Békésmegyei közlöny, 1884 (11. évfolyam) október-december • 82-100. szám
1884-10-16 / 83. szám
„Békésiriegyei Közlöny" 83. szám. 1884. melyet az eladott tárgyakórt nyernek, - elismerést is érdemelnek a sajtó részéről is. A. kiállítás ez osztályábm a felügyelőn Bartóky Lászlóné úrhölgyön kivül ezüst érmet kaptak: Hójasi Nelli, Trokán Mariska, Adamik Pjinilia, Patai Erzsike, Haan Griza. Fosztrelen Ilona szövőmunkákért; Haan Emma csipke munkákért, Fischer nővérek pougyolarulia készítésért. Szabó Lukács kárpitos munkákért, kit a biráló bizottság — bár nein tartozik oda, hol a női kézi munka jutalmaztatik — azért ajánlott jutalmazásra, mert a kiállított tárgyakat ízléses és jutányos munkája által nagy mértékben emelte. Bronzérmet nyertek: Donner Lajosné női virágokért, Friedeastein Irma csomózott munkákért, Adamik J.nka szövött ós varrt gyermeköltönyért, Veszelka József derókfüzőórt, Mandel Jeany egyszeri! ós könnyen kezelhető kézi szövőszéken készített munkákért. Zsíros Mihálynó házi-szövószetórt, Kis Ilona házi-szövészetért, Áchim Pálné mohérkendőórt, Ormai Gózáné kötött paplanért, Szabó Róza tölgykoszoruórt. Bronz díszoklevél kitüntetésében a következők részesültek: Schosberger Sándornó hiinze't szőnyegért, Bayer Karolin monogramos hímzésért. Stepunyák czipész-;nunkákórt, Politzer kárpitos munkákért,Dörflinger czukrász-munkákért. A kiállításra a fővárosból lerándult szakértők : Schnierer Gyula miniszteri tanácsos és Rejtő Sándor iparfelügyelő nagy érdekkel tanulmányozták a kiállítást, utóbbi a budapesti országos kiállításon értékesítendő jegyzeteket is tett és tanácsokat is adott a készítendő tárgyakra uózve. A budapesti szakértők több tárgyat vásároltak, melyek az országos kiállításon rendezendő sorsolásnál nyeremény tárgyakul fognak t-zolgálni. Mint halljuk a budapesti színházak is rendeltek butorgarniturákat. Szövőiparunk fejlődése érdekében óhajtanunk kell, hogy az előállítási költségeket még lejebb szállítsák és hogy olcsóbb czikkek készítésére nagyobb súlyt fektessenek, mert ha ezeket nagyobb mennyiségben hozzák forgalomba, szintén anyagi eredményt érnek el És az ipar czólját tekintve ez a fődolog. — A főrendiház hétfői ülésén tárgyalás alá vették a főrendiház válaszfelirati javaslatát, melyet rövid vita után ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtak. Az ülés nem volt nagyon látogatott. Uy.yanezen ülésen a delegáczió tagjait is megválasztották és pedig: reudes tagokká: Andrássy Aladár gr., Audrássy Gyula gr., Angelics Grerman karlcczai gör. kei. szerb érsek és patriaroha, Dessewffy Aurél gr , Döry Lajos b., Erdődv István gr. kir. főlovászmester, Festetics Audor gróf, Haynald Lajos bibornok kalocsai érsek, Karácsonyi Guido gr., Mesznil Viktor b , Radvánszky Béla zólyomi főispán, Rudn3 7ánszky Józset br, Schlauch Lörincz szatmári püspök, Szapáry Géza gr, kir. föudvarmeste-, S écheny \ntal gr., Szlávy József koroua ör, Zichy Ágost gr. fiumei kormányzó. Zichy Ferencz gr. föasztalnokmester és Zichy Henrik gr. Póttagokká: Károlyi Tibor gr., Batthányi Lajos gr győri főispán, Nyáry Jenő b., Pongrác Emil b., Zicby Ferraris Lajos gr. Ezze az ülés véget ért. — Több igazságügyi javaslatot terjesztett Pauler miniszter a törvényhozás elé. Ezek egyike a kúria szervezéséről szól. Ugyanis az alelnöki állás megszüntettetik és &/, e "nőknek nem szükségképen az országbírónak kell lenui — A második javaslat a jászberényi ós karczagi törvényszékeket szünteti meg, s ezek helyett a szolnokit állítja fel, továbbá a kormánynak tiz uj jbiróság szervezésére ad eugedélyt. — Ezeken kivül a kir. közjegyzőkről szóló, valamint a gyámsági és gondnoksági ügyekben intézkedő törvényeknek kiegészítéséről nyújtattak be törvényjavaslatok. F*oiiti íva.i tiir*oiwc.. * Párisból okt. 14 ről távirják: a vasút megnyitása alkalmából legközelebb a spanyol és portugál király egy határállomáson fognak találkozni. * A lembergi tartománygyülésen 109 képviselő sürgősségi indítványt nyújtott be, melyen a kormáily felhivatik, hogy a legfökép a vasutak tarifpoliti.kája által okozott közgazdasági hanyatlásnak elejét veendő, az ország érdekeit az állami- ós magánvasutakon a legerélyesebben védje. Adósság és adósság. V I rtam egy czikket, melyben azt igyekeztem kifejteni, hogy az adósság kétféle: vannak adósságok, melyek onnan származnak, hogy a pénzt elverjük, és vannak adósságok, melyek onnan származnak, hogy a péuzt jövedelmező befektetésekre fordítjuk. Van például 1000 hold földem. Az az 1000 hold föld megért 50,000 forintot, mert felén víz állt. Kölcsön vettem 1Q,00Q forintot, a java földet megmentettem a víztől, s most megér a birtoK 150,000 forintot. Van rajta 10,000 frt adósság. Hát olyan természetű adósság-e most már ez, melylyel szegényebb lettem. De mohdok mást: Van egy 500 holdas birtokom, mely nem jövedelmez csak 2000 forintot. Miért? mert nincs instruálva. Veszek 8000 forintot kölcsön. A 8OO0 forint után fizetek 560 forint kamatot törlesztéssel. A birtokot instruálom ós jövedelmez 5 —6000 forintot. Hát szegényebbé lettem? Van egy házam például. Jövedelmez 600 forintot. Ha boltokat csináltatok alá, jövedelmez 1500 forintot. Igen. de a bolt 3000 forint adósságba merített. Hát szegényebb lettem? Olyan nehéz ezt megérteni?.És mégis, vannak emberek, kik talán most sem értik, hanem azt mondják: Az adósság adósság. Hiszen én se mondom, hogy nem az, annyi sütni valóm nekem is van, de anuyit mondok ós el fogja ismerni minden józan ember, hogy vannak adósságok, melyek nem szegényitésemre, de gyarapításomra szolgálnak, s e szerint az adósságot nem azután kell megítélni, hogy adósság, hanem azután: hogy milyeu természetű adósság. Igen sajnálom, ha ezt nem mindenkinek méltóztatik megérteni, noha eléggé világosan szól, de hogy a nagy többség megórti ) annyit talán még is remélhetek az emberi észtől. Osztályoztam pedig az adósságokat az ő természetük szeriut azért, mert vannak lapok és emberes, melyek és kik folyton azzal argumentálnak, hogy annyi ós annyi millió a betáblázott adósság, tehát a nemzet annyi millióval szegényebb Hát ez a felfogás határozottan téves. És én nem bánom, méltóztassanak agitálui, a mivel tetszik, de hogy az emberekben ily helytelen fogalmak ébredjenek, azt ellensúlyozni kötelességünk. Nem azt kell nézni, illetőleg nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi a betáblázott adósság, hanem azt is, mennyi a hasznos befektetés ? És vájjon honnan vette volna a gazda a befektetést, ha adósságot nem csinál? A birtok nem jövedelmezett. Ha tehát azt várja, hogy a birtok jövedelméből vegyen? összecsap feje felett az áradat. S igy adósság)t kellett csinálnia. Na persze, ha az adósságot hátrányosan használta fel, akkor nagyon természetes, hogy esett, de ha előnyösen használta fel, akkor emelkedett. Más kérdés most már: Vaj)on hány gazda bírt helyes és hány gazda bírt helytelen tapintattal? Az az ő dolga. És ha tíz közt-csak egy boldogul? azt jelenti: hogy az az egy tapintatosan ós helyesen járt el, a többi pedig helytelenül. De ez sem csoda. Gazdáinknál a gazdasági kvalifikáczió még nem mindennapi dolog. A legtöbb gazda ősdi fogalommal bir és a gazdaságot oly szakmának tartja, melyhez minden embernek értenie kell. Pedig a gazdaság épen olyan szaktudomány, mint akár melyik. Vaunak kivételek, vannak, kik nem tanultak jogot ós többet tudnak s^k ügyvódnól; nem jártak orvosi egyetemben ós helyesebb tapintattal birnak sok orvosuál, de ezek kivótelek, s nem azt igazolják, hogy most már jogot tanulni, vagy orvosi egyetembe járni szükségtelen. Mert egynémely tanulatlan gazda helyesebben jár el mint a tanult, az sem azt bizonyítja, hogy a gazdaság nem tudomány. Sőt ez a bajunk, hogy nem tartjuk tudomáuynak ós nem tudunk gazdálkodni. Eunek kell tehát felírni ha egynémely befektetés nem fizeti ki magát, és nem a politikának, hanem az mégis bizonyos, hogy gazdáinknak legalább is kótharmadrósze helyes befektetéseket csinált, s hogy betáblázott adósságainak daczára sokkal jobban áll, mint ama adósságok előtt állt vala. MEGYEI KÖZÜGYEK. Bekésmagye állapota szeptemberhóban. — Alispáni jelentés felolvastatott f. hó 13-án a közigazgatási bizottság gyűlésén. — I. Közegészségügy. A megye egészségügyi helyzete a lefolyt hóban lehető kedvező volt.; ragályos és jirványcs betegségek sehol sem uralkodtak s a születések s halálozások közö'ti egészséges arány sehol sem zavartatott meg. Az utolsó 8 nap alitt, mint leggyakoribb haláleset ismét a bélhurut merüit fel, mely 56 főnyi áldozatot vitt magával. A hasznos házi és gazdasági állatok egészségi állapota szintén kedvező volt, kivévén a Kondoros köroyéüi sertésállományt, melyben a torokgyik és lépfene »zórványos esetei mutatsoztak. II. Közbiztonság. Az özvegy Fehér Palné oroabázi lakoson f. évi szeptember 6. és 7-ike közötti éjelen elkövetett kegyetlen gyilkosságon kivül, — melyről már előző havi jelentésemben megemlékez'em, —a megye területén a mult hó folyamán, a személybiztonság megtámadva ii"tii volt; csekély azon >-»-)tek száma is, melyek a vagyonbiztonságot zavarták, s jobbira orosházai járás területére szorítkoznak. A felemlitésre méltó egyea esetek következők: Szeptemberhó 2-án Sápi Mihály gyula-mezei lakostól Kovács Mari nevü, karczagi illetőségű csavargó 27 frt készpénzt és 17 frt értékű ruhanemüeket tolvajolt el. A tolvaj a nála még megtalált l frt 11 kr. készpénzzel ós az összes ruhanemüeükel együtt a járásbíróságnak átadatott. Szeptemberhó 2l-ére virradólag Tóth József szőllősi lakostól 75 frt értékű 3 drb. sertés lopatott el ismeretlen tettes által. A többi eset részint jelentéktelen tárgyú, részint pedig büntetti jellegök még ez időszerint megállapítható nem volt. Öngyilkosság négy esetben forduit eió, úgymint: Orosházán Hanuszek István s Tót-Komlóson Bugyinszki Pál kötél által végezték ki magukat; Gabnai Zsuzsanna orosházai tanya lakos borotvával elmetszette nyakát, lvoller Ferenc, mező-be' rényí vasúti volt pénztárnok pedig szíven lőtte magát. Tűzvész történt B.-Gyuláü 2, Gyomán 1, B.-Csabán 1 Békésen 1, P.-Földváron 4, Tót-Komlóson 1, Orosházán 8, öszszesen 13' esetben. Ember és állatélet sehol sem esett a tü; martalékául. III. Közutak. Hidak. Védtöltések. Az egész hó folyamán tartott száraz időjárás következte ben az utak csupán kisebb mérvű tatarozást igényeltek, melyek körül az utkaparók jó sikerrel serénykedtek. A csabai kőut kövezósi munkájánál feltűnő lassúság mutatkozik; a gyomai kőut munkája pedig teljesen szünetel mindkét helyen az idomított kőanyag hiánya miatt. A vízvédelmi müvek megyeszerte jó állapotban vaanab s kellő orvoslást nyert a közigazgatási bizottságnak a sebeskörösi védgátak biharmegyei szakaszán létező hiányok miatt s közmunka és közlekedési magyar királyi miniszter ur előtt téti felszóllalása is, a mennyiben a sebes-körösi öblözet a kifogásolt töltésszakaszok megerősítésén most már kellő munkáért alkalmazásával dolgozik. IV. Vegyesek. 1.A megyei őrizet alatt levő pénztárak és alapok a mul hóban is megvizsgáltatván, azokban szabályszeiü kezelés mel lett 251,475 frt, 77 kr., a központi árvapénztárban pedii 87.913 frt 17 kr. össsz :Sdn kotvénybeli s Készpénzbeli 339,38* t'rt 94 kr. találtatott. 2. Az orosházi szolgabírói hivatalt, valamint a járásbat ugy szinten Uj-Kigyós községeben a községi közigazgatási ügy menetet és pénztári kezelést kiegészítéséül előző hónapi, il; irányú vizsgalataimnak a hó folyamán megvizsgáltam. Ezei vizsgálataim alkalmaval meggyőződóst szereztem a felől, hogj HZ orosházi járás egyes községeiben a közigazgatási iigy ke zelós körül feltűnő himyok mutatkoznak, s a pénztári kezelés általában hiányos. A község tőkéinek kikölcsönzései szintén általában felületes módon, kellő biztosítás nélkül történ nek. Eme hiáuyok szigorú orvoslása tekintetében a helyszínéi szóval, majd írásbeli rendelkezéseimmel intézkedtem. Gsorváson a pénztári kezelés körül oly nagy mérvű ren d'itlenséget észleltem, hogy hivatva érzem magamat a pénztárnok ellen vizsgalatot rendelni el, ezen vizsgálat Könnyelmű rendetlen ós felületes pénztári kezelést, de megnyugtatásul közölhetem hűtlenséget nem fedezett. Megfigyeléseimből kifolyólag említést kel) még arról teu nem, hogy Sámson ós Puszta-Földvár községek Békésmegyé hez történt csatolásuk óta még máig sem birnak szervezés szabályrendeleteket. Ezen hiánynak haladéktalan pótlására nevezett községek elöljáróságait utasítottam. 3 Különös figyelmét igényli a tek. bizottságnas az ágost evang. esperességnek azon intézkedése, melylyel a csorvás ágoslai-evang egyházban az isteni tiszteletnek ezentúl tót nyelven való tartásat rendelte el. Az esperesség ezen intézkedésének élénk visszatetszést keli keltenie megyeszerte azért, mive abban szlávnyelvü lakosságunk szép lendületnek indult magya rosodása ellen merész támadás loglaltatik. Ennélfogva a bányakerülati szuperintendenczia oly irá nyu intézkedés végett lenne megkeresendő, ho^y a csorvás agostai evangelikus egyházban a régi magyarajku hivők óhaja na< megfelelően az istenitisztelet ugy mint eddig magyar nyel ven tartassák. B.-Gyulán, 1884. októberhó 12-ón. Jancsovics Pál, alispán. MEGYEI HIKEK. * * Halálozás. Popovits Simeon a békési görög kelet egyháznak hosszú éveken keresztül ügybuagó lelkésze 1 hó li-ik napjan a reggeli órákban életének 67 ik évébe; rövid szenvedés után elhunyt. Béke legyen porai felet * Az ügyefogyottak erdekében. A belügyminiszte kö'rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, melyben bárgyúk ós hülyék érdekében felhívta őket, hogy 1. hatóságok területén lévő bárgyúk és hülyék létszámát hatósági orvosok közbenjöttóvel állapítsa meg s a kószi tendő táblás kimutatást hozzá terjesszék fel; t tegyene! hozzá jele tóst, iiogy e szerencsétlenek eltartása megbe tegülések esetén pedig orvosoltatása s általaban a reájul való orvosi ós egyéb felügyelet mily módon történik ; to vábbá szakközegeiknek meghallgatása után nyilvánítsa indokolt nézetüket az iránt, hogy e bajok elötordultána keletkezésének ós elterjedésének okai miben rejlenek; c tegyenek jelentést arról, hogy hatóságuk területén léte* nek-e e szerencsétlenek elhelyezésére vagy oktatásra szol gáió ápo dák vagy tanintézetek s ha igen, minő berende zéssel s mily eddigi eredménynyel; végre mely közigaz gatási intézkedéseket tartanának viszonyaikhoz képest leg alkalmasabbaknak e bajoknak megszüntetésére, vagy leg alabb enyhítésére. — Hyiueu. Tót-Komlóson f. hó 14-én vezette oltárho Bottka József tanitó ur Pohl Emilia kisasszonyt. Felhőt len boldogságot kívánunk az uj házaspárnak ! — A csabai katonai lőszerraktár építését Hrabovszk János és ifj. Molnár János építőmesterek vállalták el ar lejtés utján 2546 frt 6 krórt.