Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-04 / 127. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 127. szám. C sütö rtök , juliu s 22-éii, . Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartahmi lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félóvre . 4 írt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám éra 4 kr A jzerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér' ,-ben egv sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyljen a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautaly&nynyal. Előfizetési felhivás! Lapunk hetedfélévi folyama felment ben. [lünket minden felesleges szószaporítás alól. A legye olvasóközönségének előítéletek fölé emel­edett, Ítéletében önálló és igazságos része, a egkisebb faluból is felkeresve becses szellemi és ínyagi támogatásával, lehetségessé tette nekünk fe szép időt érni el, mely uein jut osztályrészül minden magyar lapnak. A kinek nincs oka félni az igaz szótól; a ki kisvárosi szűkkeblű felfogással, a nyilvános visszaélések megbeszélését személyeskedés­nek nem kereszteli; a ki az irigykedő, az ár­mánykodó ellenfél támadásainak erélyes vissza­utasítását, a jogos önvédelmet véteknek, gorom­báskodásnak nem tartja s a ki, habár semmi körül­mények között nem szereti az erősebb, keményebb hangú irályt, a gúnyt — tekiute.tbe veendi, hogy lapunk íorovataiban mindig adunk tanulságos és mulattató olvasmányt, hogy na^i újdonságaink rovatában minden nevezetesebb esemény gyor­san és hiteles forrásból közöltetik; hogy maga­sabb politikával igen gyéren foglalkozva, speczi­aliter a megye társadalmi, gazdászati, k ere s Jc e de 1 «aj és jk őz na ü v ej őd é s i érde­keinek előmozdítását tartjuk lelkiis­meretesen szem előtt: 'az a jövőben is a mienk lesz, az a jövőben is becses támogatására érdemesnek fog találni. Tisztelettel: B.-Csaba, juniushó végén. A „B. K." szerkesztősége. Hetenként ötször megjelenő lapunk előfi­zetési feltételei helyben és vidéken : Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. Az előfizetés legczélszerübben póstautalvány­uyal teljesíthető. B,-Csaba, juniushó végén. A „B. K. i ! MóMtala. A hite! és kereskedőink. x E lap 123-ik számában „A hitel ká­ros következményei" czim .alatt egy ve­zérczikk jelent meg, mely míg egy részről a naponkint tapasztalt csődök ée bukások egyedali okozójául a hitelt deci ar álja, mondván : „ha szorosan vizsgáljuk a do­log menetét, azt tapasztalni, hogy a bu­kás a csőd nem lehet másnak következ­ménye, mint annak a túlságos hitelnek. Ezelőtt az emberek meggondolták a dol­got, hogy hitelt vegyenek-e igénybe, s ha tették, Ígéreteiket becsülettel teljesítet­ték, K — másrészt az egyes kereskedőket hibáztatja kö nn yel m üs éggel. Mig ez utóbbi nézetét osztom czikk­irónak •— a mennyiben az utóbbi évek sora alatt a szomorúan tapasztalt carru.ptio mellett a kereskedői hamis bukások is nagy mértékben előfordultak s fordulnak •— addig a hitelt kárhoztató nézetét nem hogy nem osztom: de vele szemben egé­szen ellentétes álláspontot foglalva el, én a hitelt nem hogy károsnak, de sőt hatá­rozott előnynek tartom. Különbséget teszek természetesen a hitel és hitel között és a „személyes" -t pártolom, mely mig egyrészről mintegy kifejezője a kor műveltségének, másrész­ről — mint fenntebb már emlitém — határ* talan előnyei is vannak. A sok közül ne­vezetesen előmozdítja a tőkék forgását, megkönnyíti a pénzszerzést, a gazdago­dásra nagy befolyással van s közvetve előf mozditója, felvirágoztatója a földmivelós^ ipar- s kereskedelemnek. Melyik ország gazdagabb mint Anglia, s minek köszöni ezt? Nagy részben bizo­nyára kifejlődött hitelének, mert sehol sincs ugy kifejlődve a személyes hitel, mint épen Almion dicső fiainál. De itt nem is hevernek ám a tőkék összepenészedve a láda fiában, hanem gyümölcsözve helyez­tetnek el, s mig egyrészről a tulajdonos nak, nem nagy ugyan, de biztos jövedel­met hoz, addig a kölcsönvevőnek, ki pro­ductiv módon használja, szintén hasznot hajt, s igy vagyonosodásra szolgál. Szabadjon itt a hitel jótékonyságának illusztrálására egy mindennapi példát fel­hozni. Tegyük fel, hogy az a földhöz ra­gadt szegény falusi iparos -— kinek szép­A „BÉKÉSMEfilEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA, A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.] (Folytatás.) — Szép bizony — mondá Perey serlegét Andoréval összekoczintva s azt fenékig kiürítve. Azután elkezdének Pereyvel kötekedni. Egyik mondotta hogy : egé&zen megöregszik mióta ,neje *an, a másik állitá : ki sem léphet a házból, mint a gyermek, ha osak engedelmet nemi kér reá Akkor is sietnie kell vissza,, hogy ki ne kapja a magáét, bizonyitá .egy harmadik. Mert — úgymond — a báróné igen követelő kis me­nyecske ám, ki számot vesz férje minden lépé­séről. — Számot bizon bátya! — szólalt meg Andor, a beszéd fonalát felfogva.; — de azt, hogy hány udvarlót fogad el férje távollétében, feleslegesnek tartja elmondani. . . Erre az egész társaság felkaczagott; Perey pedig, kit barátjai kötekedései legkevésbé sem sértettek, mosolyogva mondá : — Az én nőm sem hoa, sem pedig távol­létemben nem fogad el udvarlókat. — Fogadjunk Kázmér! — hogy engem nem­csak Jhogy fogad mint udvarlót, de mint ked­vest ölelend keblére, .rövid idő alatt — mondá Andor elbizakodottan. — Hallgass nyomorult! Ki vakmerő vagy a legszentebb női erényt kétségbevonni — szólt Perey haragra lobbanva, s megvetőleg fordult el az elbizakodottól, a kit pedig barátjai között eddig legjobban szeretett. — Ni ni bizony, még megharagszik? Káz­mér barátom, te ig>eu szereted nődet, a mint veszem •észre. — Szeretem hát! — viszonzá Perey még mindig boszusan. — rS hizol hűségében? — Bizona e hűségében az angyalnak ? — válaszolt Perey elragadtatva. — Csalódni fogsz Kázmér! — Csalódni te állításodban, ki el vagy bizakodva a felett, hogy qgy pár könnyelmű nőt meg birtál hódítani. — Hát a te Herminád nem lenne köny­nyelmüV — mondá gúnyos mosolylyal, tekintetét kérdőleg függesztve Perey re. — Nem ám Andor öcsém, — volt Perey rövid válasza. — Ezer aranyat rá, hogy meghódítom! — szólt Audor, pár pillanatnyi gondolkozás után. — Lo vagi becsületemre! két ezeret adok, ha ez neked sikerül! — mond Perey büszke ön­érzettel, neje hűségében feltétlenül bizva. De azt kikötöm, hogy cselszövényekhez nem szabad nyúlni, s magad illedelmesen kell viselned. És a dolognak titokban Jtell maradni, nelngy botrányt okozzunk. — Itt a kezem Kázmér, — de én meg azt kötöm ki magamnak, hogy: irj nődnek rögtön, hogy elutaztál, s addig, mig én ide vissza nem jövök, -innen egy tapodtat sem fogsz Lwnni. A többi az én gondom. Jól van Andor, beleegyezem, hogy .bebizo­nyítsam. hogy nőmbe vetett bizodalmam határ­talan. S az ezer aranyból, mit tőled nyerek, kápolnát építtetek, mit nőm emlékére Hermiua névre fogunk keresztelni. — Bravó! bravó! — hangzott minden ajakról.

Next

/
Thumbnails
Contents