Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-09-01 / 168. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam, 168. szám. Szerda, szeplember 1-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY: Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy poBtán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891. számú ház. — — Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grühfeld 1. könyvkereskedő urnát. Hirdetések jutányos áron vétetnek tel. rNyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HIREK. # A mult héten Gallacz János (gyulai) kir. folyaminérnök úrtól egy körrirat menesz­tetett az összes körös-berettyó-szabályozási- ós ármentesitő-társulatoknak, melyben mindannyian fölhivattak, hogy jövőre nézve mindennemű oly építkezésekbe óvakodjanak belebocsájtkozni, a me­lyekre törvényrendelte hatósági engedélyük nincs, mert ellenesetben az ily építkezések a munka folyama alatt is, a társulatok kárára s veszélyére azonnal beállittatni fognak. Helyes intézkedés. ^ Gyulán egy parasztasszony a feletti bújában, hogy neki már három ízben lett egy­másután leánygyermeke — magát felakasztani akarta, de épen midőn a manipuláczió javában folyt, tört bo a férfi, s megakadályozá a nőt iszonyú tettének véghezvitelében. (Ha csakugyan föl akarta volna magát akasztani! Mert a gonosz világ azt mondja, bogy a nő csak szárító-kötelet pányvázott (?) ki.) Gyulán Cseke Jánosnak augusztus 29-én egy haza lett a lángok martalékává. A tüzeset gyujtogatásból eredhetett, mert a háziak ugyanaz nap kora reggel már egy darab gyúanyagot ma­guk vettek ki a tetőből. Gyanú még senkire sincs fl: Gyulán Csiszár Samu ref. kántor ur mult héten váltott jegyet Asztalos Róza kisasz­szonynyal, Asztalos Ferencz ref. tanitó ur kedves leányával Esküvőjük október hóban leend. # Ujfalussy Tamás a b.-gyulai tszékhez dijnoknak neveztetett ki. Geröfi Andor színtársulata Gyulán még e hét folytán alkalmasint megtartja előadá­sait, s innen egyenesen Szolnokra menend, hol kész bérletek várják. # Gyulán a besorozott honvédeknek ok- j tóber elsejére mindenesetre be hell rukkolniok, behivó-jegyeik már szétküklettek. — A b.-csabai polgári leányiskolában szep­tember 1 -tol kezdve szerdán, csötörtökön, pén­teken lesznek a beiratások, mire a t. szülőknek figyelmét fölhívjuk. — Mezö-Berénybcn a fiók-tanító-egylet megalakult. Elnöknek Szendandrássy István, jegy­zőuek Haas Ármin, könyv- és pénztárnoknak Braun Mihály választattak meg. — Iskolai értesites kevés érkezett hoz­zánk. Pedig intézeteinknek érdekében állana a beiratások kezdetét, végét s egyéb tudni valót a helyi sajtó utján nyilvánosságra hozni, a mint ez más városokban is rendes szokás. Nem tudjuk, kész akarattal mellőzik-e ez eljárást, vagy csak gondatlanságból, de akár miként van is, ennek nem igy kellene lenni. — Vésztőröl irják nekünk : aug. 28-án családi színezetű kartonbált rendezett a fiatal­ság a kaszinó nagytermében, mely valóban szó- j pen sikerült. Mindenki tetszése szerint mulatott, tehát a legjobban. A fiatal hölgyközönség még a szünórát sem akarta szünetelve tölteni. Fárad­hatlanok voltak a tánczban, mint a lepkék a röpke­dósben. Nem is sok falu dicsekedhetik oly kitűnő tánczosnékkal, mint Vésztő. Különösen egy szőke hajú, kékes ruháju hölgy, meg a bálkirálynő tűntek ki. A bálkirálynő egyszerű, de finom Ízléssel díszí­tett s mégis elegáns öltözékében valóban gyö­nyörű volt. Az a rózsaszínű szaiag nagyon illett toilettjéhez. Dicsteljes uralkodásának 6 órájában leköszönt e méltóságtól s Papp Mariska kisasz­szony hazament kecsteljes főhajtással köszönt­vén a társaság még ott maradt tagjait. Ott vol­tak továbbá: Bán Róza, Popovics Helén, Kiss Róza, Zsuzsika, Irma, Csákly Ida s még több kisasszony. A jókedv reggel fél négy órakor ért véget. Szegfű. — A közbiztonsági állapotokra B.-Csabán nem valami fényes világot vet azon körülmény, hogy augusztus 30. és 31. közti éjjel B.-Csabán a város két legélénkebb utczájában betörést kí­sérlettek meg. U. i. a vasut-utczában Dr. Stiassny József ur háza mellett, Gruber L. füszerkeres­kedésébe ismeretlen tettesek betörtek és az ott talált készpénzen kívül, árukat is elhordták. Az ellopott érték 300 frt. A főutczában ugyanakkor Iíavran Pál asztalos kirakatát kifeszítették ; na­gyobb kárt itt nem okoztak. A betörő „urak" ta'án még nagyon korainak tartották a koporsó­beszerzést, azért távozlak üres kézzel az aszta­los-raktárból, hol többnyire csak koporsó van. A rendőrség pedig — noha úgyszólván a város kö­zepén történt — nem vehette ezt észre, hiszen csak kettesével sétálgat éjjelenként az őrjárat, aztán meg a tettesek nem jelentették be szándé­kukat előre! A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. A fenyőág alatt. Vacano Emiltől. Fordította : Winkler Lajos. (Folytatás.) „Légy üdvözölve kodves Henny" — kö­szönté Rik. „Isten hozott Rik", — viszonzá Henny. Azután Salome nénjével lesietett a lépcsőn, hogy a megérkezett asszonyok körül teljesítse a háziasszony teendőit. Mennyi fáradságba került, mig a vastag Troddleworthnét föl bírták hozni a lépcsőn, s Sneppham asszonyt három lándzsájával, illetőleg leányával rábírni, hogy házi teei dők felett kez­dett vitát, melyet unisono folytattak az udvaron négyen, oda fönn is el lehet végezniök. Henny mindegyiket elkísérte szobájába. Rik alig várta a vacsora idejét, midőn az egész társaság a földszinti étteremben egybegyűlt. Az uiak szivarozva beszélgettek a vadászatról, téli mulatságokról és a parlamenti tárgyalásokról­Risser Rik nem igeu vett részt a társal­gásban; lelkének fele Miss Hennynél volt. Azzal vigasztalódott, hogy ma mindenki előtt menyasz­szonya leend. Néha-néha benézegetett az étte­rem melletti tánezterembe, hol minden kiválóbb j helyen s az ablakok felett a jelentőségteljes i fenyőág pompázott. Jói tudta, mindegyik alatt szabad leend megcsókolni azon leányt, kit alatta ér, vagy búvóhelyéből — oda visznek. Kedves fenyőág! Előtte a tél ezen örökzöldje rendkívüli varázszsal birt ma! A vacsora ideje végre elérkezett^ A lányo­kat körülvették a fiatal urak; az asszonyokkal az öreg urak foglalkoztak, fölelevenítve az ifju­j kori emlékeket. A terem viszhangzotta a víg csevegést, a jó kedvet. Riknek is sikerült meny­asszonya közelébe jutni. Fehér myrthus és orange­virágokkal díszített ruháját viselte, melyre gyö­nyörű, szőke haja, mint megannyi aranyszál hul­lámzott alá. „Henny!" — szólott hozzá halkan s mély lélekzettel „Henny, az én szivem majd megreped a boldogságtól! Tudod-e, mily estét ünnepe­I lünk ma?" „Hogy ne!" — válaszolt pajzánkodva. — „Ma karácson estéje van." „Ej, mit karácson este! Ma ország-világ megtudja, hogy te feleségem lész, drága Henny!" a gondatlan, fiatal leány hangosan kaoza­gott e szavakra. „Hiszen már azt ugy is mindenki tudja!" „Igen, — de még is egészen más az," — szólott Rik fontoskodva — „ha mintegy ünne­pélyesen adatik köztudomásra. Oh kedves Henny­kém, ma este fog beteljesedni mindaz, a mit akkor, midőn a mezőn sétáltunk, csak álmunk­ban mertünk reményleni. Emlékezel még reá ? Te buzitkalászokból koszorút fontál s fejecskédre tetted, „Ha zöld koszorú lenne, jobban tetszenék nekem!" — azt mondám akkor. „Csak várj, mig menyasszony leszek! — azt válaszoltad te. „Én menyasszonyommá teszlek!" — folytattam én. Te kinevettél akkor engem s mindketten — hallgat­tunk. Lásd, én már akkor is boldog voltam, mert láttam, nem haragudtál rám azért. Emlé­kezel-e minderre, s még szeretsz-e most is ugy, mint akkor?" „Ezelőtt nyolez nappal is ezt kérdezted tőlem," — válaszolt Henny halkan. „S ma is igen t mondasz?" — kérdó Rik bol­dogan, szerelemittasan tekintve szemébe. Henny egy perczig szótlan maradt, de Rik órzé kezének reszketését. Sokszor emlitetto ő ezt évek múlva. Azután rápillantott boldog mosolylyal. S e mosoly „igen"-t jelentett. (Folytatása köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents