Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-07-07 / 129. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 14 4. szám. bizottsághoz folyó év szeptember l-ig beterjesz­tessék, egyet az illető iskolaszéknek adjanak át, egyet pedig zsinórmértékül a jövő összeírásokra nézve maguknak tartsanak meg. — A kir adó­felügyel ő jelentése szerint juuius havában ösz­szesen 44,301 frt 71 kr. adó folyt be, s igy 4580 frt 87% krral kevesebb, mint a mult évi juniusban. Elrendeltetett az 1879-re eső hadmen­tességi dijaknak f. é. augusztus 10-ig leendő ki­vetése. (Vége köv.) Külföldi hírek. * A franczia külügyi kormány magára vállalta a szerződéses hatalmakkal való közvetí­tést oly czélból, hogy mindannyian küldjenek ha­dihajókat, a görög és török partok közelébe, Gö­rögország kikötői ellen netán intézendő támádá­sok meggátlására, kilátás van reá, hogy a hadi­hajó-tüntetés tervét az összes nagyhatalmak, el­fogadják s két osztrák-magyar hadihajó is részt vesz benne. — A berlini konferenczia hatá­rozatairól szóló hírek — mint konstántinápoly­ból jelentik — az ottani mohamedán lakosság közt roppant ingerültséget idéztek elő. A moha­medánok nyíltan hirdetik, hogy borzasztó emlé­keket hagynak maguk után, ha Európából kiűzi őket. A konsántinápolyi európaiak a keresztény lakosság lemészárlásától tartanai. S egyáltalán valami előreláthatlan esemény bekövetkezését va­lószínűnek hiszik, mert a szultán teljesen a végső ellenállást hirdető fanatikusok kezei közt van. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 18 Q0. évi julius hó 9 ik és következő napjain előadandó hünfanyitő és polgári ügyeknek Előadó : Herberth. 2993. Mitykó Gyöngy fulporuenoU, Ónodi Mihály alperes ellen gyermek­tai tás-dij és járulékai iránti rendes p :re. 2997. Vincze Sándor felperesnek, özv. Zilahy Jánosné Vasárlián Ilka alperes ellen jelzálogilag bekebelezett követelés végrehaj­tás utjáni megvételének tűrése iránti pere. Irodalom és művészet. (f) Megjelent és hozzánk beküldetett „Népszerű c s i 1 1 a g á s z a 11 a n az ég­boltozat egyetemes leírás a." Irta Flammarion Camille, fordította Huszár Imre, ki­adta Iiiutmann Erigyes könyvkiadó hivatala. Ne­vezett kiadó, kit tevékenységéről-, igyekezetéről ismer a közönség, fentjelölt munkával a népszerű tudományok könyvtárát indította meg. Mindazok kik a természettudományokat nem szakszerüleg nézik, e vállalat megindítását üdvözölni fogják, mert elismert dolog, hogy az általas miveltséghez elengedhetlenül szükséges a természet alapos is­merete. Hisszük, hogy ez utóbbit fent említett munkából mindenki megszerezheti, mert a mint áz eddig megjelent két füzetből meggyőződtünk, igen vonzóan rajzolja az égboltozatot, franczia szellemben, tehát gyönyörködtetve nemcsak az értelemre, hanem a kedélyre is hat. A füzetek ben megjelenő népszerű tudományok könyvtárára előfizetni lehet a kiadónál: egész évre 7 frt 20, félévre 3 frt 60, negyedévre 1 frt 80 kr. Ajánl­juk e vállalatot, melynek életrevalóságáról annak tartalma kezeskedik, olvasóink figyelmébe. (f.) Megjelent és hozzánk beküldetett „A magyar b ü n t e t ő t ö r v é n y k ő n y v a b ü n­tettekrőlés vétségekről és teljes a u y a g g y ü.j t e ra é n y e." A m. kir igazság­ü'gyminíszterium megbízásából szerkesztette dr. Löw Tóbiás kir. főügyészi helyettes. II. kötet. A néhány hét előtt élte delén elhunyt derék jogtu dósunk által szerkesztett mü pár nappal halála előtt jelent meg. Törvénykönyvének ily anyaggyüj ­töményével kevés nemzet dicsekedhetik Annál becsesebb reánk nézve e munka, melynek tanul­mányozását egy jogász sem fogja elmulasztani. Feleslegesnek tartjuk itt hosszabban ismertetni és bírálni; ez a szaklapok föladata. De mivel hoz­zánk beküldetett, megemlítjük, hogy e 920 lap­ból álló 11. kötet: a büntettek ésvétsé gek nemeit és azok büntetését tartal­mazza. Az egyes fejezeteknél a törvénykönyv megalkotásának mozzanatait és felhasznált anya­got a következő sorrendben közli: 1. Az 1878 | V. t. cz. szövege. 2. Az összes javaslatok. 3. ministeri indokok. 4 A miniszteri értekezlet jegy zőkönyve. 5. A képviselőház igazságügyi bizottsá gánaa jelpntései. 8. A főrendiház tárgyalásai. — | Óhajtjuk, hogy e mesterileg szerkesztett munkát necsak a szaktérfiak, hanem mindazok is méltá­nyolják, kik a büntetőjogi ügyek iránt — melyek a közéletben napi renden vannak — érdeklődnek (f.) Ifj. Csáthy Károly debreczeni könyv­árus bizományában megjelent és hozzánk bekül­detett a következő mü: „Költemények" irta Nagy Károly. Szerencsétlenségünkre hozzánk is beküldetett. Előttünk áll egy 168 lapból álló kö­tet, azt hirdeti, hogy költemények vaunak benne Diogenes lámpásával keressük azokat, de költe­ményeket alig találunk benne, hanem találunk — legyen a bírálat enyhe— verseket! Szerző jel­igéjében talán a „Költemények' 1 kiadásának ment ségeül, Petőfivel azt mondja, hogy a költészet szentegyház, a hová belépni bocskorban sőt me­zítláb is szabad." Mi is azt tartjuk, hanem mi hozzá tesszük, mert nemzetünk nagy lyrikusa is ugy tartotta, hogy ebben a szentegyházban csak imádkozni szabad és káromkodni — biin. Nem egy verselményével ezt az utóbbit követi el a szerző s igy azt a jeligés mentséget nem fogad hatjuk el. A „Koszorú" czimü folyirat recensense egyik birálatában panaszkodik, hogy napjainkban a mint valaki egy pár verset farag, azonnal nyil­vánosságra hozza. Habár mi is óhnjtandónak tart­juk a „nonum prernatur in annum"-féle elvet, mi mégis lejebb szállítva igényeink mértékét, azt mondjuk, hogy hát válogassa ki a szerző a ver selményekből a költeményeket és csak ez utób biakat adja ki. Ez utóbbi eljárás által a magyar irodalom tisztasága, értéke jelen esetben is nyert volna, mert a versgyűjtemény sohase jött volna napvilágra önbirálás után, talán még a szerző is sokat kihagyott volna e nagyreményű gyűjtemé­nyéből. Nem ajánlhatjuk e könyvet azok figyel­mébe, kiknek ep Ízlésük van és a kik a költé­szetet magasabb szempontból fogva fel, abb.in komolyan gyönyörködni és nem l'üzíaverseken ka­czagni szeretnek Ez utóbbira jelen gyűjtemény olvasásakor elég alkalom nyílik. Hogy igazságo­sak legyünk, azt meg kellet enditeni. — A „Képes Családi Lapok" olvasói is­mét nagyszerű meglepetésben részesültek. Mehner Vilmos, a lap kiadója rendkívüli kedvezmény gyanánt egészen ingyen oly pompás miilapokat adott lapja előfizetőinek, minőben még külföldi lapok sem részesítették olvásóikat. E két mulap két kitűnő művésznőnknek: Blaháné Lujza asszonynak, z népszíeház paosirtájáuak, s a nem rég Paulay né asszonynak szinnyomatu arcz­képe. Volt alkalmunk e képeket látni, s mond­hatjuk, hogy azok kivitele valóban oly gyönyörű, hogy semmi kívánnivalót sem hagy fönn. A jövő negyedévben a lap Helvey Laura ismert mű­vésznőnek hasonló arczképét hozza mellékletül Ily módon a „Képes Családi Lapok" olvasói szinte észrevétlenül jutnak egy páratlan szépségű, meg­becsülhetlen értékű album birtokába, mely min­den szalon-asztalnak díszét fogja képezni. Mindez eléggé megmagyarázza azon nagymérvű érdemlett pártolást, melyben a „Képes Családi Lapok" azt olvasó bözönségnél részesül. — Az „Ország Világ" juníts hazi füzete következő tartalommal jelent meg: Sebestyén Eszti (elbeszélés) Petetei Istvántól. — Heine da­laiból, Endrődi Andortól. — Epígrammak, Tóth Sándortól. — A szakácsmesterség az őskorban, Alszeghy N. Jánostól. — A békebiró (Kaliforniai elbeszélés), Bret Hartetől. — Egy magyar törté­neti festő (képpel), dr. Prem Józseftől. — A zör­gös kocsi (képpel), Balázs Sándortól. — Dr. Löw Tóbiás (képpel) Beksics Gusztávtól. — Virág Be­nedek emlékei (képpel) dr, Ompolyi Ernőtől. — Régi dolgok. — Magyar szakácskönyvek, Szilágyi Sándortól — Rodey Lucia (regeny). — A talál­kozó (képpel) — A j.uhásó (képpel). Mehádia. — Herkules fürdő (képpel). — Társasélet. Da­rázsfészkek, Bulyovszki Gyulától. — Irodalom. — Színház. — Zene. — Divat. — Pecsét es czimer­tár. — Képrejtvény stb. — A „Vasárnapi Újság" junius 27-diki szama következő tarteiommal jelent meg: Puskin Sándor. — Költemények: Remény nélkül. Dal a madárról. Szülőföldemen. Csengeri Jánostól — Kolozsvári élet e század elején Déryné naplójá­ból. — Petőfi Sándor kiadatlan arczképe. — Bu­dapesti középidá. Hoitsy Páltól. — Ázsiai feje­delmek Európában Vajda Jánostól. — A gőzház Verne Gyula regénye. — Az orosz sereg 1979. január 1-én. — Az iskolaév végén. — Egyveleg. — Petőfi reliquiák. — Vasárnazi levél: Király­asszon kertje Porzótól. — Irodalom és művészet, közintézetek, egyletek, egyház és iskola, mi új­ság? stb rendes heti rovatok. Gazdászat, ipar és kereskedelem. — A b,-csabai népbank ez idei I. félévi forgalma a következő volt: áttétel a mult évről 15.09 >.21 frt, bevétel 1256804.82 frt, Összesen 1271900.03 oszt., kiadás 1266500.55 oszt., ma­radt egyenleg 5399.48 oszt. Legújabb Ilitek. * A khinai határon szenvedett orosz ve­reségekrel szóló híreket a zarándokok megerő­sítik.— Oroszország készuek nyilatkozott Thesz­száliába és Epiruszba csapatokat küldeni, ha a hatalmak beleegyezésével angol hadihajók fogják elszállítani az orosz csapatokat. — Az angol kö­zéptengeri hajóraj Civita-Vecchiába ért, honnan a görög vizekre indul. — Az albánok az Attá­ból Janinábft. vezető uton fekvő Goricza városkát megerősítették s erős helyőrséggel látták el. — A görög kormány behívta a hadsereg tartalé­kát. — Parisban a rendőrség 8 embert fogott el, kik orosz nihilisták vagy német szoczialisták. A letartóztatott egyéneket ki fogják utasitani.— A franczia kormány már a képviselőház elé terjesztette az amnesztia-javaslatnak a szenátus által elfogadott szöveget. Freycinet meg akarja nyerni a bal párt vezéreit, hogy a szenátus hatá­ozata értelmében kizárassanak az amnesztiából a közönséges bűnösök. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs : dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula. H I R D E T É S. <ei03[sn['t3zs imppa^sdja^ B.-Csabán, 1880. Nyomatott Takács Árpád könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents