Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-13 / 133. szám

B.-Csaba, 1880. VI1. évfolyam. 133. szám. SEKESMEGYEt K Kedd, juliiis 13-án. Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként öts/iör: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési díj : helyben házhoz hyrdva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 Irt; évnegyedre 2 frt. Szerkesztősé?: Apponyi-utcza, 891. számú ház. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Griinfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek íel. rNjilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, h kiadóhivatalba.: Takács Árpád ur nyomdájahan. vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. Miként tehetnének a községek, városok vagyonra szert a le^könyiiyebben s miként lehetne az uzsorásokat örökre elpusztítani. II. (Vége.) Ezen 150 hektoliter búzának fele, tehát 75 hektoliter értékesittetvén, 450 ft tőkéje lenne mindjárt a községnek, melyet 5%-ra kiadván, egy év alatt 472 ft. és 50 krra szaporodnék az. A buza másik felét hasonló módoi^ buza-kamatra egy hektolitertől 5 liter kiadva, szinte jövedelmezne tavasztól nyomtatásig 3 és 3/

4 hektoliter búzát, mely szintén 15—22 ft. képvisel. — Vagy ha pénzzé nem akarnók tenni, a tőkéhez csatolva 78

3/4 hektoliterre szaporodnék ez is. így kezelvén az egy évi tőkét, már a következő évben 45—45 írttal szaporodnék az egész, mit tőkésítvén évek múlva csinos összeggé nőné ki magát. A következő nyomtatás után megint begyül ennyi, vagy több, vagy kevesebb a termés minőségéhez képest, melyet aztán már egészen vagy részben pénzzé ler hetne tenni s az előbbi tőkéhez csatolva, az 5—6-ik évben aíinyi búzakészlete volna a „közös vagyon" magtárának, hogy minden ezután következő években begyülendő búzát. értékesitve, 10—15 év alatt olyan tőkéje volna a falunak, városnak, mely 30—40.000 frtra növekednék. S ha az ország minden falujában, városában még az idei cséples után kezdenék meg e vagyon alapítását, már a jövő évben szép összegecskével rendelkeznék mindegyik. Ennyivel t. i. 30—40.000 tőkével kisebb határral biró községek is dicsekedhetnének 10—15 év múlva. De Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Békés, Csaba, Gyula, Orosháza, Komlós és más nagyobb községek, hol a határ több mértföldekre terjedt, hol ennél fogva a középtermés 2-3szor annyira, tehető, mint p. Vésztőn, a tőke is annyiszor volna nagyobb. A mondottakból az is következik, hogy 10—15 év alatt az egész ország egy roppant nagy általános gazdagságra emelked uék, mely vagyon minden évben szapo rodván, minden európai éllam fölé emelkedhetnék haz ínk, idő múlva. Az általános hiedelem az, hogy a fényes világváros, Páris általában gazdag. A „Neues Pester Journal" multheti egyik számában kimutatta, hogy ezen hiedelem nem alapos, mert ottan aránylag igen kevés a dúsgazdagok száma. Nem is lehet valamely országot gazdagnak tartani azért, mert sok bankárok, millionáriusok buknak i benne. Azok igazán gazdag országok, hol a lakosok adójukat mulasztás nélkül képesek befizetni s nincsennek azon helyzetben, hogy uzsorára szoruljanak. S ilyen helyzetbe, hisszük, hogy jönne áldott hazánk, Magyarország, ha a fentiek szerint gyűjtenek közös vagyont. Elpusztulna az uzsora, mint az özönvíz előtti teremtmények; mert ha valaki megszorulna akarmilyen öszszegre -— 5°/o—6°/

0-ra kapna a „közös vagyon"-ból mit ha egyszerre nem is fizethetne vissza, részletenként törlesztlietné, s nem kellene tartania attól, hogy majd elharácsolják a kis vagy nagy vagyonát, ha egyszer nem tudta elég pontosan befizetni tartozását. A nélkül, hogy tovább fejtegetni szükségesnek látnók e thémát, a józan gondolkozású olvasóra bizzuk annak megítélését, vájjon keresztülvihető-e az eszme vagy nem ? Vésztőn, julius elején. C3-. J-T. Politikai hirek. i — Az omladillisták megint mozognak. Állítólag irodalmi ügyekbéu f. ho 18-án Újvidéken nagygyűlést akarnak tártahi. Persze ennék daczára csak politikáról lesz szó. — A franczia senatllS igen viharos ülésben fogadta el az amnestia javaslatot. — A berlini konferenczia határozatainak végrehajthatósága napról napra aggasztóbb sziliben tűnnek fel A bécsi és berlini A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A szabadító. (Elbeszélés, néhai Garzó Júlia hátramaradt irataiból ) : (Folytatás.) . — Péter — mond Pereyné Andorra mutatva — nyisd ki a kaput ennek az urnák! — Mit cselekszik? egy nemessel igybáuniü — hörgé Andor alig hallhatólag. — Egy nemessel, ki nemteleniil cselekedvén, nem méltó egyébre? Pereyné mély megvetéssel fordult el Andortól. — Szerencsétlen! tisztelni tudtam volna erényeit, becsülni hűségét; de most remegjen! kezemben az eszköz, melylyel megboszulom magam ! — felelt Andor, és ezzel mint bőszült tigris, rontott ki az ajtón. Andor eltávozta után Pereyné oda lépett az öreg bámuló Péter elé, s moudá szokott nyájas hangján, melylyel annyira le tudta kötelezni cselédjei hűségét. — Péter, jó szolgáin! ezen történet, melynek tanuja valál, titok maradjon nálad ! — Ertem méltóságos asszonyom! — szólt Péter, és ezzel a szobából távozott. Fél órával később a leirt jelenet után, Hermina anyja, Dénesy báróné érkezett meg; kit az aggódó papné titokban értesített Perey titkos utazásáról, egyszersmind tudtára adván leánya szenvedéseit s aggodalmát. Csakhamar útra is kelt a báróné, hogy anyai szeretetével enyhíthesse gyermeke fájdalmát. A meglepetett Hermina örömkönyeket hullatva, dőlt a szerető anya tárt karjai közé. Az ölelkezés hosszú és néma volt, mind a két részről Dénesyné volt az első, ki megszólalt, zokogástól szakgatott hangon tördelve a szót, mondván: — Édes leányom. . . . meg kellett hát érnem a mitől féltem.... boldogtalanságodat.... — Sőt ellenkezőleg, jó anyám! — felelt Pereyné, kibontakozva anyja karjai közül, s letörülve a hullatott könnyeket. Most érzem igazán, hogy boldog vagyok ! . . . Ezen szavak a legerősebb meggyőződés hangján, a magasztos lélek fenköltségével voltak mondva. Hermina kedélyállapota néhány pillanat alatt a legnagyobb változáson ment keresztül. Miként szép nyári időben eső után az ég, lialavány- bánatos arcza'oly derült lett; sötét szemeiben a boldogság szivárványa ragyogott; a sziv oly édes érzeltmmel telve dobogott keblében. É-i ezt mind ama felvilágosító eszmének köszönheté, mely hirtelen merült fel lelkében Andor szavai s szerelmi Vallomása után. Mint okos és tapasztalt nő, csakhamar átlátta Andor ravaszságát, párvonalban húzván férje elutazását Andor megjelenésével, az egész dolog tisztán állt előtte. Nem egyszer hallotta férjétől emlegetni, hogy a leleményes eszű Andor jó szerencsével végrehajtott már néhány merész fogadást, mi a legmegszokottabb mulatság volt közöttük, úgyannyira, hogy egyik fogadás a másikat érte. Enuek következtében meggyőződött arról, hogy férje elutazása, nem p.zon czélból koholtatott, hogy nz ő hűségét akarta volna próbára tenni; sőt erősen hitte mos.t a jó léink — mi oly édes boldogság érzetével töltötte meg keblét — hogy férje őt igazán szereti, mivel, bizalommal viselr