Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-02-06 / 11. szám

VI. évfolyam. 1879. 11. szám, B.-Csaba, február 64", Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám itra 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 2& kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás hetenként Icétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre . . . (> frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egesz éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „iiékésmegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetes után egy ingyenpéldány jár. gggjgr Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala, Gyula város felirata a minisztériumhoz a Békésmegyét ez idén sújtott vizáradások tárgyában. (Folytatás és vége.) Az aradmegyei felső Fehér-Körös szabályozási-társulat már több mint két éve, hogy vedtöltéseit mindig befejezni állítja, és iine annak alsó vonalai most is ép ugy állanak mint 3—4 évvel ezelőtt ;*) felsőbb vonalain pedig ép a most lefolyt, alig 24 óráig tartó és még jóval az eddig ismert legnagyobb vizeknél csekélyebb ára dás is több helyeni nagyobb mérvű szakadásokat okozott, s ez alial Gyulavárosának 1000 holdat meghaladó területe az árviz által elborittatott. Nagyméltóságú miniszter ur! azt hisszük, nagymeltóságod előtt sem ismeretlen azon körülmény, hogy Gyula városa az Aiaduiegyéből leömlő vizek által íolyton ostromolva és kárositva volt, és va*) most ép javítgatják, itt-ott emelik is egy kevéssel, holott azt átlag 1 mtrrel kellene emelni, hogy a mi balpartunkhoz hasonló legyen. lóban kétségbeeséssel kell tapasztalnunk, hogy most, midőn a vizek pusztításától való megine nekvésünkre már a lehető legnagyobb áldozato meghoztuk, az előbbeni állapot mit sem javult. — Es ezen szomorú körülmény oda kényszerit bennünket, hogy nagyméltóságodhoz azon alázatteljes kéréssel ford djunk, mikép a hanyag ós kárt okozó társulat ellenében a vizsgálatot megindi tatni és Gyuia városára háramló legalább 10,000 frtnyi kart általa megtéríttetni méltóztassék, mert előreláthatólag az alsó Fehér-Körös szabályozási társulatnak az utolsó két évben védtöltéseire költött 400.000 frtot megközelítő összege egész hiába való akkor, ha a felső Fehér-Körös szabályozási társuiat az okozott károk megtérítésére szorithato nem lesz. A felhő Fehér-Körös szabályozási-társulat el járását ez aikaiomii.al tüzetesebb bírálat alá venni nem kívánjuk, s nem is kivánjuk kutatni, hogy mi valóságos indoka az alsó Fehér-Körös szabályozási-társulattal szemben elkövetett káros mulasztásainak, — s csak is önvédelmünkre szorítkozva, jogos téren levőknek hisszük magunkat akkor, ha önhibáinkon kivül mások által okozott káraink megtérítését egész tisztelettel követeljük. Hogy pedig önvedelmünk a jövőben biztosabb alappal birjon, mély tisztelettel esedezünk, kegyeskedjék megengedni, hogy Gyulaváros határán egy oly védgát huzassék, hogy ez áital a felső vidéki árvizektől mentve legyünk egyrészt, de másrészt, hogy igy az oly nagy költséggel épített partjaink a hátulróli elmosástói megóvhatok legyenek; a mát.ok által okozott károkra nézve pedig méltóztassék egyszer mindenkorra az alsóbb vidéknek a felsőbb vidék irányábani kárkövetelési jogát elvként kimondani és a kártérítés esetét, mérvét ós módozatát megállapítani. Az általunk kérelmezett védgátra nézve ez alkalommal mély tisztelettel megemlítjük, hogy annak tervezetét — mihelyst nagyméltóságodnak arra vonatkozó elvi jóváhagyását kinyerni szerencsések leszünk — elkészítetni s végleges jóváhagyás végett annak idejében beterjeszteni fogjuk. Ennek után engedje meg még nagyméltóságod, hogy a vállalati munkára nézve már fentebb tett megjegyzésünkre visszatérve, a helyzet lehető illustrálása mellett indokoljuk azon állításunkat, hogy t. i. az ily partkészitéstől : Isten mentsen meg. A partok kiépítésére nézve kötött szerződésben, tudomásunk szerint megállapitatott, hogy a töltések az eddig tapasztalt legnagyobb vizszin fölött egy méterrel magasabbak és 3 méter korona szélességitek legyenek; és jóllehet csak az ülepedésre számított 70 czentiniéterrel magasabban építtettek állítólag, még is a jelenleg lefolyt nagy viz alkalmával, pedig a tulajdonképeni árviz ideje nincs is itt, a legkellemetlenebb meglepetésünkre azt kellett tapasztalnunk, hogy a gyulai határban ép a vállalati munkánál több helyt a töltések tulságig magasak, helylyel-helylyel 2 mtrrel is feljebb voltak a mostani nagyviznél, holott másutt, — mi az előbbinél százszorta nagyobb hiba — a most lefolyt nagyvizzel egy színben voltak, ugy, hogy a vasúti töltés felett és a szanazugnil nyúlgátakkal Kellett a vizet fentartani, és ha szeles időnk vagy tartósabb árvizünk lett volna, ma az oly roppant pénzért épített partoknak még maradványát sem láthatnánk; a szanazugtól pedig fölfelé a vasúti hidig a FehérKörös jobb partja átlag 6 mtr korona szélességgel láttatott el. A midőn tehát ő nagysága a kormánybiztos ur által vállalati uton végrehajtott munkában ily nagy hibákat vagyunk kénytelenek tapasztalni, alázattal esedezünk, méltóztassék ezen munkálaokat közbenjöttünkkel ujjolag, és pedig amenynyire lehetséges minél előbb felülvizsgáltatni, s a mutatkozó hiányok, valamint a felesleges munkára nézve az illetőket felelőssé tenni; mindeneknek előtte ezonban a mennyiben tudomásunk szerint a vállalkozók munkálataikért egy évi jótállást fogadták el a hiányokat velők után dolgoztatni és engedélyezni kegyeskedjék, miszerint Gyulavárosa a még hátralevő összeg második fele részét a második felülvizsgálatig kamat nélkül vissza tarthassa. ü JkfeigyH Közlöif tárcsája. Pirók, ni' keservei. (Egy kis történet.) Nogáll Jankától. (Folytatás.) A kisasszony pedig kitűnően játszotta a mariage szellemes játékát. Arra iparkodott, hogy Pirók ur kiáltsa Li a „tromf'-ot. Pirók ur kezdte feledni keserveit és élvezni a kellemes jelent. Így érkezett el névnapja. A figyelmes leány erről sem felejtkezett el. Felvette kávészin ruháját, kigöndöritett hajára tette a nagy lilaszinü máslit, kissé kaczér ferdeséggel. Keblén a szívvel (csak a kulcsot nem tette mellé) kezében egy óriási georgina, zsálya és égő szerelemből alkotott csokorral lépett a háziúr elé. Elpirulva kivánt neki boldog névna^ pot, átnyújtotta a csokrot és zavartan játszott a szívvel Pirók ur hálásan köszönte meg, hogy egy szegény özvegy iránt ennyi jóindulatot érez. Sóhajtott, de nem mondta hozzá, hogy hiányzik a felesége. Fáni k. a. is sóhajtott. — Pirók ur rátekintett, megfogta kezét és egy hála-csókot akart rálehelni. „Es war's zu schön gewesen. Es hat nicht sollen sein !* Fáni visszavonta kf>zét. — Oh, kérem, nem szabad. Es rejtett örömmel hagyta el a szobát. — Kisasszony kegyed oly jó, szólitá még másnap Piiók ur — nem szíveskednék megkötni nyakkendőmet. — Ob, kérem, szívesen. (Fáni k. a. korában már gyakoriabbak az „oh"-k.) És puha kezei ügyesen rendezték el a csokrot. PirÓK ur nem gondolt már a tegnapi jelenetre és hálatelt özvegyi szive követelte, hogy megszorítsa e jótékony kezet. — Pirók ur — szól szigorúan a nő — ha ön tovább is üldöz gyöngéd érzelme jeleivel, kénytelen leszek elhagyni e házat. E hatásos jelenet után szobájába sietett. — Hála istennek ! Kiáltja vigan — csak hogy ennyire vagyok. Most egy kis visszavonulás és nyertem. Milyen jól fog illeni nekem a fejkötö, meg egy szép vizitelő ruha, selyemből ... Az eddigi hűtlenek pedifj látni fogják, hogy elfeledtem őket. Megszabadulok e lealázott helyzettől, ez örökös gondoskodástól is. Gondoskodjék aztán magáról. Feleségétől csak nem kívánhat gazdasszonyi dolgokat . . . — Elhagyni házamat? — tűnődött a másik szobában Pirók ur — ós miért ? Hogy szegény, elhagyatott szivem hálát érez iránta ? [Vége köv.]