Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-08 / 29. szám

„Bék és megyei Közlöny" 1881. 29. szám. MEGYEI ÚJDONSÁGOK. — Debreczeni ipnr-mükiállitás. (Közlés végett hozzánk beküldetett. Szerk.) A magyarországi iparos ifjak IV. országos vándorgyűlése alkalmából Debreezeoben rendezendő ipar-mükiállitás tárgyában, a debreczeni iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egylete — mint a mely a kiállítást rendezi — a következőket látja szükségesnek a t. közönség tudomására juttatni: 1) A kiállítás folyó 1881. év augusztus hó 20, 2), 22, 23 és 24-ik napjain fog tartatni, s az sz. k. Debreczen város hatóságának védnöksége alatt álland. 2) A kiállítás tárgyai a házi és kézműipar termékei, — továbbá az iparszakba vágó rajz- és írásbeli munkálatok lesznek. 3) A kiállítandó tárgyak három osztályba soroztatnak : I. osztály : kézműipar. — II. osztály: házi-ipar. — III. osztály: kézi rajzok, a) Az I. osztály áll két csoportból: 1-ször- az iparos segédek munkáiból; 2-or: az iparos tanonczok munkáiból, b) A II. osztály áll: kézi munkákból, c) A III. osztályba tartoznak: a festő, rajz és iparszakba vágó munkálatok. 4) A kiállításban részt vehet minden magyarországi iparos-segéd és iparos-tanoncz. 5) E mükiállitásra önálló iparosoktól is fogadtatnak el munkák, melyek azonban csak elismerő oklevelet, — de jutalmat nem nyerhetnek. G) A bejelentések folyó évi juliushó 1-jéig, — a kiállítandó tárgyak pedig folyó év iulius 20-tól augusztus 10-ik napjáig mulhatlanul ,az országos iparos ifjúsági' munka-kiállítás végrehajtó bizottságának Debreczenben" küldendők. 7) A bíráló bizottságok részben a vándorgyűlésre érkezendő tagokból, részben pedig a helybeli iparosok és iparpártolók közül fognak választatni. 8) A kiállításra elfogadott munkák és czikkek készítői jutalmul emlékokmányt; a kiváló tárgyak készítői arany, ezüst vagy bronzérmet nyerendnek. 9) A segédek és tanonczok, kik -egyszersmind kiállítók, a kiállításra szabad jegyet nyernek. 10) Az önálló iparosok, kik kiállítók, kívánatra a kiállítás egész tartamára érvényes névre szóló és más által nem használható jegyeket nyerhetnek 1 forint dij fizetése mellett. 11) Minden kiállítandó tárgyra a kiállító- s muukaadójának neve, valamint a tárgy értéke is felírandó. 12) Minden kiállított tárgy, a reá irt érték szerint, a végrehajtó bizottságnál, vagy a kiállító külön meghatalmazottjánál, megvehető. 13) A kiállítás bezárása után megmaradt tárgyak folyó évi szeptember 1-ső napjának esti 8 órájáig, visszavehetök; — az ez időn tul visszamaradt tárgyak nyilvános árverés utján az egylet javára értékesíttetnek. Debreczen, 1881. februárhó. „A debreczeni iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egylete." Grünwald József, titkár. Iluber József, elnök. — A tudományos akadémia ötven éves jubileuma május havában lesz. Az akadémia utóbbi ülése ez alkalomból elhatározta, hogy megbízza az egyes osztályokat, mikép a saját szakukba vágó tudományok fejlődéséről emlékiratot dolgoztassanak ki. Értesülésünk szerint az osztályok e tárgyban már eljárlak s alapos a remény, hogy minden szakra egy-egy kitűnő férfi fog vállalkozni s a magyar tudományosság történetét ujjáéhredésétől kezdve i apjainkig ugy kritikai, mint históriai szempontból megfelelő jeles müvekben fogjuk olvashatni. — Meghívás. A békésmegyei takarékpénztár 1881. évi márcziushó 22-én délelőtti 10 órakor Gyulán, saját helyiségében t&rtandja rendes évi közgyűlését, melyre a t. részvényeseket ezennel meghívom. A közgyűlés tárgyai: 1 Igazgatósági jelentés 2. Felügyelő-bizottsági jelentés. 3. A tiszta jövedelem iránti intézkedés. 4. Az alapszabályok 15. §-án alapuló netaláni indítványok. Kelt Budapesten, 1881. évi márczius 1. Gróf Wenckheim Frigyes, elnök. — M.-Berényröl márcz. 4 diki kelettel írják nekünk: „A mező herényi izr ifjúság folyó hó 2 án a helybeli „izr. jótékony egylet" javára záitkörü batyubált rendezett. A mi a bál sikerét illeti : az minden tekintetben sikerültnek és fényesnek mondható, mert miud a tánezoló, mind a mulató közönség követte Kisfaludy Sándor ania szavait: „A nap, mely ina homályba cl ül, Holnap nem lesz más jő fel, Hintsük meg hát örömekkel, Teleljük meg jó tettekkel." Mulattak, toasztiroztak, tánczoltak a jótékony egylet javára, s csak hajnalhasadtával figyelmeztették az anyák leányaikat, „hogy a tánezrendet egészen pontosan kövessék, mely „reggelig" szól" t. i. itt a hazamenés ideje s ugy 7 órakor oszlott el a közönség, hogy kipihenve engedjen a házi asszonyok és a rendezőség megvihásainak t. i. hogy délután a tánezot tovább folytassák, mely 1 órától B'észen 5-ig tartott. Ezen általános jó kedvet leginkább Hoffer Ignácznó a kedves bálanyának Gottfried Ignácz és Marmorstein Mórné, u. h. gazdasszonyoknak volt köszönhető. Fogadják tehát ezek, valamint Klein Miksáné u. h. pénztárnoknő, és Grünwald Zsigáné „fagylalt árusnő" buzgó kimerithetlen türelmük és fáradságukért általunk, a jelenvoltak legmélyebb köszönetét. Mint kedves jelenségeket ott láttuk: Singer Giza, Gottfrid Tini, Deutsch Vilma k. a(Békésről,) Hoffer Czilli k. a. (Tápió Szele,) Berger Riczczi k. a. (Budapest.) Krausz Ábrahámné u. h. T(K.-Tárcsáról,) Bihály Ignáczné u. b. (Gyomáról,) Füchsel Berta, Deutsch Fáni, Wolf Nina, Zeiler Berta, Tranwerfch Irma, Haty nővérek k. a. Marmorstein nővérek, Schwarcz Ida, Környei Irma, Stern Regina és Kohn nővérek k. a. Steiner Adolfné, Kollár Jánosné, Fischer Izidorné, Horváth Jánosné, Stern Sámuel kereskedőné, Stern Sámuel és Adolfnék. Kurláuder Antalné, Klein Lipótné, Spitzer Lipótné. Bleuer Hermanné, Hoffer Károlyné, Rózinger Adolfné, Stern Simonnó, Reichmann Henrikné, Ziegler Ignáczné, Klein Farkasné*) úrhölgyeket és több más hölgyet, kik egyenként diszes szálait képezték az egybegyűlt hölgykoszorunak. Az anyagi eredményt, valamint a t. felülfizetők névsorát más alkalomkor leszünk bátrak a nyilvánosság elé hozni. — Mély tisztelettel: a rendezőség." — Bekiildetett. Igen tisztelt szerkesztő ur! Engedje meg, hogy becses lapjának hasábjain a jog és méltányosság tekintetéből a következő neheztelésnek szabad legyen kifejezést adnom az „Orosházi Közlöny" 8-dik számában, a „községi rendtartás érdekében" czimmel megjelent czikkre vonatkozólag, melyet lelkészeink folyamodványként a szolgabírói hivatalhoz nyújtottak be, kérelmezvén, hogy a templom előtti csoportosulást tiltsa el és az ott levőket vagy a templomba vagy házaikba tereltesse. Az igen tisztelt lelkész urak nem gondolták meg sajnos következményeit ezen intézkedésnek, nem gondolták meg, hogy a munkaadók, ugy mint a munkások csakis ott találkoznak és hogy a földművelő munkás utalva van ott szegődni el. De ez még tűrhető állapot volna, ha csak a templom körüli csoportosulást akarnák betiltani, hanem seholsem akarják megengedni, hogy a munkaadók és munkások összejőve munkát vállalhassanak vagy munkást fogadjanak ; pedig a nyári munkaidőben, midőn az a földműves munkás szombaton késő este vagy vasárnap hajnalban hagyhatja csak el munkáját, kénytelen valahová menni, hogy a bekövetkező napokra vagy hetekre, az ott található munkaadóktól munkát vállaljon. Mi azonban bizva a mélyen tisztelt szolgabiró ur jóakarata és igazságérzetében, hisszük, hogy nem fog ily jogtalan, a munkások életérdekeivel homlokegyenest ellenkező kérelmet teljesíteni és inkább szem előtt tartja az orosházi íöldmives nép fontos érdekeit. Orosházán, 1881. febr. 27. Sárossy Gyula, földmives. — Bekiildetett. Tekintetes szerkesztő ur! „Becses lapjának folyó évi 24-dik számában egy valaki élesen megvágja a békési kir. járásbíróság telekkönyvi osztályát s holmi „mizériákról" beszél. Ezen megjegyzést szónélkül uem hagyhatom, nehogy eme valótlan hír a t. közönség előtt hitelre találjon. Nem tudom honnét merítette, vagy meríti tudósítását a közlő, de lett légyen ez bármiként, is bátran kimondom, hogy rosszul volt értesülve; mert ha valaki csak kissé figyelemmel kiséri az itteni ügyforgalmat és szorgalmat a békési kir. járásbiróságnál — lehetetlen hogy „mizériákról" beszéljen, söt megfontolva helyesen dicsérőleg kellene róla nyilatkoznia. Vagy talán az volta czélja, hogy jobban kitüntesse a másikat? Jól van, ezt teheti, de ne történjék ez a mi megrovásunkkal. Nagy visszatetszést szül az ilyen valótlan közlemény azok előtt, kik ösmerik az ügyállást. Ha tehát jót nem akarnak közölni, legalább ennek ellenkezőjét, miután azt meg nem érdemelte, ne tették volna nyilvánosságra. Csupán ennyit kívántam a tisztelt olvasó közönség s közlő ur tudomására hozni, ha biztosat akar tudni a t. közlő ur: forduljon hozzám : szívesen szolgálok felvilágosítás és kimerítő tudósítással a fenlorgó ügyről és ügymenetről. Békés, 1881, márcz. 3. Timáry,"**) — Miről lapunk már előzetesen említést tett: az igaz érdem jutalmat nyert. Mindenkinek lelkét ölöm hatja át, azon kitüntetés alkalmából, melyben szeretett lelkészünk Haan Lajos ur legközelebb részesült. Érdemeiről a tudomány terén liosszu évek sikeres működése szól, melyeket megörökít a bennük rejlő szellem s melyek méltatására a történelem komoly Múzsája van hivatva. Mi magunk részéről lelkes őrömmel olvastuk a „Budapesti Közlöny" márcz. 4-iki számát, mely Ő felségének következő kéziratát közli: „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, Haan Lajos békés-csabai ev. lelkésznek, közhasznú *) Milyen szép volna, ha mindezek magyarhangzásu nevek lennének. Szerk. ") Igen örülünk, hogy beküldő ur ezen helyreigazításából kitetszőleg, nem oly fekete az ördög, mint a milyennek lapunkban valaki a békési jbiróság telekk. osztdlyának ügymenete tekintetében festették, de lapunk védelme szempontjából kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy magunk tudunk esetet, midőn egy sürgősen elintéztetni igért ügydarab csak egy hét múlva lett elintézve, elintézés után pedig még két hétig tartott mig kezbeBitették, a miből jogosan azt lehet következtetni, hogy a nem sürgősek még tovább hevernek. Ha nincs ugy : annál jobb s mi szívesen vesszük a valóságon alapuló helyreigazítást. Szerk. működése elismeréseül, Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1881. évi febr. 26-án Ferencz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k." — Fogadja a hit és tudomány, bár veterán de mégis ifjú erővel küzdő bajnoka legforróbb üdvözletünket. — Az „Orosházi Közlöny" 10-ik számában egyik orosházi levelezőnk Blau Jenő ur ellen — ama színházi álarezos bál ügyében — oly modorú támadás intéztetik, mely élénken eszünkbe juttatja a duhaj kanász legényt, ki is olyaténkép szánja magát a virtuscselekvésre, hogy először nagyot köp a markába és azután elkáromkodja magát. Node ha még csak az irodalmi tisztesség sérelmét látnók e pamfletizü czikkben, az agyonhallgatás tisztességébe részesitenők azt, mert legkevésbbé sem érzünk hajlamot azon fegyverszünetet megzavarni, mely megyénk lapjai közt már egy év óta fennáll, De itt egy merőben jogtalanul megtámadott levelezőnk védelméről van szó s igy a kötelesség parancsolja, hogy szót emeljünk. Kijelentjük tehát, hogy sem a hivatkozott tudósítást, sem az annak folytán tett támadásra való rövid visszautasítást nem Blau Jenő ur irta**) a találomra ellene intézett támadás, igy tisztán személyeskedő agyarkodás, mely önmagától szétpukkad, mint Aesop békája, avagy mint léha gyermek nagyrafujt szappanbuboréka. Kijelentjük továbbá, hogy sokkal több respektusunk van közönségünk józan érzéke iránt, semhogy e támadáshoz hasonló hangon válaszolnánk, mert az e fajta piszkolódásokra csak egy czitácziót ismerünk a világirodalomban, melyet az athéni Timónnal mondat el Sekszpir: „Vajha lennél tisztább, hogy leszidhatnálak" — de nem szidlak, mert magam piszkolom be általad magamat — éa igy csak a „revolverzsuvnaliszta" kifejezésie nézve megemlítjük, hogy nem az a revolverzsurnaliszta, ki nézetét sampányi által meg nem vesztegetve kimondja, hanem az, ki habár nem épen kész pénzért, de mások által fizetett sampányiért vagy pajtáskodásból, nemcsak ott dicsér, hol igazság szerint ostorozni kellett volna, hanem még azt, ki őt nem bántva, ellennózetét fejezi ki a pusztai betyárság gorombáskodásainak revolverét szegzi ártatlan mellére, megtámadva őt ok és alap nélkül. Fiat applicatió ! Egyéb szavunk nincs ez ügyben, hadd káromkodjék tovább a falusi korcsmahős. Ez illik nekie. Váljék egészségére! — Csabai szinliáz. A szombati és vasárnapi előadások már némi jelentéktelen dagályt mutattak a színházi pénztárban, — bár tulajdonképen hivatott színközönségünk még mindig igen gyéren volt képviselve. E jelenségben azonban mégis látni véljük, hogy a közöny lassan lassan megtörik. Ma „Pokol a háznál" czimü vígjáték adatik. Az igazgató, hogy kedvencz énekesnőjének: Alszegi Ilonnak tért nyisson jutalomjátéka alkalmával a magyar népdalok legválogatottabb gyöngyeit elénekelhetni egy 50 népdalból álló vaudeville-dramolettet szerzett „Gyürüváltás" czimmel. melyben a szereplők, (a társulat kiváló énekesei és énekesnői) népdalokban fejezik ki, érzelmeiket s mely tisztán dalokból szövi s oldja a cselekményt. Ennek kellő elkészülésére a már hirdetett jutalomjáték szerdára márczius 9-ére halasztatott. Ugyanakkor Soupée egyik legkedvesebb zenéjii operettje: „Pajkos diákok" kerül szinre. Ezt megelőzi: „Vígjáték házasság nélkül" czimü vigj. Figyelmeztetjük a zamatos magyar népdalok kedvelőit, hogy jegyekről előre gondoskodjanak, mert azok előre láthatólag igen élénk keresletnek fognak örvendeni, minthogy ez estét a mostani színházi évad ünnepélyének mondhatjuk. * Mint regisztrálói megyénk határán belül történő minden eseménynek, felemlítjük, hogy Csor vason is van „függetlenségi párt." Ezt onnan sikerült megtudnunk, hogy közölték velünk, miszerint a párt választmánya febr. 27-én zártkörű tánczvigalmat rendezett, mely 22 frt 49 kr. tiszta jövedelmet eredményezett. Denique jó mondá Gallilei: „Epur sí muove", — még Csorváson is — mozog a föld. **) Orosházán három levelezőnk van. Szerk. Legújabbak. * Párisi jelentés szerint a Republique Fragais Gambetta egyenes utasítására ignorálta Saint-Vallier berlini franczia nagykövetnek a poross fekete sasrenddel való feldíszítését. * A római nemzeti bank a pápának 20,000 lírát ajándékozott aranyban. Felelős szerkesztő : Főmunkatárs: dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula. Nyomatott B.-Csabán 1881. Takács Árpád könyvnyomdájában.