Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-01-13 / 8. szám

B.-Osaba, 1880. VII. évfolyam 8. szám. Ked

d jan. 1

3-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szam ara 8 kr. Kapható Grünfeld J. könyvkereskedő urnái tí -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dja 25 kr Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Arpá-i ur nyomdájában, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal Segíts magadon, az Isten is segit. ii. M.-Beréiiy, jan. 10. Kárán tanul a magyar, hajdan igaz lehetett e példa beszéd, de napjainkbaninkább igy kell mondanunk, „saját kárán sem tanul a magyar." Példát hozni fel gyűlöletes, de jelenleg a körülmény parancsolja. „Decz. 7-én reggel érkezett elöljáróságunkhoz egy Békésen este feladott hivatalos sürgöny ily tartalommal: „a Körös balparton kitört, kövessenek el mindent a város védelmére," e sürgönyt este 9 órakor megelőzte a helyi révész jelentése a Körös rendkívüli áradásáról s a rajta rohanó jég pusztításáról. A révészi jelentésre nem történt semmir a hivatalos sürgöny vételére: a helyi lelkész urak — épen isteni tisztelet ideje lévén felkérettek, hogy a veszélyt adják tudtára a népnek — s szólítsák fel a védmunka haladéktalan megkezdésére. Megtörtént: És alig néhány perez múlva, száz meg száz gyalogos s kocsi indult az ár fenyegette hely felé, de nem volt senki ki csak a helyet tudta volna kijelelni a hova menni kell, itt száz, ott két száz amott 400, itt több, kevesebb gyalogos, és iga, mit tegyenek ? Nincs biró, nincs törvénybiró, nincs elöljáró ; kapkodás itt, kapkodás amott : a város birája s t. bírája elmentek meggyőződni, igaz-e a hivatalos sürgöny, hogy a város védelmére mindent el kell követni ? de a védmunkához felszólított munkaerő feletti rendelkezés teljesen elmaradt, az esküdt urak várták — a vezér vissza érkezését, — a jegyzői intézkedés, vagy ha jobban tetszik, tanács megtört, vagy elodáztatott — ama fontos ok által — „majd ha biró uram megjön." — Mégis e fontos ok ellenére — városunk főjegyzője sürgönyileg kérte fel megyénk alispánját a védmunkálat vezetésére mérnök kiküldés iránt, s a kinevezett mérnök rögtön sürgönyzött, hogy jön, lentebb kitűnik, hogy mégis miért nem jött. (III. közlemény következik.) Politikai hirek. * A magyar delegáczió iauuár 11-diki teljes ülésben elhatározta, hogy a Boszniára vonatkozó előterjesztések a hadügyi albizottság vagy az összbizottság által vétessenek-e tárgyalás alá Az eredményt még nem tudjuk. — A hadügyi delegáczió legközelebbi ülésén Prónay József elnöklete alatt a hadügyminiszternek a mult évi delegáczió ülésszakának rezóluezióira adott válasza került tárgyalás alá. — A külügyi bizottság ülésén pedig Báu£fy Béla gróf elnöklete alatt az elnök felhívására rövid vita után a felett hozatott határozat, hogy a bizottság határozatai közül mindazon tárgyak közölhetők a hírlapokkal, melyek titkon tartását a külügyér az állam érdekében szükségesnek nem találja. — A belügyminiszter intézkedett, — hogy az erdélyi csendőrség az erdőtörvényt népszerűen magyarázó utasításokkal látassék el. A békésmegyei okszerű méhészegylet közgyűlése. Tekintetes szerkesztő url A békésmegyei okszerű méhészegylet rendes közgyűlését 1879. év decz. 30-án B.-Gyulán a városház nagytermében szépszámú közönség jelenlétében, liol különféle méhlakok és eszközök voltak kiállítva — tartá meg. 1-ször. Mindenek előtt egyleti elnök ngos Göndöcs Benedek üdvözlő a közgyűlést s beszédjében előadta a társulat 3 évi működését, ugy szellemi, valamint anyagi gyarapodását megemlítve, miről az •/. alatt ide mellékelt elnöki beszéd részletezve szól időről-időre mi hogyan történt, valamint az egyletnek mindennemű vagyoni állapotát is kitüntette. Az ügybuzgó lelkes elnöknek áldozatkészségéért ós sikeres fáradságaért a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. 2-or. Egyleti főtitkár Brózik Károly méhészeti előadásairól, melyet részint, mint vándor tanár tartott H. M.-Vásárhelyen, Békésen, K.-Tárcsán, Gyoraán, Endrődön, Szt.-Andráson, Öcsödön, Szeghalmon, F.-Gyarmaton, Vésztőn, K.-Ladányban, Dobozon, Tót-Komlóson, úgyszintén Orosházi kiküldetéséről hosszú érdekes jelentést olvasott fel. A közgyűlés Brózik Károly főtitkárnak jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott hasznos fáradozásaiért. 3 szor. Niedermayer Antal egyleti pénztárnok a pénztár állásáról tett jelentest, melyből kitűnt, hogy van az egyletnek. bevétele készpénzben . . 1891 frt 81 kr, tőkésített kamat .... 83 „ 58 „ összes bevétel 1975 frt 39 kr, kiadás 1462 , 31 „ készpénz maradvány . . 513 „ 8 , hátralékban 298 , — „ Elnök jelenti, hogy Ferenczi Andrást, mint képzett méhészt egyleti méhész-mesternek felfogadta az egyleti méhészet kezelésére, a miért neki a tiszta jövedelem és szaporulatnak felét felajánlá lakással együtt. A közgyűlés az elnöki intézkedést helybenhagyja és megerősíti azon hoz'atevéssel, hogy tekintve az idei méhészeti évet, a méh-mester az egylet részére esendő tiszta jövedelemből még 20%-ot is kapjon erre az évre. Eluök felemlíti, hogy a magyarországi méhészegylet szaklapot is ad rendes tagjainak, ugyanazért indítványozza, hogy egyletünk tagjait megtarthassa, szaporíthassa, indítványba hozza, hogy egyletünk a rendes tagoknak szintén adjon szaklapot, azonfelül még sorsjegyet is, mely utóbbit a pártolók is kapnák A sorsjegyekkel méhlakot, különféle méhész-eszközöket és méhterményeket nyerhetnek az illetők Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s végrehajtásával az elnökség bízatott meg. Elnök felemlíti, hogy miután az egylet kertjében a szükséges helyiségek ós épületek elkészültek, annak folytán 1880. évi máj. 1-től szept. 30-ig minden héten vasáruap d. u. 4 órakor jöjjenek össze az egyleti tagok a méhészeti ügy emelése érdekében eszmecsere végett, úgyszintén minden hónapban választmányi gyűlés tartassák az egyleti kert termében. Az indítvány hasznos volta elismertetvén, elfogadtatott. Elnök indítványba hozza, hogy a „békésmegyei okszerű méhészegylet lépjen a magyarországi móbészegylet alapítói közé 30 frt alapítvánnyal; ez által egyletünk méhészeti terményeit az országos méhészegylet közvetítésével könnyebben elárusíthatja, mely indítvány elfogadtatott. Elnök felemlíti, hogy a méhészeti teendők szaporodván, elkerülhetlenül szükséges, hogy az egyletnek alelnöke számvizsgálója helybeli s 12 választmányi tagon kivül, minden községben egy választmányi, vagyis bizományosa is legyen, ki részint a tagsági dijt besze Ije, részint az egyletnek uj tagokat szerezzen — végre, hogy minden tag kapjon egy alapszabályt, hogy abból megérthesse meddig tart egyleti kötelezettsége; ha eme indítvány elfogadtatik, az esetre az alapszabályt módosítani kell. A közgyűlés ezeknek szükséges voltáról maga is meglévén győződve, az indítványt egész terjedelmében elfogadta. Elnök kéri a közgyűlést, hogy a méhészeti épületeket tűz ellen biztosítsa. Az indítvány elfogadtatván a „Magy. általános biztosító társulat"nál 6 évre leendő biztosítását elrendelte. Indítványoztatott továbbá Brózik K. egyleti főtitkár által, hogy a békésmegyei okszerű móbészegylet ne egyedül B.-Gyulán, hanem időnként a megye egyes községeiben az ügy emelése érdekében, kiállítással egybekötött vándor-gyűlést tartana. Közgyűlés eme inditványt elfogadta s elhatározta, hogy az első kiállítással egybekötött vándor-gyűlést 1880. év aug. hó második felében B.-Csabán fogja megtartani. Elnök indítványozza továbbá, hogy egy számvizsgáló bizottság választatnék a pénztárnoki számadások megvizsgálására ; közgyűlés az említett indítványt elfogadta s a szamadások megvizsgálására, valamint a hátralékban levő tagsági dijak