Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-05 / 28. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. kési viczinalis rövid vonalak mindjárt az első évben annyit vagy többet hoznának be, mint a mennyit az alföld-fiumei első rendű pálya 5 évi átlag szerint két különösen kedvező üzleti évet is ideszámítva, én részemről nem hihetem. Nehezítik a békési pályák hosszabb kiépítését a 3 Körös és az azt környező árterek. 100 méter széles hullámtereken akár fa, akár vashidakat kell építeni ; a vashíd átlagosan, hosszú éveket véve fel, kevesebbe kerül, de egyelőre igen nagy kiadásokat igényel; a fahid egyelőre kevesebbe kerül, de fentartási költsége elnyeli a hasznot. Az is hátrányos, hogy Békésmegyében a homok se található mindenütt, még kevésbé a kavics, és ez drágítja az építést. Mindezeket figyelembe kell venni és nem kell a képzelet világában élni, mert az épités körül sok nehézségek léteznek. A mező-tur-szamosi vonal mértföldenként, mintegy 165,000 frtba került, de itt nem drágította a vállalatot a pcnz beszerzés s ezen ár mellett két lokomotivon kivül ezen vonalnak más forgalmi eszköze nem szereztetett be, pedig forgalmi eszközök bérlete igen sokba kerül. A vasutak építésénél a legnevezetesebb tényező a pénz; az is ma sokkal drágább, mint ezelőtt egy néhány hónappal is volt. A vasutak jövedelmezőségénél mérhetetlen sok függ a kezeléstől, elszámolástól. Uj pályáknak mindig akad valami hiánya, mindig kell pótolni, beszerezni valamit, melyet az üzleti jövedelmek terhére szoktak eszközölni. Az anyagok, forgalmi tőke szaporítása, üzleti tárgyak nevelése, rezervefond stb. stb., oly tág tért nyitnak a vasúti igazgatóságoknak, hogy a különben jövedelmező pályák is, különösen az első években egészen jövedelem nélkülinek számithatók. Ezért voltam én, midőn a viczinalis vasúti törvény készült, az ellen, hogy megyéknek, községeknek a helyi érdekű vasutak építése alkalmával garancziát vállalni ne engedtessék, mert tudtam azt, hogy ha az országgyűlést statisztikai adatokkal félre lehetett vezetni, még könnyebb lenne egy községet a garanczia terheivel megnyomorítani. Ha tőlem kérne tanácsot akár megye, akár község vagy egyes polgár, egyszerűen azt tanácsolnám : adjanak egy vagy több éveken keresztül valami subvencziót vagy meghatározott javadalmazást, mert akkor tudni fogják, minő áldozatot követeltek tőlük, de garancziát ne vállaljanak, mert akkor nem tudj ás, minő terhet vállaltak magukra vagy utódaikra. Móricz Pál. Ily szomorú állapotok közt látott Károly egy drámát előadni, melyben a megholt szerelmes szelleme megjelenik. Károly feszült figyelme mindjárt észrevette, hogy a szerelmes sokkal soványabb, mint az életben volt. És mi más okozhatta soványságát — mint boldogtalan szerelme . .. ? Mint a villám nyilait Falstaffunk agyán keresztül a gondolat, hogy boldogtalan szerelem — talán őt is megsoványitaná. Gyorsan ideált keresett, a kitől remélhetőleg kosarat kap és ez ideált a gazdag, előkelő ós hiu Olgában vélte feltalalni. Lehetőleg gyorsan belészeretett és a legközelebbi alkalommal térdre rogyott előtte. — Es az imádott nem adott kosarat. Mintha a villám csapott volna le Károly barátom előtt. Olga szüleinek tudomására jutván a kölcsönös szerelem, az ifjú pár egybekelését nem akadályozták ós Olga Kárólyé lett. A menyegzőt kéjutazás követte. Az uj pár meglepetve szemlélte a berni felföld fényes gletschereit a leáldozó nap bíborától beragyogva; megnézték Schaffhausent, Zürichet, a rajnai viruló partokat; elmerengtek a „Loreley" látásán és félévi távollét után visszatértek szülőföldjükre. — Siegény Károly! Amor megtagadta megmentésedet és Hymen karjaiban feltaláltad azt. — — — — — — Két év multán újra láttam barátomat ós ime vastagsága nyomtalanul eltűnt. Karcsú volt mint a tölgyfa, de ágai ugy lógtak mint a szomorú fűzfának. — Mi búsit ? kérdéra tőle. — Soványságom — válaszolt sovány mosolygással. — Hej barátom, csak szép idők jártak akkor, mikor én még „Vastag Károly" voltam .... mikor még Xantippe nem környezett. — Látod, látod, sokszor az orvosság keserűbb a betegségnél. Ir*o 1 iti 1*.ai liireli. * Budapest, márcz. 2. A képviselőim ülésében olvastatott a miniszterelnök átirata a zártörvény szentesítéséről. A tisztviselők qualifikacziójáról törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságba megválasztattak Babics ós Unger. A vóderŐ-bizottságba Tisza László. A közlekedésügyi minisztérium költségvetésének általános tárgyalása folytattatván, a miniszterelnök fölszólalása után történt a szavazás. A többség Baross javaslatát fogadta el. * Merénylet az angol királynő ellen. London, marcz. 2. A midőn a királyné Londonból jövet Windsorba megérkezett és a pályaudvarban kocsijába akart lépni, hogy a várlakba hajtasson, egy ember pisztolylyal rálőtt Viktória királynőre. Senki se sérült meg. A rendőrség tüstént elfogta a merénylőt, a ki igen szegényesen volt öltözve. A merénylet hire fél bárom órakor terjedt szót a városban. Kezdetben az hallatszott, bogy a kirátynőt meggyiikolták s a lakosságot leírhatatlan izgatottság togta el. Csak mikor néhány lap megjelent, s benne a nép nyomtatva olvashatta, hogy baj nem történt, akkor kezdtek oszladozni a tömegek. A királynő állapota mindazonáltal legkevésbbó sem megnyugtató, mondják, hogy a lelki rázkódtatastól kimerülve több izben elájult, s még nem tudni nem lesz-e veszélyes beteg. A merénylő állítólag ir származású. * Mosztár, márcz. 2. Angyelics Szvetozárt, a hírhedt fölkelővezért, kit januárhó utolsó napjaiban Starjevics Metkóval együtt elfogták, s a kit Kovacsevics Sztoján a trebinyei országúton még aznap kiszabadított, tegnapelőtt a bilek-stoláczi országúton Bogdosics mellett levő csárdában heves harcz után halálosan megsebesítették ós elfogták a csendőrök. Két társának sikerült megszökni. Az utánuk iramodott zsandárok a zeljudii klastrom előtt utói érték őket ós mivel a „Stani" (meg állj) kiáltásokra nem hallgattak, a klastrom előtt agyonlőtték mind a kettőt. Angyelicset Trebinjóbe akarták szállítani, de utközhen meghalt. Népszerű rövid ismertetése a vörhenynek és roncsoló toroklobnak. » Ajánlva Békésmegye lakosságának figyelmébe. Irta: dr. Kovács István, Békésmegye főorvosa. A vörheny (scarlatina) és roncsoló torok ob (diphteritis) népszerű rövid ismertetése. (Folytatás.) Tehát minden habozás nélkül kimondom, s ezt ezer és ezer eset bizonyítja már, hogy a vörheny továbbterjedésének leghatalmasabb előmozdítója a ragály ós ragályozás és ez a ragályozás nemcsak az által történhetik, ha egészséges gyermek érintkezik beteg gyermekkel, hanem még akkor is, ha valaki sokáig tartózkodik vörhenybetegnél, és egy másik házhoz megy, hol egészséges gyermekek vannak, tehát a vörhenyragály nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is terjedhet tovább, szóval a vörhenyt elhurczolhatja saját házához, a komaasszony, ki komájának vörhenyben beteg gyermekét meglátogatta és ott sokáig tartózkodott. Azonban ilyen esetekben még egy nevezetes dolog is szokott előfordulni. Az nevezetesen, hogy az a vörhenymag, mely valamely házhoz igy eljut, nem elég ahoz, hogy tökéletes vörhenybetegséget fejtsen ki ugyanazon házban a gyermeknél, a ki aztán ezt a magot felveszi. Az illető gyermeknél kifejlik legfeljebb a vörheny egy tökéletlen alakja, nem lesz a bőre vörös, mint fentebb leírtam, nem is lesz valami nagy forrósága, legfeljebb a torka fáj egy kicsit, a fületöve dagad fel, a gyermek még le sem fekszik, kinn szaladgál, vagy átmegy a szomszédba, sót talán iskolába is felmegy. De már az ily beteg is termeli s igy szaporítja a vörhenymagot vagy a ragályt, s egyszer csak azt vesszük észre, hogy ha tabb ily feldagadt tokáju gyermek az iskolába megy s ott egészséges iskolatársaival érintkezik, ugy elszaporodik a vörhenyragály, hogy aztán a többinél teljesen kifejlett oly vörheny származik, mint a milyet fenntebb leírtam. Itt még meg kell említenem azt, hogy nemcsak a vörhenybeteg gyermek teste, hanem halála után annak még hullája is képes a vörhenymagot tovább terjeszteni, a mint ezt igen sok kótségbevonhatlan szomorú eset igazolta. Ezeket, miket itt a betegség tovább terjedésére vonatkozólag elmondottam, jegyezze meg magának a szives olvasó, mert a mondottakból igen fontos tanulságot meríthet magának. Mit kell tennünk a vörheny továbbterjedésének megakadályozására. — Ha valaki azt, a mit a vörhenymagról fentebb mondottam, magának jól megjegyezte: önmagától elfogja találni, hogy mit tegyen azon esetre, ha családjában vörhenybetegség esete adja magát elö. — De mielőtt erről szóllanánk, megelőzőleg egy kérdést felvetek, azt nevezetesen: hogy mit kell tennünk, hogy a vörheny házunkban önmagától ki ne fejlődjék vagy meg ne teremjen, mint a mint megtermett a földön az első buza. —• Minden betegségnek két nagy ellensége van: a mértékletesség és tisztaság, épen ngy legjobb barátja és terjesztője a mértéktelenség és tisztátlanság. Ép en ezért azt látjuk, hogy ez efféle ragályzó betegségek előfordulnak leginkább oly városokban, vagy városrészekben, melyekben a tisztaság elvan hanyagolva, továbbá oly házakban és családoknál, melyeknél a tisztaság nem honos. És pedig a tisztaságnak nem csak saját testünkre kell szorítkozni, hanem a mi legfőbb, szobánk s küiönösen annak levegőjének tisztaságára. A tudomány minden ragály legerősebb elroncsolójának a tiszta levegőt ismeri, in-! nen van aztán az, hogy tágas és téres épületekben, ott a hol a levegő szorgos megújítására is kellő gond fordittatik, ilyen ragályzó betegségek vagy egyáltalán nem, — vagy pedig csak ritkán fordulnak elő. A szoba levegőjének gondos megújítás vagy is a gondos szellőztetés ennélfogva legyen mindenek előtt első kötelesség és pedig annál szigorúbb rendszabály minél többen laknak együtt egy szobában. Kétséget nem szenved, hogy ha e tekintetben népünk okszerűbben járna el, nagyon sok veszélyt hárítana el családjának tagjairól. Ha azonban minden tisztaság, mértékletesség és ovatosság mellett is megtörténik — a minthogy meg Is történhetik: hogy a betegség a háznál kiüt, első és pedig legszentebb kötelesség az egészséges gyermekek megvédése. Azonban újból, mintha hallanám, hogy az én földmives olvasóm erre mit mond. Hiszen az ur azt mondotta, hogy a vörheny magva nem minden gyermek testében kel ki, tehát honnan tudjam már most én azt, hogy melyiket távolitsam el és melyiket nem, hogy a betegségeket meg ne kapja, és minek távolitsam azt el, a melyiknek a betegséghez hajlandósága nincs? (.Folyt, köv.) MEGYEI HÍREK. — A „vöröskereszt-egylet" b.-csabai választmányának azon buzgalma, miszerint a harezba menő katonák kötszercsomagokkal láttassanak el, máris szép eredményre vezetett, mennyiben szerdán délután tartott első összejövetelnél nem kevesebb mint 230 kötszercsomag lett felajánlva, névszerint pedig adakoztak: Omazfca Szilárdnó elnök 24 csomagot, Löwy Albertnó alelnök 60, Fáy Mórné 18, Farkas Jánosnó 12, Lówy Samunó 36, Szucsu Irma 24, Dr. Báttaszóky Lajosnó 12, Bartóky Lászlónó 12, Rimler Pálnó 12 Dr. Molnár Antal 20 csomagot. Ma délután a választmány ismét együtt leend a polg. leányiskola helyiségében 3 és 5 óra között, hogy az adakozni szándékozóknak a kötszerekhez szükséges anyagot ós szabási „Utasitás"-t átadhatja, s hogy minden irányban tanácscsal szolgáljon. Egy kötszercsomag 15 krba kerül. — B.Csaba városának népmozgalmi havi kimutatása. Elve született 142, finemü 76, nőnemű 66. Halva született 6, finemü 5, nönemü 1. Meghalt összesen 104, finemü 64, nönemü 40; 0—1 évig 20, 1—l-ig 33, ezek közt 3 törvénytelen, 5—20-ig 16, 20—30-ig 4, 30—40-ig 5, 40—60-ig 10, 60—80-ig 13, 80-on tul 2, 90-en tul 1. Kiváló kórnemek: Vörheny 23, hártyás torokgyik és roncsoló toroklob ld, hökhurufc 5, hagymáz 2, gümökór 9, bólhurut és bóllob 8, tüdö-mellhártya ós hörglob 10, véletlen szerencsétlen eset 1. Kelt B.-Osabán, 1882 márcz. 1. Kulpin. — A B.-Csabán uralkodó vörhenyjárványnak heti kimutatása. Mult hétről fennmaradt 50 beteg, ujabban megbetegedett 24, meggyógyult 16, meghalt 4, további gyógykezelés alatt maradt 54. — Meghívás. A b.-gyulai sportklub f. hó 8-án saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tartand, melyen a club felosztása tárgyában beadott indítvány fog tárgyaltatni; miután ez indítványt a clubnak e hó 1-én tartott rendkívüli közgyűlése egyhangúlag elfogadta, a club t. tagjai a fent jelzett időben tartandó közgyűlésbeni részvételre tisztelettel meghivatnak annak kijelentésével, hogy e közgyűlés az alapszabályok értelmében a megjelenendő tagok számára való tekintet nélkül érvényesen határozand. Kelt B. Gyulán, 1882 márcz. 2. Kövér László m. k. elnök. — KonradL C. lovardája f. hó 1-ón kezdte meg Csabán előadását, meglehetős anyagi sikerrel. Úgy végig futva a szép közönségen 200 frt bevétel lehetett s igy megvoltak elégedve a sátort felépítő V. és Sch. vállalkozók is, kiknek ez este a megállapított 25%-ból 50 forint jutott. Másnap már alig volt felényi a jövedelem. Karzaton volt ugyan elég, de az első sorban, mely sokat nyom a latban alig egy-kettő, mert az ezt elfoglaló intelhgönczia, a mi-