Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-29 / 38. szám

T B.-Csaba, 1881. Politikai, társadalmi, Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (téliven) és esiitösíökön. Előfizetési (li j : helyben házhoz hordva vagy poétán bérmentve küldve: egész évre C frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva: Ilaasenstein és Vogler czég Bécs, Prága, Budapesten Nemetország és a Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. ZKéziratoIs nena ad.at1a.al5: vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr. Kapható Griinfeld J. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. „Nj'iltfér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban: Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál, 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a VIII. évfolyamának másod-ils: neg^red-ére. Egy negyedévre .... 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Háromnegyedéire .... 4 frt 50 kr. Égy hóra — 00 kr. Az előfizetés legczélszerübben pósta, U/taJ.•ván37-n3TGll eszközölhető. Az előfizetések a „Bélsésnciegfjrel ÜKZŐzIÖI^l^

7"" kiadóhivatalához czimzendők. XHIIrdetésels: jutányos áron vétetnek fel. "^Éj Csabán, márcziushó 20-án. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. 3vfll3^en -vizet Ig^-mnlk: V II. A kutviz semmi egyéb, mint forrásvíz egy medenczébe gyűlve, melyből azután merítünk. Azt hihetnők, hogy ez épen olyan tiszta, mint az elébb említett, ez azonban nem áll, mert a levegőben repkedő por ellepi, egyéb tisztátlan tárgyak, melyek véletlenül beesnek, a szemétdombok, istállók, temetők, gyárak stb. átszivárgásai a kút vizét megfertőztetik. Magosan fekvő falvakban, hol folyók és források nincsenek, a földmivelő arra van utalva, hogy esővizet igy ék. Kz, a mi a tisztaságot illeti a desztillált vizhez legközelebb állana, ha addig is mig a földet eléri nem egyesülne a levegőben szállongó porral. Csak is azon vizet, mely hosszantartó esőzés közben mintegy fél éra zuhanás utsín gyűjtetik, lehet tisztának tekinteni Nagyban ennek gyűjtése kivihetetlen; mert a csatornák által felfogott és egy annak befoga dására elkészített kútba vezetett esó'viz a házfedelek szemetjét és piszkát is magával ragadja és ahhoz, hogy a legelőször lefolyó viz más helyre vezettessék örökös strázsálás szükségeltetnék. Még azon esetben is, hogy ez nagv fáradsággal kivihető volna, az ilyen kutak (czisztermák) vize a föld átszivárgása következtében tisztátlan, zavaros, zöld'színű, undorító ízű és milliónyi mikroskopikus (állattal telve. A patak és folyó viznek az az előnye, hogv nagy menynyiségben van meg és hogy mészsót nem tartalmaz; de viszont azon hátránynyal bír, hogy valamennyi közt legtisztátalanabb. A folyó vizeket pálinka, czukor- és keményítő gyárak lefolyásai rontják meg i Különösen a keményitő-gyáralc mellett fekvő folyóvizek telvék apró növényekkel é puhányokkal, fehéres, piszkos, kocsonyás csomók leülepedéseivel. De a viz felületén is képződik undorító hab, ragadós gömbök oly bűzt terjesztenek a mely a rothadt tojáséhoz hasonló. A bányák és érezgy árak melletti vizek ugyan ezen sajátsággal birnak s azért a benne élő rovarok, rákok és halak elpusztulnak Azon folyók melyekben halak, puhányok ós növények élnek, tiszta, egészséges vizüek, mert mihelyt a viz megromlik a halak a viz felületén úsznak, elhalnak, a puhányok is eltűnnek. Már e század elején Carradori bebizonyította, hogy ha kis halacskákat folyóvízbe teszünk, annak tisztaságáról meggyőződhetünk ; mert ha a halacskák megélnek, ez annak bizonysága, hogy azon folyóvíz éh nyt tartalmaz és ennek következtében semmiféle szerves anyag benne elkorhadt állapotban elő nem fordulhat. Megjegyzendő még, hogy a halak különösen a rákok a folyamokban a rendőrség szerepét viszik, a mennyiben a rothadásnak indult organikus anyagokat megeszik, s e szerint a viznek megrontását akadályozzák. A viznek tisztaságot, következőleg ihatóságát, azon növényekből is megítélheti a földmivelő a melyt k abban élnek, igy p o. a zsázsa a legkitűnőbb, a sárga vizi liliom középszerű és a káka a legrosszabb vizben díszlik. (A„Der Praktische Landwirth" nyomán közli) Szorsaora Tivadar, Politikai események. * Lorisz Melikov aggasztólag megbetegedett. * Gambetta legközelebb tartott beszédjében tiltakozott azon hirek ellenében, hogy ő gyöngíteni akarja Grévy alkotmányos tekintélyét. * A volt pótervári kormányzó leányát, ki zsebkendőjével adott jelt az összeeskűvőkne! hogy mely irányt fog követni a czár kocsija, elfogták. * A „Times" hja, hogy ha Görögország vereséget szenvedne, nem remélhetné, miszerint a hatalmak az ő érdekében közbe fognak lépni. * Pétervál'Ott valószínűleg ki fogják hirdetni az ostromállapotot. MEGYEI ÚJDONSÁGOK. — J&JZ. TSJ évnegyed közeledtével felkérjük a t. cz. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó A „BÉKÉSiEGYEi KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. ZBel^öszön-tött-.. Beköszöntött már a tavasz, Igen a — naptárban 1 Fű kizöldült erdőn, réten, Hangos madár száll a légben, De csak a — naptárban. Kis ibolya keble nyilik, Igen a — naptárban. Balzsamos lég illatárja A belsőmet által járja, De csak a — naptárban. Kint idűlűnk a szabadban, Igen a — naptárban, S mint madár horgát szakasztva Csapong lelkem a magasba, De csak a naptárban. Beköszöntött! beköszöntött! Mily élet nyomában 1 Ablakomou nyil jégvirág, Aranysugárt meg kályha ád Jól fűtött szobában! (1881. márczius 22.) Csabai. na-g^ror}. szép öz-veg^r. — Beszély. Irta: Parlagi. — (Folytatás.) „Ah, ah 1 asszonyom" mondá Elemér rövid szünet után, mialatt finom mosoly játszadozott ajkán „ez az idő csakugyan udvariatlan, egy ilyen ábrándos szerenádot igy megzavarni!" Júlia mitsem felelt, lesütötte szemeit s csak néha pillantott fel, mintegy szemrehányóig, Elemérre. Elemérnek esze ágában sem volt jóvá tenni hibáját, sőt bizonyos kedvteléssel folytatta a fixirozást. „Oh kedves rokon, önnek egyáltalában semmi oka sincs e dolgot restelni. Hisz ez oly természetes. A szép asszonyokat az egész világon bálványozzák és pedig a legrégibb időktől fogva A dús képzelmü s költői hajiamokkal megáldott görögök istennőket csináltak belőlök, mi csak divathölgyeket. És tessék elhinni, hogy e kettő között csak látszólag oly nagy a különbség." Júlia még mindig nem felelt. „Valóban sajátságos módja a tömjénezésnek melyet manapság gyakorolnak, azok kiknek a nők köriili repkedés nyíltan bevallott hivatásuk. Nem tudják érzelmeiket — ha ugyan ilyenekkel birnak — máskép kifejezésre juttatni, minthogy a nőt hirbe hozzák. Én sokszor gondolkoztam már azon, hogy a családi drámák mai korszakában nem volna e czélszerü törvényt alkotni, mely a léha udvarolgatás túlkapásait megnyirbálná?" „Hogyan, törvényt, nem értem önt uram!" mondá Júlia, ki csakugyan nem érté e szavak czélzását. „Nos tehát ugy értem, hogy a női önérzet, nem igen kellemesen látja magát érintve, ha minden csélcsap érzelmeinek világához szabadon közeledhetik.'

1 „Ö:i tehát azt hiszi, hogy ez az éjjeli zene? „Kérem kedves rokon én először is semmit sem szoktam hinni. Ne vegye ezt tőlem rosz néven de ez mesterségem. Diplomata vagyok. Hanem azt bizonyosan tudom, hogy nem a legkellemesebb érzések közé tartozik énünket közvagyonnak tudni. Higyje meg engem gyakran igaz szánalom fog el, ha látom azt a léha ostromot, mit egy nő benső világa ellen folytatnak olyan emberek, kiknél a sziv soha más szolgálatot nem tett, minthogy a vért szétkergeti az erekbe, s kik a nő körüli hódolgatásoknak ép ugy évadot szabnak, mint akár a nyulvadászatnak. Ezek az emberek tehát, miután minden érzelmet sportszerűen űznek, legkevésbbé sem törődnek, ha uri passziójuk betöltése egy nő hírnevének (hogy ne mondjam becsületének) feláldozásával jár." „Becsületének?!" kiáltá Júlia aggódva. „Igen, igen. Hja hiába, azzal a

j szomorú igazsággal meg kell barátkoznunk, hogy a nőnél a hirnév és becsület egy és ugyanazon dolog, egyiket a másikkal együtt veszítheti csak el, de viszont egyiket csak a másikkal tarthatja meg. És épen ezen körülményben rejlik a veszély a nagyon szép asszonyokra." „Hogyan ?« (Vége következik.)