Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-07-06 / 79. szám

„ Békésmegyei Közlöny "~28. szám. 1882. rancaiák az olaszokkal kibékültek, a zene az olasz és frana byinnust játszta. Polgári iskola-e vagy gymnázium? Ez a kérdés van most Csabán szőnyegen. Erről tatkoznak most a tariféríiak ugy, mint a laikusok, y fontos, oly messze kiható kérdés ez, miszerint t vélünk cselekedni, ha mi is kimondjuk szerény ízetünket. Nem helyeselhetjük azt a nézetet, hogy a gymízium csak akkor felel meg czéljának, ha az teljes yolcz osztályból áll s legalább 12 tanerővel rendelőik. Érvül az sem fogható el, hogy a gymnázium supán tudományos pályára készit elő s az ugyneveitt tanult embereK száma különben is oly nagy, hogy gymás miatt nem képe ok megélni, — nekünK tehát ly iskola kell mely prakticze nevel az életre, mert ry mondják a gymnázium ellenei. Bizon szerintünk ; olyan kell. De mi azt hisszük, hogy a polgári isola e tekintetben sem áll a gymnázium felett. Müveit páros s gazdálkodónak készülni akaró gyermek minig tanulhat annyit a gymnaziumban mint a polgári skolában. Nem szükség senkinek sem folytatni a ;ymnaziumi osztályokat végig, ha iparos, kereskedő, ragy gazdálkodó óhajt lenni. Végezzen annyit a menylyivel boldogulni gondol s amennyit minden müveit mbernek tudnia kell. Polg. iskolát mi is óhajtunk, de nem a már is biztos .ikerrel járó gymnázium rovására — hanem ez is, az is egyen. A kormány rendelete szerint Csabán kell is lyen iskolát állitani. Most tehát némelyek egész meggondolatlanul a meglevő hasznos jó iskolát a melynek ritünő múltja s jelenleg is tekintélyes hire van, töröljék az előbb sorából s bele akarják vinni az egyházat a polgári iskola építésébe. Mi köze az egyháznak i polgári iskolához? Annak városinak kell lenni. Azon allitása sem fogadható el a gymnázium elleneinek, mintha iparosaink, gazdáink, polgári iskolába tömegesebben járatják majd fiaikat, mint mosta gymnaziumba. A ki gymnáziumba nem járatja fiát, az bizonyára polgári iskolába sem fogja járatni. Osmerüuk most is sok kereskedőt, iparost, gazdát, ki gymnáziumba járt és sokan közülök éppen a csabaiba és tiszta lélek megnyugvással mondhatjuk ki, hogy ezek a legműveltebb, legderekabb kereskedők, iparosok s gazdák. Állitson a város polgári iskolát maga és akkor a gymnázium s polgári iskola közti óriási kölömbséget kézzelfoghatólag fogja látni a legcsökönyösebb ember is. Hány ember bánta azt meg, hogy fiát polgári iskolába kezdette volt neveltetni s később a szülének ugy mint a gyermeknek kedve szottyant magát diplomatikus embernek képezni s az ut el volt előle vágva v. legalább is nagy kinnal kellett pótolnia az elmulasztottakat, mig a gymnaziumból kilépve, lehet derék iparos, de magasabb pályát is választhat. SoKat lehetne még felhozni a gymnázium mellett a polgári .iskola rovására, de röviden akartuk nézetünket körvonalozni. Meg vagyunk azonban arról győződve, miszerint egyházi ugy, mint városi elöljáróink tudják azt, hogy mily óriási szellemi haszon van ha bár csak 4 tanerővel müködö gymnáziumunkban a melyet nem eltörülni, de nagyobbítani s erősbiteni kellene. folynia — a barna, komor felhőket. Soha ilyen esőt! Igyekeznünk kellett, hogy a nézőtér egyik fedett részébe menekült szépeket, a színpadra emelve, a növekvő ártól megmentsük. Szegény dalárok! Minden reményük tönkre lett téve. El lehet képzelni, hogy mily szép közönség gyűlt volna egybe ha szép idő van, mikor a kezdet 8 óra előtt, meglenetős hamar időbe száznál fölül váltottak jegyet. A kis közönség bevonult a nagy terembe, a dalkarunk itt vigan énekelt. A külső vihart elnyomta a lelkesedós s ennek engedve, ások hogy volt után, vagy 5 dallal szaporította meg a programmot, s ezen körülmény elég bizonyíték annak, hogy remekeltek a mi ifjaink. Szükségtelen de nem is volna illő, hogy én dicsérjem őket; Grosmann Rezső ur kót szavalmányával igen emelte az est sikerét. Az ifjú művészre a bécsi színiképezdónek egyik tagjára szép jövő vár. Világos dolog, hogy a dalestóly után folyt a bor, szólott a zene égósz világosig. Már kétszer csengettek a vaspályánál s a kontignaczios czigány, egy víg gyerek vállán, a váróteremben fújta a „Rákóczy" indulót ós e mellett bucsuztunk el, a kedves orosháziaktól, azzal az Ígérettel, hogy nem sokára újra látjuk egymást. Mig a híres gyopárosi fürdőről szerettem volna valamit beszólni neked öreg barátom, de mán közeledik a hivatalos óra. Majd máskor. — Szervus ! Ficzkó. Ha azonban az lehetetlen, legalább azt várjuk el tőlük, hogy a meglévő jót nem adjak oda olyanért, a melyikről senki sem felelhet hogy milyen lesz hát ? Piacidé.*) Békésmegye kir. tanfelügyelőjének a közig, bizottság elé terjesztett jelentése a magyar nyelv kötelező tanításáról szóió 1879. évi 13. t. cz. végrehajtása tárgyában. [Előterjesztetett: jul. 3-án.] (Vége.) II. A föntebbiekben közölvén azon törvényes mértéket, melyyel népiskoláink a magyar nyelv tanítására nézve mérendők, átmegyek immár annak előadására, hogy miként hajtatott végre e megyében a magyar nyelv tanítását elrendelő 1879. óvi 18. t. cz. A törvény hatályba lépte után annak végrehajtása érdekében mindenek előtt össze kelle írnom 1-ször a tanítókat a magyar nyelvben való jártasságuk szerint, 2-or az iskolákat tannyelv szerint. Az összeírás eredményeként kitűnt, hogy e megye akkori 263 tanítója közül 256 jól tud magyarul, 6 tűrhetően tud, olyan tanitó pedig, ki épen nem tud, 1 találtatott e megyében. Ez utóbbi: Haaszmann Anna, mint külföldi illetőségű a f. ó jan. 9-ón 63. kb. sz, a. kelt köziig, bizottsági végzéssel honosításra, oklevelének nosztriükáltatására, a magyar nyelvnek záros határidő alatt való elsajátítása és az előirt hazai tautárgyakból való vizsgálatletótelóre utasíttatott. A magyar nyelvet tűrhetően tudó hat tanítóul a következőkjegyeztettek be: ChovanJ. és Buctan János oklevél nélküli földmivesek a szarvasi ág. hitv. ev. tanyai iskolákban, Fari.asZahorán János és LThrin Ádám oklevél nélküli földmivesek a csabai ág. hitv. ev. tanyai iskolákban, Chirile Axentie gyulai és Benchizíanu Tamás kétegyházi g. kel. tanítók. Ez utóbbi kót román tanitó magyar nyelvi póttanfolyamra atasittatott az 1880. óvi jun. 16-án 374.sz. a. — A csabai és szarvasi ág. hitv. ev. földtnives tanítók, mint oklevél nélküliek s törvény ellenesen alkalmazottak póttanfolyamra nem voltak utasíthatók, de elmozdittatásuk iránt felhívást intéztem az 1879. óvi okt. 22-én 688. sz. a. nt. Áchim Ádám urnoz ruint espereshez és szarvasi lelkészhez és 689. sz. a. Haan Lajos csabai lelkészhez, befoglalván a magyarul tudó, de oklevél nélküli s igy törvényellenesen alkalmazott többi tanyai tanítókat is, mint a kik, habár magyarul tudnak, a magyar nyelv tanítására — methodikai ismeretek hiányában — nem alkalmasak. E felhívásomnak azonban m. ó. márcz. 3-áu 189. sz. a. kelt sürgetésem daczára mai napig semminemű sikere nem volt. Az iskolák maguk is tannyelv szerint összeiratván 3 román, 4 német és 37 tót, összesen 44 nem magyar tannyelvű iskola találtatott Békésmegyóben. A 3 román közül kettő Gyulára, 1 Kétegyházára esik, a 4 német M.-Berónyben ós a Kamuti szőlőkben van, a 37 tót pedig a szarvasi, tót-komiósi ás csabai ág. hitv. ev. egyházak iskolái. Mind ez iskolákbau az 1879. óvi 18. t. cz. végrehajtása iránt az 1880. évi jan. 24. 62. sz. a. felhívást intéztem az egyházi főhatóságokhoz, névszerint főt. dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens és Kirileszku Péter g. kel. esperes urakhoz, megküldvón egyúttal az illető iskolák számára a megkívántató s föntebb említett hivatalos „tantervet" is. Számítva arra, hogy megyénk lakosai s azok hitfelekezetei elöljáróinak hazaüas érzületével szemben alig fog számomra e téren ezentúl egyéb teendő jutni, mint az önkóűytes s annál értékesebb haladás tényeinek évről-évre való konstatálása: jónak láttam egyéb lépést egyelőre nem tenni a törvény végrehajtása érdekében, hanem egy ideig figyelemmel kisérni a netalán kifejtendő tevékenységet ós elérendő eredményt. S itt a római katholikusokat illetőleg örömmel jelezhetem, hogy azok még a törvényt megelőzőleg fényesen iga zolták azon bizalmat, mellyel a nemzet e nagy horderejű kérdésben a r. kath. klérus iránt viseltetik, a mennyiben iskoláikban a magyar nyelv neaicsak nyelvtanilag taníttatik, hanem mint tannyelv is behozatott s igy a törvény követelte eredmény önkényt és teljesen biztosíttatott. Az ágostai hitvallásuak iskoláiban is ugyan már a törvényt megelőzőleg állítatott fel egy-egy magyar tannyelvű iskola Szarvason és Csabán és taníttatott némileg a magvar nyelv a többi iskolákban is, de a régibb keletű esperességi tanterv szerint csak III. osztálytól kezdve, kiterjeszkedvén az olvasáson kivül még némely fordítási gyakorlatokra, beszédrészek ismertetésére ós névragozására. E viszonyok a törvény keletkezte óta nem igen változtak s a törvény befolyása alig észlelhető. Némely tanitó többet tesz ugyan mint a mennyit a régi esperességi tanterv kiván, némely tanitó azonban annyit sem. Hogy ezen állításomat egyes iskolák névszerinti megnevezésével is megerősítsem, kiemelem a f. tanévi iskolalátogatási jegy*] Lapunk jövő számában mi is hozzá szolunké kérdéshez. Szerk. zeteimböl, hogy pl. Szarvason Laukó iskolájában okt. végén „még nem" volt megkezdve a magyar olvasás még a III. osztályban sem, ellenben Csermák vegyes iskolájában (1. II. III. oszt.) a III. oszt. olvasott magyarul az I. ós II osztály pedig egyes magyar szavakat is tanult, de a „beszéd- és órtelemgyakorlatok" még nem szerepeltek. Chovan leányiskolájában (IV. V. VI. oszt.) magyar olvasás, nyelvtan és fordítási gyakorlatok fordulnak elő, ellenben mint tannyelv egy tantárgynál sem alkalmaztatott s a magyar beszéd- (és értelem) gyakorlatok szinte figyelmen kivül hagyattak. Viszont a lelkes Moravcsik iskolájában 3 tantárgyat magyarul adott elő. Ugyan igy van az a csabai ág. hitv. ev. iskolákban is, hol a üép határozottan több magyar tannyelvű iskolát óhajtana, a menuyiben a központi magyar tannyelvű iskola Németh Lajos-féle IV. osztálya nem képes befogadni a beiratkozni kivánó tanítványokat s az itt elért szép eredmények a fölötte álló V. ós VI. osztályban eddig mindenkor hanyatlásnak indultak. Azon körülmény, hogy a szóban levő hitfelekezetnél: 1. a törvényt megelőzőleg is már taníttatott némileg a magyar nyelv; 2. a törvénynek meg nem felelő esp. tanterv még mindig hatályban van ; 3. a magyar nyelv az egvrangu osztályokban különféle mértékben és módon taníttatik, oda mutat egyrészt, hogy az iskolai hatóságoktól a hazafias szellemet és jóakaratot megtagadni nem lehet, de másrészt oda is, hogy talán az autonomián alapuló egyházi közigazgatás gépezetének lassúbb mozgásánál fogva, elmulasztották a törvényt kellő figyelemre méltatni s végrehajtása érdekében a szükséges erólyt kifejteni. A román ajkúak iskoláiban, nevezetesen Kótegyházáu nem volt sürgethető, mig a póttan folyamra utasított tanitó a magyar nyelvet el nem sajátította, de azóta is ugy Kétegyházán, miut Gyulán, habár taníttatik a magyar nyelv, az eredmény a törvénykövetelte mértéket nemcsak hogy meg nem üti, de mondhatni, alig számba vehető. — Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a t. közig, bizottságot, hogy az 1879. évi 18. t. cz. tényleges végrehajtása érdekében előterjesztendő határozati javaslataimat elfogadni s a tekintetes megyei bizottság által kívánt jelentést ezek értelmében megtenni méltóztassék. Gyulán, 1882. jun. 30-án. Bánhegyi István, Békésmegye kir. tanfelügyelője. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmogye közigazgatási bizottságának julius 3-án tartott közgyűlésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó óvi junius havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. cz. alapján van szerencséin tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészségügy megyeszerte teljesen kielégítő helyzetnek örvend, a mennyiben Csabán a több mint egy éven át pusztított, s 486 áldozatot követelt vörheny-járvány, továbbá a kanyaró teljesen megszűnt; a szeghalmi járás mindnégy községében szórványosan jelentkező vörös himlő lehető szelíd lefolyású, — Sarvason a roncsoló-toroklobnak. Kondoroson pedig a vörhenynek távoleső idő közökben alig egy-egy esete mutatkozik; a megye többi községeiben pedig a betegedési há nyad, a rendes viszonyoknak teljesen megfelel. II. Közbiztonság. A személy-biztonság a lefolyt hóban meg nem támadtatott. A vagyon-biztcnság a járásokban 18 esetben lón megháborítva, melyből kiderittetett 14, nyomozás alatt maradt 4 eset; a régibb keletű kiderített lopási esetek száma 7. Gyulaváros területén a lefolyt hóban egyetlen bűneset sem fordult elő. Csak röviden érintem itt azon esetet, melynek juniushó 22-ón színhelye Endrőd község volt, hol ugyanis egy helybeli lakos ittas állapotában egyik zsidó-boltossal szóváltásba keveredvén, annaK során, a nagy közönséget méltán izgalomban tartó tisza-eszlári esetre is utalt. Ezen számbavehetlen szóbeszéd eredménye lőn, hogy Beuer Zsigmond — a boltos — Gyomán a szolgabiróságnál azon jelentést tette, miszerint Endrődön nagy csoportosulások vannak, s a zsidók kiűzése a bekövetkező éjjelre terveztetik. A helyszínére sietett közbiztonsági járási közegek azonban Endrőd községét a legnagyobb nyugalomban s a csoportulásnak vagy fenyegető hangulatnak nyomát sem találták. Igen rendén van tehát, hogy a járási szolgabíró, a hamis vészhir költése miatt, a föladó elien, az 1879. évi XL. t. cz. 49. §-a alapján a büntető eljárást az illető bíróságnál megíndittatta.