Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-27 / 101. szám

B.-Csaba, 1880 . VII. évfolyam, iOl. szám . Csütörtök, májiis 27-é n. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz h'jrdva agy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szám ára 8 kr. Kapható Grünfeld J könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadó­hivatalban Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal. Az anyák kötelességei. n. Ha kicsi korában szigorúbb voltam volna hozzá; ha erkölcseinek fejlesztését, nevelését teljesen el nem hanyagoltam volna; ha mindent a mit akart, nem teljesítettem volna: nem következtek volna be azon sok borzasztó dolgok, miket áltélnem, szenved­nem kellett . . . De nem tettem semmit. Gyenge voltam. Mindent megengedtem neki. Mikor apja haldoklott bucsuzásul igy szólott hozzám: „Vigyáz kis fiamra, mint szemed fényére Szeresd a mint engem sze­rettél. De nem. Még jobban, lángolóbban Viseld gondját. Ne engedd, hogy valaha valami nélkülözést szenvedjen. Kitelik va­gyonából" s ezen szónál kezét ég felé emelve, mint egy bucsuzásul jobb létre szenderült. Meg fogadtam mindent. Szerettem. Gondját viseltem. És — — itten zokogni kezdett. Kis vártatva folytatá: 8 éves korában egyszer 10 ftot lopott. Észre vettem s a pénz után kérdezősködtem. Nem felelt. Ek­kor büntetéssel fenyegettem, mire azt fe­lelte, hogy éjjel ha majd alszom, késsel rohan rám. Ideje volt volna, hogy határozottan és kemény szigorral lépjek fel. De eszembe jutattak apja szavai; anyai szeretetem elő­térbe lépett és én nem bántottam. Ah én szerencsétlen teremtése az Is­tennek! kinek súlyosan nehezedik büntető keze reám. Mivé lettem? mire jutottam? De — szakitá magát félbe a beszélő — nem untatom önt panaszaim elősorolásával, uram. Köszönöm, hogy végig hallgatott. Jól esik, ha valaki előtt kibeszélhetem ma­gamat; most már könnyebben vagyok. Szavait következőleg végzé: „Ha talán akadna még anya — és találkozik — ki ilyen gyenge gyermekei iránt, mint én vol­tam : beszélje el uram az illetőnek törté­netemet s jegyezze meg mindenki magának, hogy: „Jobb, hogy a gyermek sirjon, mint­sem a szüle." Megígértem, hogy elbeszélem az ese­tet, valamelyik hírlapban. A nő kezét nyujtá s szó nélkül távo­zott. Azóta nem hallottam felőle semmit. — Fia, kit környezete rontott el leginkább, börtönben végzé pályafutását. Ezen tragikus esemény eszembe jut­tatja, hogy gyakran jönnek a gyermekek, különösen a leánykák olyan környezetbe, melytől mindenkor óvni kell őket, t. i. a cseléd környezetétől. Mi gyakran megtör­ténik, hogy minden hó, vagy negyed évben változnak ezek ? A hány ház, annyi szokás ; a hány cseléd, annyi erkölcs, s miként a házak szokásai nem ugyan azok, épen ugy a cselédekéi igen különbözők; s miután a leánykáknak a háztartásból kell valamit elsajátitniok: legtöbbet vannak a cselédek­kel. Ha már mostan ezek közül, valamelyik rosz erkölcsű, nem ragad ^bből valami a leányra, ki szívesen hallgatja Erzsi kaland­jait Pistával? Ez oknál fogva cselédfogadásnál te­kintettel kell lenni annak erkölcsére, jel­lemére, — szóval erényességére, eddigi éle­tére, s csak akkor engedni meg a család­nál elhelyezkedni, ha a fentieket kielégítő­nek találták. Egy ilyen cseléd aztán meg­becsülhetlen tagja lesz a családnak, ha munkásságát, szorgalmát s a gyermekek iránti szeretetét méltányolva, néha meg­ajándékozzák s kilátásba helyezik több éven át ugyanazon helyen maradhatni. De sajnos, ez ritka helyen van igy. S mégis látjuk, hogy a gyermekek sokat időz­nek a cselédek társaságában; sőt némely mamák leányaikat ezekkel küldik sétálni, hogy egyedül ne menjenek. Ez határozot­tan megrovandó eljárás. Épen igy az a tu­lajdonsága némely anyának, hogy gyermeke szépségét, eszességét, ügyességet mindunta­lan dicséri annak szemében. Ezáltal a gyer­mek tudákossá, felületessé, fenhéjázóvá, ke­délye, irigygyé válik, mely tulajdonságok mindenkor szenny foltot képeznek a jellemen. Határozottan elitéljük azon eljárást is, mely szerint büntetés után ha a deliquens sir, czukrokkal, pénzzel, valamint hízelgő szavakkal igyekeznek őt csillapítani. A gyermek aztán azt hiszi, miszerint sajnál­ják, hogy megbüntették, s máskor bizony nem fog tartózkodni nagyobb bűntény el­követésétől sem. S igy a helyett, hogy a rosz felé hajló szándékát a büntetéssel el­ölték volna, fejlesztik, táplálják. A gyermekeknek egyes titkokba való avatása is tapintatlan, esztelen dolog. Gyer­meknek nem való titok. A gyermek nem fogja elmondani szülőinek a titkot, hogy miért büntették meg az iskolában. Tehát kevesebb bizalommal viseltetnek" a szülők iránt, mint ezek ő irántuk. Sok helyütt meg azon elvbői, hogy olvasás által művelődik a szellem, minden­féle regényeket, könyveket olvastatnak a leányokkal. Az elv helyes, de alkalmazása rend­kívüli tapintatot és óvatosságot igényel. Olvasni ugyan igen hasznos foglalkozás, de az olvasmánynak a korhoz mértnek kell lenni, s akkor is előbb a mama, tata, vagy nevelő által átolvasva, megbiráltan adni a leány kezébe, nem pedig a halomból ki­szedve odaadni, s ez által a fiatal kép­zelő tehetséget kitenni jövendő kelle­metlenségeknek. Mert azt nem fogja sen­ki sem tagadni, hogy a regények, kü­lönösen a hevesebb vérű irókéi, káros ha­tásúak a fiatal leánykák erkölcseire. Apo­diktice több bizonyítékokat hozhatnánk fel állitásunk támogatására. De ugy hisszük, hogy szükségtelen. Az anya akkor tett lelkiismeretesen eleget anyai kötelességének, ha gyerme­keit okszerű nevelésben részesiti, s nem néz el semmit, a mi káros következményű lehet egykor. Szóval, ha szigorú birája gyermekeinek, ha következetesen halad a kitűzött czél felé. A ki igy nevel, az bizonyára várhatja azon édes kort, midőn büszkén nézheti gyermekeit az utczán végig menni, s a társadalomban mindenki által tisztelve, be­csülve lesznek. De gyermekei is büszkén fogják mondani, hogy az az én anyám! Grosz La.jos. Politikai hirek. * A berlini konferenczia mai napon ott áll, hogy mindenekelőtt a hatalmak újabb kollek­tív jegyzékét nyújtsák át a portának, s ennek válaszától van föltételezve a konferenczia össze­jövetele vagy mellőzése. Emlegetik, hogy a kon­ferenczián Hohenlohe herczeg fogna elnökölni. — A német egyház politikai tönényjavaslatra vonatkozólag, egy római távirat jelenti, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents