Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-20 / 138. szám

,Bekésmitígyei Közlöny" 1880. 142. szám. önmagától jő rá a ház, kosár, ij, naper­nyő stb. készítésére. Ezeket s az ezekhez hasonlókat mindig szemléltetve kellene megmutatni a növendéknek, illetve ugy vezetni, hogy amit olvasott és ah ogyan elvasta, azt ő is a természetben (de nem mindenben) utánozni igyekezzék. Továbbá a hajótörés és a csodálatos megszabadulás festése igen alkalmas a vallásos áhitat föl­költésére. E mű igen jó gyógyszer lehet az elfajult képzelem megfékezésére is, fel­tárva az ábrándozó előtt a válót, szóval, értékét a nevelésben a használat módja határozza meg; mert tápszerül és gyógy­szerül is használható , csakhogy a nevelő­től, mint orvostól függ, hogy a tápszerből ne csömörlésig s a gyógyszerből ne annyit, hogy vissza-hasson — adjon be. Puszta-Szenttornya julius 4-ikén. 3Dr. Káplány -A.rita.1. Politikai hirek. • — Az angol alsóház elfogadott egy in­dítványt, mely ellenzi a Westminster egyházban Napoleon Lajos berezeg emlékét megörökítendő szobor felállítását. — Grévy elnök levelet inté­zett a hadügyminiszterhez, melyben a katonák magatartása felett telje3 megelégedettségét fejezi ki. — Dubsky gróí' elhagyta Konstántinápolyt ; a monarchia uj nagykövete Calice bárót f. 3-ára várják a török fővá osba. — Az orosz kormány neheztelését fejezte ki a felett, hogy a román kormány a Romániába menekült orosz nihilistá­kat ott letelepedni engedi Hogyan kell tenyészteni a selyem­hernyót? LfiEszisépselJl) MmM a selyemtsnyésztésró'l, kérdései és feleletekben, Irta : Gcndöes Benedek. (Folytatás ) 10. S meddig kell a selymér-tojást a mondott helyen tartani? Mindaddig, mig az eperfák rügyei meg nem indulnak. 11. Mire kell vigyáznunk, hogy a te­nyésztési hely milyen legyen? Fődolog, hogy a tenyésztési helyen mindenkor tiszta, friss levegő legyen; — az ablakokra szúnyogháló, az ajtóra le­pedő alkalmazható, hogy a levegő szaba­don járja, •— de léghuzamnak nem sza­bad lenni. 12. Hány nap kívántatik arra, hogy a tojásból a hernyók kikeljenek? Rendes körülmények közt 10 nap; néha azonban bele telik 15—20 nap is. 13. Ha a hernyó kikelt, mit kell tenni e gyenge állatokkal ? A ládára, me'yben a tojás volt, apró, gyönge eperfa leveleket kell rakni, s ha a hernyók a levelekre másztak, a levele­ket a hernyókkal együtt, a hernyók szá­mára előre elkészített tiszta helyre kell tenni. 14. Minő falevél a legjobb a selyem­hernyó etetésre? A fehér gyümölcsü eperfának a levele j a legjobb, — de ennek hiányában lehet épen másféle eperfalevéllel is etetni a selyem hernyót, — de vigyázni kell, hogy a levél nedves vagy piszkos sohase legyen, mert ettől a hernyók eldőglenének. 15. IIol nem szabad a selyemhernyó­kat tartani? Kályha vagy tűzhely közelében, vagy oly helyen, hova a nap melegen süt, — mert itt a hernyók okvetlenül elvesznek. 16. Ha gyenge eperfalevél nincsen, lehet-e más formát is adni a kis hernyók­nak ? Szükség esetén jó az öregebb és dur­vább nagy levél is, de ezt előbb tiszta késsel apró koczkára, vagy vékony las­kára kell vágni, hogy igy a gyenge állat könnyebben rághassa. 17. Mikor kell az etetésre szánt le­veleket szedni? Száraz, napfényes időben. 18. S mikor nem szabad a leveleket szedni ? Reggel, midőn a levél harmatos, — vagy eső után, mig nedves. 19. A szedett leveleket hol kell tar­tani? A szedett. leveleket száraz helyen, vé­konyan szétterítve kell tartani, mert kü­lönben megfülnek. 20. Hogy kell a leveleket a hernyó­nak odaadni ? Ha a levél friss, egyszerűen megtö­rülve adjuk oda, eltávolitván igy a levél­ről minden port, piszkot, vagy nedvességet. 21. Mitt kell tennünk ha esetleg csak fonnyadt levelünk van? Ha a levél kissé megfonnyad, meg le­het nedvesiteni, mert ez által felfrissül, — j de aztán gondosan meg kell előbb törülni, s csak egy-két óra múlva szabad vele a hernyókat megétetni. 22. Mikor kell a selyem hernyót megitatni ? Soha, — mert ha vizet iszik, vagy nedves levelet eszik, megdöglik. 23. Szokott-e a selyemhernyó valami változáson átmenni? Igenis szokott. 24. Melyek azok? A vedlés, bábozás vagy begubózás és pillévé-létel. 25. Miben áll a selyemhernyó vedlése? Abban áll, hogy a selyemhernyó régi, felső bőrét elhagyja, s uj bőrt vesz magára. 26. Hogy viseli magát a selyemhernyó a vedlés alatt? Megmered, fejét fölfelé tartja, nem eszik, folyvást egy helyhen marad, s ugy tűnik fel, mintha meg volna dögölve. (Folytatasa köv.) Ausztriai hirek. — Bécsben ő felsége jul. 16-án nyitotta meg az alsó austriai iparkiállitást, melynek véd­nöke Károly Lajos főherezeg. — A monarchia minden részéből és külföldről Bécsbe, kik a nagy lövészünnepélyen fognak részt venni. Különösen szívélyesen fogadták a budapesti lövészeket. — Selinger uzsorás perének tárgyalása befejezte­tett. A bécsi esküdtek vétkesnek mondák ki, s a törvényszék hat évi súlyos börtönre Ítélte. — A bécsi gabnavásár augusztus i6. és 17-én a vá­rosi raktárház helyiségeiben fog végbe menni. A borongó alkonyat Árnyazza a bokrokat, Mind sötétebb a fenyér, Árnya le a völgybe ér. A mogorva omladék Húnyó napsugárban ég, Mig a lejtőkőn leszáll, Terjed, nő a félhomály. Felgyúlt már a pásztortűz, Sok jó embert összefűz; És mellette szóbeszéd, Andalító dal s regék. Messzi 1 gy furulyahang, Völgyben zúgó estharang, Halkan mormoló patak Olyan búsan szólanak. Szellő, légy most hallgatsg, Nyugtalan kis hegypatak Most zuhogva ne omolj : Mert a nappal haldokol. . . Mit látatlan kéz szövött: Szemfedője szürke köd; S mint szentelt viz cseppjei Fényen harmat ellepi. Méla, halvány holdsugár -A. -halott arczára száll; É« a csendes éjmagány Virraszt bús ravatalán. Mészáros István. A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.) (Folytatás.) A kis Vilma grófné, ki igen előzékeny volt a kalandhős lovag iránt, annyira lebilincselte Pereyt, hogy megkérte őt szülőitől. Kérelme azonban megtagadtatott, és ez annyira felinge­relte a szenvedélyes férfiút, hogy elhatározá, erő­szakosan is nejévé tenni Vilmát. Mely határo­zatát hogy tettleg is végre akará hajtani, annak tanúi valánk. X. Alkonyat tájon van az idő, midőn kedves olvasóimat ismét Ilenyeyék diszes angolkertjéhe, a már ismert lugasba vezetem, hol díszesen teri­tett s ízletes csemegékkel gazdagon megrakott asztal mellett találjuk Rényey grófnét, és a még eddig előttünk ismeretlen férjét, Rényey grófot, jegy magas barna, hatvan óv körül járó, egészen ősz fürtökkel, kedves komolysággal biró s tisz­teletet parancsoló külsejü férfiút és kedves ven­dégeiket, Falvay grófnőt, egy barna, közép ter­metű, szabályos arczu, különösen víg kedélyű, éltes asszonyságot, s ennek szelletndus fiát, Jenőt. Továbbá Vilmát, kinek természeti szépsége, egyszerű kék muszelin-köntöse mellett, egy szál fehér rózsával haja fonadéki között, még inkább kitűnik. Végre Czecziliát, a rózsaszín köntösbe öltözött, rózsakedélyü kedves barna leányt. Midőn belépünk, minden szem Jenőre van függesztve, ki igen nagy érdekkel látszik egy, a minden oldalról jövő kérdések által már több­S'.ör megszakított tárgyat folytatui. Legjobb les/ figyelemmel kisérnünk szavait. — Igen — mond Jenő — a mult nyár utósó felétől fogva hazatértemig Münchenben va­lók; a véletlen akarta, hogy összehozzon a ne­mes lelkű, szellemdus Pereyaével, kit többször a sétányon láttam, mindig talpig feketébe öltözve, és mindannyiszor sűrűen lefátyolozott kalappal, egy kis csinos polgárleányka kíséretében. A nélkül, hogy tudtam volna miért, igen nagy érdeket és részvétet éreztem e szomorú lény iránt, kiről csak annyit tudhattam meg­hogy egy magyarhoni báróné, kinek fontos okai lehetnek, a világtól egészen elzárkózva élűi. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents