Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-07-26 / 90. szám

Békésmegyei Közlöny" 1881. 90- szám. séggei mély értelmet egyesilenek, kik például a „Váljunk el" gondos előadásában szép emléket hagynak maguk után. X A. bérletek eszközlésére ujabban és e helyütt is kér­jük a csabai t. közönséget. Csóka, minden tekintetben pártolásra érdemes társulat, mely daczára a Holden-kónyszerülte majd egy heti tétlenkedósnek, <<zóta is folyvást a részvétlenséggel küzd; a magánórintkezós alatt is nyilváuuló egyszerű és szerény magaviseletet tanusit. Senki se mondhatja hogy terhére van, hadd mondhassák ők, hogy nehezen váltak meg Csabától. — Ordódy miniszter útjáról a következő részlete­ket közlik. A miniszter Hieronymi államtitkár kíséretében a legutóbbi napok folyamában bejárta a Körös-vidéket, hogy személyesen megismerkedhessék az ottani vizszerkezetekkel, melyekre nézve — miután a Körösvölgyén létrejött szabá­lyozási társulatok nem természetes, hanem megyei határok szerint alakultak — számos átalakítás mutatkozik szükséges­nek, továbbá, hogy részletes tudomást ós meggyőződést sze­rezzen magának az ottani szabályozási viszonyokról. Az ál­lamtitkáron kivül a szemleút alkalmával még Beliczey István békésmegyei főispán, Kiszely Károly osztálytanácsos mint középitószeti felügyelő, ós Gallacz János a gyulai folyam­mérnöki hivatal főnöke, továbbá Haas József a gyulai állami építészeti hivatal vezetője s végre Horváth Gyula kormány­biztos voltak a miniszter kíséretében Gyulától kezdve, a hova a miniszter vaspályán érkezett meg. A miniszter legelőször a Körös töltéseit vette szemügyre, végigjárva azokat egész a KÍ8-Jenön fölül fekvő Dohányosig; visszajövet megnézte a Csahos-ért és az Élöviz felső torkolatánál készített zsilipet. Másnap Gyuláról a csatorna partján a töltésen végig Béké­sig haladt, honnan azonban, miután a kocsiutat még mindig viz borítja s az ár még most sem tért vissza a folyam med­rébe, hajón volt kénytelen Tarosára átmenni. A Békésen alól szükséges töltésnek kiépítését mindeddig ép a Békés és Tarcsa közti vizár akadályozta meg, s nincs is kilátás rá, hogy e munkához hetek előtt hózzá lehessen lógni. Békésről a miniszter ellátogatott az egyesült Sebes-Körös ós Berettyó vize azon pontjáig, a hol az a hármas Kőrösbe szakad, in­nen azntán Körös-Ladányig és Szeghalomig, mety utóbbi hely­ről kocsin a Sebes-Körös mentén fekvő Sárrétre, onnan pe­dig Komádiba rándult, meggyőződést szerezvén magának ar­ról, hogy ott, a hol ezelőtt 3—4 ével nádasok voltak, ma buzavetések díszlenek, a mi az által éretett el, hogy a Se­bes-Kőröst a Sárréten keresztül partokkal látták el. E mun­kálat egyike a Magyarországon megoldott legérdekesebb viz­mütani feladatoknak és csak az kár, hogy a, társulatek nem természetes határok szerint való alakulása folytán, ezen ön­magában igen szépen megoldott feladattal eddig nem járt kar­öltve a Sebes-Körös-Szeghalmon alóli szakaszanak szabályo­zása, mely szakasz Szeghalomnál már úgyis a Berettyó vizét kénytelen felvenni, mert a Sebes-Kőrösnek és Berettyónak ezen Szeghalomtól a hármas Körösig terjedő szakaszán a töltések rendetlen telepitése folytán előálló szorulatok ós az ottlevö átmetszéseknek nem kellő kiképezóse mindannyi aka­dálya az árvizek rendes lefolyásának. A Sebes-Körös meg­tekintése után szemügyre vette a miniszter a Berettyó sár­rétjét is, azon vidéket, inely a Berettyónak ezen Szeghalom­nál a Körösbe való levezetése folytán kiszáríttatott ugyan és ezen müvelet keresztülvitele után szántóföldül használtatott, de a melyet az utóbbi nedves évek ótá a bel- és esővizek, melyeknek ezen roppant területekről való levezetésére sem­mi sem törrtént, újra kiléptek. Inn«n tovább ment a minisz­hős pedig bizton számithat az álpathos elnyűtt frázisára. Csakhogy idegen szó is legyen a kritikában. Az idézeteket mog sem említve. Valamennyi, eszköz a hatás végett. Azután következik a szinügygyámolitó egyesület, a mely sietett elnököt, titkárt s választmányt választani ; s ezzel két évre beszámolt a publikumnak. Az ajánlásért hozzá folya­modó direktor nagy meglepetve hallja, hogy — sorsa csupán a közönség irgalmától lügg. Ily czélból nincs §., de ha volna is, hát akadály az, hogy az alapszabály-tervezet nincs meg­erősítve Meg kell emlékeznem a szolgabirói intézményről is, a mely egy esztendőben három-négy színtársulatnak oszt enge­délyt; s ha hozzáadjuk saját vállalatainkat: hangverseny, táncz, mükedvelészet, — hát bizony el kell ismernünk, hogy a közönség is találhat mentségre, ha végkép kimerülni nem akar. Ámbár ura lehet tetteinek ; választhat pártfogoltjai közt; feloszthatja magát. Legyen az ok eszköz egy nemes czélra, de ne ürügy a valódi szándék takarójául. A munkafelosztás nagy elve mindenre alkalmazható. No, édes olvasóm, mindezek a fentebbi dolgok nagyon ráillenek Csabára. Legalább nagyrészt I Tapasztaljuk ezt most. Érzi ezt Csóka. A kivel együtt a vidéki színészet jelesebbjeit sujfja e keserű végaet. Nem hiszed? Jöjj a színházba; ha egyszer bekerültél, nem lesz szükséged tolmácsra. Bizony nem. ter és megtekinté az alsó Köröst a Sebes-Körös torkolatától Gyomáig, R arról győződött meg, hogy a Körös ezen leg­alsó szakaszának átmetszései minél hamárább kikópezendök. — A vidék lakosai általában igen nagy reményeket kötnek a miniszter ezen utazásához, mely véleményük szerint csak megérősithette benne azon meggyőződést, melynek ő a tör­vényhozás előtt a vízszabályozási törvényjavaslatok előter­jesztése alkalmával kifejezést adott, hogy tudniillik a Körös­völgynek egyik legnagyobb baja az, hogy az egyes helyi érdekek áttörve azon korlátokat, melyeket az egész vizszer­kezet egyöntetű szabályozásának szabnia kellett volna, rész­ben helyes munkákat hajtottak ugyan végre, de amelyek, ha hoznak is egyes szűkebb határok közé vont területeknek hasznot, sokszor azt felülmúló károkat okoztak másoknak, s hogy tehát lehető gyorsan kiegószitendők azon intézkedé­sekkel s munkálatokkal, melyeket az előtérbe nyomuló he­lyi érdekek kevésbé erélyesen szorgalmaztak s azért elma­radtak. De meggyőződhetett a miniszter arról is, és számta­lan tény, valamint elfogulatlan birtokosok nyilatkozataiból is kitűnik, hogy a Körös szabályozása, habár egyeseknek tán nem hozott anyagi hasznot, mint a mennyit drága kamatú befektetések után vártak, mégis roppant területeket nyert meg a kulturának s hogy észszerű továbbfejlesztése ós be­fejezése által Magyarország ezen része áldott földdé fog va­rázsoltathatni. Politikai esemenyeK. * Berlin, jul. 24. Pétervárról érkezett tudósítások sze­rint Ignatieff gróf belügyminiszter uj sajtószabályzatot ter­jesztett a czár elé, melyben meglepőleg szabadelvű határoza­ták foylakatnak- A miniszter jelentesében elodázhatatlanak tartja, hogy a közvélemény módot nyerjen a nyilatkozásra. * Pétervári dípiomáczial körökből jelentik, hogy az oszt­rák-magyar és nemet uralkodók találkozása nem fog vógbe­menni Oroszország részvétele UÓIKÜI, miután e találkozás po­litikai érdeskel bir mind a három északi nagyhatalomra néz­ve. Azt hiszik, hogy Gasteinban az orosz czár követe fog megjelenni a czar sajátkezű levelével. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1^81. évi júlinslió 26. napján előadandó biiníenyitó ügyeknek. Előadó Dobosfy. Julius 26. 1694. Illyés tiábor gyújtogatás. Irodalom es művészét. * Szatmáry mivelődéstörténetébol Tettey .Nándor és társánál megjelent a 21—24 tüzet befejezve a középkortárgyaió IL kötetet és megkezdve az újkort annak nevelésügyi íejlodesével A középkorhoz nagy szorgalommal készuit becses tárgymutató vau csatolva, mely a kö­zépkor minden nagyobb eseménye, mivelődés történelmi mozzanata es személye iránt rögtön útba igazit, mig a leszármazási táblák könnyű át­tekintését adják, az uralkodó házak genealagiájanak. A könyv ha teljes lesz, mit a kiadók ez év végere ígérnek egyike lesz hazánk legszebb irodalmi diszmüveiuek. * A „Vasárnapi Újság" julius 24-ki száma következő tartalom­mal jelent meg: „lirói Kuuu üéza." Kétüi Lajostól. — „Adói leányom­hoz." Költemény. Koiosy Lajostól. — „A császár fogadott leánya". El­beszélés a római időkbői. Irta Forrai József. Az itatónal. — A lámpa­gyújtogatók veszedelme. A magyar szinészet viszonyai ezelőtt félszázad­dal. Horváth (iyörgy agg színész elbeszélése után. Közli: Egerváry P. U. — Orás hajók. — Nyoma veszett! Angol regény. — Egyveleg. — A szultángyiíkosok pöre. — A házasság történetéből, Benkő Istvántól. — A leguan. — Irodalom és művészet, kózintézetek és egyletek, egyház és iskola, mi újság ? rendes heti rovatok. Gazdászat, ipar és kereskedelem. * Mérő ládák. VVeber G. I.^által a mérő ládák követ­kezőleg szerkesztetnek: „A láda csaknem négyszögletes, két végén kóttkét darab deszka szögeztetik rá, melynek felső vége kiálló, csúcsba futó pedig ezen csúcsot teljesen magába fog­laló kivágással láttatik el, E deszkák felső kiálló csúcsa 1—2 hüvelyknyivel magasab lehet, mint a láda maga. A ládának ezen vége vagy külön forgattyuval látható el, vagy egy kivá­gást lehet a felső végén tenni. A*, ily mérő ládák megtöltve egymás felé rakhatók, oly magasan, a mint akarjuk, a nélkül kogy az igy létrejött láda-oszlop ledőlésótől és a ládák tartal­mának kibomlásától kellene tartani. E ládák a gazdaságban igen sokféle czélra használhatók, kivált aratás idején a inuu­kások illetményeinek kiosztásánál igen jó szolgálatot tesznek.. * Kötőfék nehezen vezethető ló számára. Makranczos lo­vak számára igen czólszerű a kötőféket ugy szerkeszteni, hogy a ló orrára eső szíj helyett egy lánczot alkalmazzunk; az al­só álkapocs alatti szíjat pedig üurokszerüen át vezetjük egy karikán; ezen hurokba egy másik karika tétetik, melyhez a fék szára kötendő. Ha a ló nem akarja a vezetőt követni, ez a kötőfék húzása által annyira szűkítheti a lancz ós a szíj ál­tal képezett s a ló orrát és állkapcsát körülfogó gyürüt, hogy ez a láuczszeinek segélyével oly nyomást fog gyakorolni a ló orrára, észre téríti, mely azt rövid idő alatt is engedelinse­ségre készíti. Leguj abbak. * Majnai-Erankfurtból Haymerlebáró távira­tot intézett Gröschenhez, melyben meleg szavakkal kö­szöni meg az osztrák-magyar politikáról mondott loyá­lis Ítéletét, biztositja, hogy Ausztria Magyarország is a keleti kérdések békés megoldása érdekében érvé­nyesitendi befolyását. * Az egyes szakminisztériumok jövő évi költségvetési előirányzatai legnagyobbrészt már beér­keztek a pénzügyminisztériumhoz s felülvizsgáltatásuk valamint a pénzügyminisztérium költségvetésének vég­leges megállapitása a legközelebbi napokban fog be­következni. * London, jul. 24. Egy szófiai diplomacziai sürgöny szerint ama mozgalom megindulása, mely a nagybulgáriai kérdés fölvetését és Sándor fejedelem uralmának megszüntetését tűzte ki czéljául, — már csak idő kérdése. Felelős szerkesztő : Dr. Báttaszéki Lajos. Szerkesztőtárs : Dr. Zsilinszky Endre. IVyilttér. *) A Magyar Pitaval ujabb kiadása a törvényszéki teremből. (Hazai ós külföldi érdekes bűnesetek és tárgyalások gyűjte­ménye. A legszokottabb kinzó-eszközök 18 rajzával.) Közli:Hang Ferencz. Rögtönbirósági tárgyalás. — Kétféle jog a gasdagok és szegényekre nézve. — Leuthold elleni csalási perek. I. A Weid­mann elleni csalás. Ii. A Knecht ezüstraives elleni csalás. III. Dr. A. elleni csalás. — Egy börtönfelügyelő emlékeiből, — Egy német államügyész emlékirataiból. — Igazságtalanul s mégis igazságosan. — Egy fejezet Angolország bűnvádi kró­nikájából. — A halálra itólt. — A középkor törvényszéki ter­meiből. I. A hóhér. II. A használatban volt kinzó- és bünte­tő-eszközök alkalmazása. — A megfeszített. — A rendőrség sorsa. A reménynólküliek börtönében. — A fiatal bűnösek cel­la-fogháza Párisban. — M. A. kanonok elleni rablógyilkos­ság. Stuart Mária utolsó órái. — A foktői gyermekgyilkosnő. — A nőgyilkosság vádja alatt. — Itegóny franczia törvény ­szék előtt. A szerzőnél Kalocsán megrendelve a két köteles mű 1 frt leszállított árért bérmentve megküldetik. *) E rovatban közlőitekért nom vállal felelőséget a Szerk. HIRDETÉS. •• • • • • • > Hirdetmény. Füzes-gyarmati községhez egy kis órai tá­volságra fekvő, báró Wenckheim Viktor tulajdo­iát képező, 1200 • ölével számítva 1296 holdra terjedő Barnaszigeti puszta, a rajta fekvő lakház s istállóval együtt, 1881. év oktober 1-től kezdve ha- B H szonbórbe adatik; részletes feltótelek iránt tudo­O r mm • más szerezhető K.-Ladányban székelő Farkas Gá- g bor ügyvédnél. m m K.-Ladány, jul. 19, 1881. Farkas Gábor. _i • 131 (3-2) ügyvéd. mm ooőööobööoooooooooooöo o o o o o o Békésen a vásártéren, egy jól berendezett gjm fekti — vaoy esetleg, csak berendezés, o o o o o o o o o g űzlet-helyiség lakással g együtt; —Jutányosán át­vehető. Bővebb tudósítást Bé­késen Tájber és Kern ,czég nyújt! (133)3-1 o o o o o o o 0000000000000000000000 Nyomatott B.-Csabán 1881. Povázsay László könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents