Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-04-05 / 41. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1881. 41. szám. takat s meggyőződött a város roppant veszedelméről a lakos­ság és a hatóság hősi küzdelméről s nagyszerű kitartásáról. On nan másnap a Nagycsatorua megvizsgálása után nagy kerü­lővel M.-Berónybe ment, s ott a kedélyek lecsendesültéről s a vész enyhüléséről győződvén meg éjjel fél 11-kor egy Csabáról rendelt külön vonaton Gyomára értek. A vasúti állomáson egy órnhosszat informáltatták magokat a műszaki közegek által s minden tekintetben a legválságosabbnak találván a helyzetet rögtön az indóháztól elindúltak gyalog, fáklyavilág mellett az ostromolt töltésekre, s csak éjfél után 3 órakor fe­jezték be a szemlét. Itt a munka éjjel teljesen szünetelt, mi felett az államtitkár rosszaiását fejezte ki. Aggodalma reggelre nagyon is igazolva lett, mert az emelkedő viz több helyeu áttör­te a gátat s óriásilag növelte a különben is nagy víztömeget, mely Gyoma körül kiáradt. Az államtitkár úr ezen szemléjé­nek, már és a következő eredményei vannak : 1) Kijelentette, hogy a Csohosnak nyilt csatornáúl kell maradnia. 2) A vízvé­delemhez pénzt bocsátott rendelkezésre. 3) Gyoma mellett az állami vasúti gát emelését rögtön elrendelte. Ezen kivül azon­ban hisszük, hogy közvetlen tapasztalatai nyomán az árviz állandó veszedelmének elhárításáról is gondolkozni fog, s er­re nézve hatékony intézkedéseket tesz; miben akár a kormány­nál, akár az országgyűlés előtt, a vele volt országgyűlési kép­viselők is — hisszük — szívből fogják támogatni. — A tegnapelőtt éjjel dühöngött vihar a Gyoma ós M.-Berény közti vasúti gátakat annyira alámosta, hogy az igazgatóság Berénytől M.-Turig a vasúti közlekedést egyelőre beszüntette. A gátak kijavítása — előre láthatólag — néhány heti időt fog igénybe venni s igy megyei kereskedésünket az árviz újólag egy nagy csapással sújtotta. — Halálozások. Oláh Sándor gyulai tszéki bíró szom­baton estve szívbajban — mely évek óta gyötörte — jobblét­re szenderült. Békósmegye táblabírája volt, mielőtt kir. bíró­nak nevezték ki s egy időben a megyei összes telekkönyvi ügyeket maga dolgozta fel ritka szakértelem és példás szor­galomal. Legutóbbi időben is dolgozott még, pedig a halált minden pillanatban kellet várnia. Béke lengjen porai fölött ; — Wagner János úrnak, a üigyósi uradalom felügyelőjó nek családi gyásza van. Legifjabb leánykája, Anna halt el hirtelenül 14 éves korában. A családi gyászjelentés a követ­kezőleg szól: Wagner János és neje szül. Hauer Julianna, gyermekeik: Mari, Jankai Sarolta, Krisztina ós Fereucz maguk valamint számos rokonaik nevében is, bánattelt szivvei jelen­tik szeretett gyermeküknek illetve testvérüknek és rokonuknak : Wagner Annának folyó év márczius hó 29-én este fél hót órakor, ellátva az anyaszentegyház vigaszával, rövid de sú­lyos szenvedés után, életének 14-ik évében, a lippai zárdane­veJdében történt gyászos elhunytát. A boldogult földi marad­vanyai folyó hó 31-ikén délután 3 órakor fognak a lippai r. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Lippa, 1881 márczi­us 30-án. Béke angyala lengjen porai felett 1 — A körös-tarcsai árviz által mindenétől megfosz­tott lakosok segélyezésére eddig a követkeiö kogyes adomá­nyozások küldettek el: 1-ször. Élelmi szerekben: Arad váro­sa : 399 pékkenyér; Bánfalva közzsége: 50 drb. kenyér, 3. zsák főzelék; Békés városa: 120 drb. kenyér, 20 kgr. szalon­na, 111 liter főzelék; Csaba városa: 160 drb. kenyér; 740 pékkenyér, egy láda és egy zsák szalonna, későbben ismét 300 klg. szalonna, 2 zsák főzelék; Csorvás községe: 3 »sák és reszkettem a vágytól. Magállánk a hidon. n. szellem újra megszólalt: van-e bűnöd? nincs! van-e bűnöd? nincs! kö­vess, s én követéin. A hid elmaradt, a vidék még ragyo­góbbá lön. Nap, hold, csillagok világitának. Harmat csillogott a rózsák levelén, madarak, patakok zenója hármonizált. Ró­zsák úsztak a patakok tükörén, rózsák díszlettek a fák déli gyümölcstől gazdag ágain. Ének előttünk, ének utánunk, ró­zsa körültünk, s illatos lég. A patak tükrébe látva magara, szinte reszketek. Ezt látva a hölgy, igy rebegett: menj vissza ifjn, az idő rövid. Nem ! nem ! hol a boldogság, óh mutasd meg azt 1 Igy felelók. Ekkor karjával inte felém, elértettem, követtem újra... s egy kis idő." Nem szólt, csak mutatott. Egy folyam választott el, melyen nem vala hid. A folyam tulBÓ partján terült el a boldogság hazája. Ott voltak a boldogok, rózsaligotben játszadozának. Két ifjú nö ült egy fa alatt ártatlan gyermeket simogatva Kohlén. Drága gyümölcs ingyen hulla elébök, melyot rózsa kosárba SBPdtek fel mások, dalt, édes dalt zengvo pirosló ajkukon. Másutt hév szerelemmel ölelte a férj, koszorút kötöző ifjú nejét. Mennyei örömtől sugárzott mindenek arcza. Itt a bol­dogság ... mondá a szellem. Oh engedj hát közzéjök, mu­tasd meg az utat, hogy oda juthassak, esengtem hozzá. Majd később, feleié ö . ., most menj vissza, merre jöttünk, mind­járt elmúlik az idő, menj. 0 bocsáss közzéjök, könyörögtem, majd később, ha küzdtél, hogy megérdemeld azt . . . menj, még csak egy perez s a sziv bezáródik . .. Egy rettenetes dördület... ón felébredtem... az eső szépen permetezett. Os—ó P-r. vegyes élelem, 3 zsák buza ; Erdröd községe: 168 drb. ke nyér, 146 klg. szalonna, 3 zsák főzelék, egy csomag ruha; Ggoma városa: 333 drb. kenyér, 12 láda szalonna, 7 klg. főzelék 12 klg. liszt; Körös-Ladány községe: 100 drb. kenyér, 80 klg. szalonna, 173 klg. főzelék; Kondoros községé: 100 klg. kenyér, 78 klg. szalonna, fi csomag főzelék, 318 klg. gabona, 2. Orosháza községe : 74 és fél kenyér, 3 zsák sza­lonna, 2 zsák főzelék ; /. Mezö-Berény városa : 258 drb. ke­nyér, 54 klg. szalonna; Szarvas városa : 170 és 3 pókkenyér, 153 házi kenyér, 82 klg. ós 1 zsák szalonna ; Gróf Wenck­heim Frigyesné ö méltósága: 253 drb. pék kenyér, 200 klg. szalonna; Méltóságos főispán, Beliczey István ur intézkedése folytán : Gyuláról: 87 kenyér. 65 zsák pékkenyér és 553 klg szalonna, llmvásárhelyröl: J. Szabó Mihály ur 2 köböl buza 2-szor. Péznben: M.-ittebei ref. egyház 10 frt; Öcsöd községe 50 frt; öcsödi ref. egyház 50 frt; Szarvas városa ; 219 frt 30 kr; Szentandrás községe-. 45 frt 85 kr; szentesi ref. egyház: 100 frt; Bányai József: ur gyűjtése Szentesről: 18 frt; Budapestről: Goldberger S. F. éa fiai 5 frt, Spiczer Gergőn és társa 5 frt, Polák Jakab és fiai 5 frt, Adler é» Lichter 5 frt, Munk Mór éa társa utódai 5 frt, Smiczer és Kárfunkel 5 frt. Turkeviböl: tek. Kies Sándor ur volt körös tárcsái jegyző 50 frt; Szalontárói Csaba János ur ópitö-mea­ter 5 frt; H.-M.- Vásárhely: tek. Szbö Mihály ur 10 frt Débreczenböl: tek. Szabó Lojos ur 200 frt; tek. Csanak Jó­zsef ur 100, özv. Lapoasy Ferenczné urnö 20 frt, tek. Ka­szanyíczky Endre ur 20 frt, tek. Szabó Kálmán ur 20 frt, id. Kardos Lászlóné urnö 5 frt, tek. Kardos László ur 25 frt, tek. Zádor Lajos ur 15, tek. Szabó Sándor ur 5 frt. (folyt, köv.) Mindezen nemes szívű joltevők az oly nagy csapással sújtott lakosság nevében fogadják hálás köszönetünket. Körös-Tarcsa elöljárói. — A köröstarcsai árvízkárosultak számára a csabai nőegylet mintegy 120 frtot gyűjtött, mely összeg a csaba 1 elöljáróságnak oly czélból adatott át, hogy azon élelmiszert szerezzen be. Az elöljáróság 650 kenyeret ós egy métermá­zsa szalonnát vett, s azt tegnap a déli vonattal M.-Berénybe el is szállíttatta. Valóban nemesen fogja fel hivatását a nő­egylet, midőn siet rögtöni segélyt nyújtani Ínségbe jutót 1 polgártársainknak. — A (iryománál kitört árviz oly óriási mórvet öltött, mint magán forrásból értesülünk, hogy a várost a legnagyobb mérvben fenyegeti. A belvárosban külön védgát készül a köz­épületek megmentésére. Az. állami vasút töltését hétfő éjjel meglepte s a vasúti közlekedés fenakadt. Ennek következté­ben Endröd a legnagyobb vesz°deÍ6inben van. A Csabáról Gyomára kért munkások már tegnap reggel el nem indulhat­tak a vasúton rendeltetésük helyére. Főispán ur Csabáró 1000 — 1500 drb. kenyeret rendelt a gyomai munkások szá­mára. — Főiskola Gyulán. Békési Benedek, „Békósmegye kis fia és szülőföldje lognagyobb falujának egyik papja" név alatt „Nyilt levél" intéztetik a ,B. Híradó" vasárnapi számá­jan Göndöcs B. apát és gyulai lelkész úrhoz azon felhívás sal, hogy fordítsa figyelmét a HerlferstorőW Oshmár bécs? apát halála folytán a magyar kormány birtokában visszake_ rült telkii apátság uradalmára, melyre a korín, kimondotta t hogy azt visszacsatolja a pannonhalmi főapátsághoz s jöve­delméből egy főtanodát lát- és tart el. Levélíró azt hisz' jogy elérkezett az idő, „ösi székvárosunkban, Gyulán* a rég óhajtott főiskola felállítására, mire a telkii apátság uradalma megnyerhető volna. Részünkről felette örvendenénk, ha Gyula városnak sikerülne ily úton létesíteni a főiskolát! *) Jagyugy Pál, ki nejét f. évi márcz. 25-én B.-Csa­bán egy mángorló sulyokkal agyonütötte, a b.-csabai kir. jbiróaág börtönéből, a b.-gyulai központi börtönbe ápril 4-ón átkísértetett. MEGYEI LAPOK SZEMLEJE. — A „JJékésmegyei Híradó" vasárnapi leg­utóbbi számaban egy tarsadalmi vezérezíkket hoz a „függetlenségről." A csinosan irt czikk okoskodásá­nak veleje, hogy alig van független ember a világon, mert mindenkinek a tarsadalom, állam környezete, a vallás által teremtett „körülményekkel" keli számot vetni, ezektői függ, ezek uralogják. — A tárczában Miskey J. Béla „Mikor az utczakou csolnakáztunk" czimü- elbeszélésének Kezdete közöltetik. — A „Szarvasi Újság" ez évnegyedének első száma uj, csinos czimbetükkei jelent meg. B. Wenck­heim Béla arczképét és rövid, meleg szavakban irt életrajzát közli. A tárczában pedig Dobzsa Lajos, ré­gen hallgató kitűnő Írónktól kezd egy elbeszélést „Kiábrándulás" czime alatt. — Második czikk helyett, a polgári házasságról szóló törvényjavaslat szövegét közli bő kivonatban. — Ezen törvényjavaslatot majd­nem minden hazai lap részletes bírálatnak, de ugy látszik, egy főhiánya elkerülte valamennyinek figyelmét. T. i. az, hogy mig részletcsen előirja mi­kép történjék a kötendő házasság kihirdetése; magá­nak a föaktusnak, a há^asságkötésnőí< módozatait és ki előtt leendő kötését egg betűvel sem emiili meg ! Nem mondja ki, hogy aa alispán vagy az általa de­legálandó más tisztviselő előtt fog-e megköttetni; nem szól egy szót sem arról, vájjon veendő-e fel valami jegyzőkönyv magáról a megkötendő házasságról, an­nál kevésbé, mi legyen tartalma ezen jegyzőkönyvnek; pedig bizonyos, hogyha a házasságot megelőző, még­is csak csekélyebb jelentősége kihirdetést szabályozni kellett 10—15 szakaszon át, akkor a főmozzanatnak, magának a házassági polgári szertartásnak is az egész országban egyöntetű, törvény által szabályozott eljá­ráson kell alapulnia, nehogy X. megyében máskép csinálják, mint Y. megyében, de még azt is csak tör­vényileg ki kellene mondani, hogy hát ki, melgik tisztviselő leggen illetékes érvéngesen polgári házassá­gokra vonatkozó kötelező ngilatkozatokat felvenni ? A kö­zölt törvényjavaslat mondja ugyan, hogy az alispán eszközli a megyékben, a polgármester pedig a váro­sokban a kihirdetést, de magát a házasságot ki köti meg, nem mondja. Sejteni lehet ugyan, hogy ez is az alispán, illetve polgármester hatáskörébe volna utalva, de egyenesen, tisztán nem mondja ezt a törvényjavas­lat sehol. De nem is volna czélszerü, ha csakis az alispáni hivatalnál lehetne házasságot kötni, mert ve­gyük például a nagy kiterjedésű Békés vagy Pest­Pilis-Solt megyét, Vájjon czélszerü és méltányos-e, hogy a megye határán levő mátkapár a megye köz­pontjára mászkáljon be ott végzendő távol a roko­noktól ós szülői háztól a czeremóniát. Sokkal nehe­zebb dolgot birnak a szoigabiró vagy községi elöljáró­ságra ; (lásd a cseléd és bagatellügyekben a birásko­dást) igy ha van törvény, mely a kövétendő szertar­tást praeczize előirja: a felek könyebbségére bátran a szoigabiró, sőt községekben a biró és jegyzőre le­het bizni a házassági kötelező nyilatkozat kivéte­lét is 1 nn. Politikai események. * A czár megígérte, hogy Lengyelországban nemsokára reformokat fognak életbe léptetni. * Kréta sziget keresztény lakosainak fellázadása várható. * Alexei nagyherczeg Konstantin berezeg helyett foten­gernagygyá neveztetik ki. Irodalom és művészet. — Csabai sziuiiáz. Szombaton Leövey lika Lukicsy Sándor : „Agues asszony" czimü népszínművében lépett fel. A darab maga ha­uyatló szinműirodalmunknak egyik sovány, tüdővészes alakja. Az ember mindjárt az első felvonásban sejti, hogy itt nem a ezinpad egészséges, életerős személyeivel fog találkozni, hanem beteges, agyréuies, hobortos vázokkal, kiket a szinmüiró nyavalygós fantáziája erőszakosan galvani­zál, s úgyszólván beleugratja őket a drámai cselekménybe. Agues asszony a többek között, hogy a drámai erő fokozva legyen, meg is őrül. De mi­kor és mielőtt ezt megcselekszi, az ernuer fogadást merni ajánlani, hogy az a paraszt dáma már két izben sikertelenül gyógykezeltetett a lipót­mezei tébolydában. Minden egyes lélektani mozzanata legalább ene vall. Először, szivében egy égő szenvedélylyel, jó parthiet igyekszik csinálni, ós férjhez megy egy ragyaverte, vén emberhez. Ezen kedves állapotában aztán bomlani kezd azon hetyke legény után, kit lanykorábau, esak úgy kutyafuttában, megszeretett. Mikor aztán az ura ezt megtudja és öngyil­kos szándékból kést ragad, Ágnes asszony kapja magát ós megőrül, tín­nek a kogyishijjákiiak a szeuiélyositésével küzdött meg Leöveyj Ilka és pedig igen szép sikerrel. Mindvégig uralkodni tudott a kusza lélektani vonásokon s belőlük harmonikus egységet volt képes teremteni. Kinoin érzékével eltalálta, hogy nem szabad magát átengedni az iró excentri­kus jellemfestésének, s játékával helyes határt szabott a szerepben elő­fordnló túlzásoknak. Erzéstelt hangjával olyannyira hatni tudott kedé­lyüukre, hogy néha szinte feledtük a visszás helyzetet, melyben mozog. Szóvál az alak, melyet ő megteremtett sokkal tetszetősebb s mi fő sok­Kai természetesebb volt, mint az, melyet az iró megirt. Alakító képes­ségről pedig ennél szebb bizonyítványt szinésznő nem állithat ki. — Va­sarnap Makróczy „Becsület szegénye" tzimü népszínműve adatott. E da­rabban itt-ott volna egy kis drámai élet, de expozieziójából rettenetesen kirí a kezdetlegesség. A fiatal szerző, mintha érezte volua, hogy az nyaggal magával megbirkózni nem tud, segédeszközökhöz folyamodott és tücsköt, bogarat összehajtott egy ártatlan népszinmü csendes keretébe. Mindamellett e mű irójanak határozott tehetségére vall. Alszeghy Ilona pompásan személyesítő az ártatlan falusi leánykát, kl szónoki hévre is tud gyuladni, ha szivéhez kap a szerelem lángja. Olyan megnyerő kedvességgel feleselgetett, olyan meghatóan pityergett hogy a szép fogalma egy cseppet sem szenvedett e különson nem igen szép törekvéseken. Toldy, mint mindig, úgy most is, minden izében egész­séges alakot teremtett szerepéből s művészi árnyalatokkal domborította ki. Uyöngyösy Etel és Király Amália méltóan megálltak mellette. Ma l'oldy jutalmául „Tamás bátya guuyhója" adatik, világhírnek örvendc szinmü Dennery és Duinanoirtól. Alig van az univerzális szinirodalom­ban darab, melyben — a tragikai jelenetek közt — oly dús humoros él ömlik el, mi ezen darabban ; de alig is van darab, mely annyi elöadáil ért volna meg, mint ez. lia valaki, ugy bizonyára Toldy az, ki méltán megérdemelné, hogy jutalouijátéka alkalmával meleg pártolásban része­süljön. Felelős szerkesztő : Dr. Báttaszéki Lajos. Szerkesztőtárs : Zsilinszky Endre. ' Nyomatott B.-Csabáa 1881. Povázsay László könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents