Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-03-23 / 24. szám

„ÜÉKÉSMEGYKL KÖZLÖNY*' 1879. 24. 9ZÁM. miatt, mint Füzes-Gyarmat és Nagybajom közt teljesen megszűnt. A szarvasi járásban a közlekedést Gyoma és Mező-Tur felé egyedül a „Petőfi" gőzös, noha küzdelmesen közvetíti; a szarvasszentandrási megyei utat, magán utou nytrt értesítés szerint a fakadó viz áthágta; s a Báboczkai uj uttöltés csak nagy erőfeszítéssel volt fentartható. — A gyulabékési és doboz-csabai útnak Gerlapóstelek község batárán elvonuló és a mult évben feltöltött szakaszai alacsonyaknak bizonyultak be, és a fakadó vizek ellen egyedül nyúlgátakkal tartattak fen. Békés és Csaba közt a közlekedést a borosgyáni uttöltés tette lehetővé, mely az összegyűlt, nagymérvű fakadó vizekkel szemben szintén elég magos és szilárdnak nem mutatkozott. — A borosgyáni uton mult évben épített tégla-átereszt Sztraka Ernő b.-csabai városi mérnők ur közbenjöttével, személyesen megvizsgálván, megütközéssel tapasztaltam, hogy ezen áteresznek vastag tölgyfa palkóval megerősített keleti gerébfala erőszakosan felbontatott jés elhordatott, s minthogy a hiány sem a községi biró, sem az őrjárásokat teljesítő járási csendlegényeség által fel nem jelentett, — a kötelesség mulasztás miatt ugy Békés város birája, mint a békési járási csendlegéuység ellen a fegyelemi vizsgálatot és a megrongált áteresznek a biró költségén való helyreállítását elrendelendőuek találtam, — mely rendelet folytán eszközött vizsgálatról szóló jelentésében a járási szolgobiró ur azt adja elő, hogy a bírónak a jelzett rongálásról volt tudomása, erről azonban azért nem tőn jelentést, mert elébb a tetteseket akarta kinyomozni, a mi eddig nem sikerült, különben az áteresznek helyreállításához kellő anyagot már megszerezte, s a hiányt kiépítteti; — mely nyilatkozattal a szolgabiro ur beérvén, a csendlegéuyekre vonatkozólag oda nyilatkozik, hogy jóllehet a borosgyáni áteresz a csendlegényeK előadása szerint, az ö őrj irataik körébe nem esik — a mi nem igaz, mert ezen áteresz békési területen fekszik, — annak megrongáltatásáról volt ugyan tudomásuk, de azt azért nem jelentették be a csendbiztosnak mert tudták, hogy már nyomozás alatt áll; — mely hiu ós gyarló mentséget a járási szolgabíró ur szintén tudomásul véve, a csendlegényeket elutasította, hogy jövőben a megyei középit ményeken észlelt bármily hiány feltétlen bejelentését el ne mulasszák; — részemről azonban ezen intézkedéssel ineg nem elégedhetvén: a járási szolgabírót jövőre nézve erélyesebb eljárásra, s a borosgyáui áteresz tökeletes helyreállításának gyorsítására utasisottam, — Jelentenem kell továbbá, hogy a szeghalmi járásban a kéktói töltésre tervezett áteresznek a csordakuti gátra tévesen történt építése miait a íolyó évi január 8-án 1638/878. kb. számú határozattal a járási szolgabíró ellen fliendelt felelősségre vonatás folytán a járási szolgabíró folyó évi február 28-kán 503. sz. alatt kelt jelentésében azzal mentegetőzik, hogy jóllehet arról, miként az átereszek építését N. Szabados Antal vállalta el, tudomással bírt, miud azon által, mint hogy az épités közvetlen rendelkezése alatt nem állott, s a végrehajtásra különös utasítást nem nyert; s minthogy a tévesen épített áteresz helyét a megyei lanczhuzó mutatta ki: ezen okoknál fogva öt a felelősség nem terhelheti; — a miben én a járási szolgabíró urnák igazat adok, de nem helyeselhetem azt, hogy a vállalkozó útbaigazítása oly egyénre bízatott, a ki a helyzetet nem ismerte, és felvilágosítást sem a szolgabirótól, sem a községi elöljáróktól nem kért. — ily körülmények közt nézetem szerint nincs egyébb hátra, mint a csordakuti gátra épített átereszt (ha nem felesleges) helyben hagyni; ha pedig felesleges, felszedetni, s anyagaiból a kéktói átereszt felépítetni; — mire nézve véleményezöleg nyilatkozni a megyei államépitészeti hivatalnak áll tisztében. — A kőzmunkaerőösszeirásokat illetőleg megjegyzem, hogy azok szakértő bizottság által tüzetesen átvizsgáltatván, s az észlelt hiányok kipótlása elrendeltetvén : — a helyesbített összeírások a felhasználási terv kidolgozása végett a megyei államépitészeti hivatal rendelkezésére átbocsáttattak. (Folyt, következik.) eshetőségre készen legyünk. Igaz, hogy Szarvas városának fekvése felette kedvező egészben véve, de mégis vannak egyes területei, melyek szerencsétlenség esetén viz alá kerülnének. Azt sem tudjuk, hogy a jövőben minő magas áradásaink lehetnek, nem lesz-e városunk kedvező fekvése daczára fenyegetve? Melius prae venire, quam pro veniri. Tabajdi Sándor városi mérnök ur a lejtmórést most eszközli, hogy annak alapján azonnal a munkához lehessen fogni. Szegedi polgártársaink sorsa mély részvétünket költi fel. A vószbizottság tagjai mind segély bizottsággá alakulván, házról-házra járnak a szerencsétlenek számára adományokat gyűjteni. Az egyletek jó példával járnak elöl: a takarékpénztár 300 frt, a nőegylet 100 forintnyi összegeket szavaztak meg e czélra. Befejezésül megjegyzem, hogy városunk alatt most a viz apad, mostani állása 19 láb 10 hüvelyk. Öcsöd és Szent-Andráson még többet apadt. Jó lesz azonban Öcsöd és Szentandrásnak most, midőn a viz apad, meggondolni, hogy szabad-e továbbra is szakértők nélkül maradniok, azaz helyes állapot-e az, hogy e két községnek nincs községi mérnöke, de még Kun-Szent-Mártonnak sincs. Rendes mérnökökről gondoskodni kell, nehogy a közönyt késő bánat kövesse. r. 1. LEYELEZES. — Átolvasta szellemem legújabb szülöttét ? kérdé egy fiatal dühös regényíró a szerkesztőtől. „Igenis uram," válaszolá ez. „Nos hát hogy tetszik önnek ?" „Fogadja tanácsomat, m u to g a s s a pénzért, de ne olvastassa, mert torzszülött." — Egy szabó, ki életében tán egyebet sem irt, mint számlákat ós nyugtákat, nemrég a bíróság elé tanúnak idéztetett. Miután vallomását esküvel is megerősítő, a jegyzőkönyv aláírására felszólitatván, ezt e szavakkal teljesitó : „N. N. köszönettel fel ve ttem." — Szomorú humor. A szegedi katasztrófa bekövetkezte előtt egy alföldi disztemetkezési (pompes funébres) vállalkozó oly forma hiidetést tett közé, hogy „elfogad előfizetéseket családi sírboltokra ós temetésekre." — A legutóbbi orosz-török háború alatt valamelyik határőrvidóki kereskedőt rivalisai denuncziálták, hogy fegyverkészleteket rejteget. Házkutatást tartottak és találtak is nála 10 duczat kést és ugyanannyi — villát. TÁVIRATOK. * Szeged, márcz. 19. A kormánybiztosság ma este elhagyta Szegedet. \ város elég zavarosan kezeli az ügyeket, a katonaság nem örömest fogja magát alá vetni a polgármesternek s ebben rangsórtést lát. — Sógorság komaság elég erólyt nem gyakorolhat. A visszaélések napirenden vannak. Tegnap gróf Csekonice Endre és neje a nép között ruhaneműeket osztottak ki, a kiosztott ruhákat 10 perez, múlva árulták a piaezou. Ugyanilyen visszaélés van a kenyérrel is, mely kiosztatott. * Lahore, márcz. 19. Az indiai alkirály a külügyminiszterrel ide érkezett. Az indiai kormány már megküldte végleges békefeltételeit Yakub khánnak. * Bécs, márczius 20. Az Abendpost pétervári tudósítója írja: A rendőrség erélyesen nyomozza az Oroszország részében elterjedt nihilista összeesküvést. Néhány napja két titkos nyomdát füdöztek föl. Az egyiket a császári tölténygárban, a melynek felügyelőjét Szinovieff alezredest rögtön elfogták; hasonlóért egy fiatal tüzértisztet, továbbá S/.inovieff testvéré, és a közmunkaügyi minisztérium intézetének 39 növendékét. A másik nyomdát egy félreeső árurnktárban f döztók fel a tíolodai szigeten. Az egyik nyomda sem dolgozott; az anyagok koporsókba voltak rejtve, a melyekben izgató nyomtatványokat is találtak. Egy pipere-készitőné irásai közt, a ki megölte magát, megtalalták az összeesküvők névsorát, a kiket ej is fogtak. A ezár és a trónörökös meghasonlásáról szóló hirek alaptalanok. A trónörökös naponkint a czárral dolgozik a téli-palotában; viszonyuk a legjobb. Suvaloff gróf ideérkezésének több oka van, nevezetesen az is, hogy résztvegyen azon ajánlatok megvitatásában, a melyeket Dufferin angol nagykövet hozott magával. * Páris, márcz. 20. Holnap ismét 126 communard megkegyelmezéset aláirta a köztársaság elnöke. Köztük van Huinbert Melville és Blancourt. A Temps megezáfolja a miniszterek nézeteltéréséről, valamint a Gambetta és Grévy beszélgetéseről szóló híreket is. * Trieszt, márczius 20. A kereskedelmi kamara 2000 forintot szavazott meg a szegedi szerencsétleneknek. * Prága, márczius 20. A szegedi károsultak javára monstre-concertet tartanak a jövő héten a német casinoban, valamennyi német notabilitás közreműködésével. MEGYEI HIREK. Szarvas, márcz. 17. T. szerkesztő ur! A mult heti vihar, mely alföldünk metropolisát megsemmisité, a mi gátjainkat is próbára tette. Különösen a halásztelki gát volt annak a veszélynek kitéve, hogy a folytonosan csapkodó hullámok, habár három lábnyival magasabb volt a vizszinnél, kimossák. Csütörtökön délután két órakor megkondult a vészharang, ezrivel sietett a nép a nehéz munkához^ hogy a szövetkezett romboló elemekkel, a viharral és vizzel megküzdjön. Sikerült is a kimosásnak útját vágni karózás, kukoriczaszár és egyéb dudva odatömése és földhordás által. A vihar lecsendesült s a közvetlenül fenyegető veszély is azzal elmúlt. De azért ébren vagyunk. A vészbizottság még mindig permanens, többször tart összes üléseket. Miután ujabb értesülések szerint a Körös vizei fent ismét áradéban vannak, óvatosságból arról gondolkodunk, hogyan kellene a várost körgáttal körülsánczolai, hogy minden — Falusi ártatlanság. Valami nagy ur tért be egy falusi korcsmába kinek szolgaszemélyzete között szerecsenek is voltak. Mikor Sári, a korcsma cselédje, a fehér ágyteritőket az ágyakra rakta, a következő klasszikus megjegyzést tevé: „Enyje be kár ezekért a szép fehér ágyterítő kért, szépen be lesznek piszkítva holnap, ha ma éjjel ezek a feketék alszanak benne! — Tán a legeredetibb nyugta melyet valaha kiállítottak, a következő: „Én alólirott, német hirlapiró, ezennel elismerem, hogy megérdemelt 50 botütést hiánytalanul megkaptam, azért mert a magyar honvédeket rágalmaztam és hazugságot irtam róluk. Komárom, 1848. N. N. hirlapiró. Ezen nyugta az eredetivel szóról szóra egyezik. N. N. várparancsnok. N. N. polgármester." — Azon fontos kérdés foglalkoztatja most a londoni törvényszéket, vájjon versekben szerkesztett végrendeletnek lehet-e érvényessége ? Nemrég egy eredeti angol ily végrendeletet hagyott hátra s az örökösök, akik általa megröviditettnek vélik magukat, érvónytelenitetni akarják, mert szerintük oly ember nem l9het beszámítható állapotban, ki az olyan komoly dolgot, mint a végrendeletkészités, annyira könnyelműen kezeli, hogy versekbe szedi. Különben az is ritka eset, hogy egy költőnek egyáltalán van valamije, miről végrendeletet alkothat. * Lapunk april hóban hatodik évfolyamának második negyedébe lép. Uj programmot nem adunk. Irányunk marad az eddigi: nem támaszkodva pajtáskodásra (magyar társadalmi életünk minden bajának kutforrására, a legtisztességesebb iparkodás ezen megölő kisértetére), függetlenül elmondani megyénk minden ügyeiről, politikai, társadalmi, gazdasági, kereskedelmi, törvénykezési s irodalmi mozgalmairól nézetünket. Mi nem tartjuk egészséges közvéleménynek azt, mely azok köréből ered, kik valamely lapot saját pénzükből fentartanak és határozottan tagadjuk, hogy az ily sajtóközeg a sajtó nemesebb feladatának megfelelhetne. Az, ki mint egyik alapitó, vagy aláiró szerepel, tehát mint a lap egyik anyagi fentartója, bármit engedhet meg magának, bármely megrovandó visszaélést követhet el, biztosítva van a méltó rendreutasitástól, mert hisz akkor bizonyára megvonja az aláirt 10 vagy 25 „egységet." A kinek az ily mondva csinált „famliair" közvélemény tetszik, mely bizonyos zárt társaság absolut akaratát, de nem az abtract, igazságos közvéleményt képviseli: jó, annak legyen a maga akarata szerint. Mi azért, ugy mint eddig, ezentúl sem fogunk ily pajtásság-szülte közvéleményt reprodukálni, melyet csinálni tartoznánk, mert az „egységek" aláírói ugy kívánják. Mi az egyes, habár a hiányzó pajtásságnál fogva tán szórványosan érkezendő előfizetőkuek jobban örülünk, mintha egy ily társaság ránk terjesztené áldó kezeit, mert tudjuk, hogy a kik jönnek, azok önként jönnek, tiszta szívből s semmi erkölcsi kényszernek nincsenek alávetve. Jönnek, mert meg vannak elégedve működésünkkel, s mert nem látnak abban hibát, ha egy sajtóközeg nem bizonyos exclusiv körök beteges nézeteit, hanem azt visszatükrözi, mit a római „vox populi"-nak a „nép szavának" nevezett; kik nem látnak hibát abban, hogy egy lap szerkesztője, bármily megtisztelő legyen is számára a megyei társadalom minden egyes tisztességes és értelmes tagjával való ismeretségkötés, munkájának élve, ezen ismeretséget nem ápolhatja ugy, mint maga is akarná. Szóval jönni fognak azok, kik eltekintve attól, vájjon a szerkesztő, bókok és egyéb társadalmi erények, által be tudja-e magát hízelegni a társadalmi élet irányadóinál: csak a tisztességes iparkodást, az áldozatkészséget nézik, es azt, vájjon azon a téren, melyen működik, adta-e némi járatosságának jeleit? — Bizva ebbe, tán megfogyva, „de törve nem" folytatjuk pályafutásunkat, azon Ígérettel, hogy a szép és jó, bárhonnét eredjen is, feltétlen támogatásra fog nálunk találni, s azon öntudattal, hogy öt évi lelket-testet ölő munkásság és anyagi áldozatok után, Csaba városának bizonyos köreitől más elismerést érdemeltünk volna, de azon vigaszszal is, hogy utóvégre az őszinte iparkodásnak is kell hogy legyenek támogatói, barátjai, ott, hol józan társadalom, hol némi igazságérzet van. — Ajánljuk lapunkat a megye közönségének becses figyelmébe ! * Krecsányi Ignácz ur színtársulata 20-án érkezett Csabára, ós tegnap este nyitotta meg előadásai sorát. Üdvözöljük és sok szerencsét kívánunk nekik. A szini előadások ismertetésére gondot forditandunk. * Megyénk főurai közül sokan, mint a központi lapokban olvassuk, tetemes adakozást tettek a szegedi árvízkárosultak javára. Igy gróf Wenckheim Frigyes 1000 frtot, Wodianer Albert 1000 frtot, gróf Wenckheim Károly 500 frtot, gróf Wenckkeim Géza 100 frtot ado-> mányozott.