Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-04 / 127. szám

,Bekésmitígyei Közlöny" 1880. 142. szám. rékossági szellem növelése s a gazdászatra ható jótékony befolyása által elháríthatja. (hrisztó Miklós. Levelek a közegészségtan köréből. — Irta : dr. Széli Lajos, Gyoma város t. orvosa. — II. A tej egésHségrendőri ellenőrzése. Az emlős állatok teje csaknem hasonló vegyi és górcsövi alkatrészeket mutat, mint a vér, miért is néha „fehér vér" név alatt emiitik; voltaképen sajtany, tejczukor és sóknak vizes oldatát képezi, felfüggesztett zsirral. Ezen szilárd ^alkatrészeken kivül a fris (tehén)-tej még 7. 4—7. 6% térfogat ki­szivattyúzható szénsavat tartalmaz. A tej górcsövi alkatrészeit képezik: 1) a tejtestecsek — hasonlók a vér­testecsekhez. Ezek száma képviseli a táp­értéket, minél több a tejtestecs, annál táplálóbb a tej. 2) az u. n. colostrumtestecsek, de ezek a szülés után pár napig vannak a tejben. Ezek sokkal nagyobbak mint a tejteste­csek és sok magvuak. Sokat beszéltek és beszélnek a tejben levő gombacsirok szerepéről, mely beteg­ségeket hoz létre, épugy mint az ivó víz­ben, levegőben, talajban levő szervezetek­ről, — de a kérdés, bár sokfelől állíttatik, még kevéssé lett bebizonyítva. A tej minősége és mennyisége sokféle ingadozást mutat maga az állat, annak táp­lálkozása, a fejési idő, az évszak, az állat­tal való bánásmód, annak terhessége s ne­taláni betegsége szerint, valamint külön­bözik a tej még a szerint is, hogy melyik csecsből fejetik. A két legfontosabb tejféleség (tehén­és asszonytej) közt a főkülönbség abban áll, hogy a tehéntej több sajtanyt, ellen­ben az asszony tej több czukrot tartalmaz. A tehéntejet az asszonytejjel egyenlővé nem lehet tenni az által, hogy czukrot teszünk hozzá és vizzel hígítjuk; valószí­nűleg abban rejlik az akadály, hogy a te­héntej sajtanya más összetételű mint az asszonytejé; a tehéntej sajtanya sokkal tömörebb tömeggé olvad össze. A tehén­tej tehát nehezebben emészthető mint az asszonytej. Legjobban lehet azt tapasz­talni, ha kénytelenek vagyunk a gyermek lőtlen becsületén kivül egyebe sincs — a határnapra elkészíteni elvállalt csizmákat nem készíthetné el, mivel nincs pénze, a min bőrt vegyen. De van „emberségbe, kapni bőrt a kereskedőnél egy jó szóra, ez a hitelező becsületessége folytán birt hitellel, hogy a czikket a bőr készítőjénél megkaphassa. S mi lesz az eredmény? Az, hogy az a szegény iparos a határnapon a kész munkával beállított megrendelőjéhez, s még a kereskedővel együtt — kinél az anyagot bevásárolta — egy kis haszonra tesznek szert. S így az iparos szavatartása sem csorbul, s e mellett a jónak előállí­tása is növeltetett: míg ellenkező esetben az iparos nem űzhetvén mesterségét, ugy az ő, valamint a kereskedő csekély haszna is elmarad. Mondok mást. Egy a gazdaembernek •— hogy az adóját fizethesse, vagy más kiadását fedezhesse — pénzre van szük­sége. Gabonája a magtárban hever; de potom áron nem szeretné elvesztegetni, jobb árra vár. Mit tesz tehát : a hitelhez folyamodik. Fedezi kiadásait, s miután így megvárhatta az árak emelkedését, oly nye­reségre tett szert, mely mellett a kölcsön vett pénz kamatai számot sem igen tesznek. Idézhetnék több példát, melyek mind állitásom mellett bizonyítanának. E sze­mélyes hitel természetesen csak akkor fej­lődhetik ki igazán, ha a műveltség hova­tovább közvagyonná válik, s ha megvan­nak azok a kellékek, melyek a becsüle­tességet, erkölcsös eletet, józanságot s ta­karékosságot előmozdítják, s melyek egy­általában a jellemre nemesitőleg hatnak. Nem tagadom azonban, hogy a hitel­nek is — mint mindennek — ne volnának árnyoldalai. Igenis vannak, mint például: hogy gyakran túlságos fogyasztásra s lel­ketlen spekulácziókra ad alkalmat. Azon­ban az állam mindezeket jó perrendtartás, csőd és kereskedelmi törvények, a taka­táplálásánál az anyatejet tehéntejjel he­lyettesíteni ; a gyermekek sokféle beteg­sége ebből támad. A mi még a másik két, meglehetős gyakran alkalmazott tejféleséget illeti: a kecsketej, a tehéntejhez legközelebb áll, mig a lótej az asszonytejjel csaknem egy­forma; oly körülmény, melyet jobban figyelemre kellene méltatni, mind eddig szoktak. A lótej alkalmasabb volna a gyermektáplálásra, alkalmasabb tüdő- ós gyomorbajoknál tejgyógymódül a tehén­tejnél. A táplálkozás bizonyára legnagyobb befolyással van a tej tulajdonságára. Teplő teheneknek legjobb táplálók a jól kezelt hegyi széna. Zöld tápláléknál a tej vize­nyős és savi vegyhatásuvá lesz. Leghigabb lesz a tej répatakarmánynál. Némely nö­vény evése a tejnek különös tulajdonsá­gokat ad, igy az ánizs szagát adja át, az üröm keserű izét; a réti czikorka (gr? tiola offic.) hajhajtóvá teszi. Némely nt vény a tejet különös színűre festi, igy sáfrány sárgás, az árnő (cynoglossum melynek virágai máj vörösek, vöröses szín ad a tejnek. „A tej meg van boszorká­ny ózva!" mondják akkor aztán azok a parasztok, akik átalában még a boszor­kányokat emlegetik. A reggel fejt tej sokkal jobb, mint az esteli; ez utóbbi vizenyősebb és gyak­ran savi vegyhatásu. (A jó tej aljas, vagy legalább semleges vegyhatásu, t. i. a vö­rös kémpapirt vagy megkékiti, vagy vál­tozatlanul hagyja; mig a savi hatású tej a kék kémpapirt megvörcsiti). Ellenben az esteli tej csaknem kétszer annyi vajat tartalmaz, mint a reggeli. A tejczükor­tartalom délben a legnagyobb s estefelé csökken. Fehérnyefélék ugy látszik, nem változnak. (Il-ik közlemény vége követk ) Hazai hirek. * Nagy jégeső és felhőszakadás volt a mult hó végin V. Rogoz község határában, mely délutáni 2 órától esti 6 óráig tartott. Alma nagy­ságú jég esett, a mely egészen tönkre tette a szép­nek mutatkozó termést. — A jászberényi gym­nasium 100 éves jubileumát mult hó 27-én tar­tották meg. — A magyar államivaspálya vo­natán a napokban Péczel és Isaszeg között a sze­mélyvonat kisiklott a sínekből és az árokba ro­hant — s csak is nagy véletlen az. hogy az uta­zók közül senki sem sérült meg, csupán egy ka­lauz szenvedett csekélyebb sérüléseket. — Én pedig a kétezer aranyból olyan lako­mát csapok, a milyent még nem láttatok soha! — Abból ugyan semmisem lesz — felelt Perey. — Majd meglássuk Kázmér. De még ez egyet : diadalmam jeléül miféle bizonyítványt hozzak ? — A jegygyűrűmet, melyet ujján visel. — Jól vau. A viszontlátásig barátom ! Ezzel elrohant, magukra hagyva a vigadókat. (Folyt, köv.) Hyppolyt és Dianora. — Dumas Sándor beszélye. — (A párizsi „Figaróból" átdolgozta: IF 1.) (Folytatás ) E szobában két ajtó volt, az egyik kis fül­kébe, a másik kápolnába vezetett. Egy pillanat múlva Dianora lassú morajt hallott, arra forditá fejét, mire megnyílik a fülke ajtaja és onnan Hyppolyt lép ki. Rémület szállt Dianora keblébe — felsikolt, távozni akart, azonban az ajtó kulcscsal volt el­zárva. S midőn visszafordult, ott találta Hyppo­Ivtot halvány, esdő tekintetével, hogy akarata ellenére is kezét nyújtotta neki. Hyppolyt láza­san ragadta meg e kezet, szivéhez szoritá és forró csókjaival halmozta el. Aztán érthetlen sza­vakat susogtak minden összefüggés nélkül, de j ezek a szavak mindent kifejeztek, mire egymás karjaiba borultak. E pillanatban megnyílik a képolna ajtaja: a káptalan lépett be véletlenül, hogy a szent szekrény kulcsát zárja el a szobában. A szerel­mesek, kik a látogatásra nem voltak elkészülve, a papban isten küldöttét látták és mindketten térdre borultak. Mellettük volt a kápolna, az Ur szolgája egymás karjaiba találta őket. Az isten szolgája ismerte azt a gyűlöletet, mely a két családot elválasztá: azt hitte, hogy ime megnyílt a kien­gesztelés kapuja, melyet a gondviselés a gyer­mekek keze által nyitott meg a szülőknek. Es midőn kérték, hogy eskesse meg őket, nem ta­gadhata meg kérelmüket. De a szerelmeseknek meg kellett igérniök, hogy a papot nem fogják elárulni, csak a leg­végsőbb esetben. A Buondelmonte és a Bárdi család között oly mély volt a gyűlölet, hogy a pap e szí­vességéért — ha a szülők tudomására jön — életét tevé koczkára. Megesküdtek az evangé­liumra, hogy a megkötendő házasságot nem árul­ják el senkinek, még Hypolyt apjának se, Dia­nora húgának se. Erre a pap, miután az eske­tési szersartást elvégezte, eltávozott. Az ifjú házasok elhatározzák egymás kö­zött, hogy minden éjjel látni fogják egymást. A palota, melyben Dianora lakott, Florencz legel­hagyatottabb és távoleső utczáinak egyikében volt. Dianora megigérte férjének, hogy ablakát selyemfonállal fogja jelezni, Hypolyt oda kö­télhágcsőt tesz, Dianóra megerősiti a hágcsót az ablak keresztfáján s ennek segélyével a férj majd eljuthat hitveséhez. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents