Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-04-03 / 63. szám

B.-Csaba, 1880. VII. évfolyam

, 63. szám. Csütörtök, április 15-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vas5Írna|>, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 8 frt; félévié 4 frt; évnegyedre 2 frt. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz- féle ház. a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyom dó ja. Egyes szám ál'a 4 kr. A szerdai és szombati szárti ara ;S kr. Kapható Grünfeld J könyvkereskedő urnái li -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben e^y sor közlési d'ja 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivHialbau Takács Árpád ur nyomdajában, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" VH-ik évfolyamának 2-ik negyedére. Ápril l-jével uj negyed kezdődvén: kérjük mindazon t. cz. előfizetőket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, hogy azt a rendes expediczió okából idejekorán megújítani szíveskedjenek. Előfizetési dij negyedévre 2 frt; félévre 4 frt; háromnegyedévre 6 frt. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után a 9-ik tiszteletpéldányképen jár. * Hirdetmény. Melynél fogva B.-Csaba városa elöljárói részéről ezennel közhírré tétetik miként a csabai m. kir. adóhivatal székhelyén megalakult adókivető bizottság elnöke Csaba városára nézve a III. és IY. osztályú kereseti adó, tőke, kamat, és j íradék-adó, nem külömben a nyilvános szamadásra kötelezett egyletek és vállalatok adójának bizottságilag leendő megállapítására f. évi áprilishó 12., 13., 14. és 15. napjainak reggeli 8 óráját tűzte ki, — miről az érdekelt felek azon felhivással értesíttetnek, hogy jogaik megóvása tekintetéből a városházánál eszközlendő tárgyalásoknál megjelenni ne terheltessenek. Keli B.-Csabán április 1-én 1880. B.-Csaba város elöljárói: Lepény Pál, biró. Jeszenszky M., főjegyző. fl: Gyula alatt a Fehér Körös jobb partján, a „Bánom"-ban összegyűlt árviz levezetésére eszközlött kivágás — miután a vizmedre, az itteni földek magasságával egy arányban van, s igy a viz már nem folyhat m. hó 31 én betömetett. fl: Gyulán az ujonezozás e hó 27-én, 28-án és 29 én fog megtörténni. Mindent csak árendába. Maholnap a levegőt is árendába kell már adui, mert lehet (?) ám ezzel is .spórolni"; inkább kevesebb levegőt, szivünk, csakhogy a tüdővószosekkel g'scíiefteljünk. Ugy itt, mint amott „árendába" kell adnunk bőrünket, jövedelmünket. Igy Gyula városa kiadta régebben az adóexecutiót árendába, s mint bérlő mondja (G r é c z) eléggé jól superál neki. Most a város aztán a faiskolát is kiadta bérbe hat évre egymásután, — ezt kivette volna más ki, mint szintén Grécz, 200 frtért. Ijeszgetés — fokonkint. Gyulán m hó 31-én e-íte fele vészharang idegrázó kongása riaszt fel nyugodt kédélyhaugulatunkból; gyorsan sieténk is a vész helyére, a felebarát veszélyén segitni, de csak pár pillanat alatt a vészharangok elnémulnak, s mi remegve ugyan, de nyugodtan mégis, hazafelé sietünk; alig érünk haza, újra megszólalnák' a „tiizharangok", uczi neki, vesd el magad, most már csakugyan baj van, s meg sem állunk a vész szinhelyeig ; bámultunk, hogy biz megint semmi baj sincs, nem is sok volt, csak egy pár liter petróleum lett ;i lángok martalékává, mi vigyázatlanságból Fischer nevezetű kereskedő boltjábau (az uradalmi magtár mellett) gyuladt meg, s inuen csapott egy két czérnaszál vwstagságu láng az utczára. Igy ijesztettek meg bennünket kétszer. * A magyar általános iparegylet alapszabályai. (Vége.) 17. §. A közgyűlés rendesen az óv márczius havában tartatik. A közgyűlés tárgysorozatát az igazgató-tanács állapítja meg. A közgyűlésnek fenn van tartva: a) tiszteletbeli tagok választása; b) az egylet elnökség ós az igazgató tanács tagjainak alapszabályszerü megválasztása ; c) a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása: d) a havi gyűlések által odaitélt pályadijak kihirdetése; e) az igazgató-tanács'által az egylet működéséről teendő évi jelentés tárgyalása; f) a számvizsgáló bizottság jelentése feletti határozat; g) a felvételi dij és a tagsági járulék megállapítása; h) a törzsvagyon hováforditása iránti rendelkezés; i) fi'ókegyletek alakítása és felosztása; k) az évi költségvetés jóváhagyása; 1) az egylet alapszabályainak módosítása ; m) egyleti tagok által a 12. §. e) pontja értelmében benyújtott netáni indítványok feletti határozat. Az igazgató-tanács fontos esetekben bármikor rendkívüli közgyűlést is hívhat egybe Rendkívüli közgyűlés egybehívására azonban köteles, La azt ötven egyleti tag, a napirend megjelölése mellett, kivánja. 18 §. A közgyűlés megtartásának napja a tanácskozás tárgyainak megjelölése mellett az egylet közlönyében legalabb 14 nappal előbb közhírré teendő. 19. § Érvényes határozat hozatalára a közgyűlésen legalább ötven tag jelenléte szükseges. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, két hét lefolyása alatt ujabb közgyűlés hivatik egybe, mely az eredetileg kitűzött tárgyakra nézve, e megjelenők számára való tekintet nélkül, határozatképes. A távollevők meghatalmazott általi képviseltetésének nincsen helye. A közgyűlés határozatai mindazon esetekben, melyekben az alapszabályok határoA „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZiJA. A nők duzzogásáról. *) Egykori arámat — mint ez minden müveit népnél szokás — angyalnak nevezém : mostani nőmet, ha haragszom rá, bukott angyalnak, ha azonban a házi időjárás derült, szárnya-nyirt angyalnak nevezem. „Miért szárnya-nyirt?" kérdezé Vilma, midőn először használtam e kifejezést. Zavarba jöttem, mert még nem tanultam meg a tettetést, még nem tudtam, hogy gyakran mily jó a házasságban a hazugság és hogy az igazság e fenyernyője nélkül a piros szemek még mennyivel gyakoriabbak lennének. „Drága Vilmám ! — mondám, miközben biborajkaiba egy darabka ezukrot tevék, mit nagyon szeret — kedves madárkám, nem kellene-é boldogságomért remegnem, ha angyalszárnyaid nem lennének kissé megnyírva? nem kellene-e félnem, hogy müvéből *) Mutatvány a szerző „Börne fordításai" czimü elröppennél" . . . s fölrepülnél az égbe, hol a te hazád van — akarám igen poetikusan hozzátenni. Hanem az én jó feleségem nem engedó, hogy kibeszéljem magamat. „Félsz tehát, hogy hűtlenné lehetnék ?•' kérdé, de nem várt feleletre, hanem komoly arezot vett fel, száját lezárta s j duzzogott. Hasztalan volt könyörgésem, fenyegetésem, beszédem, sőt hallgatásom, ő csak tovább duzzogott. Erős léptekkel jártam a szobában föl s le; Engel mimikájában nincs mozdulat leírva, melyet a legnagyobb tennésztthüséggel ne utánoztam volna: szerelem, gyűlölet, harag, düh, kétségbeesés; de az én jó Vilmám szót se szólt. Ez alkalommal tanultam a nők hires duzzogását ismerni s azóta többé el nem felejtém. A harminczadik nap volt esküvöm után, midőn boldog ságom a ráktérítő pontjára lépett. Drága Vilmám duzzogóhelyül eleinte csak egy széket birt, aztán egy kuczkót foglalt el, később duzzogó kamrába zárkózott, mig végre gyakorlat által annyira vitte, hogy az egész házban duzzog. Körülnéztem kissé ugy az elméleti, mint a gyakorlati philozofiában, metafizika, logika, anthropologia, empirikus pszichológia előttem nem egészen idegenek ; de a női duzzogás elméletével ! mostanig sem birtam még tisztába jönni. A kevés, el nem vitatható alapelvet azonban, miket saját tapasztalásaimból vontán) le, szivesen közlöm ; Európa mai helyzetében tán nincsenek minden haszon nélkül. Allampapir-üzérek, vagy állampapirüzérek (nem tudom, melyik írásmód a helyesebb) egymástól s másoktól most gyakran kérdik: mily vége lesz a Spanyolország ellen folyó háborúnak ? Oh, irigylésre méltó tudatlanság ! Csak ki nem nős, kótkedlietik, azonban minden férj biztosan tudja, hogy a francziák veszteni fognak. A nők duzzogása nem egyéb guerillaharcznál, mit a férfiak konczentrált hatalma ellen viselnek, harez, melyben mindig győznek. Mit használ a ti nehéz tüzérségtek, ha szúnyog szúnyog után csipdesi s összezavarja a kezeket, melyek a kanócokat rakják? Mit használ nektek háromszor százezer jól fölfegyverzett ok ? A nők, mintha csak a gonoszszal szövetkeztek volna, okhatlanok, *) egy sem hathat rajtuk keresztül. Legveszélyesb fegyverük a száj, akár beszédre, akár hallgatásra használják azt. Ha beszélnek és sok eszetek s türelmetek van, néha hallgatásra bírhatjátok; ha azonban hallgatnak (mi a házi *) Ad notam: „vizhatlan." Ford.