Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-23 / 113. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. Elmélkedések a társadalom legfontosabb kérdése fölött. Mi egyéb lehetne ez, mint a népnevelés, az iskolaügy? A régi arisztokrátikus társadalom 1848-ban megbukott. A születési előjogok századok hoszszú során szolgaságban tartották a népet, sigy elszokott saját lábán járni, a szabadsággal pedig élni nem tud ; mert okszerű nevelés által emberi méltósága öntudatára nem emeltetett. A meghozott népiskolai közoktatási törvény, — Eötvös Józsefnek ezen örök eínléke ,végrehajtva nincsen. Nem lett volna a törvényhozásnak főbb gondja, mint ezen törvény alapján jeles kis gazdákká képezni a földmivelő osztályt, jó iparosokká a váiosok lakosságát; s intézkedni, hogy mielőbb hatalmas polgári osztály keletkezzék a hazában, hogy a gazdászat, ipar s kereskedelem fölvirágozhassék; a mi csak ugy történhetik meg, ha a társadalom minden osztálya, még a napszámosok is birnak a hivatásukhoz kellő képzettséggel s életrevalósággal, a mit csak a jó iskolázás adhat meg. Ezen üdvös törvényhozási intézkedések helyett siettek eltürölni az uzsora- törvényt, azon reményben, hogy olcsóbbá teszik a pénzt. Igaz, hogy az lépten nyomon ki volt játszva: de még is féken tartotta azokat, a kik magukat tisztességes embereknek szerették tartatni. A törvény eltörlésével felszabadult a vétkes szenvedély ; levetették álarczaikat az önző emberek és mértéktelenül iizték az uzsorát gyakran még birák, papok, szóval oly állású emberek is, a kik irányában kegyelettel szokott a közönség viseltetni. Ma már el vannak pusztitva a községek. Az uzsorások kiszopták a nép és a közép osztályok vérét, és uraivá lettek a helyzetnek. A könnyelmű fényűző régi urak minden hibáik mellett is legalább kereset-forrását képezték a népnek, az iparosoknak, a kereskedőknek: az uj birtokosok jobbára olyanok, a kik az utolsó velőt is ki fogják színi csontjaikból ; mert tul élelmesek, s megszokvák mindenből hasznot húzni. Azt kérdezem, hogy hová fog mind ezt vezetni, ha czélszerü törvényekkel a bajnak elejét nem vesszük ? társadalmi forradalomra, a nihilizmusra, mert az oly társadalomért, mely a tisztességes munkának sem biztosítja a megélhetést, nem fogja magát érdekelni senki sem. A baj nagy, s azért gyökeres orvoslásra vár. Gyökeres orvoslást csak a népnevelés, a czélszerü képző intézetek adhatnak. Értelmes, erkölcsös, szakképzett uj nemzedéket kell teremtenünk. Ámde ma lehetetlen fölvirágoztatni az iskola-ügyet, mert mig oly törvényeink lesznek , melyek megengedik, hogy Írástudatlan emberek is lehessenek községibirák; két elemi osztályt végzett egyének is körjegyzői vizsgát teliessenek, s a tekintélyes állomásokat elfoglalhassák, és a törvényhatósági tisztvíselőségre a bukott arisztokráczia iskolakerülő sarjadéka előnynyel birjon, a helyett, hogy a képzettség fokozatához lenne mérve a közhivatal: addig valamint a közügytik átaljában, ugy az iskolaügy különösen el lesznek hanyagolva. Magyarországnak oly nagy számú mivelt proletár- osztálya van, hogy ha a törvényhatósági és községi hivatalokra nézve a qualifikáczió be nem hozatik, s ez által a mivelt ertelmiség tisztességes elhelyezése nem biztosíttatik: ez lesz a társadalom rákfenéje; mig ellenben a közigazgatás fölvirágzásának hasznos tényezői lehetnének. Például hozom föl a túlszaporodott ügyvédi osztályt. Minek az oly tudatlan községi jegyző, a ki senkinek sem tud jó tanácsot adni ? holott az értelmes s szakképzett jegyző, ezen nagy fontosságú állomáson a népnek valódi áldása lehetne. Ezen szép pálya legyen a fölös számú ügyvédek nemes ambicziója. A ki a népet nem szereti, nem érdemli meg a kenyeret. A helyhatóság a közigazgatás főtényezője. Szép munkakör nyilik ott a jóravaló embernek. Megdöbbentő dolog az., hogy még a központon is nagy az iskolaköteles, de iskolázatlan gyermekek száma; hát még a falukon mi nem történik ? Első teendő lenne, értelmes és ügybuzgó iskola - látogatókról gondoskodni, a kik időnkint meglepnék az iskolákat és számot kérnének ugy a tanítók, valamint az elöljárók sáfárkodásáról; szemügyre vennék az iskola szellemi s anyagi állapotát; kipuhatolnák a haladást gátló akadályokat, s az előmozdító eszközöket ugy, hogy a tanfelügyelő kezében minden irányban a legbiztosabb statisztikai adatok lennének, hogy ezen főfontosságu ügyet kellőkép ellenőrizhesse. Ha meggondoljuk, hogy legközelebb a magyar nyelv kötelező oktatása törvény által biztosíttatott, de annyi czentrifugális elemet foglal magában a tanitói kar, hogy az ily néptanítók magukra hagyatva, inkább gátolni mint előmozditni fogják a törvényhozás törekvését: a gyakori iskolalátogatás égetőbb szükséggé válik mint valaha. •— A tanfelügyelő a főfelügyeleten kivül, egyebet nem igen végezhet el közvetlenül, az ügy hátránya nélkül : szükség tehát, hogy ügybuzgó férfiak szemeitessenek ki az iskolai látogatásokra, — a kiket aztán bekell avatni a dologba, s oly tekintélylyel kell őket fölruházni, hogy a hatóságok készséges meggyámolitására számolhassanak. Tudom, hogy a tanítókat kellene első sorban tisztességesen fizetni, jövőjükről gondoskodni, hogy a nagy követeléseknek megfelelhessenek, és hogy ezen pályára a tehetségek is szívesén vállalkozzanak. Nem is szabad e téren tukarkodni sem a felekezeteknek, sem a községeknek, sem pedig ezek tehetlensége esetén az államnak; mert ez első életszüksége a társadalomnak. A mai megromlott, a mértéktelen pálinkaivás által elbutult ivadékkal már sokra nem megyünk; az uj nemzedékben van a jövő reménye. Hogy komolyan kellene a közigazgatásnak felügyelni a lelkészékre is, az kétséget sem szenved, mert a nép erkölcsisége naponta sülyed, s ezért első sorban a papságot kell felelősségre vonni. Mi nemes egy pap hivatása, s mi kevesen töltik azt be csak léiig meddig is ! Többnyire a papok okai az iskolák elhanyagoltságának; mert ők volnának hivatalos ellenőrei a tanítóknak ; s bizony reáérnének nemes kötelességből a tanításra, ha ezen szent ügyet szeretnék, miután a vallás alapító is a tanítást jelezte első kötelességnek; és még is hanyadik pap foglalkozik az iskolával; pedig hát még a községi iskolákban is beavatkozási joggal bir a közerkölcsiség őre, a vallás tanítója. Jó népnevelés jöjjön el a te országod! Bodnár István. Külföldi hirek. * A lapunkban már említett, Spanyolországban történt árvizre nézve Madridból irják, hogy legalább 500 emberélet veszett oda és a kár a 30 milliót meghaladja. — A belga püspököknek az iskola törvény elleni izgatásai ellenében, a pápa Bullotét nuntiusnak nevezte ki Brüsselbe. Ausztriai hirek. * Dóczy Lajos közös külügyminiszteri tanácsos, a „Csók" szerzőjének esküvője Mayer Helén kisasszonynyal okt. 31-én ment végbe Bécsben az izraelita templomban. — A boszniai közigazgatásról szóló törvényjavaslat Ausztriában nagyobb ellenzésre talál mint nálunk. — Ausztria-Magyárország és Németország közt megköttetett a védelmi szerződés. Hazai hirek. * Az ország minden részeiből tudósítások jönnek, melyek havazást jeleznek. Nálunk majdnem folytonosan kedélyesen esik — Aradon a kormány gazdászati szakiskolát szándékozik alapitani. — S.Patakon két dzsidás katona szőlőt ment lopni. A A szőlőpásztor minden előleges felszólítás nélkül közéjük puskázott s az egyiknek nyakán fúródtak át a sörétek, ugy hogy életben maradásához kevés a remény. Hogy a csőszök mindjárt agyonlőnek embereket, minálunk nem ritkán fordul elő, mert kevesen tudják hatáskörükben kötelességüket. — Laczházán egy jó módú paraszt - ember feleségével lement a pinczébe, hol a forrásban levő bornak gáza mindkettőt inegöUe. — Felsö-Zolyomban medvék és vaddisznók nagy menynyiségben vannak és egy hegygerinczen 25 marhát lemészároltak. — Nagyvárad mellett egy tehervonat kizökkent a sínekből. Ketten voltak csak a mozdonyon, kiknek csekély bajuk történt. Fővárosi hirek. * A belügyminiszter tudatja a hatóságokkal, hogy a katonai erő csak a legszükségesebb esetekben vétessék igénybe, akkor midőn a helyi rendőrség elégtelennek mutatkozik. (Akkor majdnem mindenhol igénybe kellene venni, mert például Békésmegye nagy területén bizony az a 24 darab csendlegény abszolúte elégtelen. Szerk) — A kisbirtokosok országos földhitelintézete f. hó 19-én újra megtartott közgyűlésén a következőket választotta meg igazgatóknak : Elnök gr. Festetics Pál. Alelnök Bittó István Igazgatók Apáthy István, Beliczey István, gr. Csekonics Endre, Heller Gábor, gr. Károlyi Tibor, Miklós István, Piufsich Frigyes, Szokoli Gyula és Tisza László. Felügyelő bizottsági tagok br. Bánffi Dezső, Helfy Ignácz, Nagy György és Uhl Sándor. — Egy uj Corvin-codexet talált Czobor Béla egyetemi magántanár. Ez egy latin-nyelvü misekönyv, mely Mátyás király hü arczképét tartalmazza. MEGYEI HIREK. — Figyelmeztetés. A „Békésmegyei Naptár" szerkesztősége figyelmezteti a t. cz. hirdető közönséget, hogy a naptárnak, mely az egész megyében szét fog küldetni, hirdetési része is leend. — Egy egész oldal hirdetés a kincstári illetékkel együtt 4 frtba, fél oldal 2 írtba, egy harmad oldal 1 frt 50 krba számíttatik. Mindazon kereskedő, iparos és vállalkozó urak, kik czégüket ily hirdetés által is a megyében ismertté akarják tenni, felkéretnek, hogy azt legfeljebb folyó évi októberhó 25-ig alólirott szerkesztőséghez, a hirdetés világos jelölésével és a fentirt megfelelő hirdetési dij csatolásával beküldeni szíveskedjenek. A „Békésmegyei Naptár" szerkesztősége. * Előfizetési felliivás a „Békésmegyei Közlöny'' czimü hetenként háromszor megjelenő politikai, társadalmi, gazdászati s vegyes tartalmú lap 1879-diki VI. évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési dij : 1 frt 50 kr. mely legezélszerübben postautalványnyal küldendő be. Azon t. cz. előfizetők, kiknek előfizetése m. hó végével lejárt, kéretnek annak minél előbbi megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. A kiadóhivatal. ££ Szcntenczia. Nem régen emlékeztünk meg lapunkban a Gyulán elkövetett betöréses tolvajlásokról, s azt is emiitettük, hogy a többek közt megcsíptek két honvédet, kik közül egyiknek neveCsipes Gábor (káplár) s a másiké Géczi Pál. Most a Gyulán állomásozó 7-ik honvédzászlóalj parancsnoksága tudatta a gyulai rendőrséggel. hogy az előbb nevezett 6 hétre, s az utóbbi 8 heti börtönre ítéltetett. Nem sok — de azért elég. fli Beminiscenczia. Nem régen említtetett lapunkban azon körülmény is, hogy egy „szappanfőző" adózó polgárnak „abban kellett hagyni" mesterségét, mivel ez betiltatott — még pedig rendőrileg. Most gyulai levelezőnk által utánna nézettűnk a dolognak, ki is azt irja, hogy igen is, Goldstein Mór (igy hívják e gyárost) szappantőző, daczára, hogy üzlete ipartörvényeink szerint — u. m. lugolvasztás, szappanfőzés, faggyu-olvasztás — a különösen engedélyezendő iparágak közzé tartozik, melyek csak akkor engedhetők, ha a hatóság előtt a kellő tárgyalás megtartatik, ily tárgyalás nélkül űzte mesterségét. Minthogy pedig G. M. lakását is változtatta (a Németváros fő utczájára tette át gyárát), mit a városi tanácsnál, mint iparhatóságnál be nem jelentett, igy a felmerült panaszok folytán ezen a helyen G. M. iparjogosultságát (milyet a törvényes kellékekkel azelőtt sem birt) meg kellett szüntetni. Alaptalan tehát azon közlemény, mintha Goldstein Mór — mint adófizető polgár — kenyérkeresetétől egyszerre elüttetett volna. fl; Gyulán uj hivatal. Mint Gyuláról értesítenek bennünket, csakugyan oda tétetnék át a makói m. k. illetékkiszabási hivatal, sőt Gyula városa az 1000 frt lakbért meg is szavazta neki. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük azt is, hogy az aradi pénzügyigazgatóság töröltetni fog, illetve a temesvárihoz csatoltatik. (o) Gyilkossági eset fordult elő f. hó 19-én Szarvason. Halic/.ky nevü paraszt • ember vasárnap este részeg állapotban haza menvén, feleségével csekély ok miatt összeveszett és amint ezt bántalmazni akarta, az kiszaladt. A lármára bejött a szintén velők együtt lakó