Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám

1884-10-16 / 83. szám

B.-Csabán, 1884. XL évfolyam, 8-3. szám. Csütörtök októberlió 16-én KESMEGYEI KOZLO Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik he.enként kétszer: vasárnap és osiitörtököu. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre Fél évre Évnegyedre tt Irt 3 „ 1 „ &0 kr. Lapunk számára hiidetése felvételére fel van jogositva : ilaA.SEINSTEIN és VOŰLER czég, Bóes. Prága, Budapesten, Né­metország és Svájcz minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPON Yí-utoza 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. £Cia,d.óh.ivutaL: Kishid-utcza 988. sz ház, Povázsa^ Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. jEgyes szám ára 10 kr. Kapható Pováísáy Testvérek nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­dájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, ugyanitt Hirdetések is el fogadtatnak: vidéken a postahivata­loknál 5 kros postautalvannyal. Termény- gyümölcs- és hlzíipar-killlitis Csabin, (Fy.) Nem valaaii kedvező auszpicziumok mellett nyílt meg a legújabb csabai termény-, gyümölcs- ós házi • ipar-kiállítás. Borús, rideg napok előzték meg a kiállí­tás napját, ugy hogy a rendezőség nem igen számítha­tott idegen vendegekre, kik a kiállítások látogatóinainak nagy részét szokták képezni. A megnyitás október 12-én, vasárnap délelőtt 9 órakor ment végbe a szokásos for­maságok mellőzésével. Ez alkalommal Beliczey István, főispán rövid, hatásos beszédet intézett a jelenlevőkhöz ós a kiállítás át volt adva a „nagy" közönségnek. A délelőtt folyamán csak kevesen keresték fel a kiállítás helyiségét: a közbirtokossági vigadó két termét, melynél e czélra alkalmasabb helyiséget kívánni seru le­het. A nagy termet a termény ós gyümölcskiállitás tár­gyai foglalták el. E tárgyak: élelmi szerek, termények Zöldség-vetemények két asztalon, az oszlopok között és egy-egy ablaknál voltak elhelyezve. Hogy az asztalok a kiál litott tárgyak súlya alatt összezúzatnak, attól félni nem ko 1­lett; mert a tárgyak illő távolságban voltak egymástól, a kiállítók szerény száma miatt Valóban egy alkalom­mal sem tapasztaltunk a csabai ós vidéki termelők ré­széről ily nagy fokú indolencziát, mint e Kiállításon. Ez a közöny, melyért termelőinket méltán kárhoztatjuk, erőt Vett a nagy közönségen is, a mit mindennél jobban bizo­nyít az a körülmény, hogy a kiállításon a látogatók száma nem volt több 700-nál, holott két óv előtt a gyulai kiállításon ezreket tett ki e szám. Ha a rende­zőség fáradhat lat buzgalmát ós tevékenységét a közön­ség ily közönnyel viszonozza, akkor honnan merítsenek erőt és bátorságot ujabb akcziókra 1 Buzgó tagjai a közön­ség és különösen termelőink érdekében fáradnak, de ön­zetlen munkálkodásuk odaadásuk viszont azokra is köte­lezettséget ró : a pár tolás kötelességét. És ennek tel­jesítésében különösen a csabaiak követtek el mulasztást, mert hát a kiállítások sikerét, — ha megyeinek is ne­vezzük, — azon varos mozdíthatja, elő leginkább, a mely­ben tartatik. Az oly szépen sikerült gyulai kiállításon is többnyire gyulaiak vettek részt. Feltüaő ós első pillanatra észrevehető volt, mily kevés a kiállító a termény- és gyümölcsökre. Pwdig a nemes verseny, melyet a kiállítás rendezői III. Napoleou óta máig (si licet magnis compouere parva) felkölteni törekedtek, kevés kiállító közt értelmetlen ós a kitünte­tés sem felel meg ily körülményes közt e szó logikai értelmének. Egyébiránt tagadhatlau, nogy e kiállításon is voltak a termények ós gyümölcsöd igen szép példányai ós 'önmagukban, véve jutalmat érdemeltek. Eleimi-szerekórt ezüst érmet nyertek: Rákóiízy Saulüdi, Brózik Károly, Bella János, Donner Lajosné; Áchim Palné; bronzérmet: Weinsteiu Rozalia, Brózik Károly. Zöldség veteményét't ezüst érmet: Bau András, Vubvszky Karoly, Adatuk Johauna ; bronzérmet: Krestics Diuó (bolgár) Borsföldi Károly, Kákóczy Sámuel, iksKú András, Bartoky László, GUbouanemüekórt ezüst érmet: Mokry Sámuel, Beliczey István, Pfeiffer Auul, Holecz Libout András, Birtóky László, bronzérmet: Beliczey István, Lávy Áron ós fia. Szőllőért ezüstérmet: Vidovszky Karoly, ki 50 fajt állí­tott ki; bronzérmet Rákóczy Sámuel, Borsfóldi Károly. E jutalmak a helyszínén még a kiálitás napján lettek kiosztva. A iiöi kézi és szövészeti rnuukák kiállítása. A vigadó másik termében, melyben a farsang víg idején a czukrász iiíisitőv ji szolga,! a táucztói áthevült szépeknek, a női ipar-czikkek voltak kiállítva. A hol máskor a tancz kellemetlen következményétől, a melegtől igyekeznek szabadulni: ott ma a női munka eredményeit mutatták be. A mint a jobbfelőli ajtón, mely előtt Csabavárosa czimere ós szép kézimunkákat veszünk észre, a terembe lépünk, valóban kellemes meglepetésben része­sülünk. A terem kót oldalán szóp butor-garniturák, szé­kek, tórdeplőszók, a falakon paplanok, katrinczák, asztal­kendők, a középen diszesen kiállított ruhák vannak. íMín­deu a legügyesebben elrendezve ós azt a harmóniát, a melyet az oly különféle tárgyak összeállításában tapaszta­lunk, csak az ügyes rendezés hozta létre, mely a csabai szövő-ipar felügyelőjének : Bartóky Lászlónó úrhölgynek keze ós szellemére vallott. Vezetése alatt a szövószóti­ipar a gyulai kiállitás óta, — a mely alkalommal annyi dicséretet és elismerést aratott, — valóban nagy haladást, tett. A szövőiskola áez évben nyílt meg ós növendékei ekkor többnyire csak katrinczákat szőttek: ma már elw­gans butor-garniturákhoz szükségeltető kelme-szövóssel foglalkoznak és az ez irányban felmerülő megrendeléseknek is eleget tesznek. ízlésük is finomult azóta, ós a styl melyet a színes szövészeti munkák készítésében követnek, közóphelyet foglal el a nópünk által követett puritán, egyszerű ós a dólmagyarországi tarka szövet közt. A haladásért elsősorban dicséret illeti a felügyelőt: Bartóüy Lászlónót, ki a haziipar-terén szerzett érdemeiért s az el­ért eredmónyórt ez alkalommal is ezüst óremmel lett ki­tüntetve. A tárgyak legnagyobb rószót a csabai szövő­iskolckban kiképzett szövő tanítónők készítették. A figyel­mes szemlélő észrevehette azt a fényképet, mely a szövő­ipar munkásainak e csoportját a közönségnek bemutatta. Mindannyian szövőtanitónők; a legszorgalmasabbak köz­tük az Adamik nővérek, Haan Gizella és Trokán Mariska. Az oly nagy tetszésben részesült tárgyakat: a két butor­garniturát, a térdeplőt és oltári szőnyeget ők készítették nagy szorgalommal ós ügyességgel. Szorgalmukért ós példás munkásságukért az anyagi díjazáson kívül, — \ „HEkfiSMEfiYEI KÖZLÖNY" TlMAJi. Regényirodalmunk és az olvasók. (Vége., És nem utolsó ellenvetés a kölcsönkönyvtárak ellen'az sem, hogy a ragályos betegségek terjedésének ezek nagyban előmozdítói. Megfontolásra méltó e szempont, mindég és min­denütt, de különösen a jelen időben, midőn egy borzasztó járvány járja be a világot. A járványos beteg kezéből kike­rült könyv nem egyszer volt már a következő olvasóra nézve betegség vagy halál oka. A kritikusok, kik vagy erkölcsi felháborodásból Ítélik el, átkozzák mep; a könyveket, vagy titokban élvezve, elolvas­sák azok.tt, hogy aztán tépjék szét, bebizonyitandók ez által, hogy éles tollal rendelkeznek, — a kölcsönkönyvtárak javára dolgoznak. A rosz könyveket nem veszik, a jókat nem olvas­sák. De ez állapotokat kevésbé lehet a kritikusok, mint a közöuség rovására irni. A hol uagy a zaj, odacsődülnek a kí­váncsiak, ha szaz esetből tudják H, hogy megint csak nagy hű-hó semmiért. A kölc8önkönyvtái nagyon 'érdekes hely, megérdemli, hogy visszatérjünk oda. Az iró itt igen hálás tapasztalatokra tehet szert. Itt nyilvánítja a közönség, hogy tulajdonképen mit kíván. Szereti az izgató, pikáns könnyed olvasmányt, az üres szellemet és csiklandoztató pbrasisokat . . . szereti a francziát. Megtanulhatja itt az iró, hogy a közönség sem épülni, sem okulni, hanem csak mulatni akar. De meglepi őt a ta­karékosságnak itt nyilvánuló különös ueine is. A legvagyo­nosabo hölgy is képes a legérdekesebb regény folytatásával addig várui, míg a Következő kötet rendelkezésére állhat ós a könyvet nem veszi meg a világért sem. És ha a szalonhölgy egyszer az íróval találkozik, nem tud neki nagyobb bókot mondani, mint hogy leereszkedőleg közli vele, hogy legújabb könyvét most hozatta el — a köl­csönkönyvtárból. Csak a tudós, az egyszerű polgár, az iparos veszi meg a könyveket, melyekbe aztán testestől, lelkestől el­mélyed. Pedig ha elókelőbbjeink, kik mindenütt ott ragyognak, hol szépet ós nemest tá nógatni kell, rászánnák magokat arra, hogy mint az angolok és francziák teszik, ők is megszerezzék nemzeti irodalmunk kiváló ós legjobb müveit, — mily gyor­san megváltoznék a helyzet I A teremtő szellemeknek, a nép legmagasztosabb eszméi magyarázóinak nem kellene anyagi gondok felett siránkozni. A könyvek olcsóbb árou kelnének és a kevésbé vagyonos is könnyen megszerezhetné. És a mi fődolog, a ssalonban nemcsak selyembutor, de könyvszekrény is állana! A társalgásnak mily gazdag anyag, a szellemi szó­rakozasnaK mily kifogyhatatlan eszközét nyújtaná az ily vá­logatott Könyvgyűjtemény! — E s mily disz a szépen kötött könyv a szóp faragású könyvszekrényben! — Az angol nem sok időt fordit az olvasásra, de megveszi a könyveket már csak azért is, hogy üazájának kiváló szellemei közelében le­gyenek és hogy a pompás diszkötések lakszobáját élénkítsék. A franczia megveszi a könyveket önmaga gyönyörűségére ós termei díszítésére, miért ne tehetnénk mi is ép ugy, holott nincs más óhajunk, minthogy nemzeti irodalmunk emelkedjék virágozzék 1 Önkóayteleuül irja eziket tollá n, miiőa ismételten né­zem az előttem fekvő „Regónyvilág" uj folyamának első fü­zetét. E lap tűzte ki progra nmjára, évenként csekély előfi­zetési öszszegórt ugyauaunyi jó, szép, nemes ós mulattató ol­vasmányt nyújtani előfizetőinek, mint a meau/i pénzbe ugyan­ennyi kötet kölcsönzési dija a kölcsönkönyvtárakban kerül. Hiszen annyi szépet ós jót mondottak már e lapról, annyira megdicsérte a sajtó ós a nagy közönség, miszerint valóban azt Kellene hinui, hogy nem niányzik egyetlen mü­veit ember asztaláról sem. Pedig a ki a lelkes hangon tartott előfizetési felhívás so ­rai között olvasni akar ós tud, észreveheti, hogy az a bizalo n, melyen a jövő épül, a múltban nem vált be a legbiztosabb alapnak. — És ha okát Keressük, ki tudna rámutatni? Sen­kisem! A regónyvilág nemcsak jó lap,de a hason irányú fo­lyóiratok között a legjobb, a. Regónyvilág tartalmát nemcsak jó regények képezik, de a külföldi ós hasai irodalomnak egy­aránt legjelesebb termékei. A Regónyvilág tárczái nemesik mulattatók, de finom ízlésre vailók, kitűnőek is, ugy, hogy ér­tékük megmarad az átalvnis után akárhány ujabb alkalomra és így egyesülvén benne minden kellék, megérdemli a leg szélesebb, Ieghazafiasabb pártolást.

Next

/
Thumbnails
Contents