Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-10-03 / 190. szám

B.-Csaba, 1880 VII. évfolyam, 100. szám. Vasárnap október 3-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskedő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-hen egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési fel hívás a „Békésmegyei Közlöny" íetenként ötször megjelenő' politikai, tár­ladalmi és vegyes tartalmú lap 1880-dik évi letedik évfolyamának utolsó évnegyedére. Előfizetési dij egy negyed évre . 2 frt. Egy hóra 80 kr. Az előfizetés czélszerüen ]posta,­a.ta-l^án37-n37-a<l eszközölhető. B.-Csaba, 1880. szeptemberhóban. u A „Békásmegyei Közlöny Indítvány- s tervjavaslat a népnevelési egyletek tárgyában. C3-rof ZicTa.y Texic-től. (Folytatás s vége.) A kik e füzetke eddigi sorait ko­noly átgondolás mellett végig olvasták, ízt hiszem e's reményiem: megértettek. Megértették a kevés, de jelentőségteljes szavakból, hogy Bajza után: Szenteld, oh magyar, hazádnak Kebled érzelmeit! Romlott sziv és romlott elme, Kit hazája hő szerelme Szép tettekre nem hevit. minden erőm- s tehetségemből csak hazám szebb a jobb jövője érdekében kivánok fáradozni. Igen, édes hazánknak szentelt leg­jobb érzelmeim, gondolataim s tett ta­pasztalataim szülték bennem bold. br. Eötvös után a „Népnevelési egyletek" eszméjét, melyet feleleveníteni s lehe­tőleg megtestesíteni annyival is inkább tartottam hazafias kötelességemnek, mennyivel inkább meggyőződött va­gyok arról, hogy hazánk népnevelés* ügye, mindnyájunk reményeinek s vá­rakozásának ellenére, még mindig nem fejlett oda. hová annak, hozott törvé­nyeink alapján, körülbelül 12 év óta fejlenie kellett volna. Iskolatörvényülik, melyet Európa bármely müveit államának e nemben hozott egyik törvénye sem múl fe­lül, sok tekintetben készületlenül talált; — műveletlen talajra bukkant nálunk. S innen azután a sok ezer nehézség, melyekkel végrehajtásánál találkozunk, s bizonyára találkozni fogunk még igen sokáig, ha nem gondoskodunk kellő módokról, melyek által magát a nép nagy tömegét vonjuk be a törvény s ennek alapján kiadott üdvös rendeletek s szabályzatok pontos betartására, ille­tőleg az erre való közreműködésre. Jól tudom, egy oly nagyszabású törvény, minő a mi iskolatörvényiink, nem hajtható végre rövid pár év alatt. Egy ujabh nemzedéket kell teremteni; egv nemzedéket, mely belássa, hogy törvényünk az ő érdekeit szol­gálja, s hogy végrehajtásánál segéd­kezni, kinek-kinek hazafias szent köte­lessége. De kérdem, mikor lesz ily nem­zedékünk, ha nem ma fogunk már olyannak növeléséhez ?! Nincs mit halasztanunk ! Ha 12 év egy nemzet életében nem is sok idő, de sok az egyén éle­tében; mely körülmény erősen sarkal s ösztönöz, hogy hazai népnevelés­jügyünk fejlesztése érdekében semmi­nemű áldozatoktól se riadjunk vissza. Ha azt akarjuk, hogy hazánk anyagilag emelkedjék, tényleg nagy A „BÉiÉSMEGIEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Az apa intései. — Elbeszélés. — Ixta,: C3-xosz Xjajos. (Folytatás.) Az öreg Cserháty, ki nagyon szerette az ifjút nindjárt észre vette, hogy Elemérrel valami rend­;ivüli történt de el nem képzelhette, hogy mi. — /égre megtudta az egészet. Ekkor hozzáfogott a tyógyitáshoz, de midőn látá, hogy sommi sem basz­tál, azt mondta Elemérnek, hogy ő soha sem hitte Tolna azt, hogy becsületében csalatkozni fog, de i mint sajuosan tapasztalja, majdnem ugy áll a lolog. — Ez hatott. A becsület szó említésnél megjött Elemérnek iz esze. Lábaihoz borult öreg jótevőjének s ugy es­leklett bocsánatáért, mit az természetesen sieiett negadui azon intéssel, hogy máskor ne tegyen dyasmit s ne ragadtassa ei magát holmi szép asz­izony félétől. Ez események után még két hétig időztek íarlsbadban, de ezen idő alatt Elemér sohasem alálkozott Almafalvival, sem Silberberg kisasszony­íyal. Az öreg Cserháty tartva attól, hogy Elemér­iek ínég valami ujabbi baja történhetik, elhatá­rozta be nem várni a cura idő eltelését, hanem minél előbb haza menni T.-ra, előbb Budapestről Hatvanon át Szliácsra meglátogatni leányait s eset­leg ottan is maradni. — Tervét azonban nem kö­zölte senkivel. Össze podgyászoltatott mindent s egy reggelen azt mondta Elemérnek, hogy délután buza mennek. Ez ennek nagyon megörült s majd hogy a nyakába nem borult az öregnek. — A mint a fővárosba érkeztek, azt mondja az Öreg ur, hogy Szliácsra vándorolnak ki. Ez már nem nagyon tet­szett Elemérnek de annál jobban Gyulának. — Elemér szeretett volna szobájába zárkózni s ottan élni le még hátra levő éveit, De ezt nem tehette. Mennie kellett. VI. Mig a vonat elindul a fővárosból Szliács felé s mfgával viszi a nem várt vendégeket, addig menjünk előre s nézzük meg e család ottan tartóz­kodó tagjait. Somfásy Vilmos épen valami kaland elbeszé­lésével mulattatja a ket nővért, kik látható öröm­mel hallgatják érdekes előadását. Elemérről majd­nem teljesen elfelejtkeztek inár ha bár Vilmos na­gyon hasonlított is hozzá. De ugy van az a nők­nél. Három férfinak mindig van helye egy nőnél, t. i. egynek a szivben, egynek a gyomorban és egynek a szemekben. Ezen sarkalatos tétel felállitatásáéit Sáfyrt vá­dolhatja a kinek tetszik. Legjavában foly a társalgás, midőn az ajtón kopogtatnak. Szabad ! hangzik belülről s az ajtón a levél hordó lépett bo levéllel a kezében Bikk­fásynénak. Felbontja, átnézi s azután tudatja a je­lenlevőkkel, hogy édes atya és a többiek a legjobb egészségben vannak. Alig várják, hogy haza me­hessenek De a 3 hetet ki kell tölteni. — Nem tesz semmit folytatá az özvegy — mi is itt ma­radunk. Lovagunk igyekezni fog mulattatni ben­nünket kalandjaival s mi nem unatkozunk; ezzel sokat jelentő pillantást vetett Vilmos felé, ki azt megértvén, feleié, hogy bizonyára meg tesz minden lehetőt a hölgyek mulattatására. — Jó lenne egy kis sétát tenni, inditványozá a lovag. Elfogadtatik válaszoltak a hölgyek s nem sokára a szliácsi vendégek legszebb három alakja volt látható a fő sétányon. Ez alatt a vonat mindinkább közeledett Szliács felé. Már közel van az állomáshoz. Most füttyentett Megállott. Sok vendég szált ki belőle s haladnak a Cserháty hölgyek és Vilmos mellett el; nem ér­deklődnek irántok. Mehetnek bátran. A fiatal öz­vegy egészen elmerült lovagja előadásának hallga­tásában, Irma hasonlóan. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents