Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-11-16 / 123. szám

VI. évfolvinn 1879 123. szám B.-Csaba, november 16-nn. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. IMieg'jelen.ils: lxetenlséri.t liáromszox: vasárnap, IrecLd. (félíven) és cs-ö-törtölsön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre C frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és líiado-liivatal : Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr A keddi sz:iin árt 5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknil B -Csaban. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilítér"-ben egy sor közlési d ja 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal Egy egészen uj tan. ii. (*) Azonban irrationális is ezen uj, nálunk veszélyes módon elharapódzott tan. Irrationalis azért, mert az illető rágalmazott, legyen az bármely hatalmas ember, majdnem kivétel nélkül a legtisztább ártatlanság mellett, sokszor abszolute nem képes bizonyítani, hogy azt nem tette a mivel vádolják, egyszerűen azért, mert a nemet, a negácziót bizonyítani sokszor épenséggel lehetetlen. A rablás vagy gyilkosságról vádlott, legalább sok esetben egy alibivel tudja bizonyítani ártatlanságát. De mivel bizonyítsa az, kit arról vádolnak hogy sápot vett, liogy ez nem igaz? Ha annak bizonyítványát mutatja fel, kitől ál itólag vett volna, arról hogy nem vett: nem hiszik neki. Mivel bizonyítsa az a magas államhivatalnok kit vádolnak, hogy rokonainak bizonyos papírok eladására tanácsot adott mielőtt e papírok értékének devalvaczióját előidéző törvényjavaslatot nyújtott be, hogy ő ezt a tanácsot nem adta ? Mivel bizonyítsa, hogy ő maga sem adott el ily papirokat ? Közöljön nyilatkozatokat rokonaitól, melyben ezek igazolják, liogy ily tanácsot nem adott nekik ? Erre azt fogják mondani, liisz rokonai, ha igaz is, csak nem fognak ellene nyilatkozni, annál kevésbé, mert ugy szólván bűntársai. — Arra pedig hogy ő maga nem adott el, szerezzen be magának valamennyi budapesti bankártól bizonyítványt ? Azt fogják mondani, nincs kizárva miszerint Parisban vagy Londonban adta vagy adatta el, mert hisz ott is veszik az ilyenekec. Mondja, hogy nekie nem is volt olyan papírja ? Azt fogják erre felelni: perszenem volt,' mert idejekorán másra ruházta és másnak neve alatt adatta el ! Sz&val, ha a „nem"-nek lehetséges bizonyítására, rendelkezésére álló eszközöket mjnd* teljesen ki is meríti: nem éri el czélját, mert a vád ellenkezője, a bizonyítékok természeténél fogva, nincs tisztán beigazolva és marad a gyanúsításnak még mindig a legtágasabb tere. És épen azért, mivel az ártatlanságot ily esetben, ha az a legtisztább minőségben létezik is, legtöbbnyire be sem lehet bizonyítani : ép azért nyilatkozhatik az uj tan irraczionáliz'musa az államra és alkotmányra nézve kimondhatlan veszélyes alakban, kortesfogás-képen a politikai ellenfél megbuktatására ! Ott hol az a tan kap lábra, hogy a vádlott tartozik a bizonyításra majdnem lehetetlen „nemet" igazolni : ott idővel meg kell szűnni a tisztességes alkotmánvos kih. .leiemnek és beáll O «< azon politikai párt uralma, mely ily vádak által jobban tudja kompromittálni, terrorizálni az ellenfelet. Győzelemre jut nem érvérv ellen, hanem az alattomos gyanúsítás, melynek nem kell bizonyítani, mely azonban alaposan arra számit, hogy a rágalmazotton, ki abszolúte nem tisztázhatja magát, bármely ártatlan legyen is, mindig fog maradni valami szeny és csakhogy békéje legyen, kénytelen lesz hátrálni a bizonyítani nem köteles, csak vádolni tudó ellenfél elől Dobjuk sárral a politikai ellenfelet. 0 nem tehet róla, hogy dobáltunk rá sarat, de ha egyszer ott tapad rajta, kefélheti váltig, mindig marad rajta a folt, a gyanú, a bizalmatlanság foltja, skorpiofulánkja. Igazi — revolver-politika. Hogy félre ne értessünk, ki kell emelnünk, miszerint mi épenséggel nem vagyunk bármely valóságosan történt, bebizonyítható, visszaélés eltusolásának barátjai. Ki a haza, ki állása ellen vét, ha nemis kriminális codex szerinti bűntény, de erkölcsileg kárhoztató cselekedett, lakoljon kérlelhetlenül, de bizonyítsa vétkességét az, ki állítja és ne kívánjuk a rágalmazóitól azt mi sokszor lehetetlen, hogyő bizonyítsa a nemet! Különösen ne használjuk revolverként a gyanusitást a politikai párttusákban és ne szegezzük mellére valamely kiváló politikai celebritásnak, mondván : becsületedet vagy állásodat 1 Politikai hirek. — A képviselőház üléseit a kormány (lecz. hó közepén fel akarja függeszteni, s a ház januárban kezdené meg a költségvetés tárgyalását. — A dán felségek és az orosz trónörökös nejével 13. Bécsbe érkeztek; a czárevics azonban rövid ideig marad ott, mert mára Vilmos császár várja Berlinbe. — A „Daily Telegraph" szerint a török kabinetnek nagy lwjlauMÉSIEGYEI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. rr Oszi hangok. Kis kertemben üldögélek .... Ilnllgatom a falevélnek Oszi hangját, bus neszét; Sárga szint vált, ezt siratja, Nem látszik a szép mult rajta, Szórja a szél szerteszét! Vájjon itt e földi pályán, Rövid létünk életfáján, Ember is csak egy levél? Mit korán, vagy őszre válva, Amint sorsa ugy talalja, El-lefu egy gyönge szél?! Ti bölcsek, kik ugy tudjátok, Hogy örök sir vár reátok, Én ezt másként érezem . . . . Az egész föld kicsinv, annyi Drága kincset befogadni, Mennyit egy kis sziv terem. . . . Kis körtemben üldögélek, Ilailgatom a falevélnek Oszi hangját, bus neszét; De a gyászos hervadásra, Szivem minden dobbanása, Vigaszt-adó szent beszéd. . . . Sz. J. A vén fűzfa regéje. Népies elbeszélés. — Irta: Ifj. Jancsovits Pál. (Folytatás) „Gyere Rózsám, megérdemled hogy szeressen az ember" —• szólt a legény, s magához ölelve Rózsit, j egy forró csókot nyomott cseresznye ajkára. „Na édes Rózsim, áldjon meg az isten, ón indulok. El nem rontom a szám izét, — nem akarom Sárit többet látni; mond meg neki, 2iogy a gyűrűmet eltegye, hogy vissza adhassa, ha megkerülök valaha 1 „Majd elkérem tőle, ha megengedi kend magainnak." „Jól van Rózsikám, áldjon meg az isten!" Jóska a nyeregbe pattant és elvágtatott. De csakhamar megbánta, hogy Sárinak szemtől szembe meg nem mondta a véleményit, liogy meg nem szégyenit^tte, a hogy érdemelte, visszafordult tehát, hátha még eléri Rózsit. Rózsi még mindig ott állt, a hol elhagyta. „Rózsikám , még sem megyek el addig, mig Sárival össze nem jövök ; soha se tudnám megbobocsátani magamnak, hogy szó nélkül hagytam gonoszságát. Eredj be kérlek, küld ki azt „sz . . . . t." „De itt van a szeretője." „Merre szokott haza menni?' „Amarra a másik uton, a Balog földjén keresztül." „Na, itt várom be mig el megy. Eredj lelkem, s ha elment a rücskös, küld ki Sárit." „Ha épen akarja, megteszem" szólt Rózsi, és a tanya felé eltávozott. Nemsokára lihegve szaladt vissza, a tengerin keresztül, „Jaj Istenem Jóska, itt vannak a perzekutorok, meneküljön " Jóska rögtön a nyeregbe termett. Nem akarta hogy elfogják, s vason vigyék be, bár el volt tökélve, visszamenni a regimenthez. „Szálljon le a lóról, nem mehet arra, az országút is el vann állva," szólt Rózsi. „De hát akkor merre menjek ?" „Jöjjön, majd én elvezetem" mondá a lány, s megfogva Jóska kezét, a rét felé vezette. „Mit akarsz Rózsi, az ingoványon át csak nem mehetek, nincs arra ut." „Nem is lehet most elmenni, csak elrejtőzni, elvezetem olyan helyre, hova soha nem követik, mig a rét be nem fagy. Egy kis sziget volt ott az ingoványban, melyet azonban csak akkor közelíthettek meg, ha a a rét vize befagyott, meg tavasszal, nagy víz idején, csolnakon. De Rózsi tudott egy utat oda, azon vezette be Jóskát. Egy nagy nádkazal állott ott, melyből fedelet készíthetett magának a szökevény; lovát ellátta az eleven zöld pázsit. Három napig volt Jóska e rejtek helyen : Rózsi hordott neki titokban eleséget. Ezalatt a perzekutorok más felé mentek Jóska keresésére, más felől kaptak hírt a szökevényről. Eszibe se jutott senkinek, hogy Jóskát a rét ingoványában keressék ; biztos halált hoz az ingovány arra, ki rá meri tenni lábát csalóka zöldjére. (Folyt. köV.)