Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-07-03 / 65. szám

VI. évfolyam. 1879. 65. szám. i^Csiiba. július 3-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmn Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dlj: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Köriratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. 4Kicyi's szám ára 1<> kr. A keddi szám ára: 5 kr. kapható liiener li. és liriinfcld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fal. „Jíyllttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Riener B. urnái és a nyomdában, vidéken miudeu postahivatalnál 5 kru> po'stautalváiiyuyal. Előfizetési feliiivás a „Békésmegyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, hetenként B.-Csabán háromszor megjelenő lap hatodik évfolyamának második felére. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve : Félévre: .... 3 frt. Negyedévre: I frt 50 kr. Egy hóra: ... I frt. Az előfizetések vidékről lpgczólszerübben postautalvány által eszközöltetnek. Helyben a kiadóhivatalban, Biener B. és GrUnfeld J. uraknál lehet előfizetni. Hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Az iparosok kongreszusa. A közel múltban lefolyt napoknál — közgazdasági tekintetből — mozgalmassabbakat alig éltünk át. A nemzet minden rétege érdekelve volt általok Lüktfvése volt ez azon élet-ereknek, melyek népünk nyomorult közgazdasági életének senyvedését jelzik s mutatják : hogy azon kevés életerő is kihal belőlünk, melyet fajunk szivósága eddig nyújtott, ha az ér mindég lassudozó lüktetéséből diagnoziált betegség mielőbb és gyökeresen nem gyógyittatik. De hol van az orvos? ki találja fel a gyógyszert? Beteg kézmü-iparunk, még betegebb földiparunk aggódva tekint körül a mentőkéz után, de hajh ! nincs a ki vigaszt adjon nekik! Nincs is másban vigasz, mint saját erőnkben, kitartó munkánkban és társadalmi utoni fejlődésünkben. Az ország különböző vidékéről összejött — az ipar fejlődése iránt melegen érdeklődő derék iparosok és nem iparosok Budapesten megtartván legközelébb az iparosok nagy kongreszusát, behatóan tárgyalta az ipar-fej iődésnek akadályait s azon módokat, melyek által az akadályok elháríthatok volnának. Természetes, hogy itt különböző nézetek merültek fel; volt némelyek részéről kokettirozás a czéhrendszer felé, mások az ipar nagy szabadságát vetették okul, Mudrony Soma pedig mindent az államtól vár és követel Azonban a többség határozata eléggé korszerű, bár iparunk gyökeres gyógyítását alig jósolhatjuk belőle. A hozott határozatok közül legfontosabbak minden esetre a dr. Gaal Jenő által javasolt ipar szövetkezetek, egyletek alapítása és Steinacker Ödön indítványa az ipar oktatásról. — Ezen fordul meg ipari fejlődésünk sorsa. Tagadhatlauul szükséges az óhajtott eredmény eléréséhez még az államtól megkövetelni, hogy helyes vára és vasúti politikát kövessen, az igazságszolgáltatást gyorssá és olcsóvá tegye s nyújtson vagyon és személybiztonságot, jó indulatulag támogassa, mozdítsa elő az ipar fejlesztésére, emelésére irányuló minden törekvést. De ha magok az iparosok nem társulnak erejök fokozására s főleg ha szellemileg előbbre haladni nem fognak, — akkor egyesek és a kormány által teendő minden áldozat, intézkedés ép oly eredménytelen lesz, mint a székes talajba elvetett buza termése. Legfontosabb tehát — mit az ipar fejlesztésére tehetni, — ha az oktatást, az iparoktatást széles alapon, kötelezőleg behozza a kormány. Jobb volna ugyan, ha ez is társulati uton történnék ; de ez idő szerint ilyen uton sikert várni nem lehetne, mivel az illetők erkölcsi ereje nem áll ínég azon fokon, melyen a siker reményével kecsegtethetnének. Nem czélom az iparosok kissebbitése, hála isten vannak igen derék, a műveltség magas vonalán álló, európai hirü iparosaink, vannak sokan, kiket szégyenlenünk nem kell, ezt tapasztaltuk a nagy gyűlésen is, tapasztaltuk a szegedi, csabai, székesfehérvári kiállításokon , de be kell vallanunk, hogy mégis aránylag sok azok száma, kik a műveltség igen alacsony fokán állnak, sőt olyanok sem kevesen vannak, kik még irni sem tudnak s igy általános műveltségi tekintetből, hazai iparosainknál kedvező arányt megállapitni ma még nem lehet. Ez aztán az ipari életre bénitólag, az ipar fejlődésére akadályózolag hat. Az az iparos, ki a világipar fejlődésének történetéről, fokozott haladásáról tudomással nem bír, kinek igen korlátolt fogalma van azon testvéri viszonyról melyben az ipar a kereskedéssel él, — ki a társulás véghetlen fokozó és fejlesztő hatását érteni nem tudja: az maga egy nagy akadálya az ipar fejlődésének, haladásának, és ezen akadály addig el nem hárítható, mig az iparos oktatás nagyban és szigorral életbe léptetetni nem fog. Hogy helyes útra tértünk, azt a két föntebbi indítvány elfogadása bizonyítja ; hogy jogosult reménnyel nézhetünk a jövő elé iparunk emelkedését illetőleg, arról biztosit azon buzgalom, melylyel magok az iparosok s jeleseink ténykednek az ipar fejlesztése körül és biztosit azon derék iparos ifjúság, mely a buzgó Gelléri Mór jeles vezetése alatt törekszik magát tökéletesíteni, hogy — mint hazai iparunk reményei — jövő iparunk büszkeségei legyenek. Körösparti. ————— — A magyar nyelv tanulására rendezett póttanfolvamra Aradon nem várt tömeges számban jelentkeztek az idegen tannyelvű iskolák tanítói és pedig Torontálmegyéből 64, Temesmegyéből 137, Hunyadmegyéből 58, Biharmegyéből 22, Gsauádmegyéből 7, Krassó-Szörénymegyéből 19'/, Nyitramegyéből 3, Pozsonymegyéböl 1, Szathmármegyóből 1, Arndmegyéből 80, íisezesen tehát ötszáznyolczvan. Ezek között nőtanitó 23 jelentkezett. — Miután Gajdos kir. tanfelügyelő ur ily aránylag rendkiviilinek mondható kuntingensre elkészülve nem volt, a beszállásolás csaknem legyözhetlen akadályokba ütközik s egyetleu kisegítő eszközül csak Aradváros hazafias szellemű polgárságának támogatása szolgálhat, a mennyiben ki csak teheti, egy-egy kis szerény szállás nyújtásával a nagyfontosságú czél eléréséhez hozzájárul. — Véi „Bébigyeí EUhf tárcsája. J3alosillagzat alatt. Eredeti beszély. Jrta: ifjabb Jancsovits Pál. (Folytatás.) Aladár ezután majd naponta ellovagolt Harangosra ; az alkony homályában megnyílt előtte a kert kis ajtaja, ós Mariska szenvedélyes öleléssel várta mindig. Aladár gyakran kételgett Koltóy szavainak igazságában ; Mariska oly ártatlannak, oly bájosnak 8 szentnek türit fel előtte, hogy alig tudott a leánykáról bár mi nem szépet is feltételezni, de szivébe volt verve a kétely kígyója, és soha sem bízott feltétlenül a leánykában. Ha pedig a Victor előadása való, ugy kár volna Mariskáért szemrehányást venni lelkére, feláldozni Gizellát. Aladár a dolog kényelmesebb oldalát választá; ráerőszakolta magára, hogy inkább higyjen Koltóynak, mint Mariskának; igy töprengés nélkül élvezheti az alkalomadta örömöket, kéjesen szívhatja az izzó ajkak mézét; yére hadd forrjon, cisak szive maradjon illetetlenül. Ily elvekre épitett viszony állott fen Aladár s Mariska közt azon pünkösd napon, a midőn Mariskát először láttuk. VI. Vessünk most már világot a Koltóy Victor jellemére, s jöjjünk tisztába Mariskával is. Koltóy ezelőtt pár évvel telepedett meg Harangoson s Mariska iránt az első pillanatban kiolthatlan szerelmi szenvedély ébredt szivében. Még be nem vallotta szerelmét, Mariska szívesen időzött vele, s jó barátságot érzett a jó Kedélyű s mivelt ifjú iránt, de szerelmi nyilatkozatait állhatatosan vissza utasította. Az ifjú belátta, hogy czélt nem ér, a lányka szivét meg nem hódithatja, s meglazult közöttük a jó viszony. Koltóy ki Mariskáról lemondani nem tudott, ugy gondolkozott, hogy a lányka bizonyosan s/eret valakit a kiért őt mellőzi, s folyton leselkedett a szerencsés vetélytárs után. Sok ideig semmi eredményre sem jutott. Egyszer azonban a folyócska partján járkálva, Csaáryék kertjéből hangokat hallott, s egy jelenet tanuja lön, melyet Aladárnak elferdítve oem késett elmondani. Egy iíju férfi sétált Mariskával a kert utain bizalmasan összefogózva, s váláskor egy csókban íejtzték ki a kölcsönös szeretetet. De azt elhallgatta Victor, hogy az öreg Csaáryné is közöttük volt, 8 is forrón ölelte meg a búcsúzó ifjút, a ki nem volt más, mint Csaáry Dezső, a doktor, ki szülei látogatására volt otthon. Koltóy ismerte Dezsőt, ki még akkor nőtlen volt

) tudta tehát, hogy nem idegen a látogató, de még sem tudta elfojtani a gyanút, hogy a szerencsés vetélytárs Csaáry Dezső. Midőn mellette elhaladt az orvos, nagy vágyat érzett. szivében, a szüntelen nála levő revolverrel főbe lőni Mariska szerencsés udvarlóját, de egy hatalmas fal állott szándéka elé — a gyávaság a gyávaságban. Koltóy Victor a legnagyobb mérvben férfiatlan ós gyáva volt, mi rajta az első tekintetre kitűnt; tétova szürke szemek, szüntelen mosolygó bágyadt ajkak, középén elválasztott nőies haj viselet, tulválasztékos öltözék, miből nagyon fingni parfüm illatozott; tmelgő modor, mely azonban egy szigorúbb tekintetre alázatossá változott. De félénk lelkében iszonyú ravaszság lakott; Mariska iránti szerelme a kudarcz után még fokozódott, $ bár mit kész volt team a lányka bírásáért,