Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-03-05 / 28. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 28. szám. Vasárnap, máreziushó 20-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Meg, jelenils hetenként háromszor: vasárnap, lx.ed.d., (féliven) és osiitör töls.ön. 1 ELŐFIZETÉSI DIJ helybea házhoz hordva vagy póstán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt l Fél évre 4 „ Évnegyedre ....... 2 „ Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler azég Hécs, Prága, Budapesten, Németország és a Svájcz minden fővárosaiban. Elmélkedések a viezínalis vasutak építése felett, i. Minden vasútépítésnél első tekintettel kell arra lenni, hogy mit jövedelmezhet egyik vagy másik építendő vasút ? Azon statisztikai adatok, melyek a vasutak építése előtt összeállittatnak, rendesen megbízhatatlanok, részint az adatok hiányossága, részint más oknál fogva; kik az építéseket javasolják, s akkor maguk is elfogultak, a tárgyat kedvezőleg fogják fel, nem egyszer nem létező forgalmat tüntetnek fel. Ily esetek fordultak elő az állam-garancziával épült vasutak tárgyalá-' sai alkalmával, mely alkalmakkor oly forgalmat tüntetnek fel az illető konzorcziumok, melyek ha később az életben felerészben valósultak volna, az állam garancziális terhei ma félannyi lennének. Különösen szeretnek a viczinalis vasútak javaslói az aradkörös-völgyi vasutak jövedelmezőségére hivatkozni: holott ennek forgalma különösen az alföldön építendő viczinális vasútak jövő forgalmával teljesen össze nem hasonlítható. Kétségtelen, hogy a vasútak forgalmára igen előnyös, hol kőszén és fa nagy mennyiségben van, még pedig épen a vasút tövében, mint ez az aradkörös-völgyi vasútnál találtatik, — az oly tárgyak mint kőszén és fa, rendszeres forgalmat teremtenek, hol kevés személyzettel folytonosan úgy lehet berendezni a vonatokat, hogy azok naponkint egyenletes terheket szállíthatnak. Ott a hol csak mezőgazdasági terményekre kell és lehet számítani, minden az időjárástól függ; két-három rosz év egészen jövedelem nélkülivé teheti a küA „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Isten veled! Isten veled szép, drága kedvesem ! Szeress forrón, mint én szerettelek, Elválni tőled, oh ugy fáj nekem, Az elválás megölte szivemet. Bennünket össze a balsors hozott, Mert egymásé mi nem leszünk soha ; Figyeljed, nézd a hulló csillagot, Enyém lesz az.... hisz sorsom mostoha. El nem felejtem szép emlékedet, Szerettelek kimondhatatlanul, A szenvedésnek rabja én leszek, .... Szivemben oh a bánat harcza dúl. A búcsúzásnál könyben állt szemünk. Ajkunk a bútól nem beszélhetett .... A fájdalmat érezte csak szivünk, Utolsó sóhajom — Isten veled! K. Nagy Róza. Végszó hozzá. Nem titkolom tovább érzelmimet, Nem rejtegetem forró sóhajom, Hol árulóvá lettek a szemek, Minek a zár a néma ajkakon . . . ? Szerelmem lángoló, határtalan, Tűzoszlop, mely mardossa lelkemet ; A hol a sziv világa lángba' van, A némánál is szólnak a jelek. Tudom, hogy enyém nem leszesz soha, E vad érzés őrültté tenne tán, Ha egy sugár nem világitana, A hervadással teljes éjszakán. Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG Í5S KIADÓHIVATAL : Apponyi-utcza 89 í. számu, híz, hová a lap szellemi és anyagi részét illető minden közleményt cámezni bérünk. tióziratok tioiix adatnak -vissza. lönben kellő számítással jövedelmezőnek kínálkozó pályát. Mi a személy-forgalmat illeti, az még ott is, hol a sűrű közlekedés mellett gyorsvonatok létesíttetnek, veszteséget mutat; a személy-forgalomból annyi jövedelmet helyezni kilátásba, a mennyit a teher-forgalom jövedelmezne: igen nagy. tévedés, pedig sokkal tanácsosabb, ha valaki vasutat akar létesíteni, az érdeklett feleknek inkább kedvezőtlen, mint vérmes számításokat tenni, mert kedvezőtlen számitások után a tettlegesen befolyó nagyobb jövedelmek kellemesen lepnék meg az illetőket, mig túlságos, magas jövedelmi kimutatások mellett az okvetlen bekövetkezendő deficzitnek igen kellemetlen következései lehetnek. És mentül kevésbé jártas valamely közönség a a vasút-épités terén, annál nagyobb óvatossággal kell a számításokat tenni — mert azokat, kik szakértelemmel nem bírnak, jóakarat mellett is egy kis vérmes számítással félre lehet vezetni. Tekintettel kell arra is lenni, hogy mentúl hosz"szabb valamely pálya, annál jövedelmezőbb az, s mentül rövidebb, annál kedvezőtlenebbek lehetnek bevételei, ha azok csak mezőgazdasági terményekre bazi rozhatók. Azt se lehet a számításból kihagyni, hogy a vízszabályozási munkálaton még évekig tartó forszirozása által az alföldön a kézi erő szerfelett megdrágult s a földmunkát ma felebb kell számítani, mint ezelőtt egy pár évvel kelletett. A vas ára is tetemesen emelkedvén, azon két legfőbb faktor, melyek a vasutak építési költségeinél nagy tételekben fordulnak elő, drágább lévén, az azA barátságnak szent érzel ne lesz, Mely felvirul szerelmem hamvain, Öleljed át és boldoggá teszesz, Örömmé válna , annyi kinaim. Kuuliegyi Miklós. Keserű orvosság. Humoreszk. Irta: Kunhegyi Miklós. Az én Károly barátom a legszebb ember lett volna, ha potrohos nem lett volna. Midőn az utolsó kaszinóbálon két hót előtt készült szalon-kabátját használni akarta, megdöbbenve tapasztalta annak begombolhatatlanságát. — „Megvastagodtam volna," sóhajtott kétségbeesetten. „Nem! nem! Az lehetetlen. Bizonyosan a posztó ment össze az utolsó záporeső alkalmával." Menten szabójához küldött, ki kevés vártatva megjelent. Udvarias köszöngetés után végig nézett a művész Károlyunkon és a kabáton. — Bizonyosan sokat méltóztatott reggelizni. — Mint rendesen egy csésze tejfelt. — Egyéb semmit? — Egy falatot sem. — Akkor méltóztassék kegyesen megengedni, hogy alázatos szerény nézetemnek szerénytelen kifejezését koczkáztatni ezennel szabadon bátorkodom. — Ki vele! — Két hét óta, alázattal esedezem, vastagságának kegyes lerjedókenysége épen három decziméter. — Siess, fuss, rohanj a doktor úrért Péter! Oh jaj mi lesz belőlem — öreg napjaimra, rebegé fuldokolva az én szerencsétlen barátom. Vagy megőrülök — vagy szétpattanok mint a kartács. Péter inas futott, a doktor ur rohant, vélve vógvonaglásiban az ö drága pacziensét. Mily nagy lehetett meglepetése, midőn a vélt beteg túlságos egészségről panaszkodott. AeskuEgyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr.. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön urnái és Bie nerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések ós hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstaut&lványnyal. előtt két évvel készített költségvetési számitások ma tévesek lehetnek. Haasz. József főmérnök úr különben jeles szakértelemmel irt czikkeiben a békés«csabai 12 kilométer hosszú vonal lehető tiszta jövedelmét 14,018 frtra teszi, melyből kilométerenkint 1167 frt esnék mindjárt az első évben. A főmérnök úr hivatkozik a Boros Béni igazgató urnák arad-körös-völgyi vasút jövedelmének előleges kiszámítására, melyet a nevezett, Plesner, Michel Richárd vagy Makensen, a várható forgalom előleges kiszámítására felállított módozatok szerint eszközlött, s a mely később az életben is valónak bizonyult be. Az arad-körös-völgyi-vasut viszonyai a már fentebb is emiitett erdőségeknél fogva, melyeknek fája állandó naponkint megujuló rendszeres fuvart képez, s mely a fátlan alföldön legközelebb fekvő erdőségeket hozza kapcsolatba, a békési egyedül a mezőgazdasági terményekre támaszkodható vasutakkal illúzió nélkül össze nem hasonlítható. Keressünk az összdhasonlitásra alkalmasabb, s a viszonyaiban hasonló pályák közül, nevezetesen tekintsük a Békésmegyén végig futó alföld-fiumei vasút vonalainak jövedelmezőségét. Ezen pályáknak (az 1844-iki kölcsön II. kibocsátású kötvényeinek kamatait is lehúzva) volt a tiszta jövedelme pálya-kilométerenkint 1846, 1876, 1877, 1878, 1879, 340-09 423-42 1545, 2592-05 798*06 Tehát daczára annak, hogy 1877. és 1878-ban a szerb háború a boszniai hadjárat hirtelen szerfelett felemelte a vasút jövedelmét: az évi átlag szerint, hozott egy kilométer 1144 frt 45 kr. Hogy tehát a bélap csalódott tanítványa azon reménytelen arczkifejezóst mutatta, a melyben hébe-korba tudományának szerencsétlen áldozatait szokta részeltetni és e lázári tekintet Károlyunk szivébe fúródott. — Ugye, ugye doktor ur, megüt a guta. — Isten ments! Ön száz évig is elélhet és ha ez három évig igy tart, akkor olyan szép lesz mint az ón Vastagfi szomszédom. — Mi-mi-mit? dadogá Károly. Kedves drága orvos ur, könyörüljön egy kétségbeesett emberen! Mentsen meg! Inkább meghalok, mintsem olyan szörnyeteg legyek. Mentsen meg, ha ismer humanitást! — Hogyan, miként? — Hogyan, miként — oh, oh, oh! Adjon mérget, csendesen emésztő mérget. — Jól van, én rendelek önnek mérget — válaszolt az orvos — Éhezzék! Az éhség nemcsak a legjobb szakács, de a legjobb méreg is. De ugyan kérem, oly rosz dolognak tartja a vastagságot? Vannak és voltak fejedelmek, hadvezérek, államférfiak, kik vastagok. Craszus gazdag és vastag volt. Rómában, a világhódító városban nem voltak-e vastag szenátorok, quásztorok, bibornokok és pápák? Hizzen Nagy Károly egyik utódját „Vastag Károlynak" nevezi a történelem. Ha egy „Karolingi" viselhette e czimet — miért ne viselhetné egy „Károly" ? Az orvos ilyen ós másnemű vigasztalások után távozott. Ez orvosi látogatás óta Károly hogy soványodjék — reggel tejfel helyett — tejet ivott; délben pecsenye ós pudding helyett csupán rántott levest evett. Mulatni nem járt — az ez alkalommal működő színtársulat előadásait szorgalmasan látogatta, remélvén — hogy az unalom és a sovány milatság behatással lesz vastagságára. Hiába — a halandó nem bir az ég hatalmával. Károly négy hét múlva sajnosan tapasztalta, hogy ismét öt bécsi fonttal lett nehezebb. Mivel a mozgás is fogyaszt, Károly eleven „perpetuum mobile" lett. Reggeltől estig sétálgatott, lovagolt, ugrált ós tornászott. Minden biába! Károly el nem, kerülhette sorsát és az vastagságra kárhoztatta.