Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-02-06 / 11. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." INI9. 12. SZÁM. Alázattal megjegyezni bátorkodunk, miszerint a Köröspartok kiépítésére már ez ideig teljesített kiadásaink szerény képességünket teljesen kimerítették', ugy, hogy egy ujabb eshetőleges kivetést elviselni egyáltalán képesek nem leszünk, miután ez által már maga az adófizetési alapot képező törzsvagyonunk is nemcsak megtámadva, de a tökéletes felemésztésnek lenne kitéve. — A franczia elnökválságot még is csak kormányválság is követi, ha talán nem általános. Mint ugyanis égy párisi sürgöny jel- nti, minthogy Dufauret egyáltalán nem sikerült rá birni, liouy megmaradjon, Grévy elnök megbízta Waddington külügyért, hogy uj kabinetet alakítson. — Az angolok harczairól, mert ma már nemcsak az atghánokkal, de a zulukiifferekkel is Afrika déli csúcsán háborút viselnek, a legújabb jelentések a mult hó közepéről és végéről keltezvék. A Timesnek jelentik ugyanis jan. 31-éről : Jakub khán azt felelte Cavaguari őrnagynagy, hogy az angolok követeléseit határozottan visszautasítja ; kijelenti, hogy el van tökélve végrehajtani Sir ali parancsát és Kabuit védeni. Nyilt levél az iparíársulaíokhoz, az ez évben megtartandó orsz. iparos gyüie's tárgyában. (Folytatás és vége.) Ha a t. miniszter ur valamely „földmivelé.d, állattenyésztési és bányászati" tároza vezetésére vállalkozott volna, legkisebb kifogásunk sem lehetne akár a resortbeli hivatalnokaihoz intézett ismert beköszöntő, akár pedig a törvényhatóságokkal közölt terjedelmes közgazdasági programul ellen; ámde tekintettel azon számos nagyfontosságú feladatokra, melyekkel az ország közgazdászati miniszterének az ipar terén is mulhatlanul foglalkozni kellend, azt már méltán rosz néven vehettük, hogy sem az egyik, sem a másik prográmmszerü nyilatkozatban még csak nyomáia sem akadtunk, annak, hogy például az i p a r t ö rvény revíziójának nnár elodázhatlan ügye az ipari szakoktatás országos szervezésének nem kevésbé állami fontosságú kérdése stb. ő exczellencziája részéről ép oly melegen fel fog karoltatni, mint akár a birkatenyésztés, akár az arany- es ezüst bányászat. Szerencsétlenségre öszszeesett ezen reánk nézve nem épen kecsegtető enuntiacziokkal azon ridegen visszautasító, méltatlan fogadtatás, melyben az állami építkezések körüli sérelmes verseny-eljárás tárgyában legközelebb a közoktatásügyi miniszter urnái tisztelgett ipartársulati küldöttség részesült. Emlitsünk-e fel más eseteket az e téren szerzett tapasztalataink, fájdalom, nagyon is gazdag tárházából ? Hol széles e világon — szép magyar hazánkat kivéve — hogy csak egyre szorítkozzunk, volna lehetséges az, hogy a törvényhozás utasítja a kormányt az iparos szakoktatás országos szervezése és egy felsőbb ipari tanintézet létesítése iránti javaslattételre; a szakminiszter egy évi enquéteirozás eredményeként bemutatja a javaslatot, s aztán — nincs 25000 frt az estéli ipariskolai szervezet megindítására, és másik 25000 forint az első felsőbb tanintézet életbeléptetésére! Nincs tehát 50000 frt egy 190 milliónyi budget keretében i 1 y czélokra, akkor, mikor a b szniai .... l)e hiszen nem akarjuk, hogy dolgainkba bármiféle politikai vonatkozások elegyedjenek. Mindez eléggé sajnos jelenség arra nézve, hogy épen intéző körökben még mindig hiányzik a kellő érzék azon érdekek iránt, melyeknek erélyes és rendszeres felkarolása oz idő szerint nálunk inkább mint valaha egy nemzeti kormánypolitika elutasithatlan követelményét képezi. De másfelől mind e mozzanatok csak növelik azon indokok súlyát, melyek az iparosok czélba vett országos manifesztácziója mellett szó'auak. A még 1877. márczius hóban több vidéki társulati képviselő részvétele mellett a fővárosban tartott értekezlet megbízásából e tárgyban vezetésem alatt folytatott beható tanácskozások legközelebb azon egyhangú megállapodásra vezettek, miszerint f. évi junius hó 1-ső napjaiban Budapesten tartassék meg az országos iparos gyűlés, s hogy a szervezési mődozatok és a tárgysorozat végleges megállapítása ozéljából egy f. évi február 16-ára egybehívandó előértekezleten tegyem meg a szükséges előterjesztéseket. Egyelőre a következő, — még módosítható és kiegészíthető — tárgysorozat fog javaslatba hozatni: 1. Ipartörvény módosítása; 2. Ipartársulati és iparkamarai szervezet. Központi ipartanács 3. Iparos szakoktatás. 4. Az egyetemlegesség elvére alapított szövetkezeti intézmény fejlesztése, különös tekintettel a hitel és nyersanyag beszerzési szövetkezetedre. 5. 1881-ben Budapesten tartandó országos ipar kiállít ás. 6. A had fel szer e1 ési és egyéb állami szükségletek fedezései 7. Vásár ügy. 8. Iparosifj usági önrnüvelődési és egyéb egyletek támogatása. 9. A h ázalási-ipar törvényhozási szabályozása. — Több oldalról felvettetett a kérdés, nem-e kellene az ez évi országos kiállítás alkalmából az országos tanácskozuiányt S z.-F e j é r v á r t megtartani ? Bármennyire figyelemre méltó indokok szólnak is e javaslat mellett, még is azon nézet vergődött túlsúlyra, miszerint a főváros ez idő szerint az egyedüli alkalmas hely ugy a tárgyak alapos előkészítésére szükséges szakerők megnyerésre, és az előmunkálatok kellő összpontosítására, valamint arra nézve is, hogy egész Összalkatasánál és a külső rendezésnél fogva is minél iinponálóbb legyen a magyar iparosok második kongreszszusa. Nem különben figyelmen kivül hagyható, hogy a létező közlekedési viszonyoknál fogva — vesszük akár a vasúti, akár a gőzhajó közlekedést — az ország túlnyomó részéből a fővároson át visz a legrövidebb ut két órányi távolságú Sz.-Fejérvár városába, ugy, hogy a gyűlésben részt veendő társulati kiküldöttek részéről a szomszéd kiállítás meglátogatása csak igen csekély idő- és budgetmegoldást veend igénybe. — Gróf Zichy Jenő kiállítási elnök ur szívélyes meghívása folytán, különben már előzetesen is fel van véve a program mba a nagy gyűlés tagjainak külön vonattal rendezendő együttes exkurziója. A mi a gyűlés szervezetét illeti, a kö vetkező elvekre nézve történtek előzetes megállapodások : a gyűlésen szavazati joggal az ipartársulatok, egyletek és körök kiküldöttjei (a meghatározandó számarányban) továbbá az iparkamarai kül- és beltagok és mind azon egyes iparosok, vagy iparpártolók vehetnek részt, kik társulati köteléken kivül álló iparüzők valamely csoportja által a képviseletre hiteles megbízást nyertek. Ugy a tárgysorozatra, mint a gyűlés egész szervezetére nézve a február 16-an tartandó clöértekezlet lesz hivatva végleges határozatokat hozni, nemkülönben azon előadásokat is kijelölni, illetőleg meguyerni, kik az előkészítő központi bizottság elvi megállapodásainak alapján az egyes tanácskozási tárgyakra nézve tüzetesen indokolt előterjesztésekkel fognak a gyűlés elé lépni. Kötelességemnek tartottam az itt röviden felsorolt előzményekkel a t ipartársulatokat egyleteket és köröket e „nyilt levél" utján megismertetni, midőn ezennel felhívom közös ügyünknek minden barátját : keltse fel a legszélesebb körökben az érdekeltséget és rokonszenvét a magyar iparos osztály által czélbavett országos manifesztáczió iránt, s járuljon majdan a maga rérészéről is hozzá, hogy a megvitatandó kérdések alapos előkészítése mellett a tanácskozások azon szakszerűséggel és higgadtsággal folyjanak, a mely egyedül méltó ugy ügyünk nemzeti fontosságához, mint azon nagy társadalmi osztály képviselőihez, mely hazánk anyagi és kulturális fejlődésének mind-fontosabb tényezőjeként van hivatva szerepelni. (Levélleli jelentkezések a február 16-án tartandó előértekezletre hozzám czimezendők : muzeum utcza 19. sz. oly végből, hogy az értekezlet tüzetesebb programmját a résztvenni kivánó ügytársakkal idejekorán közölhessem.) Budapesten, 1879. január 15-én. Ráth Károly. országos képviselő, inint az 1872-ki országos iparos gyűlésből kiküldött központi bittság elnöke. LEVELEZES. Szeghalom, febr. 3-án. Tekintetes szerkesztő ur ! Özön újságot irhatok községünkről. A mily ismeretlenek voltunk eddigelé, époly nevezetesek kezelünk lenni, már t. i. községünk. Egymást érik a megye s or.szágos küldöttségek : körünkben volt a békésmeuyei főispán ur; az alispáni helyettes Hajóssy főjegyző ur, ugy szinte Jász-Nagy-Kun Szolnokmegye részéről az alispáni helyettes, kik a „sishlsi gát" s általában a viz-veszély ügyben az érdeklett két megye érdekeiben tartottak minap értekezletet a minisztérium által leküldött Boros Frigjes miniszteri tanácsos ur elnöklete alalt, de — eredménytelenül. Nehéz is ott egyetérteni, ahol egyiknek haszna a másiknak kárával történnék. No de jövőre tán még is jól oldatik meg a gordiusi csomó! A viz-veszély miatt biróválasztásnak is csak minap ejtetett meg, De a mennyire ké.-ett, ép oly hirtelen átestünk rajta. Volt biró Somogyi Sándor egy évi hivatalkodás után e diszes állásról leköszönvén, helyébe egy akarattal, felkiáltás által Péter András választato't. „Egy akarattal felkiáltás által" szavak mutatják, hogy mily vérmes reményeket kötünk az iskolázott, értelmes, tapasztalt, még 40 évnél ifjabb biránkhoz. Adja isten, hogy reményünk valósuljon! E reményünkben pedig támogat bennünket azon tudat, hogy ott van oldala mellett a törvénybirói székre magát félév alatt érdemesített ifjú Mészáros János. A tanácsosok a mult éviek. Ez örvendetes esemény mellett hadd álljon egy kissé kellemetlen is : Ugyanis : biharrnegyei szomszédaink hirlapilag kárhoztatnak bennünket, hogy mi öntettiik el őket a Berettyóval (?) Önkénytelenünl is eszünkbe jut a „farkas ós bárány" meséje. Hát ha mi uem voltunk képesek a nálunknál hatalmasabb elem jégtorlódását meggátolni, ki tehet erről?! Vagy 1838-ban szinte igy kárhoztatták a budapestieket az esztergomiak s komáromiak? Aligha. No de vigasztalódjanak bihari szomszédaink, a Boszniai élményeit. (Folytatás.) Bihács a Krajnának Bosznia Horvátországba szögellő észak-nyugati csúcsának fő és megerősített helye. A Zách brigadnak ezt kellett elfoglalni, hogy Kljucs felé nyomulhasson. Az ellenséges erőnek nem ismerése s talán felsőbb parancs is arra inditák Zach vezérőrnagyot, hogy szept. 7. támadást intézzen Bihácsra. A Rheinlánder dandár akkor már közeledett s mi a rakoviczai magaslatokról kényelmesen pipázva kémleltük a távolt, honnan ágyuszó s helylyel közel élénk puskaropogás hangzott felénk. Nem is sejtettük, hogy a leáldozó nap 5C0 derék vitéz holttestére hinti bucsusugarait. Csak másnap tudtuk meg a csata gyászos kimenetelét. Végtelen sorával találkoztunk utunkban a sebesüllekkel rakott kocsiknak. Sokat olvastunk s sápadt arczokról, többet azon töredékes közlésekből melyeket a kocsikon majduem ferditlenül heverő Airoldi bakák kékülő ajkakkal közre bocsátottak legtöbbet abból, hogy több helyen láttunk utmenti házak elé letett, lepedőbe takart holttesteket. Egy közülök egy teljesen lakatlan kunyhó magas küszöbére volt támasztva ; a kisérteti alak merész karja, melyet a lepedő fedetlenül hagyott, megfogyasztotta a gyengébb szívűek erejében. 8-dikán már Petrovosellóban, 9-dikén Zavoljeben voltunk. Este felé érkeztünk meg, félnapig verte már az eső egész zászlóaljunkat. Lucsok volt mindenki tetőtől talpig, a fegyverek meg csak ugy virítottak a rozsdától. Száraz helyet óhajtott volna minden része a testnek s nem akadt az egész helységben egy tenyérnyi hely, a hova szívesen letettük volna elnyűtt tagjainkat. Zavalja tömve volt katonasággal. Egy nagy kenyér-garmada ott ázott a templom falához támasztva. Ilv körülmények között megelégedés sugárzott arczunkról, hogy egy sor háznak kívülről bevert szögekre felfüggeszthettük a rűstungot, A ki nem volt oly szemes, hogy egy kis páfránynyal behintett górét foglalt le éj (anyául, az egész lelki nyugalommal feküdt az eresz alá, mert ott csurgott ugyan a viz a gallér mögé, de legalább nem volt sár. A szobákból egy vén anyóka kihordta a két ágyat s az asztalt az udvarra, hogy 2 négyszögölnyi téren 6 tisztnek helyet csináljon. Az udvar közepén e kihordott bútorokra betelepedett aztán a legénység gyakorlati megmutatására annak hogy húzható 1 iokáról 2 bőr. A dekorált házfalak az alacsony eresz alatt, a vágtató huszárordonnáncz ki a hig sarat az éhes bakának sovány prófontjára fecscsentó lekvár gyanánt s azok, a kik az utczai fövény mögött vasárnap reggeli toilettet végeznek, felejthetetlen látványok maradnak emlékezetemben. Ideje volt, a mikor másnap a Zavalja előtti fensikra küldtek ki bennünket bivouakirozni. (Vége köv.)