Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-20 / 138. szám

Politikai, társadalmi, közgazdásza ti és vegyes tartalma lap. Megjelenik belenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy jiostán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévrs 4 frt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztőség: Apponyi-utoza, 891. számú ház. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 8 kr Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. ,NyÍlttél'"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád ur nyomdajaban. vidéken a postahivataloknál 6 kn-s postairthlványnyal. A „Robinson" czírnü könyvet hol és hogyan lehat a nevelésben értékesíteni. „A* én Emilem ezt a könyvet fogja olvasni először; soká'g ez lesz egyedüli könyvkincse ..." Rousseau. Nem ok nélkül választana e tliemát értekezésemül ; alig van ember, férfi vagy ifjú, ki ne olvasta volna Robinsont s kire élénk hatást ne tett volna az abból oly erősen kisugárzó természet bölcselet. Első és kedvencz olvasmánya szokott ez lenni a gyermekeknek, magam is mohó szomjjal olvastam és olvassa mindaz, kiben némi fogékonyság és élet van. S mégis hány szülő van, ki botorul eltiltja gyermekét e könyvtől ? Ezek és a nevelők kedvéért, hogy e könyvben lévő szellemi kincset alkalmazni tudják, fogtam tollat, irányt jelölendő. A tizenhetedik században egész Európa egy szellemi forradalomnak volt színhelye. Az ébredő szellem harczban állott a lenyügzött, a megmerevült szellemmel. A jövő, a múlttal. S ezen harczok eredménye lett a gyakorlati szellem győzelme az elvont szellem fölött; azaz a reális irány érvényre jutása ugy a nevelés, mint általában a tudomány terén; a deista Defoe Dániel kisérlette meg először Angliában 1719ben „Robinson Crusoe" czimii müvével, melyben ő szemléltetve és gyakorlatilag azt az alapgondolatot fejti ki: „hogyan jut az ember benső szükségességénél fogva a nyers természeti állapotból fokozatos fejlődés utján polgárisultságra.". A Robinson czimü mű tehát gyakorlati szellemben irt paedagogiai olvasókönyv, mely a már öntudatosan gondolkozó gyermekeket fokozatos egymásutánban vezeti, illetve tanitja arra, hogy az ember belső szükségességénél fogva hogyan jő a felfedezésekre s hogy a természet maga kényzeriti a társas életre az embert. Ebből onkénytelen következik, hogy ezen köny'et hol kell használni. E könyvet az önudatra ébredő gyermek kezébe kell adni, íogy az által elméjét gyakorlatilag tovább cépezze, erősítve Ítéletét, táplálva képzelmét, sőt érzelmeit is; tehát ész és szivképő. E könyv a legjobb szolgálatot teheti; le azért nem kell föltétlenül bízni benne, mint ezt Rousseau után indulva a philaniropisták tették; mert könnyen végletre vezetheti reális irányánál fogva a növendéket. Tudni kell tehát az alkalmazás módját is; mert minden csak a kellő mértékben jó, a legjobb is rosz hatást szülhet mértéken felül élvezve. Kisértsük most meg a második kérdésre megfelelni: hogyan lehet e könyvet a nevelésben értékesíteni ? Ez nehéz kérdésnek látszik első tekintetre; de tudva a mű reális szellemét, azonnal oszlani kezd a nehézség köde, ha pedig magát a könyvet figyelemmel átnézzük, egyszerre világos lesz minden előttünk; mert e könyv maga tanúskodik arról, hogy mikor és hogyan kell alkalmazni. A gyermek kezébe csak azután lehet adni olvasmányul, ha már a hit kellőleg megerősödött szivében s a bibliával ösmerós, úgyszintén ha a természetről már általános ismeretei vannak. Azaz akkor, midőn már képes megérteni. Az olvasás módjára nézve örökké áll az az elv, hogy „lassan ballagj tovább érsz;" azaz mindaddig nem szabad tovább haladni mig a már olvasottakat megnem értettük; kötelessége itt a nevelőnek az egyes részeket megmagyarázni s ha lehet gyakorlatilag megmutatni. Erre különösen alkalmasak azon részletek s midőn Robinson A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Dal. Forró fénynyel süt le a nap sugara Kis kertemben a fakadó rózsára. Szép virág ez hej! de olyan még sincsen Miut a milyen nyilik az én keblemben. A vir.ígot eső, harmat növeli Szerelmemet egy kis leány öntözi, Megöntözi naponként hő arjával Bí'bor aj-ka égő tüzes csókjával. A virág, ha égetőn süt rá a nap Fö.dre hajlik, s előbb-utóbb elhervad; De szerelmem akkor éled legjobban Mikor ajkam a kis leány ajkán van. He,)! ha olyan forró volna az a nap Mint a csókja az én kedves lanykámnak : Metrgyuladna valamennyi szép virág És lángjától porra égno a világ! Cs. P. „A HEGYEK KÖZT" czimtí verscyklusból. I. A toérczvlrágok. Mohos szikla árnyas alján Virág nyilik : piros halvány, lllattalan — illatos Kaicsu száron ringadoz. ,Rejtve rideg, bús vadonba Omladéknál nyiladozva, Hol nem látnak & steinek — Magatok jól ériMek'* „Meglát a nagy isten napja, Tiszta, kék ég boltozatja, Szellő, mely regél nekünk, Harmat, melyben fürödünk." ,S ha szellőből szélvész támad, Dobva sziklát, döntve fákat, És a felleg leszakad, S zúgva jő a zuhatag ? . . !' „Sziklarentó nyári vészek Elkerülnek, megkímélnek, Völgyben önt ki a patak, S a villámok — játszanak." ,S néha titkon tneg nem sfcállnak Ingerelő vágyak, álmák? Szebb az élet odalenn A viruló völgyéken!' „A vápy, a mely meglesz néha, Esti fény muló játéka — S az álomból ébredünk, Es megnyugszik kebelünk." „A Bzabadság karja ringat, Szőve legszebb álmainkat. És aztan, ki tudja, ott Lennénk-e ily szabadok ?" .Itt az őszi szellő szárnya Késztet örök helvadáéra; •• Mig az üvegházba lent Örök tavasz cíókja leng ! „Csak vándorlás volna sorsunk, Nem lehetne megnyugodnunk, — Itt születtünk, itt halunk, Itt mi békén álmodunk " Hegyalkonyat. Fehér bárányfellegélc Uszezák által az eget; Lent bolyongó fuvalom Jár a bágyadt lombokon.