Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) július-december • 125-250. szám

1880-08-26 / 164. szám

B.-Csaba. 1880. VII. évfolyam, 164. szám. Csütöríök, augusztus 26-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési di j : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Apponyi-utoza 891. számú ház. Kiadóhivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld I. könyvkereskrdő urnái. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-hen etry sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Tnkács Árpád ur nyomilajalian. vidéken a po3'ahivataloknál 5 kros postautalvanynyal. Áz aradmegyei okszerű méhészegylet emlékirata a javított (löudöcs-féle osztható b.-gyulai gyékény kaptárok tárgyában. Nagyságos és főtisztelendő Göndöc-s Be­nedek apát ur azon alkalomból, hogy az aradmegyei okszerű méhészegyletnek 1880. évi május hó 17-én tartott évi rendes köz­gyűlésen ezen egyletnek tiszteletbeli tag­jául megválasztatott, jóságos megemléke­zésül szives volt az egylet kaptárgyüjte­ményét egy saját találmányú, illetőleg ja­vitmányu osztható gyékénykaptárral gaz­dagitani. Az aradmegyei okszerű méhészegy­let ntig egyrészről a kedves adományt az adományozó iránt érzett valódi hálaérze­tével megköszöni kellemes kötelességének ismerte és apát ur ő nagyságának irányá­ban már annyiszor tapasztalt kegyes in­dulata ezen ujabban buzditó tanúságáért köszönő nyilatkozatát haladék nélkül ki­fejezésre hozta: másrészről a küldött kap­tárt egy ad hoc összeállított bizottság ál­tal 1880. évi juliushó 4-én érdemleges vizs­gálat alá vette. — E bizottság tagjai vol­tak : Hug József egyleti úgyis mint bizott­sági to'lvezető, Rauner Miklós, Bánfi Sán­dor, Riesterer József, Keller Gyula, és Pa­radeyser Lajos; — maga a bizottsági vé­lemény pedig következőkben állapodott meg. A kantár a javítás után megfelel azon leglényegesebb igényeknek, melyeket a földmivelő népre méhészeti tekintetből irá­nyában formálhatunk. Mert meg van benne először az ol­csóság ; másodszor a tetszős alak, mely elvégre a népet is vonzani fogja; — har­madszor az aránylag könnyű kezelés; ne­gyedszer a kellő téli melegség; — ötöd­ször a szaporításra nézve annyira kedvező csúcsos alak ; hatodszor a vándorméhészetre könnyűsége miatt alkalmazhatóság; -—he­tedszer azon nevezetes előny, hogy az anya az alsó részben leszorittatik, a darabokat elválasztó kis rostélyzat által a mézürbe hatolhatásban megakadályoztatok, és igy a felső darabban mindenkor petementes mé­zes lépek foglaltatnak; — s általában azon főbb kellékek, melyek által a sikeres méh­tenyésztés nagyban és egészben véve fel­tételeztetik. Mindezekkel szemben azonban a bi­zottság azon véleményét is kifejezi, hogy a kórdelt kaptár jelenlegi nagyságában az ország minden vidékeihez virány tekin­tetében alkalmazkodni nem fog; más szó­val, hogy azt oly bőre szabottnak tartjuk, miszerint csakis áldott levegővel bíró or­szágrészekben fogja magát igazolni. Azért a bizottság azon javaslatát ve­szi jelen emlékiratba, • hogy a kaptár a mostani alak megtartása mellett kétféle nagyságban készíttessék és pedig a mostani méretek szerint a gazdagon mézelő, kiseb­bített méretben pedig soványabb vidékek számára. Aradon, 1880. évi juliushó 4-én. Hug József sk. bizottsági elnök. Fé­nyes Kálmán sk. biz. tolvl. Rauner Miklós sk. Bánfft Sándor sk. Riesterer József sk. Keller Gyula sk. Paradeyser Lajos sk. bi­zottsági tagok. Politikai hirek. * Írországban, nevezetesei! Belfortban a zavargás szerdán ismét megujult. A lcnas rend­őrség megtámadta a zavargókat s a hadirendben fölállított konstáblerek karjaiba kergette, kik mintegy 20 embert fogtak el. Nagy verekedés volt a protestánsok (az úgynevezett inzulanusok) A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Emlékezzünk régiekről. A magyar literaturának történetei. (Töredék, közli: Bonyhay Benjámin.) (Vége.) Nem kevesen Haliért és Hagedorut s Klei­stot is ismerték. A Friedrich fénye eltöl­tötte hazánkat, mint az egész egyéb Európát, s a kik ide haza nem igen látták, mint lesz a könyv, több csudálni-valót láttak abban, a ki 1 Királylótére könyveket csinál, mint a ki hadakat ver. Azonban első Ferenc z, az a szives ba­rátja s mivelője a mesterségeknek s tudományok­nak, a legszebb frigyben a maga Svietenj é­v e l, szövétneket gyújtott az Észnek a szomszéd Bécsben, s ennek világa jóltevőleg hatott által mireánk is a múzsák itt, mint mindenütt másutt, a szép mesterségeknek, a Muzsikának, Festés­nek, Faragásnak, Arcliitecturának és Poézisnak viritása által nyilatkozgatták érkezéseket. A Koháryak, Csákyak, a német Thaliáuak e. Mel­pomenénak Pozsonyban, az Ország' akkori anya­városában templomot nyitottak*) Gróf Ráday Gedeon, B. Orczy Lőrincz, Falud y Ferencz, Gróf Teleki József, a Ráday Gedeon testvérének fija, énekeltek a magyar lant mellé, de énekeik még sajtó alá nem jutottak. A szemérem, melly nem kevésbbó retteg a tu­datlanság' buta bámúlásától s tömjénétől, mint a gonoszok' mosolygó döfdösóseiktől, s a gőgös ostobaság' válvonitásától, bátortalanokká tette őket, közrebocsátani, a mit dolgoztak. Egünkön gyönyörű új hajnal omelkedék fel, de még ter­hes gőzfellegek késlelték a szép nappalnak fény fellövellését. Ez végre akkor jött elő a maga teljes ra­gyogásában, midőn ez a Népét szerető s Népétől imádva szeretett Asszony, a Haza szeretetre leg­méltóbb Ifjait az 1760 ban felállított Magyar Testőrző seregbe felvevé, s uékiek alkalmat ada, *) Ha azon Summákat, mellyeket sok Magyarok nem magyar cultura előmenetelére költöttek, önnön Nem­zetjek' felsegitesére adták volna, eddig a Magyar Litera­turát ragyogóbb fényben láthatnók Mind azon Intézetek, mellyeket némelly Hazafiak felállították, virágzásban le­hetnének: most sokaknak azok iránt való hidegségek miatt ingó lábon állanak. Legyen valóságos segedelem, lesznek közöttünk is Jelesek. Nem utolsó dicsőség pedig valójában, tulajdon Nemzetét kiragadni a homály­ból, s képessé tenni lassanként minden .Nagynak elfoga­dására. A Magyar, a magyar föld javából mért nem cul­tiválja a magyart? B. . . . Jegyzése. a Bécsi szép világ' tónusával megismerkedni, l'écs ezeknek nem vala Sybaris, nem Capua. Belé­avatva inkább vagy kevésbbé, már itthon a Ré­giek' Írásainak értésébe, neki feküdtek az újabb Nemzetek nyelvének s li'eratúrájáuak, s 1772 körül az ifjú kor' délezegségekben léptek fel, mint Nemzeteknek ébresztőji, tanitóji. Besse­nyei Györgynek, Báróczy Sándor­nak és Barcsay Ábrahámnak neveik akkor lettek a köztiszteletnek tárgyává. A sze­íencsétlen Anyós hozzájok csatlá magát, s lágy szivének elfojtott érzéseit a Szent Pál' Re­meteségeiben éneklette. Nem kevesen szóllam­lának meg a Telemach fordítójának Hazájábau is, kik kőiül itt a Czid fordítóját, Gróf Teleki Á d á in o t, és a Belisairét, Báró Dániel Ist­vánt emiitjük. Újságot a maga nyelvén még nem olvasott a Nemzet. Azt 1780 ban kezde Pozsony hói, he­tenként két izben kibocsátgatiii Ráth Mátyás (szül. 1749 ápr. 13 d. Győrben, hol későbben Prédikátori hivatalt viselt, s meg is holt 1810. Február 7-én.) Időszaki írásaink voltak 1788 a Magyar (kassal) M u z e u m ; 1790-ben O r­p h e u s, 1792-ben Urania, végre a S e g i t ő. De ezek kevés tűzetek megjelenése után mind elakadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents