Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-11-16 / 220. szám

„Bekésmegyei Közlöny" 1880. 206. szám. ha belettek is terjesztve, miniszteri irattárba tétettek nyugalomra, hogy napvilágot ne lássanak soha, vagy talán csak unokáink idejében, midőn majd más szellem fog uralkodni kartársain le közt és azon körökben is, kiknek dolga lenne a felhalmozott szellemi tökét érvényesiteni. Kinek az ily elkedvetlenítő körűimé-nyék közt a hivatalos munkához még kedve van, az embernél több vagy kevesebb, vagy hitvány creatura, kiknek személyes előny, vagy egoistikus czélok fekszenek szivén. Az igazi romlatlan ember látni akarja munkája gyümölcsét, látni a vetést, melyet arczának verejtékével vetett el, miként virul, nő, érik és hajt hasznot, hogy el ne csüggedjen és kedvét ne veszitse. A munkálatok ezen eredménytelensége főoka annak, hogy a tanitó gyűlések nem azok, minek lenniök kellene, de még rombolóbb azon szellem, mely az ily hivatalos egyletek vezetőit átlengi, mert műveleteik alapját, nem saját meggyőződésük képezi, hanem az állásukra való tekintet — jelszavuk: kinek kenyerét eszem, annak a nótáját fuvom. — Megadják az alakot, kiszabják a határt, és mi ebbe nem illik, kárhoztatik, ki a szük korlátok közt mozogni nem tud, hallgatásra van kárhoztatva. Temetőhöz hasonlítanak hivatalos tanitógyüléseink. Csendesen, némán ölnek ott azon férfiak, kiknek szive az iskoláért, a tanügyért, mint nemzeti létünk főfeltételéért, fennen dobog, és resignálva nézik, hogyan mozog minden a kijelölt uton tova és morzsolják le a felülről kitűzött parancsot. Rég lemondottak ők is azon szándékról, hogy egy magasabb, erősebb hatalommal szembe szálljanak, annálinkább is, mert a vérfolyás elleni úszás veszélyes. Ha pedig itt-ott egy fiatal, ábrándozó naivságában elfelejté, hogy ott, hol feketét lát, fehéret kell látnia, ós a szellemi kényszer ellen rohamot intéz, a tapasztaltak arczán fájdalmas mosoly vonul végig, visszaemlékezvén azon időre, midőn még ők is oly esztelenek voltak, hogy mindent mi mutatkozott, rózsás szinben látták, hogy hitték, miszerint mindenki tettének vezércsillaga csakis az igazság. Ki a hivatalos egyletek gyűléseit csak fölületesen kiséri figyelemmel, látni fogja, hogy az ellenzék kihaló félben van, hogy az élénk képző eszmecserék megszűnnek, hogy az elnöklő egy jól szervezett clique által körülvéve, mindazt keresztül viszi, mit keresztül vinni akar de azt is, hogy a jobb gondolkozásuakon félénkség vesz erőt mely zsibbasztólag, hat. Hova fog ez vezetni, azt gondolni sem merjük. De fájdalommal emlékszünk vissza egyleti életünk azon korára, midőn mindez nem így volt. A szabad tanitóegyletek véleményüket bátran nyilvánították, erkölcsi kényszer nem volt, presziót felülről nem gyakoroltak reánk. Ekkor a tanítóság nem tekintvén sanyarú anyagi helyzetét, áldoza tok árán sorakozott a kibontott zászló körül, jobb idők reményében derengeni látta a hajnalt, mely helyzetének javulást, állása tekintélyének szilárdulást ígért. Mindezen remények eltűntek, szétfoszlott a remény és a távol ködébe burkolva torzkép gyanánt vigyorog reánk. De hát igy maradjon mindez ? Sohse! Föl kartársak, sorakozzunk a kibontott zászló körül, harczoljunk a tanügy és saját érdekünk mellett, ne dugjuk fejünket szárnyunk alá, ne legyünk kisebbek az ügynél melyet képviselünk, ne feledjük, hogy a bátoré a világ. Tehát minden áron a tanítóegyletek szabad szövetsége, nem pedig hivatalos tanitói kamara, mely onnan fölül befolyásoltatik, legyen a jelszó. Politikai hirek. * A konstantinápolyi haditörvényszék azokat a katonatiszteket, kik Hatzfeld gróíot megsértették, degredálásra és egy évi fogságra itélte. — Dulciguo átadásának határideje ma folyt le. Csetinyében azt hiszik, hogy az tavasz előtt nem fog megtörténni. — Az osztrák-magyar-szerb kereskedelmi szerződés tárgyalásával Jovanovics Panta senatort fogja megbízni a szerb kormány. A csüllenguövéiiy és készítményei. Irta: Sai-Iai János. (Folytatás.) Fokozza ezen bizalmatlanságot még ezen körülmény is, hogy az annyira előrehaladt vegytan mai apostolai is, régi collegáik nézetéhez csatlakoznak és azt élőszóval és Írásban terjesztik. Csak az 1876/7-ki télen tartott Wartha Yincze tanár ur Buda pesten népszerű előadást a festő anyagokból és azt ki is adta a „Népszerű természettudományi előadások gyüjieményé"-ben, melynek 4-ik füzetében a 9-ik lapon kikezdő szakaszban ezeket olvashatni: „Az indigó festanáaga nemcsak külföldi terményekben fordul elő, hazánkban is növesztik az isatás tinctoriát a csüllengnövényt. Ebben is van bizonyos mennyiségüz indicán, melyből indigótint állítanak elő; aonban a magyarországi termesztmóny se mennyiség se minőség tekintetében nem állja ki a versenyt a tropikus terménnyel s véleményem szerint az egyenlítői vidék eme szülöttét ép oly kevéssé fog sikerülni nálunk meghonosítani, vagy finomabb minőségben előállítani, a mint nem sikerülhet az éjszaki zord vidéken a tokaji szőllőnek zamatos, tüzes nedvtől csorgó bogyóját megérlelni." Az itt mondottakat tények czáfolják meg, mert a csüllenget nem kell nálunk meghonosítani, hisz vadon nő, és a belőle gyártott indigóra vonatkozólag Dr. Csanády Gusztáv vegytanár ur már 1875. febr. 25-én a minisztériumhoz felterjesztett értesítőjében ezeket mondja: „A nmltgu földmivelési, ipar és kereskedelmi minisztérium által 23297. sz. alatt elemezés végett küldött indigó vizsgálat alá véttetvén, annak könnyű fajsúlya, könnyen poritható sajátsága és jellemző kék színe, a jó minőségű indigó sajátságaival megegyezők. Az elemezés eredménye 100 rész indigóra nézve következőleg állítható össze : indigótin . . . . 717 7% egyéb festőanyagok 10-83 . . 82-60<>/

0 A festőanyagok összege .... 82-60 hamu 7-14 viz 1-83 vonat anyagok .... 8'43 indigó " ! . 100 | A nmltgu minisztérium által már előbb beküldött jó minőségű valódi indigóban a festőanyagok összege közel 76°/

0, melynek azonban legnagyobb része indigótinból áll, hamutartalma pedig 107°/

0nak találtatott, melylyel összehasonlítva a kérdéses indigó alkatrészeit ezen indigót a legjobb minőségűek közé lehet sorozni; s feltéve, hogy ez indigónak nagybani előállítási módja épen oly pontosan eszközölhető, mint a beküldött mintáé; ugy ezen indigónak használhatósága felett nem lehet kételkedni." (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának nov. 9-én tartott gyűlésén. (Folytatás ) Sajnos, hogy a mult hóban a lopások szokottnál nagyobb mérvben merültek fel, melyeknek meggátlása a rendőrség legéberebb gondját képezi és igényli. A kihágásokat illetőleg, miknek elbírálása a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utaltatott, megjegyzem, hogy Gyula városa rendőrkapitánya által október havában 9. a járási szolgabirák által szeptember havában 34 fellebbezés utján pedig alispánilag hét intéztetett el. A t. megye bizottság folyó évi szeptemberi közgyűlésében hozott határozatával megbízattam , hogy mindazon községeket, melyeken a rendőrség kellő fegyverzettel ellátva nincs, szabályrendeleteknek ily irányú pótlására azon községeket pedig, melyek rendőri szabályzattal még nem birnak, ilyenek sürgős elkészítésére utasítsam. E megbízáshoz képest a járási szolgabirákat a községi rendőrségi ügy megvizsgálására s kimerítő jelentéseknek október végéig leendő beterjesztésére hiváu fel, annak megjegyzése mellett, hogy a gyulai járási szolgabíró jelentése, még be nem érkezett, a többi járási szolgabirák jelentései szerint eddig a községi rendőrség felfegyverzése szabályszerűen egyedül Csabán, Békésen, Gyomán, Endrődöu, Orosházán, Komlóson, Csorváson, Bánfalván, Szénáson és Sz.-Szt.-Tomyán van foganatosítva, Szarvason és Öcsödön megkezdve a több községekben azonban teljesen elhanyagolva, mely nagy horderejű kérdés tisztába hozatalát a főcsendbiztos műszaki javaslatához képest el nem mulasztandom. III. Közutak. Tapasztalván, hogy az útépítkezés a t. közigazgatási bizottság szeptember havi 1166. számú határozata ellenére szeptember havában tervszerűen nem foganatosíttatott; továbbá, hogy a községek közlekedési utai és utczái a gyakori esőzés folytán sok helyütt annyira megrongáltattak, hogy azokon közlekedni sok nehézséggel jár, végre, hogy több községben az utczák mérnöki lejtmérczése s az uczák szélein létező vizládák megsemmisítése iránt még 1877. évben 213. sz. a. kiadott közigazgatási bizottsági határozat végrehajtása körül csekély eredmény mutatkozik, a közlekedés és közegészség érdekében mult hó 10-én 1136. sz. alatt kiadott rendeletemben a járási szolgabirákat és Gyula város polgármesterét sürgősen felhittara, hogy a járásaik területein elrendelt útépítkezések haladéktalan befejezése, a községi utak éa utczák kijavítása ós domborítása, különösen pedig az utczák lejtmérezése és a szélein összegyűlni szokott csapadók posványok levezetése érdemében a legszigorúbb intézkedéseket megtenni, s az eredményt október végéig tüzetesen bejelenteni szíveskedjenek. Janosovios Pál, alispán. (Folyt, köv.) MEGYEI HÍREK. — Halálozás. Müller Ignácz a csabai izr. hitközségnek 17 éven át volt alkántorja, tegnap előtt este vérmérgezés következtében elhalálozott, nagyszámú gyászoló családot hagyván _maga után.