Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-01-30 / 9. szám

VI. évfolyam. 1879. 9.

! szám. B.-Csaba, január 30-án. OZLONY: Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve kiildve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára !0kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos árou vétetnek fel. „Xyilttér"-beu egy sor közlési dija 2& kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ltétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 ^ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „üí^késinegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. ÜÜF" Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. Á „Bstagyeí Közlöny" kiadóhivatala, A megyéről. (Három közlemény.) III. Végül a harmadik czél ... a harmadik érvre, — mely megyénk mai hivatását igazolni, maga az irányadó kör . . . maga a kormány által tüzetett a jelenlegi közgazdasági miniszter ur körlevele által megyéink elé, — térve át, bátor leszek e helyen, — daczára, hogy ezt a napi sajtó már meglehetősen kimerité — egyet mást mégis felhozni mint oly czél mellett, melynek létesítése s keresztülvitele által nemcsak hogy erőt szerezend a megye mint ilyen előbb felhozott Két czéljának teljesen megfelelve saját életképességét is bebizonyítani, — hanem egyszersmind hazánk felvirágzására, közgazdaságunk megmentésével hathatósan közreműködni. £ hálás tér nem más, mint a közgazdaság! A FJB I. Pirók u.r* keservei. (Egy kis történet.) Nogáll Jankától. (Folytatás.) Pirók ur keserveiről is értekeztek egészen a bereke • désig. Miután mindenről értesültek, mi a Pirók ur házában történt, e „titkos tanács" elhatározta, hogy itt segitni kell. De miként ? . . . Ekkor igen sok ajánlat tétetett tisztes özvegyek ós hajadonok részéről. Hajlandók lettek volna a „szent czélért" feláldozni egész jelenségöket, megszüntetni Pirók ur keserveit, és a házasság rózsa- vagy hagymalánczával fűzni magukhoz ez elgyötrött embert. Nagyon természetes, hogy nem tudtak megegyezni. — Havasiné meg Falusiné halálos ellenségek lettek a Vizsgáljuk e czélt mint általán megyéink, s aztán, — mint különösen Békésmegye által létesítendőt : Nem-e a megye az a tér, hol a közgazdaság legfőbb ágainak működése és állapota közvetlenül szemlelhető ? . . . . Hol földmivelés és ipar szemeink előtt fejlődnek ? . . Avagy nem-e épen e két osztály, a kisközép és nagybirtokosok ép ugy mint a kiválóbb iparosok osztálya képezi tulnyomólag ugy a megye közönségét, mint a bizottsági tagok többségét ?'. . Bs megyénkben nem-e éppen ez az eset, hol — még a honorácziót sem kivéve — egytől egyig, többé vagy kevésbé közvetlenül tapasztalat utján szerezhetünk tudomást a földmivelés és ipar bajai és annak okairól ?! . . Megyénkben hol — azt hiszem bizton állithatom, — alig van osztály, mely keresete egy részét földbe ne fektetné. A kik pedig — a megye bizottság tagjai — közvetlen észlelet folytán tett tapasztalataidat, a megye gyűléseken megvitatván — legkönynjebben kimutathatják annak okait. S ha az ok tudva van . . . nem lesz nehéz annak gyógyszereiről gondoskodni. S a megye, közgazdasági kérdések felkarolása mellett, iparunk s különösen mezei iparunk bajait, hiányait és azok okai mellett a megye nézete szerinti legjobb gyógyszereit, fölterjesztéseivel a kormány figyelmébe ajánlván, — annak kötelessége teljesítésében mindenesetre megbecsülhetlen segélyére lehetne. Segélyére. . . mert mindazt a mit a megye országgyűlési képviselői odafent a parlamentben, akár, mivel a politikai tárgyak özöne mellett idejök arra nincsen, — akár mivel különösen csak a szavazásnál hallhatják szavukat, — mind azt, mondom, mit az illetékes helyen képviselőink ugy látszik nem tehetnek, — a megye maga eszközölheti fölterjesztéseivel, és az ily közvetlen tájékoztatás a kormányra nézve igen üdvös lehet — specziális érdekek által igy nem igen vezethetvén félre. . . a való, a tény jut tudomására és ha aztán a jó akarat mellett erő is van, azt mi tulajdonképi hivatása — az intézkedést ... a végrehajtást czélszerübben eszközölheti, nyervén a segélyt igénylőtől : utmutatást és irányt. De miután még hála, az égnek nem vallunk szoczialista elveket, — ne várjunk mindent a kormánytól, — s miután kértük az áldást . . . ne várjuk azt összetett kezekkel, hanem hisz éppen e téren tehet a megye legtöbbet; gondoskodjunk -saját beléletünk bajain és hibáin magunk is tőlünk telhetőleg segíteni. Van módunk reá és e azt hiszem ma eléggé elterjedt mód: az egyesületek szervezése. Miután e tért és alkalmat ugy általán megyéinkben — mint különösen megyénknek — mint kimutatni megkisértém a fenebbiekben, életképességük bebizonyítására a XlX-ik szazad is hagyott, csak akarat és erély szükségeltetik, hogy ugy az egyéni szabadság biztosítósaivá mint saját maguk és közös hazánk nagyságának hathatós eszközeivé válhassanak. Hogy pedig e jóakarat és erélyt épen ugy mint a hozzávaló nemzetgazdasági erőket megyénk éppen nem nélkülözi, — ugy hiszem elég bizonyságot hozok fel erre, ha megyénk irányadó köreire ós főleg, ha vezérlő férfiaira mutatok. Hogy tehát a haza és polgárai jólétének közgazdaságunk felvirágzásának biztos eszközéül szolgálható megyék között épen szeretett megyénk legyen az első ... a kezdeményező, a kezdeményezés miben épen megyénk irányadó férfiaira kell számitanunk! Rácz Imre. — Berlinből jelenti a Síandara : Az osztrák-magyar koimány utasította nagyköveteit, hogy jelentsék azon kormányok előtt, a melyeknél meg vannak hatalmazva, hogy Ausztria-Magyarország nem szándékozik lemondani, Novibazár megszállásának jogáról, sőt inkább komoly akarata measzállani azt, de csakis a berlini szerződés határai közt kivánja valósítani ezen jogát és a novibazári kerületen tul nem akar terjeszkedni. — A franczia kormány már megkezdette a hivatalok kitisztítását a nemköztársasági elemektől. Emiitettük már, hogy több tábornokot mozdított el vagy heközös czél miatt. Lotti és Róza kisasszonyok egymás titkait árulták el barátnői buzgalommal, féltékenységből. Végre a legöregebb nő, ki sem szép nem volt, sem özvegy, véget vetett a „rózsa-harcz"-nak. Kijelentette, hogy Pirók ur sokkal bánatosabb, sem hogy nősülésre gondolna. Legjobb lesz egy jó, gondos gazdasszonyt keresni számára. Az ügy pedig halasztassék el máskorra, mint a gyulai konczertek és felolvasások. Ekkor tíz nő egyszerre beszélt, öt sírt, hat pedig már csak fáradtan integetett, hogy jó lesz, nem bánják, esak ne Hámorosról. Tul nem élnék egy szeretett barátnő diadalát, ha az venné át a mentő angyal szerepét. Károsiné asszony, tehát, kire egyik sem volt féltékeny, vállalta el ez irgalmas — tettet és még az nap irt egyik rokonának. Beszélt Pirók úrral is, ki mindenbe beleegyezett. Hiszen ugy is nagyon hiányzott neki a fe! A nőket mélyen meghatotta Károsiné jó indulata. Ebben az érdek-kereső, anyagias világban bizon nagyon is önzetlennek látszott. De csak látszott. Karosiné is — ugy mint más — bírt mellékes érdekkel is. — A rokon, kinek irt, egyedül állott a világon. (A. rokonok ilyenkor nem igen szokták jelezni az összeköttetést.) Minden bizonyos foglalkozás és életczél nélkül. Ha csak a folytonos fénykeresés nem nevezbető élet-czelnak. Időnkint rokonait látogatta. Gyöngéden érzett és hogy az elválás által szomorúságot ne okozzon, szíves volt mindig négy-öt hétig maradni. A sor Károssiné asszonyra került. Mit tegyen a gyöngéd rokonnal? Nem olvasta ugyan Jókai amaz élethű beszélyét (a hámorosi hölgyek semmit sem szoktak olvasni; jó gazdasszonyok), mely megkapóan állítja, hogy két nő egy fedél alatt meg nem férhet; de tapasztalásból tudta ezt. Ekkor jött ama gondolatra, hogy Pirók úrral „angyalkodik." (Folyt, következik).