan nein ért. Hozzá szólnak az igazságszolgáltatáshoz, a pénzügyhöz, a hadügyhöz, a kereskedelem és közlekedéshez, persze, hogy mindenhez csak a gravamen szempontjából, hanem olyan gazda, a ki a gazdasági dologhoz is hozzá szólna, az országgyűlés kebelében nem létezik. Meg vannak szállva a magas politika ihletétől, mint a Mozart és Bethoven szellemétől az a zongora nyúzó, ki a magyar darabokat nem tartja a játszásra érdemesnek. Eltalálná rontani az ihlettségét. Hát ezek a mi „gazda politikusaink" is igy tesznek. A mezei gazdaságot nem tartják a beszédre érdemesnek. Csak ugy elvétve kukkan meg egyik vagy a másik, s a mezei gazdaság érdekében is elejt egy pár szót, de akkor is oly szégyenlősen teszi: 1

vájjon nem mondják-e érte parasztnak, s vájjon elvtársai nein támadják-e meg, hogy' gravamenezós helyett ily haszontalanságra vesztegeti a drága időt. Mert szeretnők látni azt a kormányt, nem tartaná-e a közgazdaság formálását első dolognak, ha :az országgyűlésen találitó gazdák inkább gazdálkodnának iniut gravatnenezaónek. Ds mióta hangoztatjuk már a mintagazdaságok szükségét, a melyek nélkül mezei gazdaságunk egyévszízad múlva sem ór oda, mint a hova két évtized alatt elérne, ha miutagazdaságai lennének. De az egy Rohonczy Gidát kivéve, ki egyszer ós futólag felhozta a mintagazdaságok szükségességét, — azóta nem szólt a dologhoz senki. Igy vagyunk a mi országgyűlési gazdáinkkal, kik bekötött szemmel nézik azi is, hogy a magyar állam ós korona birtokait, meg az alapítványi birtokokat a pénzügyi és közoktatási minisztérium kezelje, a helyett hogy a szakminisztérium kezelése alá adnak. De amint mondjuk, alig van képviselő ki magát miut gazda mutatná be, ós praktikus indítványokkal lépne elő. Zágrábból távirják, teljesen alaptalanok. Eadivojevics elnök néni hivatott meg Budapestre, hanem ő csakis mint titkos tanácsos utazott oda, hogy ö Felségénél hosszabb idő eltelte után ismét tiszteleghessen. — A kúria elnöke. A hivatalos lap tegnapelőtti száma hozta a királyi kéziratot, mely bonyhádi Parczel Bála kúriai másodelnököt a királyi kúria elnökévé nevezi ki. E kinevezéssel ment át a gyakorlatba ós vált. mintegy tónynyó a nemrég hozott törvény, mely az országbiró móltóságot elválasztotta a kúriai elnökségtől. Parczel Béla, mint a kúria másodelnöke, Mailáth György gyászos halála óta vezette az ország legfőbb birói hatósagát. Mint igazságügyül niszter szerepelt hajdanában, és gyakran adta fényes jelét kiváló jogi tudományos képzettségének. Meglátjuk. Tormay Bélát, kire most a gazdasági szakoktatás ügye bízatott. Ele-.úu cszü, szemes ember. Vájjon meg fogja-e látni, hogy ezen, mezei gazdaságra utalt de a mezei gazdaság teróa még nagy részben tudatlan ország harapás kenyeret, és hogy nagyon nagy idő múlva' érik el ama dasági tudatlanságunkon segítsenek, amin hamarosan ós praktikusan csak a miiitagazdaságok segithituek Ugyan jut-e majd eszébe valamelyik képviselőnek, hogy a budgetvita alkalmával ezt a kérdést is felhozza ugy igényli a miutagazdaságokat, akár a gazdasági intézeteink csak czéit, hogy gaz — A gyámsági és gondnoksági törvény módosításáról szóló tö vónyjavasíatot a képviselőház igazságügyi bizottsága szerdán végleg letárgyalta. — Radivojevics hétszemélyes táblai elnök Budapestre való utazásának alkalmából felmerült kombinácziók, mint JPoll.tiAs.ai ixirels.. * Tanger, nov. 27. A Francziaország és Marokkó közt fölmerült eset elintézést nyert. A szultán Ordega franczia követhez levelet intézett, melyben a marokkói tisztviselők önkónykedóseit határozottan rosszalja. Ez eredmény biztosítja a kulhatalmak képviselőinek biztonságát Marokkóban. * r»áris, nov. 27. A kamara mai ülésében a tonkingi hitelről szóló törvényjavaslatot tárgyalta s azután az először kért 16 millió franknyi hitelt á61 szavazattal 166 ellenében, az ujabban kért 43 millió franknyi hitelt pedig 851 szavazattal 179 ellenében megszavazta. * derlin, nov. 27. A Nyugat-Afrika ügyében összehívott értekezlet ma tartott ülésén a bizottság benyújtotta jelentését, s annak á Kóngő vidéki hátárrendezésre vonatkozó javaslatai minden lényeges pontban elfogadtattak. Védelinűl. Gyula, 1884. november 27-én. Tekintetes szerkesztő ur! Megengedi tekintetes szerkesztő ur, ha alább irt szerény sorokra tért kérünk bacses lapjában annyival is inkább, mivel az ügy egy egyleté, de az eszme, a vád, mely sujt, az egész ország csizmadiáié ós csizmadiaegyletéé. Ugyanis a B.-Gyulán megjelenő „Békés" czirnü lapocska — 47-ik számában, — D. J. aláírással egy vezórczikk foglaltatik, melyet röviden azok kedvéért, kik még nem olvasták, ide iktatuuk. A nevezett lap azt mondja a gyulai csizmadiákról, A „6EKÉSMEGYEI MLÖNY" TARCZAJ I. A pusztaszeri apát ur egyik munkájáról, (Vége.) A mű második főrészében „Pasitaszer a jelenben" irjti az apát ur, bogy Pusztaszer környékén levő helyek, melyekről a névt. jegyző emlékezik, ma is mind megvannak. Ezek megerősítik a krónika hilelességót, 8 ezer óv után is bizton mutathatunk azon helyre, hol „az ország minden dolgát szerbe vették" Pusztaszer térképe 1882-dik évról csak nagyban elősegíti könnyebben áttekinteni Pusztaszer környékének helyrajzi fekvését ós leírását. Közölve tan e köuyyben Göndöcsnek Pallavicini Sándorhoz irt levele, melyben régészeti szempontból & romoknak és halmoknak próbaásathatását kéri stb., mit az őrgróf készségesen meg is engedett, sőt kifejezte az ügy iránti meleg érdeklődését. Erre Göndöcs Benedek apát ur Ró mer Flóri8 kanonok öngval az első nemzet gyűlés helyére sietett, s itt Rómer szakértői vezetése mellett az ásatás megkezdetett, 8 nagyszerű eredménnyel végződött; mely munkálatokról az érdekes naplók (számszerint 7) szintén teljesen közölve v«nnak; hiteles adatok segélyével a pusztaszeri romokkal foglalkozva bemutatja Pallavicini őrgróf által a harminczas évekbeo olajba festett Pusztaszer képét; ina azonban csak a templom északi oldal íala van meg, mely mint az ásatás kimutatja, — jegyzi meg az első napló, — elég tévesen a templom bejáratának tartatott, ezen téveszme sneriut készült az a rajz is, mely a „Vas. Uj8.' régebbeni évfolyamában megjelent. — Saját fölvétele nyomán találjak a templomromok alaprajzát, továbbá Greguss Janódtól a jelenleg létező p, romokat, s a román kori oszlopfőcskék rajzait. — 1882. májushónap 13-án a felelős minisztériumhoz beterjesztett örökké nevezetes .Emlékirat" ában( melyet egész terjedelmében közöl) leirjn az ásatások meglepő eredményét, sióadja terveit annak folytatására, s javaslatokat tesz az évezredes ünnepélyre vonatkozólag; d« avval nem elégszik meg: megkeresi egy beadvánnyal a műemlékek bizottságát is. Göndöcs ur buz^ólkodására a miniszter kiküldi gróf Khuen Antal a műemlékek-bizottságának másodépitészét; alelvett jegyzékekből megtudjuk: hogy a hivatalos vizsgálat is igazolja az apátsági romok mű becsét ebből kifolyólag az apát ur ismét egy levélben sürgetve kéri a minisztert az ásatás folytatá át illetőleg. Szemlélteti, s elbeszéli az apátsági ket kulcs történetet. Közli Tors Kálmánnak „Látogatás Pusztaszeren" s Bakay Nándornak „A pusztaszeri ásatások és az ezredéves ünnepély" czimű czikkeit. E mű harmadik fűrészének czime: .Pusztaszer a jövőben" „ ... Oh hon, meghallasz-e engem? S nagyra törő tehetősb fiaid hallgatnak-e szómra ?" Idézi a derék szerző Vörösmarty eme szavait ... Az ezredéves évforduló megállapításánál szerinte Iegelfogadhatóbbnat látszik a pusztaszeri első nemzetgyűlést és a honsEerzést tekintve a 893. (Tudvalevőleg a tekintetben az akadémia a miniszter felhívására adat-szegénység miatt alig juthatott megállapodásra ha jól emlékszünk az 1894-dik évet ajánlotta az ünnepélyre. De nézzük, mit^ajánl Göndöcs ur őnga — műve folyamán — a pusztaszeri romoif megörökítésére vonatkozólag ? . Ugy az apátsági romok, mint a hót halom tovább ásattassék; az ősi szentegyház, s zárfalai közti tór kíkubikoltatván: a templom és zárda alapfalai a földszintől legalabb két lábnyira egyenlő magasságig felemeltessenek, s az idő viszontagsága ell-m erös czementmésszel vonassanak be. — — Lássuk tovább Pusztaszerre irányozott terveit, az évezredes ünnep dicsőítésére? Ezt szarző négy pontban adja elő. 1. A helyreállított apátsági fórom fölé helyeztessék egy emléktábla; az (akadémia által meghatározandó fölirással. 2. A pusztaszeri 7 halom a hét vezér nevét viselje egy-egy gránit pyrataiaon megörökítve 3. Építtessék a romokkal szemben egy kápolna, hol az ünnepélyen az isteni tisztelet, s szónoklat fog tartatni. 4. Alkottassák Pusztaszerrn egy nagyobbszerü díszkert, hogy a kegyeletes utódok — mondja szerző — ne találjanak sivár pusztaságot, hol még a letelepülésre alkalmas árnyas hely sem kínálkozik. Termés/, jtesen — folytatja az apát ur — azonban az országos ünnriiélyek főszintere ós a legnagyszerűbb emlék méltó helye: ll i iapesten, az ország szivében leend; e tekintetben lelkesülten ajánlja hazánk legnagyobbjainak dicsőségcsarnokát — Pantheont — emelni. Erre legfönségesebb helyül kínálkozik — ugy mond a Szent-Gellért-hegy azon része, hol most az prőd van, az, hogy a Gellért hegy hadi czálokra használtatik, nem lehet akadály; mert a „legalkrtmíayoiab'í feje