Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-20 / 34. szám

„Bek ésmegyei Közlöny" 1881. 102. szám. A ki csak tűket csinál, az minden más tekintetben a tűt kivéve másra szorul; a kenyeret már a molnár és pék kezén keresztül ment buza termelőjétől, ruháját a már szintén sok kézen keresztül ment gyapot termelőjétől kell vásárolnia. Hány százan és százan élnek belőle; azt gondolná az ember, annak igen rosszul kell menni a dolgának, csoda hogy éhen nem hal ennyi luxus, ennyi kiadás mellett; — pedig hát nemcsak éhen nem hal, hanem meglehetős jólétnek örvend. Helyezzük át egy varázsütésre a szemlélőt egy oláh faluba; mit fog ott látni? Az oláh termeszt magának mindent, a mi kell neki, a mamaligától a pálinkáig, a bocskortól kezdve a báránybőr sipkáig, maga csinálja szekerét, maga neveli lovát, nincs annak senkire, semmire szüksége a világon; azt gondolná az ember, hisz ennek roppant gazdagnak kell lenni, hiszen úgyszólván semmi kiadása nincs! --és mégis szegény, földhöz ragadt szegény, nem veszi annak hasznát sem Isten, sem ember. Ez még nem dolgozik milliók számára s nem is részesülhet a milliók által előállított dolgok élvezetében. Mily kútforrása a gazdagság és jólétnek ez-emberi munka, az már csak abból is kitetszik, hogy még oly esetben is proszperál, midőn a természetnek csinál konkurrencziát. Egy példa bővebb felvilágosítást ád. Az aczéltollak gyártása bizonynyal alig történik sokkal kisebb mennyiségben, mint a tűké, pedig az aczéltollat már elhasználjuk (nem elveszitjük) mielőtt ellöknők. Nem kell a legöregebb emberekre visszamennünk, most középkorú emberek is még gyermekkorukban lúdtollal irtak, nem ismerték azt a luxust, melyet most az aczéltollak nyújtanak. Az aczéltollak gyártása annak idején tudományos és nemzetgazdászati szempontból meg is lett támadva, azt mondták: „nincs oktalanabb konkurrenczia, miut ha azt drága munkával akarjuk pótolni, a mit a ludak ingyen mellékesen termelnek számunkra!" de még azonfelül egy másik szép iparágat meg fognak rontani az aczéltollak, nevezetesen a tollkések gyártását, mert nem lesz szükség a tollkésre! Pedig azóta emelkedett a tollkés gyártás is; de még a papírgyártás is — s a világ sem lett tőle szegényebb. Az igaz, hogy gyermekeink vagy unokáink már nem igen fogják tudni mért nevezik a tollke'st „toll

u-késuek, ha meg nem magyarázzuk nekik, hogy nekünk valaha előbb a jámbor libákat meg kellett tépászui, s a tanító és profeszor urnák a legtöbb ideje arra ment rá, a mig egy ily tollkéssel abból a lúdtollból irásra való tollat fabrikált, és csak azután lehetett tovább haladni az írás mesterségében s a tudományok tágas mezején. Ily csodákat visz véghez a milliók számára dolgozó emberi munka és nem is a kismennyiségü, de nagy haszon kútforrása a gazdagságnak, hanem a nagymennyiségű kis haszon; azt csak nem gondolja senki, hogy pld. a tűgyáros vagy aczéltollgyáros egy darab tű vagy aczéltoll hasznából emeletes házat épít, és gyakran szánakozva néz egynémely híres mesterségü hazánkfia egy ily gyártmányra, „Bolond a ki azt oly olcsón csinálja! — hisz a mellett éhen kell halnia !" — Pedig az legkevésbé bolond, de meg éhen sem hal, sőt bizony még emeletes házat is szerez belőle! Éppen az ily aprólékosnak látszó dolgok nagyrészben azok, melyeket hazánk óriási mértékben fogyaszt és kis mértékben termel. — Persze ki fogná azt nálunk csinálni, mikor az oly borzasztó olcsó. Pedig mégis csak kell a mellett haszonnak lenni, ha azon olcsó dolgokat csináló iparos oly nagy úr, hogy még csak a piaczra se áll ki a portékájával, sőt egy-két darabot nem is ád belőle el, hanem odadja azt nagyban a nagykereskedőnek, „add el! legyen rajta hasznod!" ez pedig odadja a kis kereskedőnek, az néha a még kisebbnek és egyik sem károsodik mellette; — de meg az iparos is úri módon megél s kineveti a mi jámbor vásáros iparosainkat, a kik nem foglalkoznak oly potom mesterséggel s mégis alig tudnak megélni. Mlaveoz XjéLszla. Mindenféle. * A magyar országgyűlésen a fővárosi rendőrségről szóló törvényjavaslat tárgyalása be lett fejezve. * Londonban a lordmayor (főpolgármester) hivatalos helyiségében 40 font puskaporral megtöltött ládát találtak méllette égő kanóczczal Egy rendőrtiszt eloltotta a kanóczot. * Aradon a függetlenségi párt Náray Imrét az ügyvédi kamara elnökét lépteti fel követjelöltül. * Pétervárott a téli palota közelében egy tejmérés alatt egész földalatti aknát fedeztek fel. Hirlik hogy a nihilisták pénztárát 100,000 rubellel hatalmába kerítette a rendőrség. * Csanádot árvízveszély fenyegeti. * A magyar gazdák társasköre Budapesten 17-kén díszebédet rendezett. Alkalmatlan időben, mikor sok ezer hold termőföldet boritok el mostanában a víz. * 17-én este került színre először Budapesten Delibes Leo „Jean de Neville" czimű operája nagy tetszés közt. A szerző személyesen jelen volt. * Türr István tábornok Bécsben nagyérdekü gazdászati tárgyú felolvasást taitott. * Krassó és Szörénymegyében a gyilkosságok napirenden vannak, ugy hogy statáriumot kérnek. * Az uj czár, III. Sáftdor a kerületi képviselatet kiakarja terjeszteni és szabadelvű sajtótörvényt adni. * Belgrádban a skupsztina a vasúti törvényeket tárgyalja. Czélszerű-e a háznál nevelőt tartani, s ha igen, minő tulajdonokkal kell auuak bírnia? (Folytatás.) Azért ezt a könnyen vett dolgot, t i. a házi nevelést ne bízzák mindenféle emberre, mert annak teljesítése szigora lelkiismeretességet kíván. Ha pedig akadtak olyan egyénre, kiben megbízhatnak a szülők, hagyják őt beláiása szerint cselekedni s ne szóljanak a keze alá. Gyakran fordul elő a nevelői teendők közt. olyan eset, melyet a szülők hosszas gondolkodás után sem lesznek képesek maguknak kellőképen megfejteni, mig a nevelő pillanat alatt tudja mi a teendője. Nem régiben történt a következő eset: Eg\ egy éves*) kis leánykának nagy hajlama volt arra, hogy egyedül egvék, azaz más segítsége nélkül A dajka a mamával együtt nem bírták felfogni, hogy miért nem akar a kis leányka mostan enni, ha étetik, holott eddig nem volt semmi baj. — Több napig — a kényszerítés folytán, hogy a lányka másodkézből vegye magához az eledelt — nem evett s ennek folytán sápadt lett. Mindenki megijedt, hogy a lán\ kának nagy baja van. A mama elvesztette a fejét, a dajka lélekjelenlétét s az egész környezet fel izgult a mindinkább gyengülő gyermek vélt betegségén, min az orvos sem tudott segíteni. A mama panaszkodott fiinek-fának mig végre egy fiatal paedagógus kerülvén hozzájuk véletlenül ebédre, észre vette, hogy a kis leányka azért nem eszik, mert étetni akarják. „Adja a kanalat a gyermek kezébe, hadd egyék ő maga," szólott az ifju. „De össze piszkolja magát" feleltek a mama a dajkával. Végre mégis engedtek s oda adták a kanalat a lánykának. S mi történt? neki esett mohón a tányérnak s az utolsó cseppig megevett mindent. •) Beszélni még nem tudott. G. L. A kedves mama és dajka szellemes megjegyzésétől, illetve attól való tartózkodásuktól, hogy a lányka „bepiszkolja" magát, akár éhen meghalhatott volna szegényke. Mert sem egyik sem a másik nem tudta megérteni azt, hogy a lányka e magaviselete nem egyéb tiltakozásnál a rá oktrojált despotizmus ellen. Számtalan eliez hasonló eset fordul elő az életben s ha a sors vagyis természet nem jönne a kicsike segítségére, sok gyermek lakolna életével a mamák tudatlanságáért. Most pedig térjünk át a második pontra, t. i., hogy milyennek gondolom én az igazi nevelőt. A ki nevelői hivatását méltóképen akarja s kívánja betölteni, annál első föltétel, hogy az ügy magasztos voltát nemcsak hogy elismerje, hanem érte lelkesülni is tudjon. Nem szabad felednie, hogy egyetlen egy hivatal sincs annyi felelősséggel összekötve, mint ez, s hogy ennélfogva a fáradság igen nagy, melyet a nevelés igényel. A nevelőnek higgadt gondolkodású, józan, mértékletes életű, lelkiismeretes, pontos, kitűnő emlékkel bíró, jámbor, vallásos, őszinte, n\ ilt szivii, erős akaratú — de nem akaratos —• szilárd jellemű, következetes, határozott, tisztaság és rendszerető, szigorú, elégedett, finom társalgásu, ügyes színész, (tettető)**) türelmes é.s a mi legfőbb — gyermekszerető embernek kell lenni. Alapos ismerettel kell bírnia az anthropologia, psychologia és paedagógia tudományokban, jártas legyen a philozóphia és aesthetikában ; a többi reális tudományokról nem is szólva. Q-xóaz Xjajo®. (Vége köv.) MEGYEI ÚJDONSÁGOK. — uj évnegyed közeledtével felkérjük a t. cz. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, uehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési dij: egT37" negfjrecLévxe ± frt 50 Icr; féló^rre 3 frt; h.árom neg-yedévre -=t frt BO Isr; egy Ixóra, 30 l-^r. — XjapULTlls nyomdai kiállítását az uj évnegyed kezdetével, áprilhó 1-sejétől a Povázsay testvérek nyomdája vállalta el, kik ismert pontossággal, annak akadálytalan megjelenéséről és korai széthordásáról fognak gondoskodni. Az uj évnegyeddel két uj állandó rovatot nyitunk lapunkban. Az egyikben a megyei lapokban megjelenő vezér- és irányezikkek tartalmát ismertetjük tárgyilagosan, a másikban, áldozatot nem kímélve, „futársürgönyök" czime alatt eredeti táviratokat fogunk hozni, hol a nevezetesebb világ- és hazai események közlésével a fővárosi lapokat is — melyek csak délután 4 órakor érkeznek — megfogjuk sokszor előzhetni; ezáltal is a napisajtó mai színvonalára kívánván lapunkat emelni. — Meghívás. Felkérem mindazon kereskedő urakat, kik ezukor és kávé eladással foglalkoznak, hogy a mai napon d. e. 10 órakor a városháza dísztermében, a ezukor és kávéfogyasztási adó tárgyában tartandó értekezleten minél számosabban résztvenni sKÍveskedjenek. IE3Ie23.ex IE3— A nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter ur a megyeszerte uralkodó árvízveszély miatt a megyebeli ujonczállitást egyelőre elhalasztotta. — Elhalasztott országos vásár. Békésmegye alispánja közzé teszi, miszerint az e hó 19 ére eső békési országos vásár az árvízveszély miatt bizonytalan időre elbalasztatott. 4- I)r. Szeberényi Gus/.táv szuperint. ur, miután a kérvényt, melybeu a magyarhoni helvét és ágost. liitv. ev. egyházak az 1868: 53, és az 1879: 40. t. czikkekn.-k szükségessé vált kiegészítése végett pótló t. cz. hozatalát kérik, a képviselőháznak benyújtotta s részt vett a küldöttségben. mely e peticzióval — már előzőleg — a miniszterelnököt, Trefort, Pauler minisztereket s a ház elnökét felkereste : a vészes hirek hallatára márez. 16-áu Csabára érkezett. Délig a vószbizottság ülésén vett tevékeny részt, **) Már t. i. büntetés v. jutalmazás alkalmával. G. L.