Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám
1879-02-09 / 12. szám
VI. évfolyam. 1879. 12. szám. R.-Csaba, február 9-én. ÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. ügyes szánt ára 10 kr. kapható Biener ü. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabin. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként kétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre . . . G frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „Békésmegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. g$ÉfT Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. 13.-Csabán, 1879. évi január l-jén. A „Bókésmegyei Közlöny" kiadóhivatala, Vízszabályozási munkálatok- száz év i. Most, midőn az árvízveszély elháritására megyeszerte óriási erőfeszítést fejtenek ki egyes községeink, talán nem lesz érdektelen tudni, hogy apáink ezelőtt 100 évvel mit tettek a vizekkel, s hogyan küzködtek a veszedelemmel. Ez a kérdés, amint látjuk, mindig nagy kérdés volt megyénkben; sok fáradság és költség fordíttatott annak megoldására. De fájdalom, még ma sem vagyunk mentek a veszedelemtől; sőt ugy látszik, hogy a szabályozás folytán a földterületek helyett, mcst már községeink szenvednek sokat. Álljanak itt a régi adatok, minden bővebb kommentár nélkül. Találunk azokban érdekes pontokat melyek a mostani nemzedék előtt bizonyára ujak lesznek. A helytartótanács 1782-ben külön pontozatokban kívánt részletes feleletet a megyétől közgazdasági ügyeire nézve, jelesül a lótenyésztés, fa tenyésztés, gáttöltések és csatornák dolgában. Ez utóbbi a 15-dik pontban ekképen iratik le : Kérdés: Sánczokat avagy Canálisokat hova és mi formán csinálták ezekbenaz esztendők ben NemesBéké svármegyében. Felelet: A sebes Körösnek megakadályoztatott folyása azon részét ezen Nemes Vármegyének, mely Nemes Biharvármegyével öszvefekszik, nagy részén elfoglalta és posvánnyá változtatta; nem különben azon tájékon fekvő Nemes Biharvármegyébe helységjeinek határait is a kiterjedt viz haszontalanná tette. Azon okból ezen elszéledett viznek rendes folyásra való vételére Királyi Arbiter urak előtt megegyezett akaratbó^iunevezett két Nemes Vármegyék ezen három és néhol több mértföldnyi hosszúságú és két mértföldnyi szélességű posványságnak kiszárítását és a széjel oszlott vizeknek Canálisokba való szorítását—Végezték, ugy mindazonáltal, hogy mivel Nemes Bibarmelyéhez az emiitett posvánjságnak nagyobb része feküdne, ezen Nemes Békósvái megye az ásásmik?, idején a munkásoknak administrátiojában, m^rcülönben a hajókra, ásókra és nádvágókra teendő költségekben csak ötödrészben tartozzék konkurálni, de ennek is felét a gyulai Domínium, ugy mint azon határoknak, a melyek kitisztáztatnak ezen Nemes Vármegyében, földesura egyezés szerint viseli ily módon: Az 1778-ik esztendőben Szeghalmi helységen alul a vizeknek kevesebb idő alatt való lefolyása végett egy Körös tekerüí&t általvágattatott 140 öl hosszúságba 8 öl szélességben és l 4/ 6 öl mélységben. Ugyanazon esztendőben más Canális Szeghalom helység alatt az ott elfolyó kis Körös csavargásának igazítására ásatott 240° h. 4° sz. és rn. 1779-dik jós 1780-dik esztendőben a kis Körösnek a falu alatt való két hajlatja, melyre a következendő nagy uj Canalis reá szolgál, általvágattatott 90° h. 8" sz. lo m. Ugyanezen emiitett két esztendőben e falun fölül kezdvén bizonyos ördög árka nevezetű éren egész a nagy halas tóig ásattatott 2360° h. 80 sz. 1'/ s m Canális, melyen is midőn a nevezett tónak nagyobb része levétetett volna, a körül fekvő posványok száraz és hasznos földdé változtattak, mindazonáltal mélységére nézve ezen Canális még a kívántató perfektióra nem ment. 1780-ban az előbb említett ördög árka eanálissától mintegy fertály mértföldnyi distántiára a vizeknek több helyeken való alkalmatossabb lecsapolására kezdetett egy Enyves nevezetű Canális, mely ugyanazon esztendőben és az 1781. kiásatott 600° hosszusagban 8° sz. és 1 5/ 6 m. Azután pedig ezen emiitett Enyves nevezetű Canális kontinuá Itatott 508 u h. 3 U sz. 4/ 6 m. mivel a vizek elterjedése miatt az elkezdetthez hasonlot kidolgozni nem lehetne, igy tanácsosnak találtatott először egy keskenyebb Canálist kidolgozni, melyben a midőn a körülfekvő viz magát levenné, hogy szárazon az oda rendeltettek munkálkodhassanak, amint is egynehány napok után az emiitett három öl szélességű Canálisba már a körül levő viz beszorult és szárazon munkálkodhattak volna az ásósok, ha a hidegebb idők, gyakor essők, és már néha a fagylalások is, a munkásokat el nem szélesztették volna. Zsilinszky Mihály. [Vége köv.] — Az uj franczia kormány következőleg alakult meg : Waddington miniszterelnök és külügyminiszter, Marcére belügy- ós ideigl. vallásügyi-, Leroyer igazságügyi-, Say pénzügyi-, Ferry közoktatási-, Gresley hadügyi-, Oaureguiberry tengerészeti-, Freycinet közmunkaiigyi- és Lepére kereskedelmi miniszterek. — A bulgár nemzetgyűlés bizonyosan össze fog gyűlni e hó 10-én. — A kelet-ruméliai orosz megszálló csapatok közt, mint egy orosz lapnak Drinápolyból jelentik, veszélyes betegség uralkodik, m-lynek már nétiány száz Katona esett áldozatul. A B.-Csaba városi képviselő-testület t. tagjainak figyelmébe. A folyó hó 10-ére összehitt városi képviselői gyűlés meghívóin, a tárgysorozatban ott látunk a „vásárok áthelyezése a vasúthoz" czim alatt oly eszmét megpendítve, mely gyakorlatiatlanságánál fogva már sok gyűlésen megbukott, de melyet néhány — ugy látszik önérdek hajhászó városi „honatya" jónak lát minduntalan feleleveníteni. A ki a vásárok intézményét gyakorlati szempontból ismeri, ugyhiszem, tudni fogja, hogy a vásár csak ugy felel meg feladatának, ha az minél jobban tömörítve van. A vásárban, épen ugy mint egy kiállításban, az abban résztvevők, illetőleg árusok, áruezikkeiket kirakják azért, hogy azok közszemlére kitéve, tetszetősségük által minél több vevőt hódítsanak meg ; azért minden árus a tulajdonképeni vásárba viszi áruezikkeit. Minden iparos és minden kereskedő odatörekszik üzleti helyiségét felállítani hol legnagyobb a népforgalom, s hol tehát a vásár is tartatni szokott, hogy árui minél több szem látásának kitéve legyenek, mert csak igy lehet azok kelendőségét előidézni. Avagy ki nem tudja azt, hogy a dohány-kistőzsdéket a kereskedők nem az általuk nyújtott haszonért tartják, hanem mert a szivarvevőnek remélnek egy szivarszipkát, egy szivartárczát, egy pipát, pipaszárat, stb. eladni, mit az illetőnek eszébe jut megvenni mert ott van, mert látja ; különben pedig nem jutott volna eszébe. Nem ád tehát némelyek azon okoskodása, hogy ,,a kinek mire szüksége van, felkeresi az azt," mert ha az állna, akkor mi szükség volna a vásárokra általában ? Hiszen a buzakereskedő felkeresné a termelőt a házánál is, a csizmát kereső a csizmadiát, az élelmi czikket házrólházra keresnék és igy tovább. Ha tehát a vásárra szükég van, ugy annak minél inkább tömöritve kell lennie, mert csak ugy érheti el a város és annak lakossága azon fontos czélt; hogy a vidéki árusok, a czikkeikért kapott pénz minél nagyobb részét itt hagyják különféle házi szükségleteikért. Mert minden városnak ez a czélja, ezért akar a többi szomszédközség föle emelkedni és ezekből magának vidéket biztosítani. A legnagyobb tapintatlanság volna tehát agy heti mint országos vásárainkat szétszakítani, s ezáltal a már itt a piacz körül elhelyezkedett iparunkat, s virágzó kereskedelmünket veszélyeztetni, valamint ugy a város mint a közbirtokosság által, nagy áldozattal épített diszes épületeknek értéket csorbítani. Mindezen tontos körülmények, megérdemlik tehát, hogy a t. képviselő urak azokat komolyan megfontolván, az ügy elintézésénél tisztán a közügyet szem előtt tartván, lelkiismeretesen járjanak el. x-y.
