Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-05 / 150. szám

„Békésnitígyei Közlöny" 1880. 150. szám. A birói zártörés egy évig terjed liető fogság, esetleg 5 évig terjedhető börtönnel büntettetik. A vétkes bukás két évig terjedhető fogság, a csalárd bukás őt évig terjedhető fegyházzal fog büntetetni. Csupán a párviadalra való kihívás és annak elfogadása 6 hóig terjedhető államfogházzal fog büntettetni; a ki ellenfelét megsebzi, két évig, ha gyógyithatlan sérülést ejt, három évig, ha megöli, öt évig terjedhető államfogházzal fog büntetetni. Politikai hirek. — A boszniai közigazgatási törvénynek beruházásokra vonatkozó határozatai a törvényhozások legközelebbi ülészszakán kerülnek tár gyalásra. — A Zenica serajevoi vasüt kiépítése is elhatározott dolog. — A franczia megyei tanács választásnál az összes miniszterek újból megválasztattak, megválasztatott Constaus is ki eddig nem volt a megyei tanács tagja. Választóihoz intézett sürgönyében megválasztását a kormány politikája helyeslésének mondja. — A montenegrói kérdést illetőleg megerősítik azt a hírt, hogy a portához intézendő ujabb együttes jegyzék iránt létrejött a hatalmak közt a megegyezés. Ebben felhivatik a porta, hogy a jegyzék vételétől számított 3 hét alatt a reá rótt kötelezettségeket teljesítse, mert ellenesetben az öt hatalom együttes hajóhada megjelennék a dulcignei parton. A szeghalmi nők figyelmébe. A nőket az isten jó kedvében teremté, kijelölve nekik hivatásukat Mert míg a férfi, ki mint e löld helytartója, a küzdelem hőse, szembe száll a halállal, romboló erejével világot tipor, tudományával ujat teremt s a küzdelmek dicsteljes tusáí után nevét diadalivekre, a történelem lapjaira jegyezteti fel, vagy véseti viharral szembeszállva gránitoszlopba: addig a nőnek — kit isten gyöngének teremtett, szelidséggel, érző szivvel, minden nemes és jó iránti buzgalommal áldott meg — egészen más hivatás jutott osztályrészül. Igen, a nő hivatása: szeretni, felszárítani a fájdalom sajtolta könyüket, eloszlatni a munkába fáradt férfi homlokáról a redőket s a szenvedés megosztásával elviselhetővé tenni az élet küzdelmeit. A nő tere korlátolt, csekély, csak kis körben mozoghat; de működése annál áldásosabb. Bizonyltja ezt a mult, fényesen igazolja a jelen s a segélyre szorult árvák, betegek s szerencsétlenek nagy száma, kik nőegyletek nemeslelkü tagjainak köszönik a csapás, a szerencsétlenség orvoslását. Hazánkban a jótékony nőegyletek ma már nagy számban vannak, s hova-tovább szaporodnak. Megyénk csaknem minden (nagyobb városa nagy községe is dicsekedhetik nőegylettel, csak Szeghalom nem. Szeghalom, melynek oly nagy intelligentiája van s hol a kellékek is meg vannak ily jótékony egylet alakithatására. Meg van a tekintélyes szám, meg van kebleikben a jótékonyság iránti hajlam, mit eddigelé fényesen igazoltak. S csak Szeghalom maradna e tekintetben hátra? Az nem lehet, annak nem szabad igy maradnia! A mi késik, az nem múlik, miután most már társadalmi életünk kitűnőnek mondható; miután közöttünk egyetértés uralkodik, a hiba helyre hozható. Párosul-1 jon az akarat, a szép egyetértéssel s minden kivihető. Tömörüljenek, alakítsunk jótékony nőegyletet, melynek czélja: szegény gyermekek nevelése, betegek gyógyítása s munkaképtelenek segélyezése stb. lenne vallás különbség nélkül. Én megpendítem az eszmét, ne legyen az pusztában elhangzó szó, adjanak ez eszmének teset. Hívjanak össze mielőbb alakuló közgyűlést, beszéljék meg a dolgot komolyan ; készítsenek alapszabályokat, terjesszék azt mielőbb szentesités végett az illető fórum elé, hogy áldásos működésüket, minél előbb megkezdhessék. Egyes nagylelkűek adományai, mérsékelt tagdijak, sorsjátékok, zártkörű tánczestélyelc és műkedvelői előadások rendezése által, mielőbb oly összegnek juhatnak birtokába, hogy áldásos működésüket csakhamar szélesebb körben érezhetik. Gyűléseiket kezdetben, a „kaszinó •' vagy az „egylet" termeiben tarthatnák, mert meg vagyok győződve, hogy bármelyik közművelődési egylet választmánya a czél iránti tekintetből, helyiségét a legnagyobb készséggel engedné át. Tagjaik közé férfiakat is vehetnének fel, ugy azonban, hogy az igazgatás egyedül a nők kezében lenne, a választmány csak nőkből állana s legfeljebb a titkári állást töltenék be férfival, ki a jegyzőkönyveket, levelezéseket vezetné, az irományokra felügyelne s a választmányt működésében támogatná. Óhajtandó volna az egylet védnőéül azon két nemes keblű grófnő egyikét megnyerni, kik eddigelé szivük sugallatát követve, oly sok nyomort igyekezett enyhíteni Szeghalmon. Akarjanak! Hisz, ha a nők valamit akarnak, annak sikerülni kell! Oly szép hivatás jutott a nőknek osztályrészül; és kitől várhatunk fényesebb eredményt, ha nem a nőktől ? Hiszen minden női kebelnek van egy gyöngye, mely mindeniknek éke, s ez a részvét. Sokat várunk a nőktől; hisz nő nélkül, még az Isten sem végezheté be a világ megváltás nagyszerű müvét! Akarjanak tehát: szép a czél s összetartás esetén az eredmény bizonyos! Szegh-almi. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, Felolvastatott aug. 2-án, Békésmegye közigazg. bizottságának gyűlésén. (Folytatas.) II. Közbátors á g. A személybiztosság egy esetben sem sértetett meg. A vagyonbiztonság Gyulán 11. a járásokban 13 esetben háboríttatott meg. A gyulai esetek közül 10, a járásiak közül 11 kiderittetvén, a tettesek a büntető igazságnak kiszolgáltattak, a többi nyomoztatik. A régibb keletüekből a járásokban tiz bűneset derittetett ki. — Ezeken kívül a vagyonbátorság Gyulán két tüzeset által támadtatott meg, melyek közül egy gyujtogatásból eredt. Meg kell jegyeznem, hogy a június 25-ke óta uralkodott szokatlan rekkenő minőt az emiitett kisasszony barátomon elkövetett, — nem lett voln a-e joga megfeledkezni a nők iránti köteles tiszteletről? Itteni köreinkben eltérek levén e kérdés felett a nézetek, a t. szerkesztő úrhoz fordulok feleletért e kérdésre. Alázatos szolgája Q. . .V.. Igy a levél, melyre ime válaszom : „Kedves barátom I" Gondolkozzunk egy kissé a dologról. Ön sértést lát abban, ha egy nő nem akar önnel tánczolni. Vájjon igaza van-e? Van-e önnek j o g a megkövetelni egy nőtől, hogy önnel tánczoljon ? kötelessége-e a nőnek mindenkivel tánczolni, a ki felszólítja? Vájjon a belépti-jegy, mely a bál ajtaját a férfi és nő előtt megnyitja, ennek számára csak kötelességeket, amannak csak jogokat teremt ? Tiszteljük az egyéni szabadságot, kedves barátom, s necsak a férfiaknál és a „kormánynyal" szemben: hanem nőknél és magunkkal szemben is. A nőnek épugy szabadságában áll megválogatni tánezosait, mint önnek tánezosnőit. Szegénynek e szabadságát úgyis korlátozzák a társadalmi szokások, csak akkor gyakorolhatja a szabad választás jogát, midőn a féifi által felszólittatik, — míg önöket misem gátolja joguk gyakorlatában. — Önök a kezdeményező fél s higyjék el, ez a jog többet ér annál a kis privilégiumnál, melynél fogva a nő kosarakat osztogathat. Férfi is, nő is egyiránt juttat ós jut is abba a helyzetbe, hogy egyikkel vagy másikkal inkább szeretne tánczolni, mint a többivel. A férfi legalább szerencsét próbálhat, míg a nő ezt sem teheti. Tiszteljük tehát a nők jogait. Azután, — vájjon mily okból adhatta ama kisasszony az ön barátjának e sokat emlegetett kosarat ? Lehet, hogy nem tetszett neki az őn ba rátjának az arcza, lehet, hogy rosz tánezosnak ismeri őt, — lehet, hogy egy vagy más okból nem rokonszenvezik vele. Az is meglehet — és ez nálunk gyakran megtörténik, — hogy az ön barátja nem azon alakban kérte tánezra a kisasszonyt, melyben ezt mivelt társaságban tenni szoktuk: például a nélkül, hogy be lett volna neki mutatva, stb. — De bármi okból tette, kérdeni : hát nincs joga a nőnek, jó vagy rosz indulatának, rokon- vagy ellenszenvének kifejezést adni ? Vau, — de férfiúnak nem szabad a nők iránti tiszteletről megfeledkezni még akkor sem, ha megsértetett volna. Mit tesz a valóban lovagias ember, ha egy nő által csakugyan megsértetett ? Vagy „zsebredugja" a „sértést", vagy ahoz fordul elégtételért, kinek joga és kötelessége azon nőt védelmezni, ki által sértve érzi magát. Ha ilyene nincs a nőnek, akkor nincs fegyvere a férfiúnak, csak egy : a visszavonulás. Nem hiába prédikálok önnek, kedves barátom, ilyen hosszasan e dologról. Csekélység az magában véve, de fontosságot nyer az által, hogy összefüggésben áll egy kérdéssel, melynek óriási fontossága és befolyása van a társadalomban : a nők iránti tisztelet kérdésével. Az utolsó 10—20 év alatt úgyis sokat parasztosodtunk ez irányban. A külföldön sehol elő nem forduló, de nálunk szokásossá lett u. n. „zártkörű bálok", melyekbe pár forintért akárki bemehet, s még inkább a mindenféle jótékony tembolák és gyűjtések a magyar társadalom nagy részében oly „tónust" szültek, mely épen nem válik előnyére. A fiatalság nálunk tiszteletteljes tartózkodás helyett oly bizalmas, majdnem konfidens modorban közeledik a nőkhöz, melynek hiába keressük párját a mivelt világban. És ami