Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-27 / 101. szám

„Békésmegyei Közlöny" 1880. 101. szám. ut melyre a porosz kormány a márczius 17-ik államminiszteri határozattal és a májusi törvé­nyekre vonatkozó előterjesztéssel lépett, nem birja a pápai kúria tetszését. Jakobini bibornok utasít­tatott, hogy nyilvánítsa ki a porosz kormánynak, hogy a pápa rosszalja a fakultatív rendszert. — Az olasz kormány a pótválasztásokon is túl­súlyra jut Az eddig megejtett 132 pótválasztáson 43 miniszterpárti, 20 disszidens és 39 alkotmány­párti választatott meg. Nők iniii)kaképc.sitése. (Az országos uőiparegylet körlevele.) A magyar társadalom főtörekvése azon irányban haladni a művelődés és nemzeti fejlődés terén, mely a nyugot államait erő­ben és hatalomban oly naggyá tette. Ez iránynak főjellemvonása a nemzeti munka terjedése. A munka képezi alapját az egyes, a család és az állam jólétének. És hazánk­ban — bár sokak előtt még idegenszerüen hangzik a munka, az ipar jelentősége — az egyén, a család és általunk az állam­nak legelső föladata mindazon hiányokat pótolni, melyek főleg azon sajnos körül­ményből erednek, hogy a munka és az ipar a társadalomnak még nem minden ré­tegében lesz ugy megbecsülve, a mint meg­érdemelné. Azon testületek tehát, melyek a munka­terjesztés nemes feladatát tűzték ki köve­tendő czélul, bizonyára hasznos szolgálatot tesznek a hazának. Kétszeresen hasznos azonban e szolgálat, ha az oly irányban érvényesül, melynek elérésére alólirt tes­tület törekszik. Ez a nők munkaképesitése. A nő ma már nemcsak ideális foga­lom, és általánoss gban megszűnt csupán a költészet tárgya lenni. Az existencziális kérdések arányos terheket rónak a nőkre is, kivált azokra kik támasz, segítség nél­kül lépnek az élet zajába, hogy keraset­lorrások után lássanak, vagy azokra is, kiknek a szegénység, a nyomor s a meg­élhetés küzdelmes volta nem nyújt elég biztosítékot aziránt, hogy a család kebe­lében, melyből származtak, létclük bizto­sítva legyen. De különben is egy erős, ál­lamföntartó középosztály csak ugy képzel­hető, ha a munkából a nő is kiveszi a maga részét és a nemzetgazdaságnak nem­csak fogyasztó, hanem dolgozó, termelő tagjává is válik. És ez annálinkább elér­hető, mert a nő finom ízlése, tapintata és alakító-tehetsége az ipar igen sok ágában majdnem elengedhetlen követelmény. Az „Országos Nőiparegylet" ezen, csak nagyjában vázolt elvek alapján főczélul tűzte ki, hogy a nők munkaképesitésének Magyarországban zászlóvivője legyen és mindazon tért, melyeken a nők tehetségei­ket anyagi haszonnal érvényesíthetik, főleg a keresetképesség tekintetében egészen a saját erejükre utalt nők által foglaltassa el. Ez erkölcsi és nemzetgazdasági szem­pontból bir kiváló fontossággal. Erkölcsi szempontból azért, mert vajmi számos nő, ki különben talán nem is birt volna az életfentartás küzdelmeivel az erény utján megküzdeni, ime alkalmat nyer a munka erkölcsi tisztaságában magá­nak keresetet biztosítani. Nemzetgazdasági szempontból azért, mert számos oly ipar­ágban foglalkozhatnak hölgyeink, melyek eddig hazánkban elhanyagolva levén, czik­keikért évenkint nagy összegek vándorol­tak külföldre, az idegen munka és idegen szorgalom jutalmazására. Ügyes háztartó­nők, bonne-ok állomásai és általában oly állomások, melyekben a nő gondosságának és körültekintésének jut a főszerep, eddig is nagyobbára külföldiek által töltettek be, mert hazánkban — eltekintve az eddig is kitűnő eredménnyel működő tanitó-képez­déktől — nem voltak a nők munkaerejé­nek, munka- és keresetképességének kifej­tésére és érvényesítésére czélzó egyletek és intézetek. Ezen hiány pótlására törekszik az országos nő-iparegylet, mely a női mun­kaképesség fejlesztése érdekében messze­ható intézkedéseket tervez, és ezen kér­désnek viszonyainkhoz képest leendő le­hető legkedvezőbb megoldását tűzte ki fő­czélul. De e czél elérése és e törekvés érvé­nyesülése csak akkor képzelhető, ha azt az ország közönsége készséggel támogatja és pártolja. A külföldi nő-iparegyletek ez­rével számlálják tagjaikat. Mi százával sem tudunk oly számot felmutatni, mely az ál­talunk kitűzött eszme megvalósulására biz­tató volna. E sajnos körülményt azonban főleg annak kell tulajdonitanunk, hogy a t. közönség nem volt nagy horderejű czél­jaink iránt kellőkép tájékozva, és igy jó­akaró pártfogását sem fordíthatta felénk. Azért bocsájtjuk ki e felhívást, mely tö­rekvéseinkkel nagyjában megismerteti az ország közönségét, melynek rokonszenves támogatását ezennel hazafias bizalommal kérjük. A czél, melyrek eléréseért örömmel fáradozunk, nagy áldozatokat követel tő­lünk, és ez áldozatokra az egyesek jóin­dulatú hozzájárulásával véljük a szükséges tőkét megszerezhetni. De tömeges pártolás mellett az inteBigentia éber érdeklődésére van szükségünk, mert ennek támogatása ós befolyása működésünkre bizonynyal fel­ér azon anyagi áldozatokkal, melyek fel­adatai k megvalósítása körül szintén nél­külözhetlenek. És a mit egyesek vagy kevesen elérni nem tudnának, annak elérésére segédkezet nyújthatnak mindazok, kik ezen nemzeti és társadalmi ügyünk támogatására egyle­tünk zászlója körül csoportosulnak. Az áldozatot nem a magunk, hanem az egész társadalom ós főleg hazánk nagy­fontosságú ügye számára kérjük — és re­m Külföldi hirek. * A liga csak néhány nap múlva fogja át­nyújtani a hatalmak konzulainak emlékiratát, melyben előadja követeléseit s óhajait. — A gö­rög királyi pár máj 24^én Velenczébe érkezett, s az „Amphitrit" hajó fedélzetén töltötte az éjet. — Sálldor bolgár fejedelem a belgrádi látogatás után visszatér Zsófiába, és csak az ősszel fog Bécs, Berlin és Párizsba utazni. — Az olasz kormány megragadta a kezdeményezést, hogy a chilii kormánytól, több hely lövetése miatt kár­pótlást kérjen. Francziaország es Angolország csatlakozott e kívánathoz. MEGYEI HÍREK. — A b.-csabai színházban kedden har­madszor is adatott „Boccaccio" operett ezúttal is majdnem telt házát tudott eredményezni. Gerő­finé asszonyt a czimszerepben harmadszor is lát­tuk, és mondhatjuk, hogy soha oly jókedvvel, tűzzel ós animóval nem játszott még, mint ez este. Volt is tapsvihar és ismételt kihívás. — Orsóházán vasárnap óta Aradi Gerő színtársulata működik. Ott van a társulat közt a Csabán is jó emlékű Halmay pár, Várady Sándor népszinműénekes. Az orosházi közönség igen szép pártolásban részesiti a társulatot s a nyári szín­kör a hol játszanak, majdnem folyvást tele van uri publikum és értelmesebb gazdaközöuséggel. — Gyomán az a hir kering, mintha nt. Garzó Gyula ur, lapunk t. munkatársa, a jövő követválasztáskor képviselőjelöltnek akarna fel­lépni. Arról van tudómásunk, hogy több község felszólította Garzó urat, hogy lépjen fel, de nincs arról, miszerint neki csak gondolatjában is volna a felszólításnak engedni. — Az igazságügyminiszter ur Konkoly Adorján szeghalmi kir. járásbirósági végrehajtót Békésre helyezte át saját kérelmére. Nevezetes dolog, hogy még ilyen állásban is hónapokig van üresedés, pedig ezt nem az állam, hanem a fe­lek fizetik. Már most ismét Szeghalmon nem lesz 2—3 hóig végrehajtó. — A „Függetlenség 1 1 és más fővárosi és vidéki lapok azon hirt közlik, hogy Békésmegye főispánja, mélt. Beliczey István ur beadta le­mondását. Okul többek közt a Janó-féle ügyet emlegetik. Mi igaz van ezen hirben nem tudjuk, de ha van valami igaz benne, hiuui akarjuk, hogy midőn két oly férfi közt kell válasz­tani mint Beliczey István és Janó Sándor: a miniszterelnök ur ő nagyméltósága minden be­folyását fel fogja használni, hogy mig egy részt Békésmegye közügyeinek a szeretett főispán meg fog továbbra is nyeretni; másrészt Janó ur el­len szigorú és részrehajlatlan vizsgálat fog elren­deltetni, hogy a megzavart erkölcsi egyensúly e megyében hely reál litassék. — Radics Károly urat, b.-csabai nőnö­velde egyik tanítóját súlyos csapás érte. Nővére halt el Szabadkán. A sújtott fivér elutazott oda, hogy a temetésnél jelen lehessen. — Csabán tegnap délután Szekeres János városi irnok ur lakásán tüz támadt mosás köz­ben, de csakhamar mindeu kártétel nélkül elol­tották. * Csabai szinház. Ma csütörtökön, május 27-én színházunkban Abonyi Gyula uj népszín­műve a „Szegény legény és a debreczeni leány­kérők" kerül szinre, uj népdalokkal, a főbb sze­repeket Gerőfynó Ilka, H Szabó lika, Fehérváry Antalné, Tarasovics Margit, Balogh Árpád, Ta­kács Ádám, Gerőfy Andor, Fehérváry Ottó, Szom­bathy Vilmos, Farkas Gusztáv és Szigligeti Jó­zsef játszák. * Gyuláról a következő gyászjelentést vet­tük : Bandhauer Rozina, férje Némedi László, fiók József; — Bandhauer György, neje Szálisz Ida, fiók István; — Bandhauer Ferencz; — Mária, férje Rekenye József; — János és Alajos; — az elhunytnak testvére : Geist Ádám s sógornői: özv. Geist Gáspárné, született Molnár Erzsébet ós özv. Geist Györgyné, született Willand Klára nevében is szomorodott szívvel tudatják a forrón szere­tett gondos jó anyának, illetőleg anyós, nagy­anya, testvér és sógornőjük : özv. Bandhauer Györgyné szül. Geist Borbálának f. évi május hó 24-én éjjeli 3/ 4 H órakor, élte 54. évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele és hosszas szenvedés után vizkórban történt gyászos el­hunytát A boldogultnak hamvai f. hó 26-án d. u 5 órakor fognak a helybeli szélmalom mel­letti temetőben örök nyugalomra tétetni; lelke üdveért pedig az engesztelő gyászmise ugyan­csak f. hó 26-án reggeli 8 órakor a helybeli nagytemplomban az ég Urának bemutattatni. — Kelt Gyulán, május 25. 1880. Áldás és béke legyet' porain !! * Pályázatok. A földmivelési miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents