Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-11-16 / 123. szám

„Békéflmegyei Közlöny* 1879. 138. szám. dósága van, hogy formális szövetséget kössön Oroszországgal. — Az orosz kormány erősítteti a Visztula vonalat. — A képviselőház pénzügyi bizottsága a védelmi adóról szóló törvényjavaslatot elfogadta. A legújabb harang-felszerelés története és előnyei. — Békésmegyei találmány. — (Utolsó közi.) V. 9. Az éktengely, illetőleg azon körülmény, hogy a harang ingási tengelye, a harang súlypontja ós az ütő felfüggesztési pontja közé esik, biztosítja az épületet minden rázkódás ellen, s a tornyok, különösen a sugártornyok gerendáinak csapjait, nem rázza szét, belsőleg dolgozva össze a toronyingató szelek s viharokkal csaknem észrevétlenül. Ha minden harang szól, egy teli pohár víz ekkor is az állványra tehető és nem fog kilottyanni. Sok toronyról hallottam már : „ledobta a vihar." De hogy a régi rendszer szerint szerelt harangok, mennyiben nyújtottak segédkezet, a torony gerendák folytonos belső rengetése által annak a viharnak, mely sok esetben csak e szövetségesének közreműködése mellett képes boldogulni, — erről sem hallottam. 10. A kongás, illetőleg a harang oldalainak verése az ütő által, teljesen egyenlő, még a régi rendszer mellett, azon harangoknál, a melyeket csak egy ember huz, sokkal gyengébb a huzó felül levő oldal kondulása, annyira, — hogy az ütő és a harangércz kopása sem egyenletes mind a két oldalon, s ott nagyobb af kopás illetőleg fúródik be mélyebben az ütő, hol a harangtest vékonyabb és gyengébb. 11. Da nem kevésbé fontos mindezeknél, az a nevezetes előny is, melyet a kovácsolt vasból készült harang-állvány, illetőleg triigerek biztosítanak a toronyra nézve, melynek falai nyolez helyen vannak velük összekötve és biztosítva. Az első ily harang-állvány, illetőleg trügerszerkezet a mienk itt Gyornán. Ennek ötlete az ón szegény fejemben fogamzott, midőn azon kérdés felett tépelődtem: „mi módon lehetne tornyunkat biztosítani az ellen, — hogy majd a felső tüzőri szobát tartó feszítő boltozat ne ártson falainak?" A gyárban egy iv papírra rajzoltam le tervemet. Thury ur pedig, a gyár jelenleg egyik tulajdonosa, még jobban elkészíttette, mint a mint ón le birtam rajzolni. S bárha tornyunk őrszőbája, trágereken nyugszik, Halmai Andor műépítész ur, mégis nagyon praktikusnak találta ötletemet, illetőleg konibinácziómat, s Thury ur munkáját. Mily fontos volna hát ez az olyan tornyokban melyekben a felső torony, illetőleg őrszoba csak alig pár vasszállal összehúzott feszítő boltozatokon — nyugszik. 12. Nagy előnye e legújabb rendszernek, hogy harangjai szűkebb helyen megtérnek, — mint a régi rendszer harangjai, annyira, hogy p. o. az én egyik mintaharangom — melyen e rendszert behatóbban tanulmányoztam •— a régi rendszer szerint 40 czm. ingási tért kíván, az uj szerint pedig csak 22 cmétert. Nyilvános bizonysága ez tehát annak, hogy csaknem felényi belvilágu toronyba is behelyezhetők az oly harangok is, melyek különben kétannyi ingási tért kívánnának. Szép példája ez előnynek a „Burg" melletti •— ha jól emlékezem — kapuezinus templom tornya Bécsben, melynek harangjait midőn — egyszer éppen ő felsége távolléte alatt — az Pozdech átalakította, a visszatért királyt, illetőleg császárt annyira meglepte az általa hallott első harangozás, hogy Pozdechet azonnal Bécsbe hivatta, megismerni óhajtván a magyar ipar e derék munkását. Nagyon érdekes volna tudni: e rendszer szerint vannak-e szerelve azok a harangok is melyeket mostanában Boszniába •— küldöttek ? Még egy dolgot kell megemlitenem, azon különbséget, mely a régi és e rendszer harangjai hangjára nézve észielhető, a mennyiben t. i. a régi rendszer gyorsjárásu harangja vidámabban, ezek pedig mélabúsan szólnak. A kik ellenségei ez Pozdech-féle szerelésnek ezzel nem birnak megbarátkozni. Hogy meg kell szokni, a sokkal komolyabb hangulatot keltő lasubb kondulásokat, tagadhatatlan, ha azonban meggondoljuk a harangozás czélját és jelentőségét, s a sokoldalú előnyt mely e rendszerrel egybekötve van, a megszokás nem oly nehéz dolog, sőt mondhatnám nagyon is könnyű. És most bocsánatot kérve tőled, kedves szerkesztő barátom és tőled is kedves elvasóm e furcsa eljárásomért, hogy mint valami vén harangozó oly unalomig beharangoztam a vármegyét, azzal veszek búcsút, a mi irva van mindeneket megpróbáljatok és a mi jó azt megtartsátok ! Garzó Gyula. MEGYEI KÖZÜGYEK. Az országházból Budapest, nov. 12 T, szerkesztő ur 1 Újra kitört a bosnyák háború De kérem, ne méltóztassék ezt a rémhírt becses lapjában közzétenni, nehogy a békeszerető szülék megijedjenek, hogy ismét elviszik fiaikat Boszniába. Nem, az nem fog történni. Nincsen most mozgósitás, nem szól az öldöklő ágyú, nem harsog a riasztó trombita : csak a vészharang kondult meg újra magyar képviselőházban. Az ellenzék húzta meg, mely boldog, hogy egy évi hálátlan kurjongatás után ismét alkalmat nyert megmagyarázni a nagy világnak, hogy milyen borzasztó veszedelem fenyegeti állami önállóságunkat, alkotmányunkat és nemzeti létünk alapjait — Bosznia részéről. Hogy ne ijedne föl erre a békés polgár nyugalmas otthonában; hogy ne csóválná a fejét a gondolkodó hazafi rosz termés okozta mély fájdalmában ! Uj baj, uj veszedelem ! Hiszen az is sok, a mi eddig van; minek szaporítsuk még egyébbel is? Ne ijedj meg sz. olvasó, valami nagy uj veszedelem nem fenyeget bennünket; csak a keleti politi kában felsült ellenzék fest uj rémeket számodra, hogy felháborítson. Az a kérdés: ki és hogyan kormányozza Boszniát és Herczegovinát ? A berlini kongresszus, tudvalevőleg Ausztriát és Magyarországot bízta meg tartományok okkupácziójával és közigazgatásával. A okkupáczió megtörtént, most már a közigazgatás kérdése merült fel. Kétségen kívül nehéz kérdés arra, a ki az ottani tényleges viszonyokat ismeri. Fel is hasz nálja az ellenzék, nem arra, hogy megoldani akarja, hanem arra, hogy a pártszenvedólyt újra életre hívja. Polit képviselő is megjelent: elmondta beszédét, aztán ismét hazasietett szerb rokonai közé. 0 azért elleuzi a törvényjavaslatot, mert kevesli azt, ami ott a magyar kormány részéről történt. Simonyi Ernő és Szilágyi D. pedig azért ellenzik, most so kallják a kormány beavatkozását. Ezek az 1S67. évi XII. t.-cz. sérelmét, a közös kormány és a delegacziók hatáskörének kiszélesítését látják a javaslatban, mi által a monarchia dualisztikus alapszerkezete is alá ásatik. Ezek ellenében Bausznern, Éber, Jókay, Dárday és Tisza kimutatják, hogy miután Bosznia reánk nézve külügy, a külügy vezetése pedig fenálló alkotmányunk értelmében a közös kormány hatáskörébe tartozik, te hát Bosznia kormányzása is a közös kormány teendője, természetesen a két állam- fél kormányaival egyetértve, mi által az 1867-ki XII. t.-cz. éppen nem forgattatik fel, Ez képezi a vita sarkpontját. A többi, az csak szitiezés, szónoki fogás, röppnntyü dobálás a bámuló publikum mulattatására. Tagadhatatlan, hogy az okkupác/.ió rendkívüli viszonyokat teremtett; tagadhatatlan az is. hogy a rend és béke érdekében a helyes közigazgatásról gondoskodni kell. A legnagyobb nehézség pedig abban áll, hogy dualisztikus államszervezetünkbe a szóban levő igazgatást tehetetlen ugy beilleszteni, hogy az ellen többé-kevésbé alapos kifogást tenni nem lehetne. Ezt tudja az ellenzék is, ugy mint miuden gondolkodó honpolgár. Azért csiuál oly roppant csörömpölést és — azért próbál ismét szerencsét Tisza megbuktatására. Roppant vérszemet kapott azon hir hallatára, hogy e sza badelvü párt néhány kitűnő tagja nem fogadja el ezt a javaslatot, és hogy a horvátok is ellene fognak szavazni. Kapva kaptak a gyámoltalan vezérek e liiren, és nagy fölindulásukban megint elfeledkeztek arról, hogy oly kérdésben akarják a jelenlegi kormányt megbuktatni, melynél ők 24 óráig sc tudnának a kormány rudjánál megmaradni Mikor ezt Tisza miniszterelnök megmagyarázta nekik, gyermeki naivitással kiabálták oda, hogy : próbáljuk meg! Mintha az állam kormánya csak kísérleti telepe volna a tehetetlen ambicziónak, s mintha próbálgatni kellene azt, amit nyugodt állapotban mindenki lehetetlennek tart. A vita még folyik. A szónokok szaporodnak, a képzelgő uj minszteri jelöltek remélnek — a komoly hazafiak pedig méltán aggódnak. Dr. Oriens. Alispáni jelentés, felolvastatott Békésmegye törvényhatóságának nov hó 3-dikán taitott közgj ülésén. (Vége.) V. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a mult hóban is szabályszerűen megvizsgáltatván : rendben találtattak. 2. Az élővizvezető csatorna ügyében a polgármester jelentése szerint azon fordulat állott be, hogy mig az Aradon mult hó 25. megtartott vegyes értekezleten az eddig elfogadott terv helyett egy más tervnek kidolgozása rendeltetett el, — s mig az élővíz-csatorna felső torkolatán tervezett zsilip kiépítése a vállalkozónak kiadatott: addig a közlekedési miniszter ujabb leirata folytán a zsilip nyitvatartása rendeltetett el, miudaddig, mig az Aradmegyével közös érdekek kölcsönösen ki nem egyenliteinek, miből arra lehet következtetni, hogy ezen üdült ügyben a tosuly nem annyira a veszély torkába taszított Békés város megmentésére, mind inkább az aradi érdekek megóvására helyeztetik. Ily baljóslatú körülmények közt, miután a Nádor malomcsatoma a zsilip építését a törvény utján kívánja megakadályozni, — s miután az élővizvezető csatorna társulat a zsilip költségeinak felén kívül semmi más terhek elvállalására hajlamot nem érez, a közlekedési miniszterhez október 14. intézett felterjesztésében a csatorna beszüntetésének elrendeléseért folyamodott ; mely kérelem törvény szerint meg nem tagadható. 3. A hadkiegészítési kerületek és honvédzászlóaljak ujabb területi felosztása és az ujabb sorozó járások megállapítása tárgyában kibocsátott 38250/V.1879. honvédelmi miniszteri rendeletre f. évi október 30-án 5837. sz. a. tett felterjesztésben mig egyrészt a gyomai közigazgatási járásnak önálló sorozó járássá alakítását kértem. — másrészt azon nézetemet fejeztem ki, miszerint Gyula rendezett tanácsú városnak szintén önálló sorozó járássá alakítása csak azon esetre indokolható, ha a gyulai járásnak 10 ezer lelket nem számító négy községeiből, melyek más járásba czélszerüen be nem cszthatók, szintén önálló sorozó járás alakíttatnék. 4. A póttartalék és honvédség nyilvántartásában álló hadkötelesek felmentési vagy elbocsátási czimei fenállásának megbirálása, — az orosházi ügyek kivételével, a melyek okmányai mind az ideig be nem terjesztettek, megejtetvén : az első folui határozatok az illető hadkiegészítési, illetőleg honvédségi parancsnokságokhoz hozzá járulás és további intézkedés végett áttétettek. 5. Az elemi csapások által sújtott földek után járó adóelengedés tárgyában kiadott miniszteri utasítás módosítása, s a csadadék vizek által okozott kárnak is az adóelengedés alapjául szolgáló elemi csapások közé felvétele iránt szerkesztett emlékirat a t. közigazgatási bizottság f. évi 1431. kb. sz. a kelt határozatához képest a nagymélt. m. kir pénzügyminiszter urnák a t. közigazgatási bizottság felterjesztésével f. évi október 16. küldöttségileg kézbesitetvén : tisztelettel jelentem, miszerint a pénzügyminiszter ur a tek. közigazgatási bizottságuak az adó-ügy iránti meleg érdeklődését tanasitó felterjesztését örömmel üdvözölte, s a küldöttséget, melyhez Irányi Dániel Békés városi országgyűlési képviselő ur is csatlakozni szíveskedett, azon biztositással bocsátotta el, miszerint ezen ügyet tanulmányozni, s abban rendeleti, esetleg törvényhozás utján intézkedni el nem mulasztaudja. Az emlékirat egy-egy példánya a békésmegyei országgyűlési képviselőknek is pártolás végett megküldetett, vaamint a szolgabirák és megyei lapok utján a közönség közt kiosztatott. 6 A községi körgátak iránti tervek és határozatok a járási szolgabiráknak csak a mult hó második felében adatván ki : ezen okból a határozatok végrehajtása még nagyon elő nem haladhatott, a minthogy e tárgyban a békési és szarvasi szolgabirákon kívül más járás szolgabiráitól jelentések be sem érkeztek ; — a békési járás szolgabirája tudatván, hogy a községi közmunkaerő összeírását elrendelte ; a szarvasi járés szolgabirája pedig azon örvendetes eredményt jelentvén be, miszerint a szent-andrási és öcsödi körtöltések nagymérvben helyreliozattak. 7. A községi utczáknak, az azok szélein tátongó mély árkok és gödrökben tespedő posványos csapadék vizek levezethetése czéljából mérnöki lejtmérés alapján általam még 1876. a t. közigazgatási bizottság által pedig 1877. évben 213. kb. sz. alatt hozott ha-