Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-06 / 79. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 186. szám. Csütörtök, novemberhó 16-áti, Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, fféliven) és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre 8 frt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdet si,' loiv telére fel van jogosítva : LIaasensteiu és Vogler o/^t >e s, Prága, Budapesten, Mérne: n szág ós a Svájjz :bi <1 n fővárosaiban. Előfizetési felhívás „BlKfiSMEGYEI KÖZLÖNY" IX-ik évfolyamának 2-ik felérő. Előfizetési üij: Félévre .... 4 forint Negyedévre . . 2 forint Az előfizetési pézt kérjük postautalvány utján alólírott kiadóhivatalhoz czimezni. B.-Osabán, 1882. junius hóban. A „Bákőssegjai Köslöny" kiadóhivatala, A javulás kezdete. (T.) A kiirülmények nem sokára be fognak ha­rangozni azon állításnak, hogy t. i. a közép birtokos­osztály elszegényedését a kormányzás idézte elő ; mert ha ezt az elszegényedést csakugyan a kormányzás idézte elő, akkor lehetetlenség volna az, hogy igen sok birtokos, aki ezelőtt könnyebben gondolkozván, könnyebben is költött, még idejekorán eszére térvén, tisztázni kezdi magát. Aztán az olyau eset is gyakran előfordul, hogy a könnyen költő úri ember eszesebb avagy józanabb gondolkozású barátjára vagy roko­nára bízza magát, ki aztán a tartozásokat tisztázza, és az ügyeket rendbe hozza, bebizonyítván : hogy az adósságcsinálásnak nem a kormány, hanem az illető­nek könnyüvérüsége volt az oka. A legújabb időkben konstatálva is vau, misze­rint napról napra szaporodik azok száma, kik adós­ságokba merültek, egész jövedelmükből nem voltak A JÉKESMEiiYEl KÖZLÖM" TÁiiOZAJ M is- m á s. (Egy kora reggel Csabán. Orosházi dalestély.) Elhangzott a kürt szava, el az ezt, iskolázatlan hanggal kisérő csorda, recsegő bömbölóse, mely engetn álmaimból fel­zavart. Kelj fel I Élvezd a természet remekeit. Vígabb lesz egész ,nap, ha a kora reggelt az üde levegőben töltöd, mint puha párnák között, henyélve, melyből ugy is elég volt már .... Öt óra még nincs, már is mennyi ember talpon. Amott & göröngyös úton rohan egy szegény fogat, egy doktort visz magával, kit a kocsi hátuljában s majdnem a saroglyába vetett kukoriczakéve fel- s aláemeli. Sietős lehet az utja. Talán egy szenvedőhöz viszik, hogy — szokás szerint — utolsó perczei­ben orvos jelen legyen, miután szegényen a város összes javas 1 asszonyai nem tudtak segíteni. Egy kis kapuban áll azsiros gazda, háló toilettéjében. Mint a felföldi tót széles öve, ugy piroslik, a jó módtól kurta inge alól kilátszó teste. Mosolyogva tekint a kék égre. Boldog lehet, hisz fiai aratnak, leányai, menyei gyűj­tenek csak ma is annyi du3 kalászt, mely elég lesz a családnak egy évig kenyérre. Már messziről hallik a koyácsoló műhely nagy kalapácsa, mely kora regeitől késő estig meg nem áll. Van is lát zatja. Napról-napra gyarapodik a műhely derék gaz­dája, városunk szorgalmas iparosai egyikeunk vagyona, melyet Főszerkesztő : GARZÓ GYULA. SZERKESZTŐSÉG áS KIAOÓHUVATAL : Apponyi-utcza 891. szánna ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető miuden közleméí^t czimezni kériiak. Kéziratok n«m adatnak, vissza, képesek megélni, most pedig, ez alalt az „átkos" Ti­sza kormány — alatt rendezni kezdik magukat. Rész­ben innen is van, hogy a bankokhoz, takarékpénz­rakhoz, magánhitelezőkhöz, a pénz meglehetős arány­ban folyt be, elvezető forrása pedig nincs, tehát meg­torlódik. Nincs pedig elvezető forrása azért, mert olya­noknál, kik még egyre szednék a pénzt, csak volna kitől, már nincs hitel, a többi pedig, aki eddig szin­tén szedte, most már csak azon vau, hogy visszafi­zesse. — Tehát a könyelmüség is nagyban apadt. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején világszerte mutatkozott az a pénzáradat, mely bizony sok vagyont elsöpört a föld színéről, vagy egyné­mely részének most szedetik kifelé a romjait. — A mutatkozó sok pénzbe sok ember bele markolt, szór­ta könnyen ós csak későn vette észre magát a leg­több. Aki azonban móg ideje korán észrevette ma­gát, az megmenekül, még könnyebben menekül pedig ezután, mert a pénzbőség eredménye nem lehet más mint az : hogy fölfelé fog menni a birtok ára. Az emberek hasznát akarják veuni pénzünknek, most pedig vajmi csekély hasznát veszik, már t. i. azok, kik a kamatoztatás jövedelméhez vannak hozzá szokva úgy annyira, hogy még a legsilányabb földbirtok is többet jövedelmez, na persze, mert a silány földbir­tok olcsó is. Lehet is már észlelni, hogy a vevők napról napra jobban mutatkoznak, az áremelkedés pedig igen gyors, sokkal gyorsabb mint a vevők maguk, kik mindig időre várnak, mikor aztán egyik a másikuak példája után indulva, neki zúdúlnak a vételnek. Elég az hozzá, hogy a földbirtokosokra, azokra t. i. kik birtokuk egy részének eladása által a többit még megmenthetnék, — jobb idők földeríilése várhat, s igy azon a bajon, amin emberi ész és emberi ta­nácskozások nem voltak képesek segiteni t. i. a még megmenthető középbirtokos osztály baján, hát igen valószínű, hogy segiteni fognak rajta a körülmények nem egy lusta irigyli tőle. Ni ni, hisz ez X. a ki előttem — hogy fel ne ösmerjék, poros kabátjának felkapott gallérjába buva, — biczeg a járdán, melyet számára ez úttal keskenyre raktak. 0 most megy aludni. No pajtás, neked se lesz annyid, mint amannak, soha! Elhagyok a ligetből vezető uton, egy sor ivó vizet vivő leányt, azok közül egy jól megtermett békési cselédet látok, kinek piros oiczájára oly jó izü csókot csattintott egy szálas gyerek, hogy szinte megirigyeltem tőle. Bátran tehette a legény, hisz erős karjaival nem védelmezhette magát, levoltak azok kötve a súlyos törékeny kantákkal. Meglehet, hogy különben se elen­kezett volna. A vashídon vagyok. A kis Körös sima tükrét csak tá­volban zavarja jószágaival a falu „kondása." Kiérek a kedves ligetünk alatt elnyúló, a Körös keskeny partját beszegélyző fa­sorba. Sokszor jártam erre, és mindannyiszor e nyárfasor és az alatta elterülő liget látványa, hova a dicső természet az em­beri kezex által, oly pazarul tette le szépségét, báját, bámu­latra ragadt. Melyik alföldi város dicsekedhet ily remek liget­tel, melyet sok nagy város s nem egy bécsi, külföldi ember megirigyelt tőlünk? Mégis üres éjjel, nappal. S miért? Kitud­ja? Nem társadalmunk hibája? Hisz ez felszokott karolni minden szépet, jót. Hátha? Talán megkellene kedveltetni a közönséggel e gyöngyünket, hetenként legalább egyszer rende­ződő dal és zeneestélyek által Megpróbáljuk. Senki De mégis mozog ott, egy bokor megett valami. Mi lehet? Ki Egyes szmi ára 10 kr. A keddi szára ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vetetnek fel. „Nyllttér'-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, ({.lein Ödön urnái és Bit> ner B. ur nagytőzsdójéban, de Povázsay László úr nyomdájában ii fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivata­loknál 5 kros postautalvány nyal. magok, s aligha nem igaza lesz ama közmondásnak hogy : „Soha se kell kétségbe esni, mert a segély az ntolsó pillanatban is megérkezhetik." Persze, a mi igen tisztelt ellenzéki sajtónk azért nem fogja abban hagyni olyatén czikkeinek Írását, hogy a kormány, még pedig a Tisza-kormány, (meri hát mindig azt kell ütni, a melyik kormányon van) elkoldusitotta már a nemzetet „az utolsó krajczárig, az utolsó rongyig és az utolsó falat kenyérig." Ha­nem azért lészen lágy czipó „Szögedében" — elég, de talán még szalonnáért se kell a szomszéd várme­gyébe menni. És az egyszeri czigánnyal fogunk tartani, ki egy bizonyos helyre levelet és rákot vivén, a rákot elúsztatta valahol, hanem a levelet hűségesen át adta az illetőnek, ki midőn igy szólt hozzá: Te! Hiszen a levélben rák is van ! — a czigány örömmel kiálta : Akkor hát nincs baj tekintetes uram ! — Ha tehát az a nagy inség is csak az ellenzéki lapokban lesz meg: akkor nem lesz baj tekintetes szerkesztő urak! — Kiknek egyébiránt vagyok mint fent, stb. Politikai Ilire k * London, jul. 3. A „Daily News" jelenti Alexandriából : A brit konzulátus levéltára egyik hadiiiajó fedélzetére vitetett. Oookson konzul elutazott; Sienkiewitz kedden utazik el. * Szófia, jul. 3. A tejedelem rendeletet adott ki, mely­nek értelmében a tizedet földadó fogja pótolni. * Páris, jul. Alexandriából jelentik, hogy az európaiak önkéntes csapatot szerveznek, nogy az esetleges támadás ellen vádelmezbesssék magukat. * London, jul 3. Az egyptorni ügy mind komolyabb fordulatott vesz ; a hadügyminisztériumban egy külön bizottság a tartalékosok behívásával foglallkozik, s azok berendelése kü­szöbön áll. Ujabb két pánczél-hajó felszerelése elrendeltetett. A hadikészűletek befejezvek. * Konstantinápoly, jul. 3. A konfeienczia ma a török katonai beavatkozás fölött tanácskozott, a végleges határozat sze-dán hozatik. * Tunis, jul. 3. A Garibaldiért tartott emlékünnepélyen lehet? Ugy tűnik elő, mint télen, hóval körülvett füstölgő pi­ros tó. Oh! hisz ez az én móg nem öreg, de hófehér ősz bi­rátom. Kinek fejéről sohase hiányzik a vörös töröksipka ós ko ­zéből a biró hátán vágott, illatos szűz dohánnyal tett, már ko­rom feketére izzadt csibuk. A jó barátom, kiment a ligetbe, szerencsét próbálni és a helyet, hogy számítása szerint a ter­mészet e remekében gyönyörködő vendégsereggel volna körül­véve és köztük vigan élne, akaratlanul az erdők magányába elvonult, vezeklő barátként egyedül kell lennie. „Szervusz!" — Felismert. — „Hát te hol jársz erre ? Gyere beszélgessünk együtt, hisz oly rég láttam embert. Mi újság? Hallom te is voltál Orosházán a dalkarral. Hogy ment a dolgotok? Gyere öreg barátom, üljünk le az asztalok mellé. A b. csabai dalkarnak szine-java, jóhangu és ugy köl­sőleg is mutat, csinos, szálas gyerekek számszerint 20-an át­rándultak mult szombaton urosházára, a hol már egyszer oly igazi meleg vendégszeretettel fogadtattak. Az egyformáju, fel­tollazott kalappal, s elegánsul feketébe bujt ifjaink, kikhez sok orosházi is csatlakozott, gyönyörű lobogójuk alatt vonultak be a városba. Az utc/asarkok, az ablakok s a boltajókt telve voltak nézőkkel. Az élénk község talpon volt. Közeledik a 8 óra. A karmester előveszi a hangjegyek közül a „Mint üvölt zúg az orkán" partitúráját. A közönség lassan gyülekezik. A hogy a 8-at üti a toronyórája, orkán tá­mad A viih'ynok s a meny dörgések feltojik az , Alföld'sz ­loda kerti helyisége telé, a hol a dalesté lyu k keüdtt volaa U-

Next

/
Thumbnails
Contents