Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám
1881-03-29 / 38. szám
7 „Békésmegye i Közlöny" 1881. 38. szám. végével lejár, hogy azt minél előbb megujitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési dij: egy negyedévre ± frt 50 kr; félévre 3 frt; liárom negyedévre -4= frt BO kr; egy lióra ©O kr_ * A „Békésmegyei Lapok" és .Békésmegyei Közlöny" szerkesztői az egymás közt mult év elején folytatott birlapi polémia folytán felmerült viszályra nézve a leglovagiasabb elégtételt adva egymásnak, közös működésre egyesültek, ugy remélvén a megyei közügynek igaz szolgálatot tenni, ha különvált hatáskörükről lemondva, Garzó Gyula ur főszerkesztése alatt társszerkesztőséget alakítanak. — Ezen elhatározásukban az ezelőtt köztük fennállott és az irodalmi harcz hevében csorbát szenvedett kollegiális viszony újra helyreállításán kivül, leginkább azon a kózöuség részéről mindenesetre méltánylást érdemlő czél vezérelte, hogy a szétforgácsolt szellemi erők békés egyetértésben együttes működése lehetővé tétethessék, hogy tehát két, alig feunállható lap helyett, egy szellemileg és anyagilag erősbülő, a sajtó mai kiváualmainak megfelelő közlönyt nyújthassanak megyénk intelligens közőnségenek. Lapunk ezentúl is megtartja tulnyomólag társadalmi és közgazdászati jellegét ós habár politikai is marad, mire a hírlapokban közzétett, a kir. ügyészekhez menesztett felsőbb rendelet után kétszeres szükség van, hogy üldöztetés félelme nélkül mindenhez szabadon hozzászólhasson: mégis, mint már részünkről is nz ez év elején kiadott programmunkban kinyilvánítottuk, szerencsének fogja tartani az uj szerkesztőség is, ha az ellennézetüek is azzal a bizalommal tisztelik meg, hogy nézeteiket hasábjaiban, mint az szabad meggyőződéssel bíró polgárokhoz illik, tárgyilagosan elmondandják. — Azon reményben vagyunk, hogy a béke minden barátja a szétforgácsolva működött zsurnalisztikái erők ezen egyesülését megelégedéssel fogadandja. — Kóhn rabbi ur csabai fogadtatása és felavattatása alkalmából egy kis emlék-füzet jelenik meg szerdán Grünfeld J. kiadásában, mely az ünnepély alkalmával Plesch M. J. ur, Taffler Beruát úr és a rabbi ur által tartott beszédeket fogja tartalmazni. A mű Plesch M. J. urnák, mint a csabai izr. hitközség elnökének van ajánlva. Ára 20 kr. A tiszta jövedelem egy része a körös-tarcsai árvízkárosultak segélyezésére fordittatik. * „Körös-Taresa veszedelme" czime alatt a „H. M V." a következő sorokat hozza. ,A mult hét első napjain gyors áradás következtéban a Körös vizéről a jég szédítő gyorsasággal tünt el, azután azonban apadás volt észlelhető. F. hó 10-én ismét áradt ós pedig oly rohamosan, hogy 12-én reggel már 30 cm -rel meghaladta az eddig ért legnagyobb vízállást. Gátjaink közvetlen a falu körül színig voltak, s csak a szélcsendben lehetett még bizodalmuuk; a végperczen véltük magunkat, s a legkomolyabb aggodalmak között sürgönyöztünk a főispánnak. F. hó 13-án estig még 18 cm.-rei nőtt a viz állása és mi csodáltuk az isteni gondviselést, mely még mindig partjai között folyni parancsolja a roppant víztömeget. Ugyanekkor azonban iszonyű szélvihar állott be, mire az éjeken és napokon éhen-szomjan oly bámulatos erővel dolgozó nép utolsó erőfeszítéssel erősítgette gátjait, bár reménytelenül. S csakugyan 14-én hajnalban a Gyoma felé húzódó gátnak Tárcsától tán mértföldnyire eső u. n. „felhalom" részét a viz meghágván, bőszült hullámaival keresztül a tanyai csoportokon került községünk felé. E vészt hirdető egyes harang kongására jószágaik mentése végett sokan kiszaladtak tanyáikra, — ők kiszorultak, két napig mitsem tudtunk róluk, csak azt láttuk, hogy minden tanya romban van ; — később vett hír szerint a herényi tanyákra vonultak jószágaikkal. A község népe pedig teljes erővel fogott körgátjának tökéletesítéséhez s buzdittatva az intézők által, emberi erőt meghaladó munkásságot fejtett ki d. u. 5 óráig. Akkor elérte az ár a körgátat, s a mily lassan látszott messze a sikon felénk vonulni, ép oly gyorsan törte át a gátat és rontott községünkre. — Én a vész perczétől egy rövid órável eiőbb már arra figyelmeztettem a körgáton dolgozókat, hogy nem a körgát, hanem saját életök megmentése legyen főgondjuk. A feltartóztathatlan veszélyről hármas harang rémes hangja értesítvén a népet; szivet facsaró jelenségeknek voltunk tanúi, látva az embereket legbecsesebb tulajdonaikkal lótnifutni életük biztonságba helyezése végett. Körülbelől háromnegyedrészbeu falunk viz alá jutva, az erős isten határt vetett a gyilkos hullámoknak, — a viz Berény és Békés felé vette útját. Igy lett egy valóban dicséretre méltó, jó és értelmes népű község, s az Urat hitben, élő lélekkel, tettekben dicsérő egyház háromnegyedrészben az árviz martaléka! Az elázott hajlékok egymásután düledeznek össze, s hallható robajokra föl-följajdul a megdöbbenő lélek. — A veszteség fölszámlálhatlan az anyagiakban, de — s mily édesen hatott reám észlelhetni ezt — nem a lelkiekben. — A mai vallásgnnyoló anyagiasság és kislelkűség között szokatlan megnyugvással, valódi keresztényi megalázódással viseli a nép a mindenható e súlyos látogatását, a zúgolódás szavai helyett csak a mélyen kesergő lélek „Istenem I" „Istenem !" fölkiáltásai hallatszanak a minden nélkül maradottak ajkairól. Eddig vett tudósítás szerint emberélet egy esett áldozatul. A falu megmaradt részének a jöhető ujabb ár elleni megvédése czéljából egy oly körgát felépítése vétetett munkába, mely a faluban a vízár szélein vonul el. Vajha ne lenne rá szükség! miután azonban a szakadás 1200 méternyi s helyétől csak egy mértföldnyire található föld, melylyel betölthető lenne, s igy a betöltés jelenleg csaknem lehetetlen; a tavaszi u. n. „zöld árja" aligha ily állapotban nem talál bennünket. A nagyhatalmú Isten forduljon felénk kegyelemmel és irgalommal, gyógyítsa be a sebzett szív ós lélek vérző sebeit, s mindenható ereje segélje és vigye tökéletességre a benne bizva, ismét alkotni vágyó emberi erő igyekezetét és adjon békességet, terjeszszen jólétet, boldogságot a romjaiból fölépülő falak között! Lelkem e hő imájának lehetetlen kifejezést nem adnom józan, becsületes népünk szerencsétlenségét tolmácsoló soraimban. Több kisebb-nagyobb hajó, 12 szegedi matróz, 60 utász-katona több vashajóval szolgál segélyére a romok közül holmiait kiszabaditni igyekvő szerencsétleneknek. Élelem a szomszéd s távolabbi helységekből igen-igen szép menynyiségben szállíttatik hozzánk. Halljuk és hangoztatjuk az Ur igéjét: „Te veled vagyok én, hogy megszabadítsalak té gedet!" — „ne féjj, én megsegítlek ! u — és kesergő lel künk mély fájdalmára édes balzsamul hat az Istenbe vetett bizodalom." — A magyar gazdasszonyok országos egylete Bartóky Lászlóné uruőt választmányi tagjául válusztá. Csaba városánsk e lelkes s a jótékonyság terén páratlan buzgalmu hölgye mindenkép megérdemli e kitüntetést. — Bogyó Alajos színigazgató a jövő téli évadra megkapta a pécsi színházat és pedig két országos hirü versenytárs: Bényey és Károlyi színigazgatók ellenében. — Ezen tény is bizonyítékát képezi azon már hangoztatott állításunknak, hogy Bogyó, mint igazgató az ország legkiválóbbjai közé tartozik. Mióta Lathabár elhunyt, nem volt igazgató, ki oly alapos zenei képzettséggel lépett volna a pályára, mint Bogyó. Csakis az ő műszaki vezetése alatt képzelhetünk a vidéken, hol rendszeres orchesztrumok nem igen vannak, teljesen összevágó és zenészetileg is magasabb müélvet nyújtó népszínmű- és operette előadásokat. A karmester — bármily buzgó legyen is — csak az áriát tauitja be, de a dalban rejlő érzést kifejezésre juttatni, a darab teljes zenei összhangját, karakterét megalkotni ismét csak oly ember taníthatja, ki maga is művészi érzékkel van megáldva. Bogyót e tekintetben a múltban kivívott sikerei ajánlják legjobbau. Mint opera- operette- és népszinmüónekes legjobbjaink közt áll s mi ezen rá nézve örvendetes s kitűntető esemény alkalmából gratulálunk neki Pécshez, de viszont a pécsieknek Bogyóhoz. — Köszöncíiiyilvánitás. Alólirott — betegségemből felüdülvén — őszinte szivvei mondok köszönetet mindazoknak, kik családomnál és üzletemben — állapotom iránt aggódva — nemos részvéttel tudakbzódtak. B.-Csabán, 1881. nutrez. 28. Silberstein Ignácz. — Csabai szinház Molnár György vasárnap fejezte be Csabán vendégszereplését Coriolánussal, a patricziusi büszkeség e legméltóságosabb alakjával kezdte és Tartuffefel az álszenteskedés s ocsmány képmutatás legezudarabb alakjával végezte. E két óriási véglet között az emberi hatalmas érzetek és szenvedélyek számtalan fázisain vitte keresztül lelkünket, mely lelkes elragadtatással csüggött a művészet legfeuségesebb magaslatán álló alakításain. Mély részvettel követtük őt az orkán dühében, midőn mint Lear a dühös elemeket biztatja, hogy zúdítsanak több vészt fejére, mert csak ugy képes pillanatra elaltatni a gyermeki hálátlanság farkas körmével megtépett apai szivében dúló fájdalmat. Hideg borzad.ly szállta meg ismét lelkünket, midőn Othellóban a féltés üszkétől lángra gyul az ördögi düh, mely csak akkor enyhül meg, midőn egy angyalt fojt meg önkezével. S a nagy szenvedélyek e lelketrázó tusáiban Molnár művészi lénye nagyságának egész fenségében mutatkozott. Uralta őket művészi érzékével, miként Neptun szigonyával a fellegeket verő hullámokat. Tisztelői jutalomjátékára (Othelló) egy babérkoszorút nyújtottak át, de e koszorú csak halványan képes kifejezni ama határtalan elragadtatást, melyet a nagy közönség átérzett. Az egyes előadások sikerében hatalmas része volt Toldynak, igy ne vezetesen „Bánk bán"-ban, hol az ő „Petur" bánja a művészi alakítás remeke volt. Király Amália, mint Volumnia (Coriolánusban) átérezni látszott a költó intenczióját. — — Játéka a matrónai fenség varázsát hordta magán, csak a szenvedélyek kitöréseiben nem volt elég melegség. Gyöngyösi Etel, mint Dezdemona, kötötte le figyelmünket. A magasztos női szendeség, a tiszta szerelem meleg varázsa, mely még akkor is, midőn a bőszült, dühös férje életére tör, ragaszkodik hozzá, hiv kifejezést nyert értelem s érzelemtől egyaránt áthatott játékától. Ezen előadásoknál egyszersmind alkalmunk volt látni, hogy a derék igazgatónak, milyen fényes ruhatára van s tagadhatlan tény, hogy a díszes magyar, rokoko, spanyol, alt-deutsch és római kosztümök szintén hatalmas segédeszközei voltak az előadások sikeréhez. Fogadja a távozó vendégművész, a nyújtott műélvért meleg köszönetünket. §. Beküldetett. Az ételek és italok helyes választéka nagyfontosságú az emberek jólétére nézve, kivált azért, mivel e részben a legkisebb vigyázatlanság első sorban az emésztő szerveket gyöngíti és melyek elhanyagolása gyakran gyomorbajokat von maga után. Miután azonban ily vigyázatlanságok a legnagyobb óvatosság mellett sem kerülhetők ki, felhívjuk a figyelmet a dr. Miller-féle Bécsben 1868-ban hatóságilag megvizsgált görcs elleni védbalzsauira, mely a gyomor tevékenységét szabályozza, a gyomor és belek mindennemű heveny és idült lobjait, a hányást, hasmenést, szélkórságot, mindennemű gyomorbántalmat, étvágytalanságot, gyomorkatarhust feltűnő rövid idő alatt megszünteti. Egy üveg ára használati utasítással együtt 1 frt 50 kr. Fél üveg 80 kr. Csabán valódi minőségben egyedül kapható Bartóky László vas- és füszerkereskedésében, Gyulán Kohlmann Ferencz urnái, Nagy-Váradon Fürödi József urnái, H -M.-Vásárhelyit Szokolovics Illés urnái, Szegeden a magy. kir. lottóüzletben, Aradon Tomms F. ós társ uraknál. Törvénykezési terein. * Jegyzéke a gyulai kir. tszéknél 1881. évi márcz. 29. napján előadandó bünfenyitő ügyeknek. Előadó Nogáll. 3168. Balló János személyes szabadság megsértése. 3179. Frankó András csalás. 3181. Somogyi József ós társai lopás. 3190. Makai József súlyos testi sértés és becsületsértés vétsége. Irodaion) és művészet. * Móhner V. kiadásában mepjeleut és szerkesztőségünkhöz beküldetett „A Föld és Népei" 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37 és 38-ik füzete több szerző nyomáu kidolgozta dr. Toldy László; továbbá az „Altalános Magyar-Frauczia Szakácskönyv" 4. 5. és 6 ik füzete. Ára 30 kr. Az egész mü négyszáz képpel, huszonnégy szinnyomatu külön műmelléklettel ós egy szinnyomatu czúnlappal. * Grimm Gusztáv kiadásában megjelent Zola Emil „Nana" czimü világhírű regényének 1-ső füzete, fordította Julius. Legújabbak. * Pétervárott a czár hült tetemei e hó 27-én bocsáttattak a legnagyobb pompával a sírboltba. * Szegedet ismét árviz fenyegeti. * Matrasz bécsi komikus megőrült. * Bomania tegnapelőtt óta királyság. Felelős szerkesztő : dr. Báttaszéki Lajos. Főmunkatárs: Garzó Gyula. Hirdetés. Hirdetmény. Néhai Simay János volt szeghalmi lakosnak összes lábas jószágai, u. m.: igás és ménes-lovak, jármos ökrök, gulyabeli szarvasmarhák, birkák és disznók nyilvános önkéntes árverés utján a legtöbbet ígérőknek készpénzfizetés mellett el fognak adatni. Az árverés kezdődik 1881. áprilhó 6-án a Füzes-Gyarmat melletti sárszigetijpusztán s folytattatni fog a szeghalmi, cséfai és tordai pusztán. A felügyelő bizottság nevében Dr. Pap József, 50. (2—2) elnök. I Nyomatott B.-Csabán 1881. Takács Árpád könyvnyomdájában.
