Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám
1879-03-27 / 25. szám
VI. évfolyam. 1879. 25. mm. B.-Csaba, m ár czius 27-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. xVlegjeleailt hetenként, kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. - • . í.. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egryes szám ;íra 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „3íyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalbaa, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás liatodLil-t évfolyamnak második negyedére. A „Békásmegyei Közlöny" april elsejétől kezdve hetenként háromszor fog megjelenni és pedig vasárnap, kedden (félivnyi alakban) és csütörtökön. \z előfizetési dij a régi marad és pedig Csabán, házhoz hordva vagy vidékre postán bérmentve küldve: Negyedévre 1 frt. 50 Félévre 3 — Háromnegyedévre ... 4 „ 50 A kiadó-tulajdonos minden áldozatot meghoz, hogy a megye t. olvasó közönségének igényeit kielégítse és reményű, hogy sem a csabai, sem a vidék magyar olvasó közönsége nem fogja fáradozásának hatodik évében megvonni tőle szives támogatását. Az előfizetési pénzek a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához küldenilők. Nyolcz egyszerre beküldött előfi/.etés után egy ingyen példány jár. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. B.-Csabán, 1879. évi márcziushó végén Á „Sékésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. Parlament és megye. ii. De midőn az eddigiekben bebizonyitám a parlamentaris kormányrendszer előnyeit, szükségét, másrészt rámutatok a^on gyenge oldalaira is, melyek a czentralisatorius iránylatok által ez intézmény áldás-s hatását veszélyeztethetik. E hibák egyikére rámutat Kabdebó ur is, midőn a parlamentalismussal járó szabad választási rendszert azzal vádolja, hogy nem ad kellő biztosítékot a választók érdekeinek, programmjának a választott általi megtartására. A hiba létezik, elösmerem, de gyógyszerét nem találom fel a Kabdebó ur által feltétlenül jónak tartott megyei utasítás adási és visszahivhatási jog általi pressióban. Lássuk miért nem? Két eset vihette ugyanis a megyei követet arra, hogy programmjához, utasításához hűtlen legyen. Vagy szabadelvű utasítást kapván, hivatalvágyból szegte meg azt, a kormányra adván szavazatát, vagy kormánypárti utasítással jött fel és népszerűség kedvéért adta szavazatát a netán nagyobb népszerűségnek örvendő ellenzékre. Mindkét esetben el veszté reá hatását a viszszahivatás által gyakorolni akart pressió. El első esetben, mert az elért hivatal, el a másodikban, mert az elért népszerűség és uj ellenzéki kerület által bőven kárpótoltatott elvesztett mandátumáért. Én tehát a kétségtelen hiány orvoslására egy más, egy korszerűbb és hatályosabb fegyvert a megyei és helyhatósági autonomia fentartását ajánlom ellenszerül. Ajánlom pedig a parlament által nem biztosított mindkét szabadság, a nemzetiségi és egyéni szabadság fentartására a czentralisatió iránylataival szemben. Es ezzel eljutottam állitásom 2-ik részére, hogy t. i. az egyéni szabadság biztosítására Jentartandó a megyei autonomia. É3 a megye autonómiáját én a következőkben vélem feltalálhatni: Óhajtom, hogy fenálljon a megye mint oly életerős orgánum, mely mint ilyen önállő működési körrel és erre kellő erővel rendelkezzék, hogy ne legyen a felülről mozgatott közigazgatási gépezetnek csak egy holt része, hanem egyszersmind a politikai élet iskolája és a politikai hatalom erőteljes korlátozója, kiegészítője. Hogy pedig minderre a kellő erővel rendelkezzék, meghagyandók neki a választott tisztviselők, a megyei bizottság, mint a helyi érdekek intéző és végrehajtó organumai, meg a felterjesztési jog, mely hisz ma már elég gyenge arra, hogy a kormányt egységes működésében szünteleni akadékoskodásaival gátolja, de mely még e'ég erős arra, hogy jogait a parlament túlkapásaival szemben érvényesíthesse, fentarthassa. Fentartandó tehát az uj megye, ugy mint az 48-tól 76-ig fennállott, mint önkormányzati hatóság, mint életerős orgánum, mert a 76-ban felállított közigazgatási bizottságban én már is a czentralisátiő egy oly eszközét látom (?) mely a megye életerét fogja elébb-utóbb megtámadni s a megyét hivatására képtelenné tenni. Minap felállított és jelen czikkemben bővebben kifejtett elveim összevontan tehát a következők : Az állami, nemzeti egység, a politikai szabadság biztosítására, elösmervén, hogy egységes erőteljes kormányra van szükség, elfogadom a parlamenti felelős kormányt mint ilyent; de mert midőn a hatalmat megadjuk, kell, hogy annak túlkapásai ellen magunkat biztosítsuk is, e czélból tehát, hogy a czentralisátiő irányai folytán hatalmával netán visszaélő parlament ellen magunkat biztosítsuk, tartom szükségesnek a parlament mellett a megyei, a helyhatósági autonomia fentartását-. mint az egyéni szabadság biztositékát. Erőt a főnek, eröt a tagoknak! Rác/. Imre. — A polgári házasságra vonatkozó határozati javaslatot az országgyűlés nagy többsége elfogadta, utasítván egyszersmind a minisztert, hogy erre nézve minél előbb törvényjavaslatot nyújtson be. — A bolgár fejedelem megválasztásának elhalasztása általán hangoztatott jelszóvá lett ina már Bulgáriában és Kelet-Buméliában egyaránt. — Nagy szoczialdemokratikus meeting tartatot-l mult szerdán Londonban, melyben részt vettek az angolokon kívül a frauczia és német socialdemokraták is. A meeting czélja volt ama franczia kommunisták részére, a kik kegyelmet még Grévy kormánya alatt sem nyertek, részvétnyilatkozatokat tartalmazó határozatot hozni. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelente's. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 17-én tartott gyűlésén. (Folytatás.) IV. Védtöltések. A Berettyó folyónak január havában F.-Gyarmat határában történt kitörése folytán kiömlött viztömeg levezetése körüli intézkedésekiöl mult havi jelentésemben előadottak kiegészítéséül a következőket terjeszthetem elő. A helyszínére alispáni helyettesi minőségben kiküldött megyei főjegyző urnák f. évi márczius 13-kán kelt zárjelentése szerint a kiáradt vizek levezetésének iránya ós módjára nézve a főjegyző ur Jásznagykunszolnok megye kiküldötteivel megegyezésre nem juthatván, miután a kir. államépitészeti s a társulati mórnököK a viz levezetésére i Van-e , . ? Lesz-e . . ? I. Van-e ugyan, édes hazám Kónáidon esak egy bokor, A-melyben még poéta nem Zengte volna, ott benn mi forr? Van-e ugyan tárgy a mit nem Zengett volna méltón a lant: Csalfa leány, esengő poüár, Dalos madár, vagy néma hant? Lesz-e vájjon már ma-holnap, Ki nem pirúl, ha — poéta? Esküdözve égre földre : Azt a verset ő nem irtai P-cs S-a. B -Csabai tárczalevél. Az utczasarkokat tarka csoport veszi körül; kíváncsi szemük egy falragaszon akadt meg. Vájjon mit hirdetnek ? Talán valaki ebben a szűk világban sok pénzt, kincset osztogat, vagy szépséget talán, hogy oly érdekkel olvassa a hirdetést az agg, ifju, asszony és a lány ? Megnézem, hátha valami ujdonsaggal szaporíthatom — mint „kétkulacsos" — mert ezt a nevvt kaptam legutóbb — valamely lapot. Hej! nagy agiója van ám most az újdonságnak Csabán! Két lap hetenkénti öt számanak betöltésére, hogy az érdekes legyen, sok mindenféle kell . . . Micsoda?! Hisz ez színlap! Olvassuk csak: „A b.-csabai szinház ünnepélyes megnyitása; „Prolog," „Villám Bandi," „Szép Galathea"; tehát ma lesz az a rég várt est, a midőu Thalia papjai először lépnek sziupadunkra. Bravó! megnézzük. De hát miért is csinálta az igazgató ur ezen hirdetést oly szerényen, utolsó napon talán ; nem ártott volna egy kis reklámot csapni. Különösen a vidéken, mely az utolsó években oly szépen növeli kis közönségünk számát, egy pár nappal előbb kellett volna tudatni az ünnepélyt. Szép, de nem valami nagyszámú közönség előtt — a? igazgató ur hiszem hogy inkább szerette volna, ha megfordítva van, — pont fél 8-kor — bárha mindig ily pontosan történnék — felgördült az előfüggöny. Élvezettel hallgattuk végig Várady Antal által ez alkalomra irt prologot. Ajánljuk a t. olvasó figyelmébe. A mult, valamint a jövő számban közölve lesz. Ismerje meg ezen magasztos eszmékkel, ihlettel telt, szép dallamos magyarsággal irt, valóban remek munkát, melyben az iró nem kápráztatni törekedett, de a költészet melegével hatni. Az alapgondolat, a kivitel s az egyes részletek sikerültek, egyik-másik helyen kedélyt emelők, fenségesek. A költő és szinész küzd a roszakarat, irigység, közömbösséggel, (a pajtáskodást kifelejtette a költő) de a hazaszeretet és Itíikef-edós pártjukra állanak és legyőzik a gonosz daemQ-
