Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-01-20 / 9. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 9. szám. Csütörtök, január 20-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazlászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. Előfizetési (lij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egész évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler czég Bécs, Prága, Budapesten Németország és a Svájcz mmdeu fővárosaiban. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. ü^ézlratolfc nem acLa,t».a,3£ -s-issza,. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr. Kapható Griinfeld J. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Elöfi/.etlll'tni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban: Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a poatahivataloknál, 5 kros postautalványnyal. Minél több iparost neveljünk !+) Valamennyi államgazdász e's politikus egyetért abban s konstatálja azt, hogy légió már is száma azoknak, a kik hivatva — hí­vatlanul elözönlötték a szellemi pályát; egy igénytelen Írnoki állomásra száz pályázó is jelentkezik s az ügyvédek száma évről-évre növekedvén már is megnehezítik illetve szi­gorúbb feltételekhez kötik az ügyvédi diplo­mát. Nagyon helyesen. — Szükség van e rendszabályra. Hadd jusson már eszébe a sok őssel dicsekvő, nagy pipáju, de kevés dohá­nyu embernek, hogy van más egyéb szin­tén tisztességes pálya és megélhetési mód. Mert látunk jelenben rosz prokátort, ki ügyes üzletember lehetett volna, inig üzlet­embert kiből jó prókátor válandott. — Egész lényök az azokra való rátermettségüket mu­tatja. Ezek pályájukat téveszték. Már ezeken nem segíthetünk, de segítsünk hát az utánuk következő generáczión. Az bizonyos, hogy a melyik tanuló ifjú 5- 6 gymnáziumi osztályt végzett s bajusza már számbavehető és kezd belenőni az ifjak közzé : akár van rátermettsége akár nincs, már szégyenlené az iskolát odahagyni, hogy talán iparos tanonczczá legyen. Aztán valljuk meg, gyakran a szellemi vezetők is méltány­talanul sőt gunynyal nyilatkoznak azon osz­tályról, me'y többé-kevésbbé a nemzet hasz­*) Mutatvány Endreffi Endre ur a „Hazai ipar, mint társadalmi és nemzetgazdiszati szükséglet" czimü kitűnő röpiratából. Szerk. nos, munkás és értelmes tömbje. A gyenge tehetségű ifjúhoz a tanár urak gyakran igy szólnak: „Dikics való önnek, nem Horatius," vagy: „Még csizmadiának sem való!" maguk pedig a szülék a gyenge tehetségű ífjut azzal rémítgetik, hogy odaadják „csizmadia" vagy „asztalos" inasnak. — Tehát már a gyenge gyermekbe ellenszenvet csöpögtetnek az ipa­ros pálya iránt. Az iparos pályát egy oly va­laminek deklarálják, a melyre iskolázott em­ber nem igen lép! Mintha oda elég jó volna a képezetlen üres fejű, tanulni nem akaró su­hancz is!... Az iskolai növendék tehát csak neki dül a magolásnak, bár nem tudja megemészteni a szellemi táplálékot; úszik-úszik . . . mignem elül. Ezen eliilést az osztályokban való meg­buktatásnak nevezik. .Jó ha ezt még mindjárt az algymnáziumokban alkalmazzák, de kell, hogy lelkiismeretesen és igazságosan. Mert ha csak a felsőbb osztályokban te­szik : büntetik a szülét is a növendéket is. Fáj már akkor elmarasj. íi az osztálytársaktól a an iskolától, nzrtáu jelentkezik az ifjúnál az önérzet, és szégyenpirral homlokán jelen meg itt is, ott is, mert hisz ő . . . megbukott. A serdülő éveket már túlhaladta és akkor látja, hogy áldozata a rosszul választott pályának, talán szülei ambicziójának, mely a fiúban mindig „zsenit" látott. Iparos pályára nem (?) léphet, hiszen ajaka már derekasan pelyhed­zik, iparos tanonczczá legyen? most? . . , hi­szen szégyen lenne ugy találkozni valamelyik iskolatársával. Aztán a „ mama" szerfölött ide­ges, elájulna azon gondolatra is, hegy az ő „Bélá"-ját valamikor feltűrt, kormos karral, bőrköténynyel előtte látná, pörölylyel kezében, vagy a gyaluforgács közt, vagy ülve a „ ke­rek-szék "-en. — Hiszen nem arra nevelte őt! őt a Héthársy ivadékot! kompromittálva (! ?) lenne az egész família, melyből fiskusok, táblabírák sőt még egy szeptemvir is került ki. Nem, ezt a megaláztatást nem birnák el­viselni. Ez álszeméremérzet; ez nem jól van igy. Az iparos ép ely büszkén mutathat az előtte levő bőrkötényre s munkától megbar­nult kezeire, mint az ügyvéd ékes diplomá­jára, a kereskedő czégtáblájára s a pap ta­lárjára. Ezen nézet kell, hogy a társadalom minden osztályát kivétel nélkül áthassa, egy más pálya és működési körének méltánylása, becsülése s tudata annak, hogy a különböző pályán haladók mégis egy szerves egészet képeznek, s működésűk az egyéni, illetve a hazai társadalmi élet felvirágoztatása s jóllé­tének munkálatában kulminál! Politikai események. * Athénben jól értesült körök a háborút kikerülhet­lenuek tartják. * Az utóbbi napokban értesült a szerb kormány, hogy az albánok gyülekeznek a határon. A szerb kormány intézkedéseket tett, egyszersmind fölszólította a portát, hogy teljesítse nemzetközi kötelességeit. Azóta azt jelentette a prizrendi kormányzó, hogy a mozgalmat majdnem egészen elnyomta. * A képviselőház hétfőn vette tárgyalás alá a köz­A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A.l"bán fold. és xxé-pe. Irta: Mihálfi József. (Folytatás.) A régi hires Dodona is albán földön feküdt a Pambo' tis tava mellett, közel haninához, a mostani Albánia egyik legnevezetesebb helyéhez. Janina a középkorban épült fel, Epirus közepén a janinai tónak nyugati partján festői fek­véssel bir Van a városnak két erődje, melyek egyikében a kormányzó török pasa lakik. Lakóinak száma 20 ezerre megy, kiknek többsége görög. A város ipara és kereskedése különösen festett szövetek, bőr ós aranyművekben eléggé virágzó. Éjszaki Albániában legnevezetesebb város S k o d ra katholikus ós görög püspökséggel, lőpor, íegyver és hajó­gyárakkal, 24 ezer lakossal. Jelentékenyebb városok még : Ochrida hasonnevű tónál; Prizrend, a fehér Drin fen­sikján ; Oros a mai miriditák fejedelmeinek elébb Bib Do­dának most Prenknek szókhelye; Kroja Skander bégnek székvárosa: Préveza, az ókorban nevezetessé lett aktiumi hegyfokkal szemben az Arta öböl torkánál; Berat rend­kívül, szép vidéken a szemeni folyó partján. Albániának határai a török uralom alatt gyakran vol­tak változásnak kitéve. A mint egy-egy szláv törzset felke­lése miatt büntetni akartak, Albánia határai bővültek; meg­fordítva, midőn az albánok szolgáltattak okot elégedetlen­ségre, akkor szláv népségű területek lettek kibővítve az albánok rovására. Jelenleg Albániában van hét szandsák : Prizrend, Skutari, Ochrida, Berát, Argyrokasztro, Janina és Arta. Ezeknek összes területe kerekszámban 770 • mért­földre tehető, tehát Albánia összevéve közel akkora, mint Horvát-Szlavonország a határőrvidéket is beleértve. III. Az albán nép, mely szellemileg a görög, anyagilag pe­dig a római nép által lett meghódítva, nyelvében mindakét j nyelv hatásának erős nyomait viseli magán. A mint a hete­dik században a Heraklíus íltal a Kárpátok vidékéről lehí­vott szláv népek telepedtek le a Száva és Alduna vidékén, az albánok lejebb \onultak a Narenta folyón túl, s elfog­lalták azt a területet, melym ma is laknak. A byzantiak őket arvanitáknak nevezték s ebből támadt a törököknél az arranta név, ök azonban magokat skipetároknak nevezik, i mi annyit jelent, hogy „h-gylakók." Valamint ók magok éjszak felül a szlávok által lettek délfelé nyomva, ugy ők is kiszorították a görög népt Epirusból egész a korinthi Jelenleg az albánokat éjszaki és déli albánokra lehet osztani. Az éjszaki albánokit ghegeknek a délieket tosz­koknak nevezik. Vallás tekhtetében vannak katholikusok, görög keletiek ós mohamedujk. A ghegek leginkább kat­holikusok, a toszkok pediggörög keletiek. Testalkatukat tekintvi szép nép s köztük nagyon gyak­ran találni görög klassziku szabású alakokat. Emeli szép­ségüket ugy a férfiaknál, íint a nőknél az igazán festői díszes öltözet. Koplalni tu az albán, de szegényes ruhában járni nem. Egészben véve a néprendkivül harczias, nagyon szeret harczias kalandokban rész venni. Különösen mint basibo­zukok, szabad lovas csapaokban szolgálnak a törökök alatt s ha szolgálati éveiket beütötték, gyakran hazájoktól mesz­szefekvő, nekik kijelölt hfyeken telepednek le, igy támad Törökoiszágban a sok Anntkiöi, a mi albánfalut jelent. Az albáuok törzsekre oszlanak. A toszkok úgy, vala mint a déli ghegek a portának közvetlen alattvalói, azon­ban az éjszaki ghegek törzsei bizonyos függetlenségnek ör­vendenek. A hegyi albán katholikusok önállóan kormányoz­zák magokat s csak abban ismerik el a török uralmat, hogy egy képviselőjük van Skutariban. A leghíresebb törzsek a miriditák, ezekután a kukagsinok s aztán a pulati törzs ; ezek után emlithetők a klementiek, kik reánk nézve annyi­ban bírnak érdekkel, hogy Szlavóniában Mitrovicz mellett e törzshöz tartozó nép lakik két faluban, Hertkovczén és Nikiuczén. Az albán nép összes száma Albániában 1.400,000 ló­lekre tehető, ennek épen fele esik a ghegekre és fele a toszkokra. A független ghegek száma alig tesz többet 164,000 leieknél. Megjegyezzük azonban, hogy valamint Albániában is vannak más nyelvű népek, mint például görögök és czin­czárok, ugy az albán nép is több gyarmatban fordul elő Albánián kivül is. Görögország népességének majdnem ötöd­része albán, s előfordultak ők azonkívül Rhodope hegysé­gen, Apuliában, Sziczilia szigetén, Dalmácziában és Isztria félszigetén, ugy hogy az összes albánok száma jóval felül­múlja a 2 milliót. Nyelvökre nézve megjegyezzük, hogy az minden más európai nyelvtől eltér, önálló nyelv az indogermán nyelv­családból, de kőlönféle népekkel való érintkezés következ­tében, sok idegen elemet vett fel. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents