Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-01 / 168. szám

-Bék ésmegyei Közlöny" 1880. 168. szám. Politikai hirek. — A külügyminisztériumban bizottságot szerveztek, mely az egyházi kérdésnek Boszniában és Ilerczegovinában való rendezésével fog foglalkozni. — Az angol parliament elé a napokban ujabb kékkönyvet terjesztettek a dél afrikai viszonyokról. — Freycinet viszonya Gam bettához hidegülni kezt. Freycinet minden esetre engedni fog a hatalmas parliámeriti elnöknek. Közös miniszteri értekezlet fog tartatni —mint már jó eleve jelzik — szeptember hó végén, mely a delegáeziók elé terjesztendő költségvetési javaslatokkal foglalkozand. Hazai hirek. * Debreczenben szombaton nevezetes esküdtszéki tárgyalás folyt. Szathmáry Károly volt a vádlott, ki lapjában, az „Ébresztődben felségsértést követett el. Az esküdtszék 11 szóval egy ellen vétkesnek mojidta ki Szathmáryt, mire a tőrvényszék őt másfél e v i fogságra, s 500 frt pénzbirságra itélte. — A hivatalos lap rendeletet közöl a jelenlegi szegedi biztosi tanács feloszlatására s egy Ujabb szűkebb körű tanács felállítására vonatkozólag. — A Deák szoba a muzeumban a sz. István ünnep alkalmából három napig nyitva volt. Ez idő alatt huszezeren látogatták. Különfélék. Gróf Széchenyi Béla khinai expedicziójáról Lóczy Lajos, a gróf útitársa, késziti a leírást. Az expediczióról két önálló mű fog megjelenni, Mindkét mű magyar és német nyelven jelen meg, egyidejűleg, ha lehet. A német kiadásra ugyanis már van vállalkozó, de a magyarra még nincs. — Az uj bank- és állam jegyek hír szerint a jővő év április havában fognak kibocsáttatni, nyomtatásukat már megkezdték, s hat hó alatt e munkával el fognak készülni — A „Coinédic Francaise" egész csendben iilte meg e hó 25-én fönnállásának kétszáz éves jubilaeumát. Törvénykezési terem. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. töi vényszéknél 1880. évi szeptember hó 3-ik napján előadandó polg. ügyeknek. Előadó Herberth. 4128/880. Csicsely Pál mint Szelcsányi András jogengedményese felperesnek, Kiss György alperes ellen, 1000 frt tőke s járulékai iránti rendes pere. •4189/Ő80. Bán Károly és társa felpereseknek, Mokra Ferencz és társa alperesek ellen 3S0 frt s járulékai iránti rendes pere. Iroda lom és művészet. — A nemzetközi irodalmi társaság, melynek Ilugo V. az elnöke,körlevélben tudatja, hogy a társaság ez idei közgyűlése szept. 20-tól 29 ig Lissabonban fog megtartatni. A közgyűlésre utazó tagok részére a bizottság 5% kedvezményt eszközölt ki a vasutaknál. A végrehajtó bizottság 8 nappal a megnyitás előtt Lissabonba ül egybe, hogy a szükséges előkés ületckefc minden irányban megtegye. A kongresszus napirendje a következő: A forditás joga 1. irodalmi és történelmi szempontjából, 2. az iró, forditó és kiadó közti viszony szempontjából, 3 a különböző nemzetek törvényhozása és a diplomáczia szempontjából. Felkéretnek a kongresszus tagjai, ;hogy netáni egyéb indítványaikat haladéktalanul küldjék a bizottság elnökéhez. — A „Vasárnapi Újság" augusztus 29-ki száma következő tartaloftimal jelent meg : „Márkus István." — „Pados János költeményeiből: 1. Ural vidékről. 2. Silvester-éj." — „Jobb kezem,-' elbeszélés, irta Baksay Sándor. — „Képek a Margitszigetről." — „Napoleon emléke." Vajda Jánostól. — „A bojér." — „A gőzház." Verne Gyula regénye. — „Egyveleg." — „Carver." — „Károly." Rajz. — „A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése Szombathelyen." — „A kolozsvári országos dalünnepély," — Irodalom és művészet, közintézetek, egyletek, egyház és iskola, mi újság? stb. rendes heti rovatok. Képek: Márkus István. — Képek a Margitszigetről (8 kép). Dörre Tivadar rajza. — Eugénia császászné látogatása Szent-Ilona szigetén (7 kép). — A gőzház (2 kép). — Carver, a bires czéllövő. „Mindenütt és Sehol," ez a czime Milkó Izidor a „P. N." és „Fővárosi Lapok" szellemdus tárczairója müvének, melynek 1. füzete Aigner Lajos „8zépirodalmi könyvtár" vállalatában jelent meg. SzerZő több fővárosi lapban Csinos fárczáival, melyek könnyed, franczia modorban vannak irva, feltűnést okozott. Szétszórtan megjelent kedvelt tárczáit most összegyűjtve adja ki. E füzet öt czikkében az íróvilággal foglalkozik. Az „írófélé" ben pompás rajzát adja a fővárosi irodalmi szédelgőnek, kit a vidéken, mint valami nagy írót ünnepelnek, mig végre kisül, iiogy ő bizony csak olyan iróféle, vagy még az se, hanem — szédelgő. „Mikor a szerkesztő vezérczikket ír" czim alatt élénken festi a fővárosi szerkesztők bajait a párbaj-düh korszakában. Ajánljuk ezen egészséges humorral irt füzetet t. olvasóink figyelmébe. Ára 30 kr. — Aigner Lajos kiadásában megjelent és hozzánk beküldetett: Heine költeményei. Fordította Endrődi Sándor. I fűzet. Jeles költőnk a nagy német lyrikus legszebb dalait, román czait fordította le, melyek egy 20 ives kötetben jelennek meg. Jelen első füzetet szakavatott jellemző bevezetéssel látta ol. A csinosan kiállított füzet ára 30 kr. Gazdászat, ipar és kereskedelem. — Rózsamüvelés Franciaországban. A rózsák müvelése FraDCziaországban ezer és ezer embert tart fenn. Különösen Páris környékén "képez ez jelentékeny keresetforrást. — A rózsákat legtöbbnyire vadágakra, valamint magas törzsekre és gyökerekre nemesitik. A rózsák két évig a földben maradnak s a második év végén adatnak el, még pedig felerészben külföldre. Egy hektáron átlag ,6000 tő van, azonban nem lehet számítani, csak mintegy 300Ü tőre, mely szépen kifejlődik és elárusítható. Páris környékéről évenként mintegy másfél millió oltott rózsatőt adnak el, a melyből 300 ezer mas törzsű és 1 millió 200 alacsony bokor, ehhez jönnek ínég a nemes törzsű rózsák, a melyek dugványból növelteinek, ha ezt hozzá vesszük, akkor az évi rózsatermelés 2 millió tőre rug. Mintegy V

2 millió rózsatövet rendesen meghagynak s azoknak csak virágait árusítják el. Páris után Lyon a legnevezetesebb rózsatenyésztő hely, a honnan 700,000 — 1.000,000 rózsatövet küldenek szét. Brie-Comta-Robert vidékén 13 községben minegy 100 rózsatermelő van, kik évenkint mintegy 2 és fél millió tövet nevelnek, A tenyésztett rózsák közt 7—800 válfaj fordul elő, az erőteljesebb és keresettebb fajok azonban aránylag csekély számot képviselnek. * Amerikai tengeri teherszállító hajó. A „New-York. Neutical-Gazette" értesülése szerint legújabban nagyszerű teherszállító hajókat készítettek Amerikában, melyek Európába gabonát és élő állatokat fognak szállítani. Egy-egy ilyen hajó 3500 tonna tartalomra van készítve s három emelete van. A. legalsóba 102,000 hektoliter gabona fér el, a középső szarvasmarhák szállítására szolgál s 600 drb fér el benne, a legfelső juhok és sertéaek számára vau berendezve, és pedig 1000 darabra. A hajó a legczélszeriibb szellőztetéssel van berendezve. A visszautazásnál LöJQp személyre van hely a feldélközön. Egy-egy ilyen a mai vasárak mellett mintegy 800 frtba- kerül. * Biztosítási szédelgés. Evek óta intjük a magyar közönséget, hogy mig hazánkban szolid és minden anyagi és erkölcsi biztosítékot nyújtó hazai biztosító társaságok vannak, ne forl dúljon bizodalmával idegen országbeli társaságok iránt, melyeknek sem anyagi viszonyait nem ismeri, sem kormányzó férfiairól nem tudja, hogy ki ember fiai. Leginkább óvtuk pedig a minden áron biztositóktól és főleg azon külföldi életbiztosító intézetektől, melyek a hazaiakkal versenyre lépve a feltűnő nagy kedvezmények masztagávál igyekeznek egy élettártamra szóló szerződésié megnyerni a magyar embert. És mert e külföldi társaságok zárszámadásaiban, alap- és főleg tartaléktőkéikben, s a részvényei árkeletében a megnyugtatást föl nem találhattuk, ezért figyelmeztettük mi is a közönséget arra, hogy alig űzetik valahol több szédelgés és történik nagyobb viszszaélés, mint a biztosifás terén. Társulatok alá"' kulnak, kinevezik az igazgatóságot, ígérnek egetföldet, teli lármázzák a világot milliókra menő alaptőkével, a vége pedig az. hogy beszedik a dijakat és — megbuknak Nem kell messze mennünk. Hazánkban is rövid idő alatt húsz biztositó-társulat bukott meg. Az e téren űzött szédelgésnek azonbaD egy kiáltó példája fordult elő most Angliában és pedig Manchesterben. A manchesteri esküdtszék közelebb itélte el egy bizto8Ító-társulát igazgatósága és felügyelő-bizottságát börtönre. A tárgyalásnál hallatlan dolgok jöttek napvilágra. Az 1876 ban alakult tüzbiztositó-társaságnak a világ minden részében volt ügynöksége, és három éven át daczára annak, hogy soha egy fillér nyereségűk nem volt, hamis mérleg alapján nagy nyereséget mutattak fej; hogy azonban a csalást palástolják, az állítólagos nyereséget tőkésítették; mig utoljára a részvényesek megunták e komédiát, de későn, mert ekkor kisült, hogy ugy a részvénytőke, mint a biztosítottak dijai oda vesztek. Ez ujabb eset például szolgálhat a hazai közönségnek arra nézve, hogy ne keresse az oly társulatokat, melyeket nem ismer; hanem biztosítson szilárd alapon nyugvó társulatoknál, melyeket módja van megismerni, s melyeknek múltja biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a megtakarított s évek során a dijak fejében befizetett pénze nem fog elveszni. Lcgiijahb liirek. — Olmiitzben aug. 30-án a király jelenlétében várostromlási gyakorlat tartatott a Poliwka magaslatokon. — Alaptalannak nyilvánítják ama hírt, hogy Szerbia és Bulgária közt véd- és daczszövetség jött létre. —• A szombathelyi izr. templom aug, 30-án avattatott fel dr. Löw Immánuel szegedi rabbi által. Jelen voltak,: Szabó püspök, a főispán és számos küldöttség. — Zepcsében, Boszniában, több török házban nagymennyiségű lőszer és fegyver fedeztetett fel. Tiz vagyonos török elfogatott. "Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. Főmunkatárs : Garzó Gyula. ü.-Csabán, 1880. Nyomatott Takács Árpád könyvnyomdájában.