Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-02-09 / 12. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." INI9. 12. SZÁM. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának Gyulán, 1879. évi februá havi ülése. Főispán ur az elnöki széket elfoglalván, mindenekelőtt az alispán időszaki jelentését olvastatja fel. E jelentés folytán az alispán indítványára az államépitészeti hivatalnak irányelvül kitüzetett, hogy a jövő hóban előterjesztendő közmunkaerő felosztását aként hozza javaslatba, hogy a meg nem váltott természetbeni közmunkaerő az utal építésére, uttöltések szélesítése — s magositására, vaiamint r.z utvonalak domboritásáia fordittassék, az utaknak kiegyengettetése pedig oly formán, hogy azok mindenkor jó kaiban fentartassanak, pénzes erővel lehetőg a sarabolási rendszer szerint vállalkozás utján eszközöltessék; mely irányelv keresztül vitele az úthálózat érdekeinek előmozdítására s a közmunkaerő hasznos és czélszerü beruházására legalkalmasabbnak ígérkezik. A „védtőltések és zsilipek" czimii rovat kiegészítéséül az alispán részéről a legközelebb érkezett adatok nyomán kijelentetett, hogy a szeghalmi járásbeli vízügyek elintézésével a megbízott és a helyszínére kiküldött m. főjegyző az érdekeltek meghallgatására febr. 5-ik napját tűzte ki, hogy a berettyói-jégtorlaszok eltávolítására Szeghalmon megjelent Zubovics Fedor főhadnagy feladata megoldásához a robbantó-szerek meg nem érkezése miatt még nem foghatott; — és hogy a vargazugi szakadásnak fűiddel való betöltése a szab. társulat lendelkezésére és költségére munkálatba vétetett. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan felolvastatott- a közigazgatási bizottság nevében a miniszter elnök úrhoz intézendő félévi jelentés, mely Márky Lajos aljegyző által ügyesen, szabatosan ós eléggé kimerítően szerkesztett műért a főispán ur elismerését fejezte ki. E jelentésben kifejezést nyer a községbizottság azon óhaja is, hogy a távirdai hivatalok ünnep és vasárnapokon is a posta hivataloknak, melyekkel különben is öszszekötvék, kitűzött hivatalos órákban is működjenek, mi nemcsak a közönség, de különösen a közigazgatás ós igazságszolgáltatás érdekeben fekszik. A kir. ügyész és kir. tanfelügyelő rövid eröterjesztései után a kir. posta-felügyelő javaslatát, miszerint a sámsoni és sz.-sz.-tornyai postaállomások, mind nem jövedelmezők, beszüntessenek, a bizottság magáévá tette; jóllehet e javaslat ell-n a közigazgatás s igazságszolgáltatás érdekében ellenvetések tétettek. Az adófelügyelö jelentése szerint a f. é. január hóban egyenes adókban befolyt a) a békési kir. adóh. kerülelében lá,040 frt 62% kr. b) a csabai „ „ „ 25,870 „ 47 c) a gyulai „ „ „ 6549 „ <J7V

2 „ d) a szarvasi „ „ , 6891 „58 „ Összesen : 51,34^ frt 25 kr. a mult évi január hóban befolyt 46,792 „ 94 e szerint f. évben a mult évhez képest 4549 frt 31 kr. többlett mutatkozik. — A jelentós szerint a megyében jelenleg egy állami adóvégrehajtó sem található. Az á'.lamépitészeti főmérnöknek a jégtorlódások megakadályozására vezető javaslata elfogadtatván, a hivatal a hidak érdekében szükségesnek talált e jégtö''ési javaslat megkísérlésévé) bízatott meg Az árvaszéki elnök a községi pénztárak átvételével elfoglalva lévén, az ülésben meg nem jelenhetett. A t. ügyész több felebbezett ügyben hozott határozati javaslatai elfogadtattak. — Ezzel az ülés d. u. 6 órakor befejeztetett. r. 1. Á gyuiai első ipartársulat közgyűlése. . 187í)-ik év január lió 30-án Dobay János társulati elnök elnöklete alatt. A közgyűlésen jelen volt a folyó évben rendezendő székes-fejérvári országos kiállítás ügyének előmozdítása végett Göndöcs Benedek apát és gyulai lelkész. Dobay János elnök a jelen voltak szívélyes üdvözlése után a gyűlést megnyitván, felolvassa az e jegyzőkönyvhez mellékelt elnöki jelentést, mely a következőkre terjed ki : 1-ször A társulat tagjainak száma, részint a szűcs szakosztály kilépése, 1 észint egyesek eltávozása, vagy elhalálozása folytán az időközbeni szaporulattal 191-ről 123-ra olvadolt le, minélfogva índiiványba hozatott, tekintettel a tagok fogyatkozására a bemondónak fizetését évi 50 forintról 25 frtra leszállítani. Ezen indítvány elfogadtatván Schartenreiter Imre bemondó és pénzLeszedönek fizetése 1879-ik év január hó I-sőtől évi 35 forintban állapit'atik meg. 2-or. Az einöki jelentésnek azon része miszerint Koc.-is Károly eddigi pénztárnok lemondásával a pénztár Karácsony Mihály ipartársulati tagnak adatott át. Tudomásul vétetett. 3-or. A pénztár állása 274 frt 50 kr bevétel, 11 frt 80 kr kiadás ós 262 fi t 70 kr takarékpénztárilag kezelt maradvánnyal elfogad tatolt és Kocsis Károly eddigi pénztárnoknak az érdek nélküli kezelésért köszönet nyilváníttatott. 4-er. A megejtett leszámolás folytán jelenti, miszerint egyes tagoknál még 117 frt 40 kr hátralék van tagsági dijakban, eme dijak beszedésére f. évi február hó végéig a pénzbeszedő elutasittatik, azontúl pedig törvény utján s/edendők be. 5-ör. A tisztviselők ós a válásztmány választását az egylet tekintettel a megjelent tagok nem nagy számára, egy későbbi vasárnapi napon tartandó gyűlésen kívánja megtartani. 6-or. A székes-fejérvári országos kiállítási bizottságba, az elnök mellé az alelnök Gróh Jakab, továbbá az iparágak szerint Bekker Mátyás, GotribHotö Mihály, Szabó Gyöigy, Viszt Péter, Karácsony Lukács és Pécsi Imre szakosztályi elnökök választatnak meg. 7-er. Ezen intézkedéssel az elnöki jelentés kilevén mentve, elnökileg előterjesztetik, miszerint czélszerü lenne a takarékpénztárba letett tőkéből 4 drb I-ső gyulavárosi takarékpénztári részvényt venni, minthogy ezek évenként, a társulatnak nagyobb kamat jövedelmet biztosítsanak. Az elnök által tett eme előterjeíztes elfogadtatott, és a pénztárnokkal egyetemben megbízatott, 4 drb takarékpénztári részvénynek illő ároni vasárlására. 8-or. Elnök előterjeszti, az országos ipar-bizottság elnöke Rátlx Károly országgyűlési képviselőnek f. évi január hó 15-én kelt nyílt levelét, melyben tekintettel arra, hogy az országos iparos gyűlés f. évi junius tió 1-ső napjaiban tartatik meg Budapesten, február 16-ára egy előkészítő értekezletet kiváu tartani ugyanott, minélfogva felhívja az ipartársulatokat, hogy ezen erteke/leten magukat képviseltetni igyekezzenek. Az ipartársulat állevén hatva az ügy fontosságától, kimondja miszerint, ezen előkészítő értekezleten magát elnöke által képviselteti és felkeri őt, hogy a városunkban létező második — és csizmadia ipartársulatot is a részvételre szólítsa fel; — egyúttal ezen határozatról a csabai általános ipaitársulatot is értesítse Báth Károly urat pedig kérje fel, hogy ezen értekezlet tüzetesebb programmját közölni szíveskednék. 9-er. Mihályik Mihály ipartársulati tag, tekintettel agg korára, és mostoha anyagi körülményeire, kéri magát a társulatban meghagyás mellett a tagsági dij alól f'elmentetri. A közgyűlés kérvényező indokait méltányolván, őt tagul meghagyja, minden jogokban részesiti, és a dij fizetés alól felmenteni. 10 er. Végül jelen volt Göndöcs Benedek apát ur czélszeninek vélné ha a Gyuláról kiállított tárgyak mielőtt Székes-Fej érvárra küldetnének, helyben a városháza termében is állíttatnának ki, a bol azok 10 kr beléptidíj mellett megszeiulélhetők lennének, az ez uton bejött összeg a szállítási költségek fedezésére lenne fordítandó. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatván az elaök figyelme felhivatik, miszerint mint a végrehajtó-bizottság elnöke is, ennek létesiesitését előmozdítani igyekezzék. Több tárgy nem levén az elnöknek a tagokhoz részvételükéi t intezett köszönet nyilvánítása után a gyűléseioszlott. LEVELEZÉS. Orosháza, febr. 4. Az orosházi kaszinó, saját könyvtára gyarapítására, minden évben szokott egy balt rendezni, mely tauczvigalom, hogy minél fényesebb L'gym, arra nézve a rendezőség, a kaszinói testülethez illően, mindent elkövetett úgyannyira, hogy ez ideig Orosházán a kaszinói bál miudig a legdíszesebb volt. De épen e miatt a könyvtárnak legtöbbször nem jövedelmezett semmit, sot volt eset, hogy rá kellett fizetni. Ezen tapasztalatból kiindulva s áthatva azon érzettől, hogy a kaszinói testület czéljának az által felel meg, ha a testület szellemi felvirágoztatásának előmozdítására minél több eszközöket szerez meg, — a január hó 6-án tartott nagygyűlésen elhatároztatott, hogy tartassék két kas/iuói estély, melyben a szereplök műkedvelők legyenek. Mindjárt másnap Bittér János ev. tanító vezetése alatt alatt, kaszinói tagokból megalakult a. dalárda s a rendezőség által Weisz Lipótné, Dr. László Blekné, Prág Józsefné, Eördögh Lajos és Dr. Haasz Soma a közreműködésre felkérettek. Az estély f. hó 1-én a következő műsorozat mellett tartatott, meg: 1. A „Kápolna" Kreutzertől előadta a kaszinói dalkör. 2. „Kettős" (duo) Lóhengrin felett Wágnertől. Előadták Dr. Haasz Soma hegedűn és Prág Józsefné zongorán. 3. „Szavalat" saját költeményeiből, előadta Eördögh Lajos. 4. „Mohácsi koldus'' dal, Dr. Lászloné zongora kísérete mellett előadta Weisz Lipótné. 5. „Magyar ábránd" Wilmerstől, zongorán előadta Prág Józsefné. 6. „Dal" Huber K-tól előadta a kaszinói dalkör. Az összegyűlt felette nagyszámú közönség lelkesedése zajos éljenzésekbe ós tapsokba tört ki m

;nden szereplő előadása után, úgyannyira, hogy a dalkörnek a „Dal"-t ismételni kellett. Dr. Haasz Soma és Prág Józsefné pedig nem birván ellenállni a közönség hangosan nyilvánított kérésének — a műsorozaton kivül eljátszották még az „Esti dal"-t Schumanntól (hegedűre alkalmazta Joáchim) és „Romanze" (G-dur) Bethoventől Eördögh Lajos „Károly napra" és „Ojttbonom" czimü saját, költeményeit olvasta fel; — „Károly napra" az Orosházában f. hó 2-án mégjelent, a másik pedig itt következik. Otthonom. Öt szobából áll lakásom Még sincs benne maradásom Pedig télen se hidg — Nem bánt az a magánosság, De az érzett elhagyottság — Ez az, ami oly — rideg . . . Mig rgész más volt a múltban Mikor imádni tanultam Benne azt a drága nőt. Kinek már a közellétén Lelkem addig tarló rétjón Boldogság virága nőtt — Még az ég is irigyem lett, S a mit lelkem nem érdemlett Azzal megsújtotta azt — Mindenemet e világon Visszavette e virágom — Teremthetni szebb tavaszt! Es én nem roskadtam össze Pedig ugy jött mindez össze, Hogy nehéz volt kibírnom, De szivemet tovább edzém. Mert hisz nem is csak itt kezdém — Volt addig is mit — sirnom . . . De a ború derűre vált, És pedig azzal legkivált Hogy kis családom került — Menyből szállott szüleimben Ugy felvidult megint minden, S lelkem örömbe merült. Ismét kedves lelt lakásom S lett most benne maradásom Szüleimmel, csendesen, S bár a fiuk mostak érte Nem használt senkinek kérte — Haza mentem rendesen. Jó anyám jósága nyert meg, Hogy másodszor lettem gyermek Újra ringva lágy ölén — Ő homlokom simogatta Közb^meg is csókolgatta Én meg őt — áíölelém. Jó apámnak is jól esett Hogy együtt voltunk keveset, Mikor a jobb világban — Mig telt apám aranyába' S jártam Tornya-Baranyába' Őt csak is ritkán láttam . . . De ma mpgint csak ott vagyok Olyan árva, elhagyatott, Lehangolt lelkem húrja — Könnyű vele enyelegni, De nehéz megcselekedni. Hogy kezdjem elöl — újra! .. . A szép számban összegyűlt fiatalság azonban a költővel a vers két utolsó sorára nézve nőm levén egy véléményben de meg az utolsó versben emiitett „búrja" a hegedűt és czimbalmot, az „újra" pedig a csárdást juttatták eszébe, — mindent elkövetett, hogy a nagyszerűen sikerült estélyt táncz koronázza meg. A mamák azon kitogása, hogy leányaik nem tánczia öltöztek, hajótörést szenvedett leányaik örömtől sugárzó arczain, melyet pedig nem az azonnali hazamenetel reményének öröme okozott. A táncz éjfél után 2 óráig tartott s a közönség a kedélyes mulatság után teljesen megelégedetten távozott haza. Az estély tiszta jövedelme 80 frt, mely összeg, tekintve, hogy a belépti dij 50 kr volt, nagyszerű eredménynek mondható. A közönség közt láttunk csabaiakat, hm vásárhelyieket és tkomlósiakat is. Ha újból viszoninehtztelésre s polémiára nem szolgáltatna okot — referádámat most már azzal fejezhetném be, hogy megtisztelve érezte magát a kaszinó, hogy a múltkor a n elegy leti bál tudósítása miatt az „Orosházában" neheztelését kifejez ett rész — szép számú pompás megjelenésével — az estély díszét fokozta, s a teljes sikert karöltve szívesen biztosítani segített. De hát ne szólj szám — nem fáj fejem. r. z. Szeghalom, 1879. febr. 7. Tekintetes szerkesztő ur! A jelzett tánc

7,estély a polgári olvasó-egylet diszes táncztermében tegnap este tartatott meg. Polgári bál levén, nem szükség mondanom, hogy elsőtől utolsóig mindenki egyszerűen, de Ízletesen öltözködve jelent meg. A