Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-01-20 / 9. szám

B.-Csaba, 1881. VIII. évfolyam, 9. szám. Csütörtök, január 20-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazlászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (féliven) és csütörtökön. Előfizetési (lij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egész évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler czég Bécs, Prága, Budapesten Németország és a Svájcz mmdeu fővárosaiban. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. ü^ézlratolfc nem acLa,t».a,3£ -s-issza,. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr. Kapható Griinfeld J. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Elöfi/.etlll'tni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban: Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a poatahivataloknál, 5 kros postautalványnyal. Minél több iparost neveljünk !+) Valamennyi államgazdász e's politikus egyetért abban s konstatálja azt, hogy légió már is száma azoknak, a kik hivatva — hívatlanul elözönlötték a szellemi pályát; egy igénytelen Írnoki állomásra száz pályázó is jelentkezik s az ügyvédek száma évről-évre növekedvén már is megnehezítik illetve szigorúbb feltételekhez kötik az ügyvédi diplomát. Nagyon helyesen. — Szükség van e rendszabályra. Hadd jusson már eszébe a sok őssel dicsekvő, nagy pipáju, de kevés dohányu embernek, hogy van más egyéb szintén tisztességes pálya és megélhetési mód. Mert látunk jelenben rosz prokátort, ki ügyes üzletember lehetett volna, inig üzletembert kiből jó prókátor válandott. — Egész lényök az azokra való rátermettségüket mutatja. Ezek pályájukat téveszték. Már ezeken nem segíthetünk, de segítsünk hát az utánuk következő generáczión. Az bizonyos, hogy a melyik tanuló ifjú 5- 6 gymnáziumi osztályt végzett s bajusza már számbavehető és kezd belenőni az ifjak közzé : akár van rátermettsége akár nincs, már szégyenlené az iskolát odahagyni, hogy talán iparos tanonczczá legyen. Aztán valljuk meg, gyakran a szellemi vezetők is méltánytalanul sőt gunynyal nyilatkoznak azon osztályról, me'y többé-kevésbbé a nemzet hasz*) Mutatvány Endreffi Endre ur a „Hazai ipar, mint társadalmi és nemzetgazdiszati szükséglet" czimü kitűnő röpiratából. Szerk. nos, munkás és értelmes tömbje. A gyenge tehetségű ifjúhoz a tanár urak gyakran igy szólnak: „Dikics való önnek, nem Horatius," vagy: „Még csizmadiának sem való!" maguk pedig a szülék a gyenge tehetségű ífjut azzal rémítgetik, hogy odaadják „csizmadia" vagy „asztalos" inasnak. — Tehát már a gyenge gyermekbe ellenszenvet csöpögtetnek az iparos pálya iránt. Az iparos pályát egy oly valaminek deklarálják, a melyre iskolázott ember nem igen lép! Mintha oda elég jó volna a képezetlen üres fejű, tanulni nem akaró suhancz is!... Az iskolai növendék tehát csak neki dül a magolásnak, bár nem tudja megemészteni a szellemi táplálékot; úszik-úszik . . . mignem elül. Ezen eliilést az osztályokban való megbuktatásnak nevezik. .Jó ha ezt még mindjárt az algymnáziumokban alkalmazzák, de kell, hogy lelkiismeretesen és igazságosan. Mert ha csak a felsőbb osztályokban teszik : büntetik a szülét is a növendéket is. Fáj már akkor elmarasj. íi az osztálytársaktól a an iskolától, nzrtáu jelentkezik az ifjúnál az önérzet, és szégyenpirral homlokán jelen meg itt is, ott is, mert hisz ő . . . megbukott. A serdülő éveket már túlhaladta és akkor látja, hogy áldozata a rosszul választott pályának, talán szülei ambicziójának, mely a fiúban mindig „zsenit" látott. Iparos pályára nem (?) léphet, hiszen ajaka már derekasan pelyhedzik, iparos tanonczczá legyen? most? . . , hiszen szégyen lenne ugy találkozni valamelyik iskolatársával. Aztán a „ mama" szerfölött ideges, elájulna azon gondolatra is, hegy az ő „Bélá"-ját valamikor feltűrt, kormos karral, bőrköténynyel előtte látná, pörölylyel kezében, vagy a gyaluforgács közt, vagy ülve a „ kerek-szék "-en. — Hiszen nem arra nevelte őt! őt a Héthársy ivadékot! kompromittálva (! ?) lenne az egész família, melyből fiskusok, táblabírák sőt még egy szeptemvir is került ki. Nem, ezt a megaláztatást nem birnák elviselni. Ez álszeméremérzet; ez nem jól van igy. Az iparos ép ely büszkén mutathat az előtte levő bőrkötényre s munkától megbarnult kezeire, mint az ügyvéd ékes diplomájára, a kereskedő czégtáblájára s a pap talárjára. Ezen nézet kell, hogy a társadalom minden osztályát kivétel nélkül áthassa, egy más pálya és működési körének méltánylása, becsülése s tudata annak, hogy a különböző pályán haladók mégis egy szerves egészet képeznek, s működésűk az egyéni, illetve a hazai társadalmi élet felvirágoztatása s jóllétének munkálatában kulminál! Politikai események. * Athénben jól értesült körök a háborút kikerülhetlenuek tartják. * Az utóbbi napokban értesült a szerb kormány, hogy az albánok gyülekeznek a határon. A szerb kormány intézkedéseket tett, egyszersmind fölszólította a portát, hogy teljesítse nemzetközi kötelességeit. Azóta azt jelentette a prizrendi kormányzó, hogy a mozgalmat majdnem egészen elnyomta. * A képviselőház hétfőn vette tárgyalás alá a közA „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A.l"bán fold. és xxé-pe. Irta: Mihálfi József. (Folytatás.) A régi hires Dodona is albán földön feküdt a Pambo' tis tava mellett, közel haninához, a mostani Albánia egyik legnevezetesebb helyéhez. Janina a középkorban épült fel, Epirus közepén a janinai tónak nyugati partján festői fekvéssel bir Van a városnak két erődje, melyek egyikében a kormányzó török pasa lakik. Lakóinak száma 20 ezerre megy, kiknek többsége görög. A város ipara és kereskedése különösen festett szövetek, bőr ós aranyművekben eléggé virágzó. Éjszaki Albániában legnevezetesebb város S k o d ra katholikus ós görög püspökséggel, lőpor, íegyver és hajógyárakkal, 24 ezer lakossal. Jelentékenyebb városok még : Ochrida hasonnevű tónál; Prizrend, a fehér Drin fensikján ; Oros a mai miriditák fejedelmeinek elébb Bib Dodának most Prenknek szókhelye; Kroja Skander bégnek székvárosa: Préveza, az ókorban nevezetessé lett aktiumi hegyfokkal szemben az Arta öböl torkánál; Berat rendkívül, szép vidéken a szemeni folyó partján. Albániának határai a török uralom alatt gyakran voltak változásnak kitéve. A mint egy-egy szláv törzset felkelése miatt büntetni akartak, Albánia határai bővültek; megfordítva, midőn az albánok szolgáltattak okot elégedetlenségre, akkor szláv népségű területek lettek kibővítve az albánok rovására. Jelenleg Albániában van hét szandsák : Prizrend, Skutari, Ochrida, Berát, Argyrokasztro, Janina és Arta. Ezeknek összes területe kerekszámban 770 • mértföldre tehető, tehát Albánia összevéve közel akkora, mint Horvát-Szlavonország a határőrvidéket is beleértve. III. Az albán nép, mely szellemileg a görög, anyagilag pedig a római nép által lett meghódítva, nyelvében mindakét j nyelv hatásának erős nyomait viseli magán. A mint a hetedik században a Heraklíus íltal a Kárpátok vidékéről lehívott szláv népek telepedtek le a Száva és Alduna vidékén, az albánok lejebb \onultak a Narenta folyón túl, s elfoglalták azt a területet, melym ma is laknak. A byzantiak őket arvanitáknak nevezték s ebből támadt a törököknél az arranta név, ök azonban magokat skipetároknak nevezik, i mi annyit jelent, hogy „h-gylakók." Valamint ók magok éjszak felül a szlávok által lettek délfelé nyomva, ugy ők is kiszorították a görög népt Epirusból egész a korinthi Jelenleg az albánokat éjszaki és déli albánokra lehet osztani. Az éjszaki albánokit ghegeknek a délieket toszkoknak nevezik. Vallás tekhtetében vannak katholikusok, görög keletiek ós mohamedujk. A ghegek leginkább katholikusok, a toszkok pediggörög keletiek. Testalkatukat tekintvi szép nép s köztük nagyon gyakran találni görög klassziku szabású alakokat. Emeli szépségüket ugy a férfiaknál, íint a nőknél az igazán festői díszes öltözet. Koplalni tu az albán, de szegényes ruhában járni nem. Egészben véve a néprendkivül harczias, nagyon szeret harczias kalandokban rész venni. Különösen mint basibozukok, szabad lovas csapaokban szolgálnak a törökök alatt s ha szolgálati éveiket beütötték, gyakran hazájoktól meszszefekvő, nekik kijelölt hfyeken telepednek le, igy támad Törökoiszágban a sok Anntkiöi, a mi albánfalut jelent. Az albáuok törzsekre oszlanak. A toszkok úgy, vala mint a déli ghegek a portának közvetlen alattvalói, azonban az éjszaki ghegek törzsei bizonyos függetlenségnek örvendenek. A hegyi albán katholikusok önállóan kormányozzák magokat s csak abban ismerik el a török uralmat, hogy egy képviselőjük van Skutariban. A leghíresebb törzsek a miriditák, ezekután a kukagsinok s aztán a pulati törzs ; ezek után emlithetők a klementiek, kik reánk nézve annyiban bírnak érdekkel, hogy Szlavóniában Mitrovicz mellett e törzshöz tartozó nép lakik két faluban, Hertkovczén és Nikiuczén. Az albán nép összes száma Albániában 1.400,000 lólekre tehető, ennek épen fele esik a ghegekre és fele a toszkokra. A független ghegek száma alig tesz többet 164,000 leieknél. Megjegyezzük azonban, hogy valamint Albániában is vannak más nyelvű népek, mint például görögök és czinczárok, ugy az albán nép is több gyarmatban fordul elő Albánián kivül is. Görögország népességének majdnem ötödrésze albán, s előfordultak ők azonkívül Rhodope hegységen, Apuliában, Sziczilia szigetén, Dalmácziában és Isztria félszigetén, ugy hogy az összes albánok száma jóval felülmúlja a 2 milliót. Nyelvökre nézve megjegyezzük, hogy az minden más európai nyelvtől eltér, önálló nyelv az indogermán nyelvcsaládból, de kőlönféle népekkel való érintkezés következtében, sok idegen elemet vett fel. (Folyt, köv.)