Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám
1879-02-13 / 13. szám
VI. évfolyam. 1879. 21. szám. B.-Csaba, márczius 13-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként hétszer : vasárnap és csütörtökön. Elíiflzetéisi dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve kiildve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 2& kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a uyoindában, vidéken mindem postahivatalnál 5 kros postautalvány nyal. Előfizetési felhívás hetenként ls.©tsz©r* megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „iiékésmegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. gjjíáp" Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. Á „Békéssiegyei Közlöny" kiadóhivatala, Vízszabályozási munkálatok száz év előtt Békésinegyében. (Vége.) II. Ezen ásást a két nemes vármegyék geometrájoknak vezérlése alatt csak ősszel, a midőn a vizek leapadnak, szokta megtenni, tavasszal igen ritkán esett meg, hogy az árvizek miatt hozzá lehetett fogni. Summája azon canálisoknak, melyek a nemes Vármegyék által készíttettek, 3938 öl hoszszuság. Vágynák ezen emiitett Canálisokon kivül, más ásások is, melyeket ezen Nemes Békésvármegyében vagy a helységek magok jó indulatjából ástak, avagy a méltóságos uraság maga költségével némely posványos helyeknek kiszáraztatása végett ásatott, ugy mint : Csabai Helység a Fehér-Körösből Veszefokánál kezdet Canálisát, melyet a falu alatt vitt el egész a békési határig, ásott meg 7600 öl hosszúságban, 4 3/ 6. öl szélességbe 1 3/ 6. ©s 3/ 6. mélységre. — Ugyan Csabai Helység ezen emiitett Cauálisnak végébe, a békésiek határjokban ásott 600 öl h. 4 öl sz. Canálist. Békés városa most legközelebb mult két esztendőknek elfolyása alatt a Fehér-Körösön levő malmának megtartása végett három rendbeli Canálisokat a maga lakosai által ásatott ; az első egy Körös hajlatból a Vicza nevezetű éren ismét a Körösbe, mintegy 600 ölnyi distantiára a malmon alul bevitetett 1400 öl h. 4° sz. l'/ 6. m. ; második, mely a csabai ásásnak continuatiója között fekszik, Fábián nevezetű fokból az első ásásba vezettetik 770° h. 3° sz. 1° m. Harmadik a csabaiakból ásattatott 600 ölnek contiunatiója, mely ismét a legelsőben, Vicza éren készített Canálisba beásottatott 860° h. 4° sz. 1° m. Summája azon ásásoknak, melyeket a Helységek magok jó inclulatiból ástak 11,230 öl hosszúság. A méltóságos Uraság által ásottattak 1°) a Gyulai Határban Lencsés nevezetű árok, tavasz réten keresztül a Csabai Canálisba 4600° h. 4/ 6° SZ. 3/ 6° m- Veszei árok Ajtós fokból veszi eredetét a Hidas foíon és a Veszei posványságokon keresztül a Fehér-Körösbe vezettetett 2815« h. l»/ 6o sz. V 6° m- — Ser eg Egyházi árok, mely az Ajtós fokbul veszi eredetét, Icze nevezetű érben bebocsájtátott 1046° h. 4/ö° sz. "»/ 6° m. 4) Remeteházai árok, mely eredetét veszi a Fekete-Korösbül, és a remeteházi posványságos réten keresztül Hajós ut nevezetű éren a Fehér-Körösbe vezettetett 2536" 4. 3 3/ 6° SZ. l 2/g° m. Ezen Cauálisnak egyik oldala 5 öl szélességű töltések megerősíttetett. 5) Bárdos árka a Fekete-Körösből a posványságokon keresztül Bárdos szakadék folyóvizébe ásattatott 1360° h. l 3/ 6° sz. V m. 6) Dobozi halárban Óvár árka a határtól fogva egész a Fekete-Körösig az ott fekvő posványos vizeknek lecsapolá^ara ásottatott 4592° h. l 4/ 6 sz. 3/ 6 m. Summája azon öleknek, melyeket a méltóságos Uraság a Canálisok hosszúságán kiásatot t 17,049. A 16. kérdés ez volt: hova volna még hasznos csinálni és mekkora hosszúságúnak köllene lennie hozzá vetve? Erre a felelet a következő volt: A Berettyó vizének széjel való terjedése által nem kevés károkat tapasztalnak Nemes Békésvármegyében levő Gyarmat, K -Ladány, Gyoma, Endrőd, Szarvas, Szt.-András, Öcsöd helységeknek lakosai, mely posványságnak, vagyis — amint nevezik — sárrétjének repnrgatiója végett már Ő Felsége ezen Nemes Vármegyének megegyezett akarattvával méltóztatott a több körülötte fekvő Nemes Vármegyékkel disponálni. Ezen nemes Vármegye mindazonáltal mindaddig, mig a Sebes-Körös posványos helyéi ki nem száraztatnak, ettül a munkától dispensálva vagyon. Közli: Zsilinszky Mihály. Az országházból. Budapest, fe'jr. 9. II. T. szerkesztő ur ! Bég nem volt az ország házában oly élénk mozgalom lapasztalható, mint a mult hét folyamán. Nem csoda. Az ország szerencsétlen pénzügyének kérdése volt napirenden százmillió forintnyi kölcsön neve alatt. Nem akadt az országos pártok egyikében sem oly képviselő aki pénzügyeink jelen állapotát dicsérhette volna ; ellenben igen sokan voltak olyanok, akik azt a leghevesebb kifakadások között kárhoztatták. Mindenfelől éles nyilak röpítettek a kormány tagjai felé : Tisza Kálmán egy uj Sz. Sebestyénként állott, elfogadva e nyiü „Eíkssimi Közlöny" tárcsája. I i k ui* keservei. (Egy kis történet.) Nogáll Jankától. (Folytatás és vége.) E naptól kezdve Fáni tartózkodóbb lett. Elvégezte dolgait, de mindig viszavonult. Megszüntetett minden gyöngéd jelenetet, bála-nyilatkozatot. Es Pirók ur újra a patiancehoz menekült. Csak hogy most gyakran tette fel e kérdést, gondol-e rá Fáni ? és elhagyatott szive örömet érzett ha jól rakta ki a játékot. De mit törődött ő, a gazdasszonyával ? Munkáját megfizette, a mellékeseket nélkülöznie kell. Nem köti meg nyakkendőjét, nem hoz virágot, még mariaget sem kártyázik már vele. Pirók ur csak foglalkozott vele. Elvesztette étvágyát és olyan búskomor arczczal ült az asztalhoz, hogy az a fórfigyülölő nő megsajnálta. Kérdezősködött baja után. Pirók ur esak sóhajtozott. Fáni k. a. fodormenta-thea-főzés és melegítéshez akart, lógni. Kétségbe ejtette szegény Pirók urat. Hiába állította, hooy nincs semmi baja. Fáni k. a. egy régi háziszert akart alkalmazni; megizzasztani Pirók urat. Le kellett beszélni őt, megnyugtatni és Pirók ur olyan gyöngéd tekintetet vetett a kisasszonyra (bizonyosan hálából), hogy csak a forró levesnél maradt. Es abban az ünnepélyes, elfelejthetlen pillanatban, midőn Fáui a levest nyújtotta át Pirók urnák, ez megfogta nem csak a tálat, hanem a kezét is és hirtelen ajkaival érintette. Fáni k. a. nemes haragra gerjedt. Nem, ezt tovább nem tűrhetni. El kell hagynia a házat. Az Ő kezét csak a férjének szabad megcsókolnia. — És sirni kezdett. Pirók ur megszégyenülve nézett a forró levesbe; pedhí majd megfojtotta a felszálló gőz. — Eszébe jutott minden keserve, minden kényelme, mit e nővel örökre el fog veszteni. Mit is mondott, hogy csak lérjének szabad kezét érintenie? Hát nem lehetne-e az ő férje? .. . Oda sompolygott Fáni k. a.-hoz. — Fáni — szólitá meg reszkető hangon, mely a nőt a gazdasági imok első szerelmi-vallomására emlékeztette. Akkor is a „kredencz" előtt álltak, de a leány kezében egy tál sonkát tartott, az ifjú pedig kenyeret vágott. Miudegy de a hang ugyanaz. Fáni k. a. jobban eltakarta arczát. — Fáni! ismétlé Pirók ur — ne hagy . . . jon . . . el . . . meg . . . int . . . kifut ... a . . . tej . . . sárga . ., ró .. . pa — itt nagyot sóhajtott — legyen az én feleségem — ezt pedig olyan hősiesen mondta, mint mikor a mariageban a tromfot kiáltotta ki. Kéröleg tekintett a nagy lilaszinű máslira, mely lahajlott és eltakarta a leány bus fejét. A nő feltekintett, ugy, mint hajdan az írnokra, odanyújtotta mind a két kezét, hiszen vőlegénye vol már neki. Pirók urnák nem hiányzott már a felesége. Fáni k. a. valósította minden álmát. Megszabadult gazdasszonyi teendőitől és a Pirók ur keservei soha sem értek végit.
