Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-24 / 36. szám

„Bék és megyei Közlöny" 1881. 109. szám. az eddigi rendszerben, hanem inkább a végrehajtó hatalom indolencziájában vélem rejleni. A példa után nem kell messze mennem, itt van az közvetlen közelünkben. Mert hogy Békésmegyében a közbátorság fölött őrködő egyének hivatásukat lelkiismeretesen töltik be, azt minden elfogulatlan ember az első pillanatra be fogja látni, kivált ha életveszélylyel járó nehéz helyzetüket tekintetbe veszi, mely még azáltal is súlyosbodik, hogy a szomszédmegyék területén a „szabad lopásra" tág tér nyilik. Szavaim igazsága mellett szól azon többször fölmerült körülmény, hogy a békésmegyei csendlegények saját területükön elkövetett merészebb rablások tetteseit leginkább más megyék határaiban, hol kevésbbé ügyelnek reájok. keríthetik csak kézre, a mi nem csekély fáradsággal jár; de azért számtalanszor, még pedig többnyire jó sikerrel meg szokott történni. Ha —• a mi valószínű — a kormánynak mindezekről tudomása van, ugy bizonyára Békésmegye nem leend az elsők sorában, hol az országos rendőri uj intézményt életbe léptetik. Tapasztalataim során végig tekintve, egészen ellenkezőről kellett meggyőződnöm a szomszéd Arad- és Biharmegyéken, mely utóbbinak fővárosáról, előbbi czikkemben, saját meggyőződésem nyomán, sajnos bár, de hü képet vázoltam. Ez azonban még nem minden és cs«k egy csekély árnyalata annak, a mi e megye jarásai ban tapasztalható, hol a tolvajlás profeszszió módra űzetik é a tolvaj >k a mellett még kérkednek hős (!) tetteikkel,^ melyeket mint legfőbb erényeiket emlegetnek. Es ezt annál inkább tehetik, mert nincs, a ki kérdőre vonná őket; — vagy ha van is, ugy nincs köszönet benne. A tolvajokkal szemben itt követett rendőri eljárás eszembe juttatja az ötvenes éveket,midőn mindama hajmeresztő rablásokkal párosult gyilkosságokról, melyeket akkoriban a Bicskában, Csongrádban és a Kiskunságban egész bandák, köztük jómódú gazdák, elkövettek és melyekről ott a tetthely környékén uton-utfélen beszéltek, megnevezvén a tetteseket is: csak élet- és vagyonbiztonság őrei nem tudtak az egész dologról semmit, mig két évtizeddel később Ráday gróf mind hurokra szedte a jó madarakat. Természetesen voltak ezek között olyanok is, a kik elfogatásukig a társadalomban nemcsak igen tiszteséges állást foglaltak el. hanem hivatásuknál fogva épen az ő feladatuk lett volna kinyomozni a gonosztevőket, a kikkel egyetértettek. E fölfedezésekből a hazai hirlapok akko riban nagy zajt ütöttek, a mire a hirlapolvasók jelentékeny része még ma is vissza fog emlé kezni, sőt arra is, hogy a biinpalástolók között akadt olyan, a ki magát ós családját, a nyilvánosság előtti határozott megbélyegeztetéstől meg mentendő még a vizsgálat előtt öngyilkossággal vetett véget nem igen példás életének. Mindezeket csak eszmelánczolatnál fogva jegyeztem ide; mert hogy ma is adják elő magu kat hasonló esetek, mint az ötvenes években, az több mint valószínű: hanem bizony szigorúbb vizsgálat ala' kellene venni mindazon kapczabetyárokat és tolvajokat, a kik bizonvára nem sa ját ösztönükből követik el bűnös cselekedeteiket. MHXjYEI újdonságok. — J3lz -uj évnegyed közeledtével felkérjük a t. cz. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési dij: eg^r :n.egr37"ecLévre ± frt 50 kr; félédre 3 frt; „Leányom vagy te, hogy igy szólhatsz hozzám, i^y leczkéztetsz ? Lear az, kihez igy szólhat valaki ? avagy Lear nem volna már Lear?!" stb. Nem lehet találóbb, rövidebbre szabott visszautasító felelet Goneril szavára mint Shakspere-ó, mely lelkiállapotbeli s nem érzéki helyzet és mondat, mely kellő egyenes szókat nem taláWu, élesen metsző képletes kérdésekben nyilatkozhat legméltóbbau, leglesujtóbban. A farkas arczu, kegyetlen szavú Gonerilnek — a még visszafojtott érzelmek és indulatok árjából, a keblet kitörésre izgató hullámokat fékezve, öntudatos guuynyal felel : „Neved szép uri hölgy"? kérdi tőle tovább, hogy leányát megszégyenítse, (nem pedig hogy föl nem ismerné) s midőu e remek psychologiai próbák után látja, hogy Goneril kegyetlensége nemhogy alább szállna sőt fokozódik, de végre e szavakkal : „Engedj azért óhajtásomnak, a ki különben a mit kér, elvenni kész" — már nyilt szakadásra, kitörésre fajul Go nerilnél, — Lear a lelánczolt indulatokat szabadon bocsátja és iszonyú átkot szórva Gonerilre, ott hagyja az elfajult hálátlan gyermeket, — bizony teljes ép erővel es ésszel, öntudatos de háborgó lélekkel, nem pedig magát és lányát fol nem ismeiö állapotban, melynek e helyen minden szó és tett, nagyon is világosan, kézzelfogható 'gazsággal ellent mond. Psychologiai állapotok ezek a lefelségesebb drámaisággal nem pedig patologiai tünetek, testi, szervi meghibulással. de egy má* titkos rugó is kívántatik ahoz, hogy|

:^TOZ^ negyedévre frt SO kitartóan űzik különösen saját részökre nem va-l^

3-* e§

,3

7' liOrai ©O ls:r_ lami jövedelmes vállalatukat, melyért gyakran _ Kálvin világhírű „Institutio religionischristianae" megszenvednek, de melynek áldásait (!) rendesen czimü müve, Szenczi Molnár Albert által eszközölt magyar mások élvezik, a kik az igazság sújtó kezét több- fordításának egy eladó példánya jelentetett be szerkesztőny ire kikerülik. segünknél. A netalán venni szándékozóknak bővebb felEs miért van ez igy ? — ha kérdené valaki

1 viiágositással szívesen szolgálunk, tőlem. í _ \ gyomai községi iskolaszék elnökéül Németh A hallottak után kénytelen lennék Keleti Ká- Lukács, jegyzőjéül Pásztor József, pénztárnokául Nagy roly jeles statisztikusunkkal következőket felelni : I András urak választattak meg. Ugyanezen gyűlés egyhan„A szabadelvüség czime alatt hozzuk meg a leg-1 gulag kira

0ndotta, hogy a tanköteles éveket illetőleg, a haladottabb államok színvonalán állo, a legmüvel1 raill

dennapi iskolából az ismétlő iskolába való átlépési időt, tebb népre számított törvényeket saját házi hasz- a

z idevonatkozó törvényt magyarázó miniszteri rendelet nálatunkra, a nélkül, hogy népünkat azokra nevel- uta

si

tása szerint szabja meg. tük volna. , , , - - A legjobb nők egyikét, Dóczy Terézia úrnőt, Eltörüljük — es helyesen! — a botbüntetést, Ném

eth Lukács közszeretetben álló ügyvéd ur nejét folyó elfogjuk törölni a halálbüntetést is, a nélkül, hogy hó 1

9.

én kjsérték a 8ÍlbíU Eimél szomorubb temetÓ8 soh

a előbb amaz ismert mondat szerint megkértük volna sera volt Gy0lllá

n, A boltlog

ni

fc esle niég eg

észségnek öra rabló ós gyilkos urakat, hogy ok kez<íjék meg a | veudetti s roggeli 6 órakor )iedig már ki volt teritve H

a_ sort; megszüntettük a^ vallatásoknál itt-ott, fájdalom, j lálának liire rémesen járta meg az utczákat, s ugy szánta mindenki, mintha saját halottja lett volna. Hogy mily befolyással voltak a boldogultra a vizár fölött hangzott rémes hirek, alig lehet meghatározni, miután állandóan nyugodtnak látszott: hogy azonban egészen hidegen ő sem / maradhatott, az emberi érzés általános vonásai alapján bizton feltehető. De nem ez okozta halálát — mint a vidéken billeni kezdett. Anyai örömök, a legszebb remény borult nagy hirtelenséggel a halál éjébe ; gyümölcsének épen terhe alatt tört le a termő fa. Áldás legyen a nemes sziv sírhalma felett! — IlOYács Kálmán gyomai gyógyszerész urat pedig a következő napon kisérték sírjába, ő is korán ment el, nagyon korán. Derék ifjút vesztett benne Gyoma, a ki szakmájának élt, s helyét híven töltötte be. A részvét általános volt az ő temetésén is. Nyugodjanak békével parail — A gyomai vizveszély márcz. 13., 14-én volt tetőponton. A kitartó és erélyes főcsendbiztos, a fáradalmat nem ismert szolgabíró Debreezeni Endre ur, a városi elöljáróság, Pikó és Nádory mérnök urak tervszerű eljárása, s a példás elszántsággal küzdött munkás nép óriás erőfeszítése azonban isten segedelmével elhárította a nagyobb veszedelmet, annyira, hogy a város ma már mentve van. Szerencse, hogy a gátat nem a város alatt, hanem az úgynevezett nyilasi földeknél törte át a viharkorbácsolta hullámroham; de a melynek erélyesen útját állották. Erre vonatkozólag nem lesz érdektelen közzétenni a következő hivatalos jelentést: „Sztraka tiszt, szolgabíró urnák. Egyik a szepesi laposban Berény felől a nagy rétbe folyó víz a gát mögött elzárás után eddig 15 cm. emelkedést mutat. Egyensúly helyre állítva még nincsen; összes emelkedést annak megszűnte után jelenteni fogom. Dicséretére válik Gyoma lakosságának, hogy e mü sikerült; ily ügyes és munkás néppel öröm ilyen munkát végezni. A vízfolyás három órai erőltetett munka után megszűnt, jelenleg a gát erősítésén doldozuak. Valószínűleg még a második lapályban folyó vizet is sikerülend ma elfogni. Kérem ezt Gyulára sürgönyözni. Nyilas tanya, márcz. 18-án délben 12 órakor. Nádory Nándor m kir. mérnök " E tárvirat megnyugtatólag fog hatni sok olvasóra, mint megnyugtató volt Pikó mérnök ur Endrődre történt átküldetéso márcz. 14-én, hol ő mint teljhatalmú kiküldött kitűnő erély és szakképzettséggel vezeti még előfordult erőszakot; de valamint ott népünk műveltségi állapotára nem voltunk tekintettel, itt nem szüntettük meg az inquizitórius eljárást, hogy esküdtszéki tárgyalással cseréltük volna fel és igy minden gazembernek menlevelet szolgáltattunk ki önmagunk, csak tudjon mindent erélyesen tagadni, s bármennyi re legyünk is meggyőződve lelkünkben a gaztett elkövetőjére nézve, ha be nem vallja tettét: „bizonyítékok elégtelensége miatt" mégis szabadon bocsátjuk azt." („Hazánk és Népe." 1873. II. átdolgozott kiadás) Tíz év előtt gyűjtött adatok nyomán mondta ezeket Keleti s azóta kórusban utána zúgja mindenki — a ki kötelességmulasztását akarja vele palástolni. Hogy a fenti idézethez Keleti az adatokat nem Békésmegyéből szedte, arról meg vagyunk győződve, mert hogy itt a vagyon- és közbiztonság eDeni merényletek nem igen maradnak megtorlatlanul, azt minden hízelgés nélkül ugy a közbiztonság őrei, valamint a bíróságok erélyes és részrehajlatlan m aguk tartás án ak t u I aj d oni t h a tj uk. És miért nincs ez igy más megyékben is? A kezeinknél levő adatok nyomán következő czikkilnkben bő alkalmunk lesz kimutatni. Sándor ZKálmá-ii. 2ST37-ila,tl£oz;a,tAlólirott ezennel kijelentem, hogy a köztem és dr. Bátraszéki Lajos ur között felmerült polémiák félreértésen alapultak, minek következtében a dr. Báttaszéki Lajos ur ellen emelt vádjaimat ezennel visszavonom. B.-Csabán, 1881. márcz. 22. Zsilinszky Endre. ÜSTyilatlsoza-tAlólirott ezennel kijelentem, hogy a köztem és Zsilinszky Endre ur között felmerült polémiák a védő munkálatokat, felreértésen alapultak, minek következtében a Zsilinszky Endre ur ellen emelt vádjaimat ezennel visszavonom. B.-Csabán, 1881. márcz. 22. Dr. Báttaszéki Lajos. Gyomán a nagyobb vész tartama alatt elnémultak a harangok, nem volt istentisztelet, nem volt iskola. Leginkább érezték a jó öregek, hegy templomba nem mehettek könyörögni naponként a seregek urának, a ki zivatart kelt, hullámokat ver, fergeteget és habokat szelídít. De nem lett volna jó a harangokat megkondítani, miután a harangok félreverése a végveszély pillanatára tartatott fenn. A távoli gátakon munkált nép — a távolból nem lehetvén tisztán kivenni a szél által kapkodott kongásokat, HST^ilatlSOZat. Alulírottak ezennel kijelentjük, hogy a Zsilin- könnyen vészjelnek vehette volna, holott pedig abban volt szky Endre és dr. Báttaszéki Lajos urak k

özöt

tj a véderő biztonsága, hogy minden ember a gáton maradt, felmerült becsületbeli iigy jelenlétünkben lovaoia; Csak 16 án {léil)

e" kondult a h"'ang, örvendetesen *y jelenlétünkben lovagiasan teljesen elintéztetett. B.-Csabán, 1881. márcz. 22. Szemián Sámuel. Garzó Gyula. Haan Lajos. Dr. Stiaszny József. jelezve, hogy megjött a néma varos szava. * Szokoly Viktor ur Tinnyéről a következő sorokat irja az általunk említett régi német nyouiatvány alkalmából az P lilletőrnek" : „Becses lapja egy csabai incunabulumról tesz említést, mint Európában páratlanról. 1530-ból ugyan nem birok nyomtatványt, de gyűjteményekben ismerek sokkal régíebbeket. Mindazonáltal már 20 évvel későbbről: 1550-ből birtokomban van egy Velenczóbeu (Vine-