Békésmegyei közlöny, 1881 (8. évfolyam) január-december • 1-156. szám

1881-03-20 / 34. szám

„Bek ésmegyei Közlöny" 1881. 102. szám. A ki csak tűket csinál, az minden más tekintetben a tűt kivéve másra szorul; a ke­nyeret már a molnár és pék kezén keresztül ment buza termelőjétől, ruháját a már szin­tén sok kézen keresztül ment gyapot terme­lőjétől kell vásárolnia. Hány százan és százan élnek belőle; azt gondolná az ember, annak igen rosszul kell menni a dolgának, csoda hogy éhen nem hal ennyi luxus, ennyi kiadás mellett; — pedig hát nemcsak éhen nem hal, hanem meglehe­tős jólétnek örvend. Helyezzük át egy varázsütésre a szemlé­lőt egy oláh faluba; mit fog ott látni? Az oláh termeszt magának mindent, a mi kell neki, a mamaligától a pálinkáig, a bocskortól kezdve a báránybőr sipkáig, maga csinálja szekerét, maga neveli lovát, nincs annak sen­kire, semmire szüksége a világon; azt gon­dolná az ember, hisz ennek roppant gazdag­nak kell lenni, hiszen úgyszólván semmi ki­adása nincs! --és mégis szegény, földhöz ragadt szegény, nem veszi annak hasznát sem Isten, sem ember. Ez még nem dolgozik mil­liók számára s nem is részesülhet a milliók által előállított dolgok élvezetében. Mily kútforrása a gazdagság és jólétnek ez-emberi munka, az már csak abból is ki­tetszik, hogy még oly esetben is proszperál, midőn a természetnek csinál konkurrencziát. Egy példa bővebb felvilágosítást ád. Az aczéltollak gyártása bizonynyal alig történik sokkal kisebb mennyiségben, mint a tűké, pedig az aczéltollat már elhasznál­juk (nem elveszitjük) mielőtt ellöknők. Nem kell a legöregebb emberekre visszamennünk, most középkorú emberek is még gyermekko­rukban lúdtollal irtak, nem ismerték azt a luxust, melyet most az aczéltollak nyújtanak. Az aczéltollak gyártása annak idején tudomá­nyos és nemzetgazdászati szempontból meg is lett támadva, azt mondták: „nincs oktala­nabb konkurrenczia, miut ha azt drága mun­kával akarjuk pótolni, a mit a ludak ingyen mellékesen termelnek számunkra!" de még azonfelül egy másik szép iparágat meg fog­nak rontani az aczéltollak, nevezetesen a toll­kések gyártását, mert nem lesz szükség a tollkésre! Pedig azóta emelkedett a tollkés gyártás is; de még a papírgyártás is — s a világ sem lett tőle szegényebb. Az igaz, hogy gyerme­keink vagy unokáink már nem igen fogják tudni mért nevezik a tollke'st „toll u-késuek, ha meg nem magyarázzuk nekik, hogy ne­künk valaha előbb a jámbor libákat meg kel­lett tépászui, s a tanító és profeszor urnák a legtöbb ideje arra ment rá, a mig egy ily tollkéssel abból a lúdtollból irásra való tollat fabrikált, és csak azután lehetett tovább ha­ladni az írás mesterségében s a tudományok tágas mezején. Ily csodákat visz véghez a milliók szá­mára dolgozó emberi munka és nem is a kis­mennyiségü, de nagy haszon kútforrása a gaz­dagságnak, hanem a nagymennyiségű kis ha­szon; azt csak nem gondolja senki, hogy pld. a tűgyáros vagy aczéltollgyáros egy darab tű vagy aczéltoll hasznából emeletes házat épít, és gyakran szánakozva néz egynémely híres mesterségü hazánkfia egy ily gyártmányra, „Bolond a ki azt oly olcsón csinálja! — hisz a mellett éhen kell halnia !" — Pedig az leg­kevésbé bolond, de meg éhen sem hal, sőt bizony még emeletes házat is szerez belőle! Éppen az ily aprólékosnak látszó dolgok nagyrészben azok, melyeket hazánk óriási mér­tékben fogyaszt és kis mértékben termel. — Persze ki fogná azt nálunk csinálni, mikor az oly borzasztó olcsó. Pedig mégis csak kell a mellett haszonnak lenni, ha azon olcsó dolgo­kat csináló iparos oly nagy úr, hogy még csak a piaczra se áll ki a portékájával, sőt egy-két darabot nem is ád belőle el, hanem odadja azt nagyban a nagykereskedőnek, „add el! legyen rajta hasznod!" ez pedig odadja a kis kereskedőnek, az néha a még kisebbnek és egyik sem károsodik mellette; — de meg az iparos is úri módon megél s kineveti a mi jámbor vásáros iparosainkat, a kik nem foglal­koznak oly potom mesterséggel s mégis alig tudnak megélni. Mlaveoz XjéLszla. Mindenféle. * A magyar országgyűlésen a fővárosi rendőrségről szóló törvényjavaslat tárgyalása be lett fejezve. * Londonban a lordmayor (főpolgármester) hivatalos helyiségében 40 font puskaporral megtöltött ládát találtak méllette égő kanóczczal Egy rendőrtiszt eloltotta a kanóczot. * Aradon a függetlenségi párt Náray Imrét az ügyvédi kamara elnökét lépteti fel követjelöltül. * Pétervárott a téli palota közelében egy tejmérés alatt egész földalatti aknát fedeztek fel. Hirlik hogy a ni­hilisták pénztárát 100,000 rubellel hatalmába kerítette a rendőrség. * Csanádot árvízveszély fenyegeti. * A magyar gazdák társasköre Budapesten 17-kén díszebédet rendezett. Alkalmatlan időben, mikor sok ezer hold termőföldet boritok el mostanában a víz. * 17-én este került színre először Budapesten Deli­bes Leo „Jean de Neville" czimű operája nagy tetszés közt. A szerző személyesen jelen volt. * Türr István tábornok Bécsben nagyérdekü gaz­dászati tárgyú felolvasást taitott. * Krassó és Szörénymegyében a gyilkosságok napi­renden vannak, ugy hogy statáriumot kérnek. * Az uj czár, III. Sáftdor a kerületi képviselatet ki­akarja terjeszteni és szabadelvű sajtótörvényt adni. * Belgrádban a skupsztina a vasúti törvényeket tár­gyalja. Czélszerű-e a háznál nevelőt tartani, s ha igen, minő tulajdonokkal kell auuak bírnia? (Folytatás.) Azért ezt a könnyen vett dolgot, t i. a házi nevelést ne bízzák mindenféle emberre, mert an­nak teljesítése szigora lelkiismeretességet kíván. Ha pedig akadtak olyan egyénre, kiben meg­bízhatnak a szülők, hagyják őt beláiása szerint cselekedni s ne szóljanak a keze alá. Gyakran fordul elő a nevelői teendők közt. olyan eset, melyet a szülők hosszas gondolkodás után sem lesznek képesek maguknak kellőképen megfejteni, mig a nevelő pillanat alatt tudja mi a teendője. Nem régiben történt a következő eset: Eg\ egy éves*) kis leánykának nagy hajlama volt arra, hogy egyedül egvék, azaz más segítsége nélkül A dajka a mamával együtt nem bírták felfogni, hogy miért nem akar a kis leányka mostan enni, ha étetik, holott eddig nem volt semmi baj. — Több napig — a kényszerítés folytán, hogy a lányka másodkézből vegye ma­gához az eledelt — nem evett s ennek folytán sápadt lett. Mindenki megijedt, hogy a lán\ ká­nak nagy baja van. A mama elvesztette a fejét, a dajka lélekjelenlétét s az egész környezet fel izgult a mindinkább gyengülő gyermek vélt be­tegségén, min az orvos sem tudott segíteni. A mama panaszkodott fiinek-fának mig végre egy fiatal paedagógus kerülvén hozzájuk vélet­lenül ebédre, észre vette, hogy a kis leányka azért nem eszik, mert étetni akarják. „Adja a kanalat a gyermek kezébe, hadd egyék ő maga," szólott az ifju. „De össze piszkolja magát" felel­tek a mama a dajkával. Végre mégis engedtek s oda adták a kanalat a lánykának. S mi tör­tént? neki esett mohón a tányérnak s az utolsó cseppig megevett mindent. •) Beszélni még nem tudott. G. L. A kedves mama és dajka szellemes megjegy­zésétől, illetve attól való tartózkodásuktól, hogy a lányka „bepiszkolja" magát, akár éhen meg­halhatott volna szegényke. Mert sem egyik sem a másik nem tudta megérteni azt, hogy a lányka e magaviselete nem egyéb tiltakozásnál a rá oktrojált despotizmus ellen. Számtalan eliez hasonló eset fordul elő az életben s ha a sors vagyis természet nem jönne a kicsike segítségére, sok gyermek lakolna éle­tével a mamák tudatlanságáért. Most pedig térjünk át a második pontra, t. i., hogy milyennek gondolom én az igazi nevelőt. A ki nevelői hivatását méltóképen akarja s kívánja betölteni, annál első föltétel, hogy az ügy magasztos voltát nemcsak hogy elismerje, hanem érte lelkesülni is tudjon. Nem szabad fe­lednie, hogy egyetlen egy hivatal sincs annyi felelősséggel összekötve, mint ez, s hogy ennél­fogva a fáradság igen nagy, melyet a nevelés igényel. A nevelőnek higgadt gondolkodású, józan, mértékletes életű, lelkiismeretes, pontos, kitűnő emlékkel bíró, jámbor, vallásos, őszinte, n\ ilt szivii, erős akaratú — de nem akaratos —• szi­lárd jellemű, következetes, határozott, tisztaság és rendszerető, szigorú, elégedett, finom társal­gásu, ügyes színész, (tettető)**) türelmes é.s a mi legfőbb — gyermekszerető embernek kell lenni. Alapos ismerettel kell bírnia az anthropo­logia, psychologia és paedagógia tudományokban, jártas legyen a philozóphia és aesthetikában ; a többi reális tudományokról nem is szólva. Q-xóaz Xjajo®. (Vége köv.) MEGYEI ÚJDONSÁGOK. — uj évnegyed közeledtével fel­kérjük a t. cz. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szí­veskedjenek, uehogy a lap szétküldésében fennaka­dás történjék. Előfizetési dij: egT37" negfjrecL­évxe ± frt 50 Icr; féló^rre 3 frt; h.árom neg-yedévre -=t frt BO Isr; egy Ixóra, 30 l-^r. — XjapULTlls nyomdai kiállítását az uj évnegyed kezdetével, áprilhó 1-sejétől a Povázsay testvérek nyomdája vállalta el, kik ismert pontos­sággal, annak akadálytalan megjelenéséről és korai széthordásáról fognak gondoskodni. Az uj évne­gyeddel két uj állandó rovatot nyitunk lapunkban. Az egyikben a megyei lapokban megjelenő ve­zér- és irányezikkek tartalmát ismertetjük tár­gyilagosan, a másikban, áldozatot nem kímélve, „futársürgönyök" czime alatt eredeti táviratokat fogunk hozni, hol a nevezetesebb világ- és hazai események közlésével a fővárosi lapokat is — me­lyek csak délután 4 órakor érkeznek — megfog­juk sokszor előzhetni; ezáltal is a napisajtó mai színvonalára kívánván lapunkat emelni. — Meghívás. Felkérem mindazon kereskedő urakat, kik ezukor és kávé eladással foglalkoznak, hogy a mai napon d. e. 10 órakor a városháza dísztermében, a ezukor és kávéfogyasztási adó tárgyában tartandó értekezleten minél számosab­ban résztvenni sKÍveskedjenek. IE3Ie23.ex IE3­— A nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minisz­ter ur a megyeszerte uralkodó árvízveszély miatt a megyebeli ujonczállitást egyelőre elhalasztotta. — Elhalasztott országos vásár. Békésmegye alis­pánja közzé teszi, miszerint az e hó 19 ére eső békési or­szágos vásár az árvízveszély miatt bizonytalan időre elba­lasztatott. 4- I)r. Szeberényi Gus/.táv szuperint. ur, miután a kérvényt, melybeu a magyarhoni helvét és ágost. liitv. ev. egyházak az 1868: 53, és az 1879: 40. t. czikkekn.-k szük­ségessé vált kiegészítése végett pótló t. cz. hozatalát kérik, a képviselőháznak benyújtotta s részt vett a küldöttség­ben. mely e peticzióval — már előzőleg — a miniszter­elnököt, Trefort, Pauler minisztereket s a ház elnökét fel­kereste : a vészes hirek hallatára márez. 16-áu Csabára érkezett. Délig a vószbizottság ülésén vett tevékeny részt, **) Már t. i. büntetés v. jutalmazás alkalmával. G. L.

Next

/
Thumbnails
Contents