Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-09 / 30. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. mit kivánok inkább: hogy elengedjék örök időre annak adóját, vagy hogy vasutat építenek hozzájuk, de 20 százalékkal felemelik azon birtok adóját, én az utóbbi ajánlatot választanám. Mit kell tehát tenui? Mert hiszen az államtól nem lehet várni mindent s amit az állam megtehetett, megtette a viezinalis vasúti törvény által. Már pedig vannak vidékek, melyek az állami adókban tetemesen hozzájárulnak a vasútak subvencziójához; vannak vidékek, melyek a közmunka-váltság által tetemesen hozzájárulnak a köutak fentartásához, a nélkül hogy a vasútak vagy a köútak jótéteményeiben részesülhetnének. Véleményem szerint a megyéknek kell az alföld vidékein azon öntudatra jutni, hogy vasutakat nem nélkülözhetnek s hogy azoknak létesítését megfogja indirekte hozni a legnagyobb áldozatok árán is. Mielőtt befejezném elmélkedésemet, egy figyelemre méltó körülményt ajánlok az illetők figyelmébe. Az alföld-fiumei vasútnál jövedelmezőség tekintetében több roszabb pályák is vannak. A kassa-oderbergi vasút részvényei, melyek az állam által vannak garantirozva 200 frt névértékben, most 138 frttal állanak, képzelheti-e valaki, hogy minden garancziát nélkülöző viezinalis vasúti papírokat vegyen, ha garantirozott pályának 69 írtért veheti száz forintját? Yagy képzelhető-e, hogy valamely bank minden haszon-nyereség reménye vagy kilátása nélkül eljönne és Biharba vagy Békésbe vasútakat építene s azok papírjait megvenné a megfelelő haszon kilátása nélkül ? . Mit keil tehát tenni? A községeknek, megyéknek kell évi szubvenczióban, közútak átengedésébeu, közmunkában, téglában, fában (a hol van) dotácziókat tenni. Az a vonal, melyet Cavallier ur ki akart építeni, mely egy önálló egész vonalat 250 kilométerrel képezett volna, illő dotáezióval ellátva, még eddig sem Londonban, sem Párizsban nem találta még meg az illető a tőkét, pedig (Javallier kiváló pénzügyi kapaezitás, sok összeköttetései vannak, nagy üzleteket hozott létre. Ily körülmények között mit kell tenni? Nevelni a dotácziót ideben, keresni a tőkét mindaddig, mig azt megtaláljuk. Azon vonal, melyet Békésmegye főispánja kijelölt, (kinek gondja mindenre kiterjed) t. i. P.-Ladánytól Füzes-Gyarmat, Szeghalom, Ladány, Tarosa, BékésCsaba, a békésmegyei érdekeknek legjobban megfelel, az kétségtelen, csak kettőt jegyzek meg, t. i. Déváványát a háiózatba belevonni; s mert Füzes-Gyarmattól Ladány ig egészen elült terrenumon menve keresztül, uagy költséggel lehetne a pályát kiépíteni, azt FüzesGyarmattól ÍSáppnál kellene a magyar állam tiszai pályájába bevezetni. Ezen vonal által, ha még Vésztőtől a Körös partján Várad felé egy szárny-vonal létesíttetnék, Békésmegye minden községe részesülne a vasút áldásaiban. íá ha Békés- és Biharmegye összeáll, a helyzet magaslatára lép s számítást tesz, s az áldozatképesség azon sziuvoualára lép, mely egy teljesen kielégítő vasúti hálózatnak megadná az igazi árát, meg vagyok győződve, hogy Békés- és Biharmegyének lesznek viezinalis vasútai. Móricz Pál. Politiltai hirek., * A horvát országgyűlés e hó 14-én kezdi meg újra működését. Az országgyűlés elnöke ennélfogva felhívja a tagokat, hogy a mondott napon délelőtt 11 órakor ülésrs gyűljenek össze. A horvát budget még nincs megszavazva és miután a pénzügyi falhatalmazás tartama e hó végével lejár, az országgyűlés tehát mindenekelőtt a budgetet fogja tárgyalui. * Uralkodónk és az olasz király találkozása május hó t:lső felében mégis meg fog történni. A találkozáson mindkét részről az egész királyi család részt vesz. A találkozás színhelye gyanant Vorouát es Florenczet emlegetik. A látogatás négy napot fog igénybe venni. * Pétervár, márcz. 6. Szkobelev tábornokot megfosztják a minszki negyedik hadtest parancsnokságától, de megkapja helyette a turkesztáni hadtestet. Szárnysegédi rangját továbbra is megtartja. Bécs, márcz. 6. Mijatovics szerb miniszter itteni tartózkodása alatt egy előkelő személyiség előtt ugy nyilatkozott, hogy abban az esetben, ha Oroszország és Ausztria-Magyarország közt kitörne a háború, Szerbia az utóbbi oldalán harczolna. * Bécs, márcz. 6. Milán fejedelemnek királylyá proklaináltatása a politikai köröket nem lepte meg. A tervet itt általában pártolták, legfeljebb azt nem gondolták volna, hogy az ily hamar válik tetté. \* Bilek, márcz. 6. Orlinéban az orthodox templomban tömérdek fegyvert és proklamácziót találtak. A helység papját elfogták. Népszerű rövid ismertetése a vörhenynek és roncsoló toroklobnak. Ajánlva Békésmegye lakosságának figyelmébe. Irta: dr. Kovács Ist váu Békésmegye főorvosa. A vörheny (scariatina) ás roncsoló torok ob (diphteritis) népszerű rövid ismertetése. (Folytatás.) Iía a gyermekeknek homlokára volna írva az, hogy p. o. melyik bir a vörhenyre hajlandósággal és melyik nem, akkor nem volna nehéz dolog meghatározni azt, hogy melyiket szabad a beteghez bocsátani ós melyiket nem; de épen azért, rnert ez egyiknek sincs a homlokára irya, nem szabad a beteghez bocsátani egyiket sem. Es látod, jó földmives olvasóm, te okoskodásodban épen ott hibázol, hogy azt mondod, Péter és Pál fiad mindkettő érintkezett vörheny beteggel, Péter meg kapta, Pál nem tehát mert Pál nem kapta meg, Péter sem azért kapta meg, mert a betegség ragadós, hanem mert az Isten ugy akarta, épen mintha azt mondanád, hogy a buza az egyik földben nem azért nem kel ki mert a föld nem arra való, a másikban pedig nem azért kel ki, mert arra való, hanem mert az Isten ugy akarta, — pedig jól tudod, hogy a buza s nem arra való földben csakugyan soha sem kel ki. — Ennélfogva, ha a gyermek egészséges és élete a szülőknek szivén fekszik: első dolog, hogy azon esetben ha valamely gyermek a családban megbetegedett az egészségesek elkülönittesisenek a betegtől, és pedig a betegség egész tartama alatt. Ez azonban még nem elég, gondoskodni kell arról is, hogy semmi olyan tárgy, p. o. törlő ruha, pohár vagy ágynemű, melyet a beteg használt, az egészséges gyermekkel érintkezésbe ne jöjjön. De már most miután fentebb az is említve volt, hogy az efféle betegséget még a komaasszoiiy vagy a sógorasszony is elhurczolhatja a háztól, nem taláiod-e szives olvasóm teljesen helyesnek a hatóság azon intézkedését, hogy az ilyen ragályos házaknál a minden czél nélküli látogatásokat ós csődülést tiltja? Az ilyen látogatások a mellett, hogy a betegséget terjesztik, a betegre nézve is sok esetben terhesek, mert hiszen a betegnek mindenekelőtt nyugalomra ós pihenésre van szüksége, a melyet pedig az efféle látogatásokkal együtt járó ajtónyitogatás, kopogás és zaj csak zavar. Hát ha aztán még ehez hozzá gondoljuk a betegre nézve sokszor kinzólag ható vénasszonyos fecsegéseket, a melyekben sokszor a beteg fülehallattára nem egyszer jósolják a halált, mert hát emez vagy amaz uramnak gyermeke is igy volt s az is meghalt. — Igy aztán a látogatásokból a szegény beteg nem vigaztalást, hanem előre is a halálfélelmét meríti még ha más különben valami nagy aggodalomra nincs is ok. A mily veszélyes azonban a betegek körüli csődülés, épen oly veszélyes, sőt bizonyos esetben veszélyesebb a halott körüli csődülés is. Valóban nagy azon elhaltak száma, kik a népnél divatos ezen halott látogatásoknak és virrasztásoknak estek áldozatai ragályos es járványos betegségek alkalmával. — Minélfogva a járványos és ragályos betegségben elhaltak hulláival legokszerübb elbánás, ha azok, a halottkém által megvizsgáltatván azonnal lezáratnak s a rendes időnél előbb eltakarittatnak. Ha most már vagy a beteg meggyógyult, vagy a halott eltakarittatott, gondosan tisztába kell tenni mindent mi a beteggel érintkezésbe jött. Takaró, lepedő jó erősen kifőzendő, derekaly és párnák hoszszas szellőzésnek a szabad levegőre kiteendők, az ágy-fája megmosandó, az értéktelen szalmazsák szalmája elégetendő. Nagyon helyes eljárás ha a szoba előbb hosszas szellőzésnek kitétetik s újból kimeszelte tik. Az ujabb időben használatos különbféle fertőtlenítő szerek alkalmazására nézve helyes a kezelő vagy községi orvos tanácsát kikérni. Itt erről csak anynyit emiitvén meg, hogy az eczettel füstölés vagy karbolsavanyas mésznek kitevése a szobába nagyon ajánlható. Fentebb emiitettem, hogy a vörhenynek oly tökéletlen alakja is van, a melylyel a beteg fenn jár, de a mely épen ugy képes a ragályt tovább termelni. Az ilyen esetek aztán azok, melyekkel a betegség legészrevétlenebbül terjed tovább s az ilyen alakok azok, a melyekben részint egyes házakba, részint iskolákba a betegség mintegy becsempészi magát. Ez teszi aztán szükségessé az iskoláknak gyermek-járványok alkalmával történő bezárását. Tagadhatatlan az, hogy az iskolázásnak huzamosabb időn át tartó szünetelése nagy csapás, de még nagyobb csapás, ha gyermekeink, — a jövő reménye — rendre hullanak. — Ha ennélfogva a hatóság ilyen körülmények között ezen rendszabályhoz is folyamodni kénytelen, ennek okai önnön magunk vagyunk, és pedig először azért, mert a betegség eltitkolásával a járványt kifejleni engedjük, pedig rajtunk állana annak korlátokat szabni; másodszor azért, mert ha tudjuk is, hogy saját gyermekünk ragályos betegségben szenved, azért az egészséges testvért még is csak elbocsátjuk iskolába, mit sem törődve azzal, hogy az aztán igen könnyen veszélyeztetheti iskola-társait. Ha népünk nem titkolná el a megbetegedést, hanem orvoshoz fordulva azonnal tanácsot kérne a teendőkre nézve, s az okszerű tanácsra hallgatva megtenné azt a mit könnyen megtehetne, az iskolák bezárására sem kerülne a sor oly sürüen. (Vége köv.) A megyei közigazgatási bizottság gyűlése, marczius 6-án. Jelen voltak: Beliczey István főispán, Jancsovics Pál alispán, Márki Lajos főjegyző, Kertay Zsigmond tiszti ügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, dr. Kovács István megyei főorvos, Orosz László kir. adófelügyelő helyettes, Haasz József kir. főmérnök, Ozififra Imre kir. ügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Farkas Béla, Keller Imre, Kalmár Mihály, dr. Hajnal István, Szucsu Béla és Varságh Béla urak, bizottsági tagok. Elnöklő főispán ur a bizottsági tagok üdvözlete után az ülést megnyitottnak nyilvánítván, a legelsőbben felolvasott alispáni jelentés következtében a bizottság megbízza a megye alispánját, Haasz Jőzsef kir. főmérnököt ós Szucsu Béla bizotsági tagot, hogy a csabai közbirtokossággal a kongó tégla gyártás iránt megtartandó értekezleten a közigazgatási bizottságot képviseljék. A jeleutés többi része, valamint a kir. ügyész havi jelentése tudomásul vétetettek. A bizottság tanácskozásának legfontosabb tárgyát az 1882. évi közmunkaősszeirás eredménye és az 1882. évi közmunka előirányzatnak tervezete képezte, — a melyekre nézve d bizottság elhatározta; — és pedig: I. a közmunkaösszeirásra vonatkozólag: 1. Az 1882 évi közmunkaösszeirásokat és a válts ági öszszegeket kitüntető községi kimutatások Gyula város polgármesterének és a járási szolgabirák utján az illető községeknek azzal adatnak ki, hogy a váltsági összegeket pontosan beszállítsák. Egyidejűleg felhivatík a megyei pénztári tisztség, hogy az esedékes váltsági pénzhátrálókokrol jelentését a megye alispánjához terjessze be, ki is ezen hátralékok pontos behajtásáról a saját hatás-körében intézkedni fog. 2. Miután Gyoma és Endrőd Községekben eszközölt közmunka-összeiras eredménye nem kielégítő, ezen községekre vonatkozólag a megejtett összeírás újbóli megvizsgálása elrendeltetik s ennek foganatosításával ós a pót-összeirás eredményének be jelentésével dr. Hajnal István bizottsági tig megbizatik. 3. A mennyiben tapasztaltatott, hogy a kültisztviselők által a közmunka köteles egyén vagyontalansága esetén bizonyos összegek leírása hozatik indítványba, utasíttatnak a járási szolgabirak ós Gyula város polgármestere, hogy ily esetekben az illető egyéneket közmunka-tartozásuk természetbeni leszolgálására kötelezzék. 11. A. közmunka-előirányzatra vonatkozólag. 1. A közmunka előirányzatban foglalt munkák foganatosítása a járási szolgabirákra ós (iyulaváros polgármesterére bizatik, megjegyeztetvón, hogy pénzes erővel létesítendő munkák előzetes közhirrététel után Írásbeli alku vagy szerződés mellett lesznek vállalkozóknak kiadandók, mely alku egyezmények vagy szerződések bejelentése folytán az illető vállalati összegek az előirányzat keretén belül a megyei közmunka alapból, a megye alispánja által számadás terhe mellett lesznek kiutalványozandók. 2. A békési nagyhid lebontása is egy komp felállítása valamint a Gyoma melletti 33. számu átmetszés hídjának mikénti létesítése tárgyában teendő javaslatnak beterjesztésével a m. kir. államépitószeti hivatal főnöke megbizatik. 3. A természetbeni közmunka-erővel foganatosítandó munkákra nézve a járási szolgabirák és Gyula város polgármestere a következő utasítás szoros megtartására hivatnak fel és pedig: a) A közmunka-erővel teljesítendő munkák junius 15-én feltétlenül befejezendők, — minek folytáu a felhasználandó