Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-06 / 79. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. rancaiák az olaszokkal kibékültek, a zene az olasz és fran­a byinnust játszta. Polgári iskola-e vagy gymnázium? Ez a kérdés van most Csabán szőnyegen. Erről tatkoznak most a tariféríiak ugy, mint a laikusok, y fontos, oly messze kiható kérdés ez, miszerint t vélünk cselekedni, ha mi is kimondjuk szerény ízetünket. Nem helyeselhetjük azt a nézetet, hogy a gym­ízium csak akkor felel meg czéljának, ha az teljes yolcz osztályból áll s legalább 12 tanerővel rendel­őik. Érvül az sem fogható el, hogy a gymnázium supán tudományos pályára készit elő s az ugyneve­itt tanult embereK száma különben is oly nagy, hogy gymás miatt nem képe ok megélni, — nekünK tehát ly iskola kell mely prakticze nevel az életre, mert ry mondják a gymnázium ellenei. Bizon szerintünk ; olyan kell. De mi azt hisszük, hogy a polgári is­ola e tekintetben sem áll a gymnázium felett. Müveit páros s gazdálkodónak készülni akaró gyermek min­ig tanulhat annyit a gymnaziumban mint a polgári skolában. Nem szükség senkinek sem folytatni a ;ymnaziumi osztályokat végig, ha iparos, kereskedő, ragy gazdálkodó óhajt lenni. Végezzen annyit a meny­lyivel boldogulni gondol s amennyit minden müveit mbernek tudnia kell. Polg. iskolát mi is óhajtunk, de nem a már is biztos .ikerrel járó gymnázium rovására — hanem ez is, az is egyen. A kormány rendelete szerint Csabán kell is lyen iskolát állitani. Most tehát némelyek egész meg­gondolatlanul a meglevő hasznos jó iskolát a melynek ritünő múltja s jelenleg is tekintélyes hire van, töröl­jék az előbb sorából s bele akarják vinni az egyhá­zat a polgári iskola építésébe. Mi köze az egyháznak i polgári iskolához? Annak városinak kell lenni. Azon allitása sem fogadható el a gymnázium el­leneinek, mintha iparosaink, gazdáink, polgári isko­lába tömegesebben járatják majd fiaikat, mint mosta gymnaziumba. A ki gymnáziumba nem járatja fiát, az bizonyára polgári iskolába sem fogja járatni. Osmerüuk most is sok kereskedőt, iparost, gazdát, ki gymnázi­umba járt és sokan közülök éppen a csabaiba és tiszta lélek megnyugvással mondhatjuk ki, hogy ezek a leg­műveltebb, legderekabb kereskedők, iparosok s gazdák. Állitson a város polgári iskolát maga és akkor a gymnázium s polgári iskola közti óriási kölömbsé­get kézzelfoghatólag fogja látni a legcsökönyösebb ember is. Hány ember bánta azt meg, hogy fiát pol­gári iskolába kezdette volt neveltetni s később a szü­lének ugy mint a gyermeknek kedve szottyant magát diplomatikus embernek képezni s az ut el volt előle vágva v. legalább is nagy kinnal kellett pótolnia az elmulasztottakat, mig a gymnaziumból kilépve, lehet derék iparos, de magasabb pályát is választhat. SoKat lehetne még felhozni a gymnázium mellett a polgári .iskola rovására, de röviden akartuk néze­tünket körvonalozni. Meg vagyunk azonban arról győ­ződve, miszerint egyházi ugy, mint városi elöljáróink tudják azt, hogy mily óriási szellemi haszon van ha bár csak 4 tanerővel müködö gymnáziumunkban a melyet nem eltörülni, de nagyobbítani s erősbiteni kellene. folynia — a barna, komor felhőket. Soha ilyen esőt! Igye­keznünk kellett, hogy a nézőtér egyik fedett részébe mene­kült szépeket, a színpadra emelve, a növekvő ártól megmentsük. Szegény dalárok! Minden reményük tönkre lett téve. El lehet képzelni, hogy mily szép közönség gyűlt volna egybe ha szép idő van, mikor a kezdet 8 óra előtt, meglenetős hamar időbe száznál fölül váltottak jegyet. A kis közönség bevonult a nagy terembe, a dalkarunk itt vigan énekelt. A külső vihart elnyomta a lelkesedós s ennek engedve, ások hogy volt után, vagy 5 dallal szaporította meg a programmot, s ezen körül­mény elég bizonyíték annak, hogy remekeltek a mi ifjaink. Szükségtelen de nem is volna illő, hogy én dicsérjem őket; Grosmann Rezső ur kót szavalmányával igen emelte az est si­kerét. Az ifjú művészre a bécsi színiképezdónek egyik tagjára szép jövő vár. Világos dolog, hogy a dalestóly után folyt a bor, szólott a zene égósz világosig. Már kétszer csengettek a vaspályánál s a kontignaczios czigány, egy víg gyerek vállán, a váróte­remben fújta a „Rákóczy" indulót ós e mellett bucsuztunk el, a kedves orosháziaktól, azzal az Ígérettel, hogy nem sokára újra látjuk egymást. Mig a híres gyopárosi fürdőről szerettem volna valamit beszólni neked öreg barátom, de mán közeledik a hivatalos óra. Majd máskor. — Szervus ! Ficzkó. Ha azonban az lehetetlen, legalább azt várjuk el tőlük, hogy a meglévő jót nem adjak oda olyanért, a melyikről senki sem felelhet hogy milyen lesz hát ? Piacidé.*) Békésmegye kir. tanfelügyelőjének a közig, bizottság elé terjesztett jelentése a magyar nyelv kötelező tanításáról szóió 1879. évi 13. t. cz. végrehajtása tárgyában. [Előterjesztetett: jul. 3-án.] (Vége.) II. A föntebbiekben közölvén azon törvényes mértéket, mely­yel népiskoláink a magyar nyelv tanítására nézve mérendők, átmegyek immár annak előadására, hogy miként hajtatott végre e megyében a magyar nyelv tanítását elrendelő 1879. óvi 18. t. cz. A törvény hatályba lépte után annak végrehajtása ér­dekében mindenek előtt össze kelle írnom 1-ször a tanítókat a magyar nyelvben való jártasságuk szerint, 2-or az isko­lákat tannyelv szerint. Az összeírás eredményeként kitűnt, hogy e megye akkori 263 tanítója közül 256 jól tud magya­rul, 6 tűrhetően tud, olyan tanitó pedig, ki épen nem tud, 1 találtatott e megyében. Ez utóbbi: Haaszmann Anna, mint külföldi illetőségű a f. ó jan. 9-ón 63. kb. sz, a. kelt köziig, bizottsági végzéssel honosításra, oklevelének nosztriükáltatására, a magyar nyelvnek záros határidő alatt való elsajátítása és az előirt hazai tautárgyakból való vizsgálatletótelóre utasítta­tott. A magyar nyelvet tűrhetően tudó hat tanítóul a követke­zőkjegyeztettek be: ChovanJ. és Buctan János oklevél nélküli földmivesek a szarvasi ág. hitv. ev. tanyai iskolákban, Fari.as­Zahorán János és LThrin Ádám oklevél nélküli földmivesek a csabai ág. hitv. ev. tanyai iskolákban, Chirile Axentie gyulai és Benchizíanu Tamás kétegyházi g. kel. tanítók. Ez utóbbi kót román tanitó magyar nyelvi póttanfolyamra atasittatott az 1880. óvi jun. 16-án 374.sz. a. — A csabai és szarvasi ág. hitv. ev. földtnives tanítók, mint oklevél nélküliek s törvény ellenesen alkalmazottak póttanfolyamra nem voltak utasíthatók, de elmozdittatásuk iránt felhívást intéztem az 1879. óvi okt. 22-én 688. sz. a. nt. Áchim Ádám urnoz ruint espereshez és szarvasi lelkészhez és 689. sz. a. Haan Lajos csabai lel­készhez, befoglalván a magyarul tudó, de oklevél nélküli s igy törvényellenesen alkalmazott többi tanyai tanítókat is, mint a kik, habár magyarul tudnak, a magyar nyelv tanítá­sára — methodikai ismeretek hiányában — nem alkalmasak. E felhívásomnak azonban m. ó. márcz. 3-áu 189. sz. a. kelt sürgetésem daczára mai napig semminemű sikere nem volt. Az iskolák maguk is tannyelv szerint összeiratván 3 ro­mán, 4 német és 37 tót, összesen 44 nem magyar tannyelvű iskola találtatott Békésmegyóben. A 3 román közül kettő Gyulára, 1 Kétegyházára esik, a 4 német M.-Berónyben ós a Kamuti szőlőkben van, a 37 tót pedig a szarvasi, tót-komiósi ás csabai ág. hitv. ev. egyházak iskolái. Mind ez iskolákbau az 1879. óvi 18. t. cz. végrehajtása iránt az 1880. évi jan. 24. 62. sz. a. felhívást intéztem az egyházi főhatóságokhoz, névszerint főt. dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens és Ki­rileszku Péter g. kel. esperes urakhoz, megküldvón egyúttal az illető iskolák számára a megkívántató s föntebb említett hivatalos „tantervet" is. Számítva arra, hogy megyénk lakosai s azok hitfeleke­zetei elöljáróinak hazaüas érzületével szemben alig fog szá­momra e téren ezentúl egyéb teendő jutni, mint az önkóűy­tes s annál értékesebb haladás tényeinek évről-évre való kon­statálása: jónak láttam egyéb lépést egyelőre nem tenni a törvény végrehajtása érdekében, hanem egy ideig figyelemmel kisérni a netalán kifejtendő tevékenységet ós elérendő ered­ményt. S itt a római katholikusokat illetőleg örömmel jelez­hetem, hogy azok még a törvényt megelőzőleg fényesen iga zolták azon bizalmat, mellyel a nemzet e nagy horderejű kérdésben a r. kath. klérus iránt viseltetik, a mennyiben is­koláikban a magyar nyelv neaicsak nyelvtanilag taníttatik, hanem mint tannyelv is behozatott s igy a törvény követelte eredmény önkényt és teljesen biztosíttatott. Az ágostai hitvallásuak iskoláiban is ugyan már a tör­vényt megelőzőleg állítatott fel egy-egy magyar tannyelvű is­kola Szarvason és Csabán és taníttatott némileg a magvar nyelv a többi iskolákban is, de a régibb keletű esperességi tanterv szerint csak III. osztálytól kezdve, kiterjeszkedvén az olvasáson kivül még némely fordítási gyakorlatokra, beszéd­részek ismertetésére ós névragozására. E viszonyok a törvény keletkezte óta nem igen változtak s a törvény befolyása alig észlelhető. Némely tanitó többet tesz ugyan mint a mennyit a régi esperességi tanterv kiván, némely tanitó azonban annyit sem. Hogy ezen állításomat egyes iskolák névszerinti megnevezésé­vel is megerősítsem, kiemelem a f. tanévi iskolalátogatási jegy­*] Lapunk jövő számában mi is hozzá szolunké kérdéshez. Szerk. zeteimböl, hogy pl. Szarvason Laukó iskolájában okt. végén „még nem" volt megkezdve a magyar olvasás még a III. osztályban sem, ellenben Csermák vegyes iskolájában (1. II. III. oszt.) a III. oszt. olvasott magyarul az I. ós II osztály pedig egyes magyar szavakat is tanult, de a „beszéd- és ór­telemgyakorlatok" még nem szerepeltek. Chovan leányiskolá­jában (IV. V. VI. oszt.) magyar olvasás, nyelvtan és fordítási gyakorlatok fordulnak elő, ellenben mint tannyelv egy tan­tárgynál sem alkalmaztatott s a magyar beszéd- (és ér­telem) gyakorlatok szinte figyelmen kivül hagyattak. Vi­szont a lelkes Moravcsik iskolájában 3 tantárgyat magyarul adott elő. Ugyan igy van az a csabai ág. hitv. ev. iskolák­ban is, hol a üép határozottan több magyar tannyelvű isko­lát óhajtana, a menuyiben a központi magyar tannyelvű is­kola Németh Lajos-féle IV. osztálya nem képes befogadni a beiratkozni kivánó tanítványokat s az itt elért szép eredmények a fölötte álló V. ós VI. osztályban eddig mindenkor hanyat­lásnak indultak. Azon körülmény, hogy a szóban levő hitfelekezetnél: 1. a törvényt megelőzőleg is már taníttatott némileg a magyar nyelv; 2. a törvénynek meg nem felelő esp. tanterv még min­dig hatályban van ; 3. a magyar nyelv az egvrangu osztályokban különféle mértékben és módon taníttatik, oda mutat egyrészt, hogy az iskolai hatóságoktól a ha­zafias szellemet és jóakaratot megtagadni nem lehet, de más­részt oda is, hogy talán az autonomián alapuló egyházi köz­igazgatás gépezetének lassúbb mozgásánál fogva, elmulasztot­ták a törvényt kellő figyelemre méltatni s végrehajtása érde­kében a szükséges erólyt kifejteni. A román ajkúak iskoláiban, nevezetesen Kótegyházáu nem volt sürgethető, mig a póttan folyamra utasított tanitó a magyar nyelvet el nem sajátította, de azóta is ugy Két­egyházán, miut Gyulán, habár taníttatik a magyar nyelv, az eredmény a törvénykövetelte mértéket nemcsak hogy meg nem üti, de mondhatni, alig számba vehető. — Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a t. közig, bizottságot, hogy az 1879. évi 18. t. cz. tényleges végrehajtása érdekében előterjesztendő határozati javaslataimat elfogadni s a tekintetes megyei bi­zottság által kívánt jelentést ezek értelmében megtenni mél­tóztassék. Gyulán, 1882. jun. 30-án. Bánhegyi István, Békésmegye kir. tanfelügyelője. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmogye közigazgatási bizottságának julius 3-án tartott közgyűlésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó óvi ju­nius havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. cz. alapján van szerencséin tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészségügy megyeszerte teljesen kielégítő helyzet­nek örvend, a mennyiben Csabán a több mint egy éven át pusztított, s 486 áldozatot követelt vörheny-járvány, továbbá a kanyaró teljesen megszűnt; a szeghalmi járás mindnégy községében szórványosan jelentkező vörös himlő lehető szelíd lefolyású, — Sarvason a roncsoló-toroklobnak. Kondoroson pe­dig a vörhenynek távoleső idő közökben alig egy-egy esete mutatkozik; a megye többi községeiben pedig a betegedési há ­nyad, a rendes viszonyoknak teljesen megfelel. II. Közbiztonság. A személy-biztonság a lefolyt hóban meg nem támad­tatott. A vagyon-biztcnság a járásokban 18 esetben lón meghá­borítva, melyből kiderittetett 14, nyomozás alatt maradt 4 eset; a régibb keletű kiderített lopási esetek száma 7. Gyulaváros területén a lefolyt hóban egyetlen bűneset sem fordult elő. Csak röviden érintem itt azon esetet, melynek juniushó 22-ón színhelye Endrőd község volt, hol ugyanis egy helybeli lakos ittas állapotában egyik zsidó-boltossal szóváltásba keve­redvén, annaK során, a nagy közönséget méltán izgalomban tartó tisza-eszlári esetre is utalt. Ezen számbavehetlen szóbe­széd eredménye lőn, hogy Beuer Zsigmond — a boltos — Gyomán a szolgabiróságnál azon jelentést tette, miszerint End­rődön nagy csoportosulások vannak, s a zsidók kiűzése a be­következő éjjelre terveztetik. A helyszínére sietett közbiztonsági járási közegek azonban Endrőd községét a legnagyobb nyuga­lomban s a csoportulásnak vagy fenyegető hangulatnak nyo­mát sem találták. Igen rendén van tehát, hogy a járási szol­gabíró, a hamis vészhir költése miatt, a föladó elien, az 1879. évi XL. t. cz. 49. §-a alapján a büntető eljárást az illető bí­róságnál megíndittatta.

Next

/
Thumbnails
Contents