Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám
1880-08-26 / 164. szám
B.-Csaba. 1880. VII. évfolyam, 164. szám. Csütöríök, augusztus 26-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési di j : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskrdő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-hen etry sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Tnkács Árpád ur nyomilajalian. vidéken a po3'ahivataloknál 5 kros postautalvanynyal. Áz aradmegyei okszerű méhészegylet emlékirata a javított (löudöcs-féle osztható b.-gyulai gyékény kaptárok tárgyában. Nagyságos és főtisztelendő Göndöc-s Benedek apát ur azon alkalomból, hogy az aradmegyei okszerű méhészegyletnek 1880. évi május hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésen ezen egyletnek tiszteletbeli tagjául megválasztatott, jóságos megemlékezésül szives volt az egylet kaptárgyüjteményét egy saját találmányú, illetőleg javitmányu osztható gyékénykaptárral gazdagitani. Az aradmegyei okszerű méhészegylet ntig egyrészről a kedves adományt az adományozó iránt érzett valódi hálaérzetével megköszöni kellemes kötelességének ismerte és apát ur ő nagyságának irányában már annyiszor tapasztalt kegyes indulata ezen ujabban buzditó tanúságáért köszönő nyilatkozatát haladék nélkül kifejezésre hozta: másrészről a küldött kaptárt egy ad hoc összeállított bizottság által 1880. évi juliushó 4-én érdemleges vizsgálat alá vette. — E bizottság tagjai voltak : Hug József egyleti úgyis mint bizottsági to'lvezető, Rauner Miklós, Bánfi Sándor, Riesterer József, Keller Gyula, és Paradeyser Lajos; — maga a bizottsági vélemény pedig következőkben állapodott meg. A kantár a javítás után megfelel azon leglényegesebb igényeknek, melyeket a földmivelő népre méhészeti tekintetből irányában formálhatunk. Mert meg van benne először az olcsóság ; másodszor a tetszős alak, mely elvégre a népet is vonzani fogja; — harmadszor az aránylag könnyű kezelés; negyedszer a kellő téli melegség; — ötödször a szaporításra nézve annyira kedvező csúcsos alak ; hatodszor a vándorméhészetre könnyűsége miatt alkalmazhatóság; -—hetedszer azon nevezetes előny, hogy az anya az alsó részben leszorittatik, a darabokat elválasztó kis rostélyzat által a mézürbe hatolhatásban megakadályoztatok, és igy a felső darabban mindenkor petementes mézes lépek foglaltatnak; — s általában azon főbb kellékek, melyek által a sikeres méhtenyésztés nagyban és egészben véve feltételeztetik. Mindezekkel szemben azonban a bizottság azon véleményét is kifejezi, hogy a kórdelt kaptár jelenlegi nagyságában az ország minden vidékeihez virány tekintetében alkalmazkodni nem fog; más szóval, hogy azt oly bőre szabottnak tartjuk, miszerint csakis áldott levegővel bíró országrészekben fogja magát igazolni. Azért a bizottság azon javaslatát veszi jelen emlékiratba, • hogy a kaptár a mostani alak megtartása mellett kétféle nagyságban készíttessék és pedig a mostani méretek szerint a gazdagon mézelő, kisebbített méretben pedig soványabb vidékek számára. Aradon, 1880. évi juliushó 4-én. Hug József sk. bizottsági elnök. Fényes Kálmán sk. biz. tolvl. Rauner Miklós sk. Bánfft Sándor sk. Riesterer József sk. Keller Gyula sk. Paradeyser Lajos sk. bizottsági tagok. Politikai hirek. * Írországban, nevezetesei! Belfortban a zavargás szerdán ismét megujult. A lcnas rendőrség megtámadta a zavargókat s a hadirendben fölállított konstáblerek karjaiba kergette, kik mintegy 20 embert fogtak el. Nagy verekedés volt a protestánsok (az úgynevezett inzulanusok) A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Emlékezzünk régiekről. A magyar literaturának történetei. (Töredék, közli: Bonyhay Benjámin.) (Vége.) Nem kevesen Haliért és Hagedorut s Kleistot is ismerték. A Friedrich fénye eltöltötte hazánkat, mint az egész egyéb Európát, s a kik ide haza nem igen látták, mint lesz a könyv, több csudálni-valót láttak abban, a ki 1 Királylótére könyveket csinál, mint a ki hadakat ver. Azonban első Ferenc z, az a szives barátja s mivelője a mesterségeknek s tudományoknak, a legszebb frigyben a maga Svietenj év e l, szövétneket gyújtott az Észnek a szomszéd Bécsben, s ennek világa jóltevőleg hatott által mireánk is a múzsák itt, mint mindenütt másutt, a szép mesterségeknek, a Muzsikának, Festésnek, Faragásnak, Arcliitecturának és Poézisnak viritása által nyilatkozgatták érkezéseket. A Koháryak, Csákyak, a német Thaliáuak e. Melpomenénak Pozsonyban, az Ország' akkori anyavárosában templomot nyitottak*) Gróf Ráday Gedeon, B. Orczy Lőrincz, Falud y Ferencz, Gróf Teleki József, a Ráday Gedeon testvérének fija, énekeltek a magyar lant mellé, de énekeik még sajtó alá nem jutottak. A szemérem, melly nem kevésbbó retteg a tudatlanság' buta bámúlásától s tömjénétől, mint a gonoszok' mosolygó döfdösóseiktől, s a gőgös ostobaság' válvonitásától, bátortalanokká tette őket, közrebocsátani, a mit dolgoztak. Egünkön gyönyörű új hajnal omelkedék fel, de még terhes gőzfellegek késlelték a szép nappalnak fény fellövellését. Ez végre akkor jött elő a maga teljes ragyogásában, midőn ez a Népét szerető s Népétől imádva szeretett Asszony, a Haza szeretetre legméltóbb Ifjait az 1760 ban felállított Magyar Testőrző seregbe felvevé, s uékiek alkalmat ada, *) Ha azon Summákat, mellyeket sok Magyarok nem magyar cultura előmenetelére költöttek, önnön Nemzetjek' felsegitesére adták volna, eddig a Magyar Literaturát ragyogóbb fényben láthatnók Mind azon Intézetek, mellyeket némelly Hazafiak felállították, virágzásban lehetnének: most sokaknak azok iránt való hidegségek miatt ingó lábon állanak. Legyen valóságos segedelem, lesznek közöttünk is Jelesek. Nem utolsó dicsőség pedig valójában, tulajdon Nemzetét kiragadni a homályból, s képessé tenni lassanként minden .Nagynak elfogadására. A Magyar, a magyar föld javából mért nem cultiválja a magyart? B. . . . Jegyzése. a Bécsi szép világ' tónusával megismerkedni, l'écs ezeknek nem vala Sybaris, nem Capua. Beléavatva inkább vagy kevésbbé, már itthon a Régiek' Írásainak értésébe, neki feküdtek az újabb Nemzetek nyelvének s li'eratúrájáuak, s 1772 körül az ifjú kor' délezegségekben léptek fel, mint Nemzeteknek ébresztőji, tanitóji. Bessenyei Györgynek, Báróczy Sándornak és Barcsay Ábrahámnak neveik akkor lettek a köztiszteletnek tárgyává. A szeíencsétlen Anyós hozzájok csatlá magát, s lágy szivének elfojtott érzéseit a Szent Pál' Remeteségeiben éneklette. Nem kevesen szóllamlának meg a Telemach fordítójának Hazájábau is, kik kőiül itt a Czid fordítóját, Gróf Teleki Á d á in o t, és a Belisairét, Báró Dániel Istvánt emiitjük. Újságot a maga nyelvén még nem olvasott a Nemzet. Azt 1780 ban kezde Pozsony hói, hetenként két izben kibocsátgatiii Ráth Mátyás (szül. 1749 ápr. 13 d. Győrben, hol későbben Prédikátori hivatalt viselt, s meg is holt 1810. Február 7-én.) Időszaki írásaink voltak 1788 a Magyar (kassal) M u z e u m ; 1790-ben O rp h e u s, 1792-ben Urania, végre a S e g i t ő. De ezek kevés tűzetek megjelenése után mind elakadtak.
