Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-03-09 / 30. szám
B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 9. szám. Csütörtök, márcziushó 23-án. YEI KÖZLÖ Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hotoiil^ónt háromszor : vasárnap, ttodcl, (féliven) és csütörtökön. ELOFIZETESI DIJ helyben fiáziioz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel vau jogositva : Hiiaseiistein és Vogler ezég Bées, Prága, Budapesten, Néine 1:;. szág és a Svájez minden fővárosaiban. Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt ezim:zui Kérünk. Heastratok aom adataak vissza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Iíyilttér"-befí egy sor közlési dija 25 kr. Előllzetlietni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödöu urnái és BienerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetésük; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. Elmélkedések a viczinalis núlak építése felett, ii. Azt is emiitettem, már fentebb, hogy a vasutak épitéséuél mindég nagy -- mondhatnám első szerepet játszott a pénzbeszevzés. • Es az igen természetes: mentül olcsóbban szerezhető a pénz, annál olcsóbban épithető ki a vasút s annál jövedelmezőbbé válhatik. Az állam-garancziában vagy bármily garancziában részesített vállalatnál minden fictiv tétel, minden tulcsigdzott szdmitds, minden túlságos előleges kiadás visszaesik a garantirozó fejére vagy zsebére; fix jövedelemmel nem garantirozott pályákról minden fictiv tétel, kiadás visszaesik az építőre vagy legfőbb vállalkozóra, szóval arra, a ki a pénzt adja. Mentül kisebb tőkét kell összehozni a vasútat épitő részvényeseknek, annál könnyebb az összeget beszerezni. Ez okból a nagy államgarancziát élvező pályáknál két ötödrész tőkének a beszerzése elégséges volt; három ötödrészben (néha csak felerészben) megengedtetett az illetőknek adósságcsinálás utján beszerezni a részvénytőkét. Az illető részvényesek az építendő vasút névleges tőkéjének három ötödrészére elsőbbségi kötvényeket bocsátottak ki, s azon összeget kölcsön vették. Ezen elsőbbségi kötvényeknek abban áll az elsőbbségük, hogy mig ezek kamatai setn fedeztetnek, addig a részvényesek egy fillért sem kapnak. Azonban a viczinalis vasútaknak a pénzbeszerzés ezen nemét az országgyűlés nem találta elfogadhatónak: a viczinalis vasutaknak azért nem engedték meg a prioritások kibocsátását, mert azok jövedelmezősége az állam által nem garautiroztatik; állami garancziában részesült vasútak is vanaak olyanok, a hol a jövedelmek az üzleti kiadásokat nem fedezik, s ha hasonló esetek álltak volna be a viczinalis pályáknál: ily esetben az elsőbbségi kötvények birtokosai, mint hitelezők, követelésük biztosítására lefoglaltatták volna a pályákat, igy azok csődbe kerülhettek -volna, mi az állam hitelére nem közömbös dolog leendett, ennélfogva a helyiérdekű vasúti törvény ilynemű elsőbbségi kötvények kibocsátását csak azon esetben engedi meg, ha azt az illető alapítók biztosítják ós garantirozzák. Csak az engedtetett meg a helyi érdekű vasútak építésére vállalkozóknak, hogy Két ötödrész értékig elsőbbségi kötvények helyett csak elsőbbségi részvényeket bocsáthassanak ki. Az elsőbbségi kötvények és elsőbbségi részvények között az a lényeges különbség, hogy az elsőbbségi kötvény az adósság — az elsőbbségi részvény pedig kiváltságolt részvénytőke. Ezen elsőbbségi részvényeknek meg vau azon kiváltsága, hogy inig önnek k.Maatai nem fedeztetnek a vasút jövedelméből, addig a két harmadrósz értékig kibocsátott rendes részvények semmi kamatot sem kaphatnak; ebből önkényt következik, hogy az elsőbbségi részvények, ha a vasút egy fillért se hozna be, vagy épen az üzleti költségeket sem fedezné, ezen kalamitást tűrni kellene az elsőbbségi részvények birtokosainak, sőt az üzleti hiányt mint részvényeseknek fedezni is kellene. Ezen tényekből ismét az is következik, hogy a helyi érdekű vasútak építési tőkéjének beszerzésére is kihat ezen nehézség p. o. ha egy az állam-garancziában részesülő vasút kilométerenként 50 ezer forintba kerülne, akkor annak két ötödrészére 20 ezer forintot kellene beszerezni, hogy aT^asú'ti társulat létesülhessen; mert 30 ezer forint három ötödrészt elsőségi kötvények kibocsátása által meg lehetne kapni, amennyiben pedig viczinalis vasútról és annak ' financzirozásáról lenne szó — feltéve, hogy annak építése kilométerenként szinte 50,000 frtba kerülne — ezen esetben az egész részvénytőkét be kellene szerezni a részvényeseknek és ez által a helyi érdekü vasútak liuanczirozása igen meg-van nehezítve, azoknak létesítése az által is> nehezebbé tétetett. Mindezeknek i daczára azt • kell.állítani, hogy a magyar alföldön, hol 14—-15 mértföldnél távolabbról kellene a szükséges kőanyagokat szállítani, nem lehet haszonnal kőutakat készíttetni; s ha lehetne is, . annak drága fentartására nem fizetné meg a reáforditandó költségeket. Én a hosszú vizi utakat igen sokra becsülöm, sőt a legolcsóbb, leghatalmasabb szállítási eszköznek tartom, de rendes közlekedésül már csak azért is, mert télbe befagyhatnak, nem alkalmasak s az alföldön igen jó utak vannak nyárban, de tólbou, midőn beköszönt az áldott november, ez se használható. Rendszeres közlekedés nélkül nem lehet anyagilag előre haladni, nem lehet a konjunktúrákat felhasználni; vannak a kereskedésben kedvező pillanatok, midőn egy vagy más terményt kedvezőleg lehetne értékesíteni, de nem lévén szállítható, elesik a kedvező körülmény felhasználhatása; igen sok kényelmi és életfentartási czikkek a szállítás drágasága, bizonytalansága miatt megdrágittatnak: ezen hátrányok terhelik minden vasutat nókülöző vidék összes [lakosságát . Nekem is vannak terjedt birtokaim, melyek nélkülözik a vasútak előnyeit; s ha azt kérdenék tőlem : A „BÉKÉSMEGYEl KÖZLÖNY" TAÜCZAJA. A O H I O. — A Figaróból. — (Vége.) Caro bölcsészeti tanfolyama nagyon chic — Blanc-é nem az. Az irodalomban is vannak cbic szerzők. Ezek közé tartoznak: Feuillet Oktáv, Barbey d'Aurevill, Meilhac ás Halévv, Droz Gusztáv, a Monsieur ós a Bébé szerzője, Quatrelles, Pontmartin, Daudet Alfonz, ki igen olvasott, igen csodált, szorosan véve nem tartozik ezen privilegiáltak közé. Az elhunytak, de el nem felejtettek közül: Musset, Mme de Girardin, Gautier Theofil. Meg kell vallani, a költészet, ez égi tündér, e nektár, mely az ábrándos természeteket, a gyöngéd sziveket megrégeszegiti, a lélek e szép zenéje nem nagyon tetszik a világfiaknak. Mindamellett Byron és Lamartine chic után törekedtek. Lajos Fülöp urakodása idején nagyon ritka, nagyon irigyelt és nagyon előkelő élvezet volt, ha valaki Hugó Viktort hallhatta volna verseket szavalni. A költő néha szavalt otthon, vagy Nansauty grófnőnél 1 és Pradier asszonyságnál. Ellenben soba sem akart szavalni Orleans herczegnőnél, mert a kör nem volt eléggé bizalmas. A politikában szerepet játszó férfiak közül legtöbb cbic-kel bírt Mornz. A tényleg szolgáló tábornokok közt Galliflet az, ki a többieket is messze elhagyja. A diplomaták közt Decazes herczeg bir sok ehic-kel, ChalleraelLaconr ellenben teljesen nélkülözi. Gambetta nem chic, de beszédei gyakran azok, vabruint a nőknek mondott bókjai is. Vannak vidékek, városok, népek, melyek chic-kel bírnak. Mások ismét, melyek azzal nem dicsekedhetnek. Skocziában utazni mindig chic; Olaszországban utazni soha sem az. Mondjátok valamely elegáns embernek, hogy angolos vagy osztrák, vagy oroszos kinézése van, — nem fog érte megharagudni;— mondjátok, hogy kinézóse olaszos vagy németes, dühös lesz. Ním kell itt felsorolnom azon téli vagy nyári helyeket, melyek kozmopolitikus jellegnek örvendenek ; Trouville, Dieppe, Pau, Biarritz, Luchon, Cannes, Nizza stb. A chic-hez tartozik tavaszszal Párisban lenni, ellenben össze! nem. Az őszt feltétlenül falun kell tölteni. A vadászat nagyon chic, a halászat nem az. A high lifehez tartozó ember magaviselete legyen nagyon egyszerű, legyen nyájas a hozzá hasonlók, jóakaratú az alsóbbak iránt és mindig jókedvű. A chic-kel biró embrek igen udvariasak a szolgákkal, ha gyakran járnak valamely házba, futólag egy-egy barátságos ezót intéznek hozzájuk. Üzletekben vagy kávéházakban sohasem teszik le kalapjaikat. Ha a lépcsőn egyszerű szobaleánynyal találkoznak, köszönnek neki. Ezek az emberek sohasem beszélnek pénzről. E szót ök ki sem ejtik. Társalgásukból sohasem veheti ki senki, v ajj° n gazdagok-e vagy sem. Chic-kel biró ember soha sem mondja : „otthon én nálam," vagy pedig „X-ben." Barátjától sohasem kérdezi valaminek az árát, de azért olcsón vásárol a boltokban. Ha a kereskedő azt látja, hogy valaki egy halmaz áruezikket összev ásárol, a nélkül, hogy az ár iránt alkudoznék, azt gondolja magában : ez parvenü. Magától értetik, hogy a chic-kel biró ember akkor vásáról, ha egyedül van és soha sem társaságban. Arról sem beszélnek soha, a mit tesznek. — Az ö világukban természetes dolog, hogy senki sem tesz semmit. Kocsijuk jó karban legyen tartva, de ez is a körülmények szerint módosul. Az például nem chic, ha valakinek uj broughamja van, nagyon czifra szerszámmal és libériás cselédséggel. Az angolok szándékosan elhomályosittattják a festést broughamjukon, — mielőtt használatba vennék és cselédségük egyszerű ezüst gombos kabátot visel. — A brougham oly kocsi, melyen reggel ügynökünkhöz, vagy jegyzőnkhöz, vagy vásárlásokat tenni megyünk. Mindennapi használatra szánt tárgy ne legyen fényűzéssel kiállítva. Párisban vannak chic negyedek : a faubourg Saint Germain arisztokratikus, a Champs-Elysées chic-kel birnak, Catignolles egyáltalán nem dicsekedhetik vele, — Auteuil félig-meddig igpn. A környéken Saint-Germain chic, — Sceaux nem az. A Ieghic-ebb körök: első sorban az Union, mely tulszigoru tagjai megválasztásában, a Jockey C!ub, a Pomraes de terre, a Petit-Club de la rue Royale, továbbá az Impet-ial és a les Mirlitons. Vannak azután chic színházak, színésznők és darabok, valamint van chic szerelem is, mert nem mindegyik érdemli meg ezt a jelzőt.
