Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-03-10 / 30. szám
B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam. 30. szám. Csütörtök', márczius 10-cn. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalma lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökül]. Előfizetni dij : lielyl>en házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egész évre C frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr Lapunk számára hiidetések felvételére fel van jogositva: llaasenstein és Vogler czég Bécs, Prága, Budapesten Németország és a Svájci minden fővárosaiban. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. ICézira/tolr nem a.d.a.tno.12: vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr. Kapható Grünfeld J. könyvkereskedő urnái Hirdetések jutányos áron vétetnek Jel. „JÍJ'iIttér"-beii egy sor közlési dija 2!i kr. ElőfizetIietui helyben a szerkesztőségben, n kiadóhivatalban: Takács Árpád ur nyomdájába.), vidéken a postahivataloknál, 5 kros posfautnlványnyal. Az országos nöiparkiállitás. Társadalmi és gazdasági szempontból megvilágítva. (Levél egy vidéki barátnőmhöz.) irta: G-ELLÉEI MÓR. IV. A kiállítási tér háromféle. A fali tér, melyre leginkább szőnyegek, teritők s efélék kerülnek, finnek négyszögine'tere 1 forint. A fahnelletti tér folyó asztalon 2 frt, a szabadon álló 4 forint négyszögméterenkint. Ez utóbbi tér igénybevételét azoknak ajánlom, kik figyelemreméltóbb vagy oly czikkeket készítenek, melyek ily tér követelése folytán a terein közepére olykép helyeztetnek el, hogy azokat körül lehessen járni. A por* iránt érzékenyebb czikkek számára lesznek üvegszekrények is. Ezekben egy méternyi hely hat forintba kerül.j Az árak a kiállítás egész tartamára értendők. Fia ezekben sikerült nekem e kiállítás czélját megmagyarázni 8 ön asszonyom lelke-1 sedni képes a nőip.irkiállítás mellett, akkor kérem szerezzen inme'l több hívet támogatót. Járja be isinerőseinek becses korét, ösztönözzön, buzdítson a kiállítás érdekében, s magyarázza meg mindenkinek ékesen, hogy a kiállítás sikere a nők munkaképesítésének előmozdítására az országos nőiparegyletre száll, mely ez eszmét felkarolta, e kiállítást kezdeményezte, annak lelket és testet ad s mely a női munkakepesítés rendszeresítésének ma is egyik legbu/góbb zászlóvivője. A kiállításnak az említett három főcsoporton kivül lesz még két figyelemreméltó osztálya is. Az egyik a j-égi müipari (nők által készített) czikkek csoportja. Érdekes ránk nézve tudni: évekkel, századokkal ezelőtt mit készítettek a magyar nők, mily ízlés nyilvánult munkáiban. Érdekes ez kulturhistória szempontból, de érdekes azért is mert a régi mintákban vajmi sokat találhatunk, melyet ma föl lehetne frissíteni és uj-ból alkalmazni. A kinek birtokában régi mühimzés vagy efféle van, buzdítsa azt is asszonyom kiállításra, mert a csoport érdekessége minden irányban emelni van hivatva a tárlat sikerét s azon kivüll az e csoportba tartozó tárgyakért térdij sem fizetendő. Minden kiállító azonban egy emlékokmányt kap, elismerésül a tárlat iránti érdeklődéséért. A második osztály a női kézimunka segédeszközeit, anyagját fogja bemutatni. Alkalmat kívánunk nyújtani a hőknek, hogy a legjobb gépekkel, anyagokkal, a legkitűnőbb megrendelési forrásokkal, mintákkal megismerkedjenek. Ez tanulságos osztály lesz, és ha külföldi gépgyárosok és anyag-készítők oly tömegesen b^nne résztvenni fognak mint a hogy a mostani érdeklődés után már következtetni lehet, meg vagyok győződve hogy e kiállítás után nagyon sokan fognak jobb anyaggal, könnyebben alkalmasabb mintákkal és gépekkel dolgozhatni, mint eddig. Ez pedig semmi esetre sem megvetendő előny. Ha még fölemlítem önnek, asszonyom, hogy a fővárosban az előkelő nőközönséget a legmelegebben karolta föl kiállításunk ügyét, hogy a vidéken folyvást szép számban alakulnók a bizottságok, melyek a kiállításban való részvétel előmozdítására hivatvák, azt hiszem: nem lehetnek kételyei a siker iránt. Az ügy érdekében szeretnék én is mindenfelé lelkesíteni, gyújtani. De e pillanatnyi lelkesedésnél többre becsülöm itt a megfontolt tevékenységet, melynek folytonossága többet ér a szalmattízuél. Nem hamvad, nem éget, de használ, mint a derűit napsugár, mely ha kikeletkor hűvösebb is, mégis melegít, érlel és fejleszt. Komoly higgadt munkálkodással kellene minden vidéki bizottságnak föladata megoldásához fogni, mert az ilyen munkába nem fárad bele az ember. A rendszerességnek és az alapos munkának sohasem lehet múló sikere, s a kit önök a kiállításban való részvételre megnyernek, annak nem lesz oka elhatározását megbánni. Az ügy, melynek előmozdításához hozzájárul sikereiben a ráfordított idő, fáradság és pénzáldozat tőkének kamatjait a közjó és az egyesek irányában dúsan fogja megfizetni. És végül asszonyom, ha ön a nők magánés egyesületi tevékenységét figyelemmel kíséíi, azt fogja tapasztalni, hogy az a szűkebb értelemben vett jótékonyságtól eltekintve a kisdedek nevelésében, árvák föntartásábau és iskolák alapításában nyilvánul leginkább. Ideje volna arra is gondolni, hogy ha a kisdedek felnőnek, az árvák szabad szárnyra bocsátatnak s a leánygyermekek levetik az iskola porát, mi lesz belőlük? Ki alapítja meg jövőjüket? Ez az a mozgalom, mely a nők munkaképessége érdekében most megindult. Ez már A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖN/" TÁRCZÁJA. K. . • k- i • • * r, , ... . . .. . . , * , r. ..... •• • r, • ' - -• • •••-jfc Mutatvány a Csabán szombaton szinre kerülő Várady Antal „Mózes" czimU színmüvéből. Fiatal szinmüirónk e darabja, mely vidéki színpadokon mindenütt nagy hatással adatott, legközelebb Csabán is szinrekerül. Dagályos, szép nyelvezete, melyből ugyan hiányzik a drámai erő, de auely telisded tele költői képletekkel, a mü sajátságos konczepcziója megérdemli, hogy vele tüzetesen foglalkozzunk. Előadatása után el is fogjuk róla mondani nézeteinket, most — mintegy Ízelítőül — e kis mutatványt közöljük. ECa,rm.a,c3.ilj; felvonás. (II. jelenet.) (A pharao és Roena a trónt foglalják el. Manetho a trón lépcsőjére áll jobbról. — Horus összes papjai s a nép a szín baloldalát foglalják el, mig a zsidó rabok a jobb oldalra vonulnak. A pharao Majd Mózes. Ammon Rha és Osiris papjai.) V'Wtao. Némuljon el a harsonák beszéde Aegyptus fejedelme szól. Im eljövék, Ilogy meghallgassam azt a férfiút Ki lzráel uevóben Istentől Küldetve jő könyörögni trónusomhoz, Hol van tehát, lépjen színünk elé Aegyptus pharaoja kész fogadni lzráel Istenének követét. i (Ammon-Rha Mózest jobbján vezetve, Osiris papjaival jobbról jő, s mig a papok baloldalon helyezkednek el, Mózest a trón elé vezeti, hol meghajlással üdvözli a királyt. Roena látható megindulással tekint rá, Ammon a trón ballépcsőjére áll, Mózes jobbra népe elé.) Ammou-HW. Im itt a férfiú, hallgasd meg őt, S itélj királyi hölcseséggel. A ^Wrao. Szólj Ki vagy, s mi küldetéssel jösz elém ? MÓUt. Pásztor valók a bérezek ormain, Hol a nagy égbolt felhős homlokát A midiáni szirtoromra hajtván Záporkönyiiket sir a föld fölé 1 Rab volt anyám, szülőhazám Aegyptus, S bölcsöm a Neylos ringó habja, Dajkám hirályi hölgy. Anyám tejével Beszívtam a rabság gyűlöletét, S e gyűlölet kiűzött rabhazámból Szabadmezők bilincstelen hónába Hol Ur az Isten, s papja a vihar, Mely menydörögve zengi hymnuszát S villámkezével bérczoltárkövéu Egy erdőt gyújt meg áldozattüzéül. Ott éltem én s egy ismeretlen nemzet, Testvéreül fogadt fel s rokonul S reám bizá egyetlen vagyonát Kis nyájait . . . szerény előjeléül A küldetésnek, a mely várt reám. ftovus <pa\>oV., A küldetést! Mant\\v. Ne hagyd beszélni őt. Szavában oly erő van, mely lebüvöl, A7. alvilág hatalma az. Ammon \\W. Hazudsz. Akko- szavadnak volna ily varázsa Az alvilágnak papja itt te vagy ! A ^ vuv a°. Hagyjátok őt beszélni szabadon! Mó^t?. Biborsugáros alkonyat vala, A nap királyi köntösét felöltvén Sugárkezét szent végáldásra nyujtá A föld fölé. S fényes szemét sötét Kezével a halálos éjszaka Kezdé befogni ... ott fenn álltam én A Ilóreb égbenyúló ormain. S alá tekinték haldokló világa Bus színhelyére . . . Messze láthatáron A szürkülettel átfogott vidék Ködében pálmaerdő reszketett — Messzebb a sárga arczú sivatag, Pyramisoknak nyúló árnyaival Hol a Memnon szobrok zengő csudái Fényén még alkonykoszoruja égett, Amott kelet felé a büszke tenger A napsugártól vérré változók,
