Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-23 / 113. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. Elmélkedések a társadalom legfontosabb kérdése fölött. Mi egyéb lehetne ez, mint a népnevelés, az iskolaügy? A régi arisztokrátikus társadalom 1848-ban megbukott. A születési előjogok századok hosz­szú során szolgaságban tartották a népet, sigy elszokott saját lábán járni, a szabadsággal pe­dig élni nem tud ; mert okszerű nevelés által emberi méltósága öntudatára nem emeltetett. A meghozott népiskolai közoktatási törvény, — Eötvös Józsefnek ezen örök eínléke ,végrehajtva nincsen. Nem lett volna a törvényhozásnak főbb gondja, mint ezen törvény alapján jeles kis gazdákká képezni a földmivelő osztályt, jó ipa­rosokká a váiosok lakosságát; s intézkedni, hogy mielőbb hatalmas polgári osztály kelet­kezzék a hazában, hogy a gazdászat, ipar s kereskedelem fölvirágozhassék; a mi csak ugy történhetik meg, ha a társadalom minden osz­tálya, még a napszámosok is birnak a hivatá­sukhoz kellő képzettséggel s életrevalósággal, a mit csak a jó iskolázás adhat meg. Ezen üdvös törvényhozási intézkedések he­lyett siettek eltürölni az uzsora- törvényt, azon reményben, hogy olcsóbbá teszik a pénzt. Igaz, hogy az lépten nyomon ki volt játszva: de még is féken tartotta azokat, a kik magukat tisztességes embereknek szerették tartatni. A törvény eltörlésével felszabadult a vétkes szen­vedély ; levetették álarczaikat az önző emberek és mértéktelenül iizték az uzsorát gyakran még birák, papok, szóval oly állású emberek is, a kik irányában kegyelettel szokott a közönség viseltetni. Ma már el vannak pusztitva a köz­ségek. Az uzsorások kiszopták a nép és a kö­zép osztályok vérét, és uraivá lettek a hely­zetnek. A könnyelmű fényűző régi urak minden hibáik mellett is legalább kereset-forrását ké­pezték a népnek, az iparosoknak, a kereske­dőknek: az uj birtokosok jobbára olyanok, a kik az utolsó velőt is ki fogják színi csontja­ikból ; mert tul élelmesek, s megszokvák min­denből hasznot húzni. Azt kérdezem, hogy hová fog mind ezt vezetni, ha czélszerü törvények­kel a bajnak elejét nem vesszük ? társadalmi forradalomra, a nihilizmusra, mert az oly tár­sadalomért, mely a tisztességes munkának sem biztosítja a megélhetést, nem fogja magát ér­dekelni senki sem. A baj nagy, s azért gyökeres orvoslásra vár. Gyökeres orvoslást csak a népnevelés, a czélszerü képző intézetek adhatnak. Értelmes, erkölcsös, szakképzett uj nemzedéket kell te­remtenünk. Ámde ma lehetetlen fölvirágoztatni az iskola-ügyet, mert mig oly törvényeink lesz­nek , melyek megengedik, hogy Írástudatlan emberek is lehessenek községibirák; két elemi osztályt végzett egyének is körjegyzői vizsgát teliessenek, s a tekintélyes állomásokat elfog­lalhassák, és a törvényhatósági tisztvíselőségre a bukott arisztokráczia iskolakerülő sarjadéka előnynyel birjon, a helyett, hogy a képzettség fokozatához lenne mérve a közhivatal: addig valamint a közügytik átaljában, ugy az iskola­ügy különösen el lesznek hanyagolva. Magyar­országnak oly nagy számú mivelt proletár- osz­tálya van, hogy ha a törvényhatósági és köz­ségi hivatalokra nézve a qualifikáczió be nem hozatik, s ez által a mivelt ertelmiség tisztes­séges elhelyezése nem biztosíttatik: ez lesz a társadalom rákfenéje; mig ellenben a közigaz­gatás fölvirágzásának hasznos tényezői lehetné­nek. Például hozom föl a túlszaporodott ügy­védi osztályt. Minek az oly tudatlan községi jegyző, a ki senkinek sem tud jó tanácsot ad­ni ? holott az értelmes s szakképzett jegyző, ezen nagy fontosságú állomáson a népnek va­lódi áldása lehetne. Ezen szép pálya legyen a fölös számú ügyvédek nemes ambicziója. A ki a népet nem szereti, nem érdemli meg a ke­nyeret. A helyhatóság a közigazgatás főténye­zője. Szép munkakör nyilik ott a jóravaló em­bernek. Megdöbbentő dolog az., hogy még a köz­ponton is nagy az iskolaköteles, de iskolázat­lan gyermekek száma; hát még a falukon mi nem történik ? Első teendő lenne, értelmes és ügybuzgó iskola - látogatókról gondoskodni, a kik időnkint meglepnék az iskolákat és szá­mot kérnének ugy a tanítók, valamint az elöl­járók sáfárkodásáról; szemügyre vennék az is­kola szellemi s anyagi állapotát; kipuhatolnák a haladást gátló akadályokat, s az előmozdító eszközöket ugy, hogy a tanfelügyelő kezében minden irányban a legbiztosabb statisztikai adatok lennének, hogy ezen főfontosságu ügyet kellőkép ellenőrizhesse. Ha meggondoljuk, hogy legközelebb a magyar nyelv kötelező oktatása törvény által biztosíttatott, de annyi czentri­fugális elemet foglal magában a tanitói kar, hogy az ily néptanítók magukra hagyatva, in­kább gátolni mint előmozditni fogják a törvény­hozás törekvését: a gyakori iskolalátogatás ége­tőbb szükséggé válik mint valaha. •— A tanfel­ügyelő a főfelügyeleten kivül, egyebet nem igen végezhet el közvetlenül, az ügy hátránya nél­kül : szükség tehát, hogy ügybuzgó férfiak sze­meitessenek ki az iskolai látogatásokra, — a kiket aztán bekell avatni a dologba, s oly te­kintélylyel kell őket fölruházni, hogy a ható­ságok készséges meggyámolitására számolhas­sanak. Tudom, hogy a tanítókat kellene első sor­ban tisztességesen fizetni, jövőjükről gondos­kodni, hogy a nagy követeléseknek megfelel­hessenek, és hogy ezen pályára a tehetségek is szívesén vállalkozzanak. Nem is szabad e té­ren tukarkodni sem a felekezeteknek, sem a községeknek, sem pedig ezek tehetlensége ese­tén az államnak; mert ez első életszüksége a társadalomnak. A mai megromlott, a mérték­telen pálinkaivás által elbutult ivadékkal már sokra nem megyünk; az uj nemzedékben van a jövő reménye. Hogy komolyan kellene a közigazgatásnak felügyelni a lelkészékre is, az kétséget sem szenved, mert a nép erkölcsisége naponta sü­lyed, s ezért első sorban a papságot kell fele­lősségre vonni. Mi nemes egy pap hivatása, s mi kevesen töltik azt be csak léiig meddig is ! Többnyire a papok okai az iskolák elhanya­goltságának; mert ők volnának hivatalos el­lenőrei a tanítóknak ; s bizony reáérnének ne­mes kötelességből a tanításra, ha ezen szent ügyet szeretnék, miután a vallás alapító is a tanítást jelezte első kötelességnek; és még is hanyadik pap foglalkozik az iskolával; pedig hát még a községi iskolákban is beavatkozási joggal bir a közerkölcsiség őre, a vallás ta­nítója. Jó népnevelés jöjjön el a te országod! Bodnár István. Külföldi hirek. * A lapunkban már említett, Spanyolországban történt árvizre nézve Madridból irják, hogy legalább 500 emberélet veszett oda és a kár a 30 milliót meg­haladja. — A belga püspököknek az iskola törvény elleni izgatásai ellenében, a pápa Bullotét nuntiusnak nevezte ki Brüsselbe. Ausztriai hirek. * Dóczy Lajos közös külügyminiszteri tanácsos, a „Csók" szerzőjének esküvője Mayer Helén kisasszony­nyal okt. 31-én ment végbe Bécsben az izraelita temp­lomban. — A boszniai közigazgatásról szóló törvény­javaslat Ausztriában nagyobb ellenzésre talál mint nálunk. — Ausztria-Magyárország és Németország közt megköttetett a védelmi szerződés. Hazai hirek. * Az ország minden részeiből tudósítások jön­nek, melyek havazást jeleznek. Nálunk majdnem folytonosan kedélyesen esik — Aradon a kormány gazdászati szakiskolát szándékozik alapitani. — S.­Patakon két dzsidás katona szőlőt ment lopni. A A szőlőpásztor minden előleges felszólítás nélkül közé­jük puskázott s az egyiknek nyakán fúródtak át a sörétek, ugy hogy életben maradásához kevés a remény. Hogy a csőszök mindjárt agyonlőnek embereket, miná­lunk nem ritkán fordul elő, mert kevesen tudják hatás­körükben kötelességüket. — Laczházán egy jó módú paraszt - ember feleségével lement a pinczébe, hol a forrásban levő bornak gáza mindkettőt inegöUe. — Felsö-Zolyomban medvék és vaddisznók nagy meny­nyiségben vannak és egy hegygerinczen 25 marhát lemészároltak. — Nagyvárad mellett egy tehervonat kizökkent a sínekből. Ketten voltak csak a mozdonyon, kiknek csekély bajuk történt. Fővárosi hirek. * A belügyminiszter tudatja a hatóságokkal, hogy a katonai erő csak a legszükségesebb esetekben vétessék igénybe, akkor midőn a helyi rendőrség elég­telennek mutatkozik. (Akkor majdnem mindenhol igénybe kellene venni, mert például Békésmegye nagy területén bizony az a 24 darab csendlegény abszolúte elégtelen. Szerk) — A kisbirtokosok országos földhitelintézete f. hó 19-én újra megtartott közgyűlésén a következőket választotta meg igazgatóknak : Elnök gr. Festetics Pál. Alelnök Bittó István Igazgatók Apáthy István, Beli­czey István, gr. Csekonics Endre, Heller Gábor, gr. Károlyi Tibor, Miklós István, Piufsich Frigyes, Szo­koli Gyula és Tisza László. Felügyelő bizottsági tagok br. Bánffi Dezső, Helfy Ignácz, Nagy György és Uhl Sándor. — Egy uj Corvin-codexet talált Czobor Béla egyetemi magántanár. Ez egy latin-nyelvü mise­könyv, mely Mátyás király hü arczképét tartalmazza. MEGYEI HIREK. — Figyelmeztetés. A „Békésmegyei Nap­tár" szerkesztősége figyelmezteti a t. cz. hir­dető közönséget, hogy a naptárnak, mely az egész megyében szét fog küldetni, hirdetési része is leend. — Egy egész oldal hirdetés a kincstári illetékkel együtt 4 frtba, fél oldal 2 írtba, egy harmad oldal 1 frt 50 krba szá­míttatik. Mindazon kereskedő, iparos és vállal­kozó urak, kik czégüket ily hirdetés által is a megyében ismertté akarják tenni, felkéretnek, hogy azt legfeljebb folyó évi októberhó 25-ig alólirott szerkesztőséghez, a hirdetés világos jelölésével és a fentirt megfelelő hirdetési dij csatolásával beküldeni szíveskedjenek. A „Bé­késmegyei Naptár" szerkesztősége. * Előfizetési felliivás a „Békésmegyei Közlöny'' czimü hetenként háromszor megje­lenő politikai, társadalmi, gazdászati s vegyes tartalmú lap 1879-diki VI. évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési dij : 1 frt 50 kr. mely legezélszerübben postautalványnyal kül­dendő be. Azon t. cz. előfizetők, kiknek előfi­zetése m. hó végével lejárt, kéretnek annak mi­nél előbbi megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. A kiadóhivatal. ££ Szcntenczia. Nem régen emlékeztünk meg lapunkban a Gyulán elkövetett betöréses tolvajlásokról, s azt is emiitettük, hogy a többek közt megcsíptek két honvédet, kik közül egyiknek neveCsipes Gábor (káplár) s a másiké Géczi Pál. Most a Gyulán állomásozó 7-ik honvédzászlóalj parancsnoksága tudatta a gyulai rend­őrséggel. hogy az előbb nevezett 6 hétre, s az utóbbi 8 heti börtönre ítéltetett. Nem sok — de azért elég. fli Beminiscenczia. Nem régen említtetett la­punkban azon körülmény is, hogy egy „szappanfőző" adózó polgárnak „abban kellett hagyni" mesterségét, mivel ez betiltatott — még pedig rendőrileg. Most gyulai levelezőnk által utánna nézettűnk a dolognak, ki is azt irja, hogy igen is, Goldstein Mór (igy hívják e gyárost) szappantőző, daczára, hogy üzlete ipartör­vényeink szerint — u. m. lugolvasztás, szappanfőzés, faggyu-olvasztás — a különösen engedélyezendő ipar­ágak közzé tartozik, melyek csak akkor engedhetők, ha a hatóság előtt a kellő tárgyalás megtartatik, ily tárgyalás nélkül űzte mesterségét. Minthogy pedig G. M. lakását is változtatta (a Németváros fő utczájára tette át gyárát), mit a városi tanácsnál, mint iparható­ságnál be nem jelentett, igy a felmerült panaszok foly­tán ezen a helyen G. M. iparjogosultságát (milyet a törvényes kellékekkel azelőtt sem birt) meg kellett szüntetni. Alaptalan tehát azon közlemény, mintha Gold­stein Mór — mint adófizető polgár — kenyérkeresetétől egyszerre elüttetett volna. fl; Gyulán uj hivatal. Mint Gyuláról értesítenek bennünket, csakugyan oda tétetnék át a makói m. k. illetékkiszabási hivatal, sőt Gyula városa az 1000 frt lak­bért meg is szavazta neki. Ezzel kapcsolatosan meg­említjük azt is, hogy az aradi pénzügyigazgatóság tö­röltetni fog, illetve a temesvárihoz csatoltatik. (o) Gyilkossági eset fordult elő f. hó 19-én Szarvason. Halic/.ky nevü paraszt • ember vasárnap este részeg állapotban haza menvén, feleségével csekély ok mi­att összeveszett és amint ezt bántalmazni akarta, az ki­szaladt. A lármára bejött a szintén velők együtt lakó

Next

/
Thumbnails
Contents