Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-20 / 138. szám

,Bekésmitígyei Közlöny" 1880. 142. szám. önmagától jő rá a ház, kosár, ij, napernyő stb. készítésére. Ezeket s az ezekhez hasonlókat mindig szemléltetve kellene megmutatni a növendéknek, illetve ugy vezetni, hogy amit olvasott és ah ogyan elvasta, azt ő is a természetben (de nem mindenben) utánozni igyekezzék. Továbbá a hajótörés és a csodálatos megszabadulás festése igen alkalmas a vallásos áhitat fölköltésére. E mű igen jó gyógyszer lehet az elfajult képzelem megfékezésére is, feltárva az ábrándozó előtt a válót, szóval, értékét a nevelésben a használat módja határozza meg; mert tápszerül és gyógyszerül is használható , csakhogy a nevelőtől, mint orvostól függ, hogy a tápszerből ne csömörlésig s a gyógyszerből ne annyit, hogy vissza-hasson — adjon be. Puszta-Szenttornya julius 4-ikén. 3Dr. Káplány -A.rita.1. Politikai hirek. • — Az angol alsóház elfogadott egy indítványt, mely ellenzi a Westminster egyházban Napoleon Lajos berezeg emlékét megörökítendő szobor felállítását. — Grévy elnök levelet intézett a hadügyminiszterhez, melyben a katonák magatartása felett telje3 megelégedettségét fejezi ki. — Dubsky gróí' elhagyta Konstántinápolyt ; a monarchia uj nagykövete Calice bárót f. 3-ára várják a török fővá osba. — Az orosz kormány neheztelését fejezte ki a felett, hogy a román kormány a Romániába menekült orosz nihilistákat ott letelepedni engedi Hogyan kell tenyészteni a selyemhernyót? LfiEszisépselJl) MmM a selyemtsnyésztésró'l, kérdései és feleletekben, Irta : Gcndöes Benedek. (Folytatás ) 10. S meddig kell a selymér-tojást a mondott helyen tartani? Mindaddig, mig az eperfák rügyei meg nem indulnak. 11. Mire kell vigyáznunk, hogy a tenyésztési hely milyen legyen? Fődolog, hogy a tenyésztési helyen mindenkor tiszta, friss levegő legyen; — az ablakokra szúnyogháló, az ajtóra lepedő alkalmazható, hogy a levegő szabadon járja, •— de léghuzamnak nem szabad lenni. 12. Hány nap kívántatik arra, hogy a tojásból a hernyók kikeljenek? Rendes körülmények közt 10 nap; néha azonban bele telik 15—20 nap is. 13. Ha a hernyó kikelt, mit kell tenni e gyenge állatokkal ? A ládára, me'yben a tojás volt, apró, gyönge eperfa leveleket kell rakni, s ha a hernyók a levelekre másztak, a leveleket a hernyókkal együtt, a hernyók számára előre elkészített tiszta helyre kell tenni. 14. Minő falevél a legjobb a selyemhernyó etetésre? A fehér gyümölcsü eperfának a levele j a legjobb, — de ennek hiányában lehet épen másféle eperfalevéllel is etetni a selyem hernyót, — de vigyázni kell, hogy a levél nedves vagy piszkos sohase legyen, mert ettől a hernyók eldőglenének. 15. IIol nem szabad a selyemhernyókat tartani? Kályha vagy tűzhely közelében, vagy oly helyen, hova a nap melegen süt, — mert itt a hernyók okvetlenül elvesznek. 16. Ha gyenge eperfalevél nincsen, lehet-e más formát is adni a kis hernyóknak ? Szükség esetén jó az öregebb és durvább nagy levél is, de ezt előbb tiszta késsel apró koczkára, vagy vékony laskára kell vágni, hogy igy a gyenge állat könnyebben rághassa. 17. Mikor kell az etetésre szánt leveleket szedni? Száraz, napfényes időben. 18. S mikor nem szabad a leveleket szedni ? Reggel, midőn a levél harmatos, — vagy eső után, mig nedves. 19. A szedett leveleket hol kell tartani? A szedett. leveleket száraz helyen, vékonyan szétterítve kell tartani, mert különben megfülnek. 20. Hogy kell a leveleket a hernyónak odaadni ? Ha a levél friss, egyszerűen megtörülve adjuk oda, eltávolitván igy a levélről minden port, piszkot, vagy nedvességet. 21. Mitt kell tennünk ha esetleg csak fonnyadt levelünk van? Ha a levél kissé megfonnyad, meg lehet nedvesiteni, mert ez által felfrissül, — j de aztán gondosan meg kell előbb törülni, s csak egy-két óra múlva szabad vele a hernyókat megétetni. 22. Mikor kell a selyem hernyót megitatni ? Soha, — mert ha vizet iszik, vagy nedves levelet eszik, megdöglik. 23. Szokott-e a selyemhernyó valami változáson átmenni? Igenis szokott. 24. Melyek azok? A vedlés, bábozás vagy begubózás és pillévé-létel. 25. Miben áll a selyemhernyó vedlése? Abban áll, hogy a selyemhernyó régi, felső bőrét elhagyja, s uj bőrt vesz magára. 26. Hogy viseli magát a selyemhernyó a vedlés alatt? Megmered, fejét fölfelé tartja, nem eszik, folyvást egy helyhen marad, s ugy tűnik fel, mintha meg volna dögölve. (Folytatasa köv.) Ausztriai hirek. — Bécsben ő felsége jul. 16-án nyitotta meg az alsó austriai iparkiállitást, melynek védnöke Károly Lajos főherezeg. — A monarchia minden részéből és külföldről Bécsbe, kik a nagy lövészünnepélyen fognak részt venni. Különösen szívélyesen fogadták a budapesti lövészeket. — Selinger uzsorás perének tárgyalása befejeztetett. A bécsi esküdtek vétkesnek mondák ki, s a törvényszék hat évi súlyos börtönre Ítélte. — A bécsi gabnavásár augusztus i6. és 17-én a városi raktárház helyiségeiben fog végbe menni. A borongó alkonyat Árnyazza a bokrokat, Mind sötétebb a fenyér, Árnya le a völgybe ér. A mogorva omladék Húnyó napsugárban ég, Mig a lejtőkőn leszáll, Terjed, nő a félhomály. Felgyúlt már a pásztortűz, Sok jó embert összefűz; És mellette szóbeszéd, Andalító dal s regék. Messzi 1 gy furulyahang, Völgyben zúgó estharang, Halkan mormoló patak Olyan búsan szólanak. Szellő, légy most hallgatsg, Nyugtalan kis hegypatak Most zuhogva ne omolj : Mert a nappal haldokol. . . Mit látatlan kéz szövött: Szemfedője szürke köd; S mint szentelt viz cseppjei Fényen harmat ellepi. Méla, halvány holdsugár -A. -halott arczára száll; É« a csendes éjmagány Virraszt bús ravatalán. Mészáros István. A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból.) (Folytatás.) A kis Vilma grófné, ki igen előzékeny volt a kalandhős lovag iránt, annyira lebilincselte Pereyt, hogy megkérte őt szülőitől. Kérelme azonban megtagadtatott, és ez annyira felingerelte a szenvedélyes férfiút, hogy elhatározá, erőszakosan is nejévé tenni Vilmát. Mely határozatát hogy tettleg is végre akará hajtani, annak tanúi valánk. X. Alkonyat tájon van az idő, midőn kedves olvasóimat ismét Ilenyeyék diszes angolkertjéhe, a már ismert lugasba vezetem, hol díszesen teritett s ízletes csemegékkel gazdagon megrakott asztal mellett találjuk Rényey grófnét, és a még eddig előttünk ismeretlen férjét, Rényey grófot, jegy magas barna, hatvan óv körül járó, egészen ősz fürtökkel, kedves komolysággal biró s tiszteletet parancsoló külsejü férfiút és kedves vendégeiket, Falvay grófnőt, egy barna, közép termetű, szabályos arczu, különösen víg kedélyű, éltes asszonyságot, s ennek szelletndus fiát, Jenőt. Továbbá Vilmát, kinek természeti szépsége, egyszerű kék muszelin-köntöse mellett, egy szál fehér rózsával haja fonadéki között, még inkább kitűnik. Végre Czecziliát, a rózsaszín köntösbe öltözött, rózsakedélyü kedves barna leányt. Midőn belépünk, minden szem Jenőre van függesztve, ki igen nagy érdekkel látszik egy, a minden oldalról jövő kérdések által már többS'.ör megszakított tárgyat folytatui. Legjobb les/ figyelemmel kisérnünk szavait. — Igen — mond Jenő — a mult nyár utósó felétől fogva hazatértemig Münchenben valók; a véletlen akarta, hogy összehozzon a nemes lelkű, szellemdus Pereyaével, kit többször a sétányon láttam, mindig talpig feketébe öltözve, és mindannyiszor sűrűen lefátyolozott kalappal, egy kis csinos polgárleányka kíséretében. A nélkül, hogy tudtam volna miért, igen nagy érdeket és részvétet éreztem e szomorú lény iránt, kiről csak annyit tudhattam meghogy egy magyarhoni báróné, kinek fontos okai lehetnek, a világtól egészen elzárkózva élűi. (Folyt, köv.)