Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-05 / 28. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. kési viczinalis rövid vonalak mindjárt az első évben annyit vagy többet hoznának be, mint a mennyit az alföld-fiumei első rendű pálya 5 évi átlag szerint két különösen kedvező üzleti évet is ideszámítva, én ré­szemről nem hihetem. Nehezítik a békési pályák hosszabb kiépítését a 3 Körös és az azt környező árterek. 100 méter szé­les hullámtereken akár fa, akár vashidakat kell épí­teni ; a vashíd átlagosan, hosszú éveket véve fel, ke­vesebbe kerül, de egyelőre igen nagy kiadásokat igé­nyel; a fahid egyelőre kevesebbe kerül, de fentartási költsége elnyeli a hasznot. Az is hátrányos, hogy Békésmegyében a homok se található mindenütt, még kevésbé a kavics, és ez drágítja az építést. Mindezeket figyelembe kell venni és nem kell a képzelet világában élni, mert az épités körül sok ne­hézségek léteznek. A mező-tur-szamosi vonal mértföldenként, mint­egy 165,000 frtba került, de itt nem drágította a vál­lalatot a pcnz beszerzés s ezen ár mellett két lokomo­tivon kivül ezen vonalnak más forgalmi eszköze nem szereztetett be, pedig forgalmi eszközök bérlete igen sokba kerül. A vasutak építésénél a legnevezetesebb tényező a pénz; az is ma sokkal drágább, mint ezelőtt egy néhány hónappal is volt. A vasutak jövedelmezőségénél mérhetetlen sok függ a kezeléstől, elszámolástól. Uj pályáknak mindig akad valami hiánya, min­dig kell pótolni, beszerezni valamit, melyet az üzleti jövedelmek terhére szoktak eszközölni. Az anyagok, forgalmi tőke szaporítása, üzleti tárgyak nevelése, rezervefond stb. stb., oly tág tért nyitnak a vasúti igazgatóságoknak, hogy a különben jövedelmező pályák is, különösen az első években egészen jövedelem nélkülinek számithatók. Ezért voltam én, midőn a viczinalis vasúti tör­vény készült, az ellen, hogy megyéknek, községek­nek a helyi érdekű vasutak építése alkalmával garan­cziát vállalni ne engedtessék, mert tudtam azt, hogy ha az országgyűlést statisztikai adatokkal félre lehetett vezetni, még könnyebb lenne egy községet a garanczia terheivel megnyomorítani. Ha tőlem kérne tanácsot akár megye, akár köz­ség vagy egyes polgár, egyszerűen azt tanácsolnám : adjanak egy vagy több éveken keresztül valami sub­vencziót vagy meghatározott javadalmazást, mert ak­kor tudni fogják, minő áldozatot követeltek tőlük, de garancziát ne vállaljanak, mert akkor nem tudj ás, minő terhet vállaltak magukra vagy utódaikra. Móricz Pál. Ily szomorú állapotok közt látott Károly egy drámát elő­adni, melyben a megholt szerelmes szelleme megjelenik. Károly feszült figyelme mindjárt észrevette, hogy a sze­relmes sokkal soványabb, mint az életben volt. És mi más okozhatta soványságát — mint boldogtalan szerelme . .. ? Mint a villám nyilait Falstaffunk agyán keresztül a gon­dolat, hogy boldogtalan szerelem — talán őt is megsová­nyitaná. Gyorsan ideált keresett, a kitől remélhetőleg kosarat kap és ez ideált a gazdag, előkelő ós hiu Olgában vélte feltalalni. Lehetőleg gyorsan belészeretett és a legközelebbi alkalommal térdre rogyott előtte. — Es az imádott nem adott kosarat. Mintha a villám csapott volna le Károly barátom előtt. Olga szüleinek tudomására jutván a kölcsönös szerelem, az ifjú pár egybekelését nem akadályozták ós Olga Kárólyé lett. A menyegzőt kéjutazás követte. Az uj pár meglepetve szemlélte a berni felföld fényes gletschereit a leáldozó nap bíborától beragyogva; megnézték Schaffhausent, Zürichet, a rajnai viruló partokat; elmerengtek a „Loreley" látásán és félévi távollét után visszatértek szülőföldjükre. — Siegény Károly! Amor megtagadta megmentésedet és Hymen karjaiban feltaláltad azt. — — — — — — Két év multán újra láttam barátomat ós ime vastagsága nyomtalanul eltűnt. Karcsú volt mint a tölgyfa, de ágai ugy lógtak mint a szomorú fűzfának. — Mi búsit ? kérdéra tőle. — Soványságom — válaszolt sovány mosolygással. — Hej barátom, csak szép idők jártak akkor, mikor én még „Vastag Károly" voltam .... mikor még Xantippe nem kör­nyezett. — Látod, látod, sokszor az orvosság keserűbb a beteg­ségnél. Ir*o 1 iti 1*.ai liireli. * Budapest, márcz. 2. A képviselőim ülésében olvasta­tott a miniszterelnök átirata a zártörvény szentesítéséről. A tisztviselők qualifikacziójáról törvényjavaslat tárgyalására ki­küldött bizottságba megválasztattak Babics ós Unger. A vód­erŐ-bizottságba Tisza László. A közlekedésügyi minisztérium költségvetésének általános tárgyalása folytattatván, a minisz­terelnök fölszólalása után történt a szavazás. A többség Ba­ross javaslatát fogadta el. * Merénylet az angol királynő ellen. London, marcz. 2. A midőn a királyné Londonból jövet Windsorba megérkezett és a pályaudvarban kocsijába akart lépni, hogy a várlakba hajtasson, egy ember pisztolylyal rálőtt Viktória királynőre. Senki se sérült meg. A rendőrség tüstént elfogta a merény­lőt, a ki igen szegényesen volt öltözve. A merénylet hire fél bárom órakor terjedt szót a városban. Kezdetben az hallatszott, bogy a kirátynőt meggyiikolták s a lakosságot leírhatatlan iz­gatottság togta el. Csak mikor néhány lap megjelent, s benne a nép nyomtatva olvashatta, hogy baj nem történt, akkor kezdtek oszladozni a tömegek. A királynő állapota mindazon­által legkevésbbó sem megnyugtató, mondják, hogy a lelki ráz­kódtatastól kimerülve több izben elájult, s még nem tudni nem lesz-e veszélyes beteg. A merénylő állítólag ir szárma­zású. * Mosztár, márcz. 2. Angyelics Szvetozárt, a hírhedt föl­kelővezért, kit januárhó utolsó napjaiban Starjevics Metkóval együtt elfogták, s a kit Kovacsevics Sztoján a trebinyei orszá­gúton még aznap kiszabadított, tegnapelőtt a bilek-stoláczi or­szágúton Bogdosics mellett levő csárdában heves harcz után halálosan megsebesítették ós elfogták a csendőrök. Két társá­nak sikerült megszökni. Az utánuk iramodott zsandárok a zel­judii klastrom előtt utói érték őket ós mivel a „Stani" (meg állj) kiáltásokra nem hallgattak, a klastrom előtt agyonlőtték mind a kettőt. Angyelicset Trebinjóbe akarták szállítani, de utközhen meghalt. Népszerű rövid ismertetése a vörhenynek és roncsoló toroklobnak. » Ajánlva Békésmegye lakosságának figyelmébe. Irta: dr. Kovács István, Békésmegye főorvosa. A vörheny (scarlatina) és roncsoló torok ob (diphte­ritis) népszerű rövid ismertetése. (Folytatás.) Tehát minden habozás nélkül kimondom, s ezt ezer és ezer eset bizonyítja már, hogy a vörheny to­vábbterjedésének leghatalmasabb előmozdítója a ra­gály ós ragályozás és ez a ragályozás nemcsak az által történhetik, ha egészséges gyermek érintkezik beteg gyermekkel, hanem még akkor is, ha valaki sokáig tartózkodik vörhenybetegnél, és egy másik házhoz megy, hol egészséges gyermekek vannak, te­hát a vörhenyragály nemcsak közvetlenül, hanem köz­vetve is terjedhet tovább, szóval a vörhenyt elhur­czolhatja saját házához, a komaasszony, ki komájának vörhenyben beteg gyermekét meglátogatta és ott so­káig tartózkodott. Azonban ilyen esetekben még egy nevezetes do­log is szokott előfordulni. Az nevezetesen, hogy az a vörhenymag, mely valamely házhoz igy eljut, nem elég ahoz, hogy tökéletes vörhenybetegséget fejtsen ki ugyanazon házban a gyermeknél, a ki aztán ezt a magot felveszi. Az illető gyermeknél kifejlik legfeljebb a vörheny egy tökéletlen alakja, nem lesz a bőre vö­rös, mint fentebb leírtam, nem is lesz valami nagy forrósága, legfeljebb a torka fáj egy kicsit, a füle­töve dagad fel, a gyermek még le sem fekszik, kinn szaladgál, vagy átmegy a szomszédba, sót talán isko­lába is felmegy. De már az ily beteg is termeli s igy szaporítja a vörhenymagot vagy a ragályt, s egyszer csak azt vesszük észre, hogy ha tabb ily fel­dagadt tokáju gyermek az iskolába megy s ott egész­séges iskolatársaival érintkezik, ugy elszaporodik a vörhenyragály, hogy aztán a többinél teljesen kifej­lett oly vörheny származik, mint a milyet fenntebb leírtam. Itt még meg kell említenem azt, hogy nem­csak a vörhenybeteg gyermek teste, hanem halála után annak még hullája is képes a vörhenymagot to­vább terjeszteni, a mint ezt igen sok kótségbevonhat­lan szomorú eset igazolta. Ezeket, miket itt a beteg­ség tovább terjedésére vonatkozólag elmondottam, je­gyezze meg magának a szives olvasó, mert a mon­dottakból igen fontos tanulságot meríthet magának. Mit kell tennünk a vörheny továbbterjedésének meg­akadályozására. — Ha valaki azt, a mit a vörheny­magról fentebb mondottam, magának jól megjegyezte: önmagától elfogja találni, hogy mit tegyen azon esetre, ha családjában vörhenybetegség esete adja magát elö. — De mielőtt erről szóllanánk, megelőzőleg egy kér­dést felvetek, azt nevezetesen: hogy mit kell tennünk, hogy a vörheny házunkban önmagától ki ne fejlődjék vagy meg ne teremjen, mint a mint megtermett a földön az első buza. —• Minden betegségnek két nagy ellensége van: a mértékletesség és tisztaság, épen ngy legjobb barátja és terjesztője a mértéktelenség és tisztátlanság. Ép en ezért azt látjuk, hogy ez efféle ragályzó betegségek előfordulnak leginkább oly váro­sokban, vagy városrészekben, melyekben a tisztaság elvan hanyagolva, továbbá oly házakban és családok­nál, melyeknél a tisztaság nem honos. És pedig a tisztaságnak nem csak saját testünkre kell szorítkozni, hanem a mi legfőbb, szobánk s küiönösen annak le­vegőjének tisztaságára. A tudomány minden ragály legerősebb elroncsolójának a tiszta levegőt ismeri, in-! nen van aztán az, hogy tágas és téres épületekben, ott a hol a levegő szorgos megújítására is kellő gond fordittatik, ilyen ragályzó betegségek vagy egyáltalán nem, — vagy pedig csak ritkán fordulnak elő. A szoba levegőjének gondos megújítás vagy is a gon­dos szellőztetés ennélfogva legyen mindenek előtt első kötelesség és pedig annál szigorúbb rendszabály mi­nél többen laknak együtt egy szobában. Kétséget nem szenved, hogy ha e tekintetben népünk okszerűbben járna el, nagyon sok veszélyt hárítana el családjának tagjairól. Ha azonban minden tisztaság, mértékletesség és ovatosság mellett is megtörténik — a minthogy meg Is történhetik: hogy a betegség a háznál kiüt, első és pedig legszentebb kötelesség az egészséges gyer­mekek megvédése. Azonban újból, mintha hallanám, hogy az én földmives olvasóm erre mit mond. Hiszen az ur azt mondotta, hogy a vörheny magva nem min­den gyermek testében kel ki, tehát honnan tudjam már most én azt, hogy melyiket távolitsam el és me­lyiket nem, hogy a betegségeket meg ne kapja, és minek távolitsam azt el, a melyiknek a betegséghez hajlandósága nincs? (.Folyt, köv.) MEGYEI HÍREK. — A „vöröskereszt-egylet" b.-csabai választmányának azon buzgalma, miszerint a harezba menő katonák kötszer­csomagokkal láttassanak el, máris szép eredményre veze­tett, mennyiben szerdán délután tartott első összejövetelnél nem kevesebb mint 230 kötszercsomag lett felajánlva, név­szerint pedig adakoztak: Omazfca Szilárdnó elnök 24 cso­magot, Löwy Albertnó alelnök 60, Fáy Mórné 18, Farkas Jánosnó 12, Lówy Samunó 36, Szucsu Irma 24, Dr. Bátta­szóky Lajosnó 12, Bartóky Lászlónó 12, Rimler Pálnó 12 Dr. Molnár Antal 20 csomagot. Ma délután a választmány ismét együtt leend a polg. leányiskola helyiségében 3 és 5 óra között, hogy az adakozni szándékozóknak a kötsze­rekhez szükséges anyagot ós szabási „Utasitás"-t átadhatja, s hogy minden irányban tanácscsal szolgáljon. Egy kötszer­csomag 15 krba kerül. — B.Csaba városának népmozgalmi havi kimuta­tása. Elve született 142, finemü 76, nőnemű 66. Halva született 6, finemü 5, nönemü 1. Meghalt összesen 104, finemü 64, nönemü 40; 0—1 évig 20, 1—l-ig 33, ezek közt 3 törvénytelen, 5—20-ig 16, 20—30-ig 4, 30—40-ig 5, 40—60-ig 10, 60—80-ig 13, 80-on tul 2, 90-en tul 1. Ki­váló kórnemek: Vörheny 23, hártyás torokgyik és ron­csoló toroklob ld, hökhurufc 5, hagymáz 2, gümökór 9, bólhurut és bóllob 8, tüdö-mellhártya ós hörglob 10, vélet­len szerencsétlen eset 1. Kelt B.-Osabán, 1882 márcz. 1. Kulpin. — A B.-Csabán uralkodó vörhenyjárványnak heti kimutatása. Mult hétről fennmaradt 50 beteg, ujabban megbetegedett 24, meggyógyult 16, meghalt 4, további gyógykezelés alatt maradt 54. — Meghívás. A b.-gyulai sportklub f. hó 8-án saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tartand, melyen a club felosztása tárgyában beadott indítvány fog tárgyaltatni; miután ez indítványt a clubnak e hó 1-én tartott rendkí­vüli közgyűlése egyhangúlag elfogadta, a club t. tagjai a fent jelzett időben tartandó közgyűlésbeni részvételre tisz­telettel meghivatnak annak kijelentésével, hogy e közgyű­lés az alapszabályok értelmében a megjelenendő tagok számára való tekintet nélkül érvényesen határozand. Kelt B. Gyulán, 1882 márcz. 2. Kövér László m. k. elnök. — KonradL C. lovardája f. hó 1-ón kezdte meg Csa­bán előadását, meglehetős anyagi sikerrel. Úgy végig fut­va a szép közönségen 200 frt bevétel lehetett s igy meg­voltak elégedve a sátort felépítő V. és Sch. vállalkozók is, kiknek ez este a megállapított 25%-ból 50 forint jutott. Másnap már alig volt felényi a jövedelem. Karzaton volt ugyan elég, de az első sorban, mely sokat nyom a latban alig egy-kettő, mert az ezt elfoglaló intelhgönczia, a mi-

Next

/
Thumbnails
Contents