Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-18 / 71. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 74 szám. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. AIegjoleniK hetenként háromszor: vasárnap, tcocld, (féliven) és osiltöptőkön. ELOFIZETESI DIJ helybea házhoz hordva vagy postán bérmentve kiildve : Egész évre 8 írt Fél évre . 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdet se'- felvitelére fel van jogositva : Haasensteiu és Vogler ezé? :é s, Prá^a, Budapesten, Német), szág ós a Sváj z mi..il n fővárosaiban. Főszerkesztő : SARZO GYULA. szKRKESzrősáü ás KIAOÓÍÍIvwxl •. Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi és anyagi részét illető tniudea közleményt ezimezni tónink. K.éztratofc nem adatnak vissza* Egyes 3ÍMU ára 10 kr. 1 keddi száin ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái ós a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-bau egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön urnái és BienerB. ur nagytőzsdéjéban, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a postahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. Visszapillantás a magyar omiggyfllis első fllismkira. (Zsilinszky Mihály, Csaba város országgyűlési képviselőjének beszámoló beszédje.) I. Tisztelt polgártársaim 1 A jelenlegi országgyűlésnek első ülésszaka befejeztetvén, kötelességemül tekintettem, Önök előtt megjelenni és számot adni azon nagyobb jelentőségű országos intézkedésekről, melyeket az országgyűlés a nemzet és ország érdekében egy év lefolyása alatt tett. Hajdanában, midőn az ország sorsának intézésében csak a nemesség és a főurak vehettek részt, a megyék követei írásban tettek jelentéseket, csekélyszámu köldőiknek. Ma, midőn az egész nemzet és sz. k. városok, a szegény és gazdag, részt vesz a politikai élet küzdelmeiben, a követek kötelessége az, hogy az összes választó polgárság előtt élő szóval szabadon ós őszintén adják elő az ország fejlődését érdeklő változásokat és törvényhozási ujabb intézkedéseket. Ez kétségen kivül nagyjelentőségű politikai vívmány, mely a művelt nemzetek egyik fődicsőségét képezi. Az önálló ítélet joga előidézi az eszmék súrlódását és különféle politikai pártok alakulását, melyeknek minden különféleségük mellett is egy közös ozéljuk van, mely nem egyébb, mint a haza javának előmozdítása. És ez helyesen van igy; mert csalhatatlan ember és csalódhatlan párt nincs a világon. En, t. polgártársaim, mindig arra törekedtem, hogy a pártszenvedély okozta harczokban megőrizzem Ítéletem függetlenségét, és meggyőződésem szabadságát. Ma sem mint merő pártember jelenek meg önök előtt, hanem mint e városnak képviselője, aki előadja a történteket indokaikkal együtt — az ítéletet hagyván Önök bölcs belátására. Nincs oKom szépíteni azt, ami kellemetlen ós aggodalmat keltő; ós nincs okom kicsinyíteni azt, ami az ország haladását, ha nem is rögtön, de idővel okvetlenül előmozdítja. Jelentésemet kezdem a legkellemetlenebb üggyel, t. i. a külügyi politikai helyzettel, a keleti kérdéssel. Ki ne olvasta volna önök közül azokat a vitákat, melyek a déli határainkon kiütött mozgalom és annak költségei felett folytak az országházban! Ki ne hallott volna valamit a bosnyák-kérdésről, mely hazai belügyeink fejlődésére és pénzügyi helyzetünk javítására kétségen kivül bénitólag hat, és méltó aggodalmakkal tölti el a gondolkodó hazafiak lelkét? Oly nemzetnél, mely századok mulasztásainak és ujabb tévedéseinek javítására van hivatva: oly országnál, mely közgazdasági, társadalmi, nemzetiségi és közjogi nehézségekkel küzd : oly országnál, melynek bent kevés őszinte barátja, kint sok titkos ellensége van, oly országban, hol az idén is törvényhozási uton kellett intézkedni egyes vidékeken felmerült ínség enyhítéséről és folyóink által okozott károk fedezési módjáról ily országban, mondom, kétszeres csapás, ha az európai kedvezőtlen konstellacziók váratlan uj költségeket rónak reája. Könnyen érthetők és felfoghatók tehát azon kifakadások, melyekkel itt-ott, különösen az ellenzék féríiainál találkozunk. De t. polgártársak, oly európai kérdések megítélésének helyessége, melyeknek eredete messze a múltban fekszik, attól függ, ha nemcsak a kellemetlen külső szimptómákat, hanem az azokat szülő okokat is figyelembe vesszük. Ha például valaki nagy vizáradás alkalmával a szenvedett károkért, elpusztult családok vagyonáért a városi elöljárókat tenné felelőssé, igaztalan volna a városi elöljáróság iránt, mert az árviz előidézése és elhárítása nem egyedül tőle függ. De ha évek hosszú során azt tapasztalnók, hogy az árviz bizonyos vidéken megujul, s a gátakat többször áttöri, ós látnók hogy az elöljárók a gátakat azért nem erősítteti meg kellően, mert az sok pénzbe kerül: vájjon nem méltán lehetne-e vádolni őket gondatlansággal ós lelkiismeretlenséggel azért hogy engedték elárasztani a községet, megsemmisíteni a gazdák reményét — a vetést? Ilyen, sőt ennél sokkal veszélyesebben pusztító áramlat elleni gátépítés, fájdalom költséges ós súlyos gátépítés az, melyet kormnyunk a déli határokon a pánszlávizmus meggátiása végett tesz. Hogy meglesz-e ezen védekezésnek árt eredménye — azt előre halandó ember meg nem mondhatja. A vészjósló politikusoknak az a kiváltsága vau, hogy mindig meghallgattatnak — s csalódásaikat mindenki megbocsátja. Bárminő véleményben legyen bárki is a keleti kérdésre nézve, azt az egyet komoly lerüu nem állíthatja, hogy annak elintézése egyedül a magyar kormány vagy a magyar országgyűlés akaratjától függ. Ha attól függne, régen el lett volna az intézve. Da az európai nagy hatalmak conczertjét mellőzni, s ezzel Magyarországot, melynek széles e világon rokona nincs, a nyugoti európai nagyhatalmaktól izolálni akarni, vagy pediglen azt követelni, hogy Európa ellenére a maga szaüálára űzzön Keleti politikát, oly eljárás, melyet csak a pártszenvedély vaksága követelhet. Ha valamely nemzetnek, ugy különösen a maA „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TARCZA.I V Ajz. Árvák. — Elbeszélés. — Irta: Orósz Lajos. (Folytatás.) IV. — Alraási Kamilla. — Igazán szép leány. — Az a. — Hát neked Aladár, van-e már tánczosnód'? — Yan. E pillanatban a rendezők egyike, báró Sziklai Tamás közeledett a fiatalokhoz. — Mit beszéltek fiuk? — kérdé bizalmasan. — TánCzosnőkről. — Nos, van már mindenkinek? — A legtöbbnek van. Hát neked? —- Epresi Olga kisasszonyai fogom az első négyest tánczolni. — Ki az? — Balázs Gábor leányainak nevelőnője. — Azzal a büszke nővel? — En nem tudom, hogy büszke volna, ellenkezőleg nagyon is nyájas .... — Azt mondják — Az „azt moudják"-ra nincs mit adni. Ki-ki ugy itól felebarátjáról, a hogy a maga részére legjobbnak találja s az effélék után indulni balgaság. Az iptó.; le voltak főzve üsté fél tizkor Olga egyszerű elegáns kék mousselin ru hába öltözve, lépett gróf Berger Béla karján a terembe. Oly szép, oly csinos volt, hogy az egész társaságot elbájolta. Gyönyörű haja mellett halvány rózsaszínű s/.egtüt viselt, mi neki igen jó állott. Néhány ismerősét szívélyesen üdvözölvén, leült. — Kérem nagysád, szólott a fiatal gróf, megengedi, hogy néhány barátomat bemutassak önnek? — Szívesen, sőt köszönöm e figyelmét gróf ur, ugy sem ismerek itten senkit a férfiak közül. — Es a hölgyeket? .... — Csak néhányat .... — Anyám majd be fogja önt mutatni ismerőseinek. 0 igen szereti önt, s valahányszor az ön társaságából jön haza, mindig jó kedvű. — Felette örvendek, ha a grolnénak jó kedvét előmozdítanom sikerült. — Anyám gyakran emlegeti önt. Apropos, az első négyesre szabad önt kérnem? — Sajnálom, de már vaD tánczosom. — Szabad kérdeznem ki az ? — Báró Sziklai ur. — Igen barátom, én leszek szerencsés ő nagyságával az első quadrillet tánczolhatni. — szólott Sziklai báró, ki a beszélőkhöz közelgett. — De az első tourra még remélem nincs tánczosa nagysádnak ? — Arra nincs. — - Tehát szabad kérnem ? — Igenis. A zenészek rá húzták és ők tánczoltak ugy, hogy a teremben mindenki csnk őket bámulta — Ez aztán táucz, jegyzó meg Vili, ki azt hitte, hogy Olga büszke nő. Olga kitűnően mulatott. Nem kosaroaott meg senkit, csak azt megtette, mint minden jól nevelt leány ezt tenni szokta, hogy a kivel nem szeretett tánczolni, azt zavarba hozta egyenetlen lépéseivel, hogy minél előbb szabadulhasson tőle éj ez az, a ki igy járt, Vili volt. Vannak emberek, kik iránt ellenszenvet érzünk, anelktW, hogy ismernék őket, viszont meg vannak olyanok is, kik iránt rokonszenvet érzünk, még mielőtt beszéltünk volna velők. ulga Vilit ki nem állhatta. A többi fiatalok egy szöglel be húzódva uevettek Vili felsültségén; Olga pedig ugy tett, mintha miről mit se tudna, s Szedresi Lajossal társalgott afféle közönséges dolgokról, mint azt ilyen alkalmakkor tenni szokták. Egy héttel a bál után Olgát az egész környékben dicséne említették s két hót múlva S/.edresi Lajos megkérte Olga kezét. (Lám, leányra bál mégis hasznos intézmény.) ulga azt hivén, hogy a dúsgazdag Szedresi benne valami gazdag bárónőt vél feleségül kaphatni, ki csupa szeszélyből lett nevelőnő ; azért nyíltan meg nondá neki, hogy csalódik, ha valami mágnásnőt gondol beune felismerhetni, sőt ellenkezőleg, ő igen szegény, ki keresmóuyéből édes anyját, két fiúcskát testvérével tart el. De Szedresi nem tágított s kijelentette Olga előtt, hogy ő már mindenről informálva van s miután a kisasszony oly jó, bogy édes anyját és testvéreit tartja, belőle a világon a leghűségesebb feleság váland s nem tágit addig, mig Olga „igen^-t nem mond. A dolog vége az lett, hogy^lga „igen"-t mondott, s nem sokára jegybe járt Szedresivei. (folyt. köv.) Liapuuk mai számához fél iv melléklet van csatolva.