Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-06-01 / 52. szám

,BÁKÉ3MBR,YBI KÖZLÖNY" 1879. 52. SZÁM. I'V Ezen azonban lehet segíteni, ha vasvesszővel küszöböltetnek ki igazságszolgáltatásunk beteg, hasznavehetlen elemei. A közvélemény mindenhol ujjal mutat azon bírák és ügyészekre, kik nem érdemlik sem lelkiismeret, sem tudomány tekintetében diszes állásukat és kik a népet az igazságszolgáltatás egész mostani épületének tarthatósága iránt kétségbe ejtik. Ezektől, mint gyomtól, purifikálni kell a birói és ügyészi kart! Utóvégre is igazságszolgáltatásunk jó hire, méltósága nagyobb kincse a nemzetnek, a hazának mint a birói függetlenség és elmozdithatlanság, melyre a legjobb óe legkitűnőbb birák legkevésbé szoktak hivatkozni, mert ők bármely szigorú rendszabályok és kiküszöbölési rendszer mellett is meg fognak állani helyükön!*) — A magyar országggülés az elszállásolási törvényt elfogadta. — A képviselőház mentelmi bizottsága 29. d. u. 5 órakor tartott ülésében első sorban Rohonczy Gedeon és Üchtritz Zsigmond mentelmi ügyeit vette tárgyalás alá, kiket a budapesti kir. törvényszók a Duka-fóle párbaj miatt vád alá helyezhetós végett kiadatni kér. Minthogy a bizottság a tényállást nem látja bebizonyitottnak, s minthogy a ház ily esetekben a képviselő mentelmi jogát eddig nem függesztette fel, — a bizottság nagy többsége nevezett képviselők mentelmi jogát nem tartja felfüggesztendőnek. — Rudolf trónörökös Tangerben. Rudolf trónörökös Gibraltárból Tangerbe indult, hogy e mór kereskedelmi várost megtekintse. A békésmegyei gazdasági egylet 1879. junius 2-án B.-Csabán tartandó közgyűlése elé GbndÖCS Benedek a gazdasági egylet választmányi tagja által terjesztendő inditványok. Tekintetes közgyűlés ! A gazdasági, valamint minden más egyesületnek jogában áll a közgyűlés alapszabályait módosítani, sőt kötelessége ezt tenni, ha a módosítás az egyletnek javára válik — annál fogva indítványozom : 1-ör, hogy a gazdasági egyesület azon szabályát, melyszerint az egylet gyűlései csak Csabán tarthatók meg, módosítsa oda, hogy jövőben az egylet közgyűlései felváltva megyénk bármely városában és községében megtarthatók legyenek. Indítványozom pedig ezt azért, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen módosítás az egylet javára váland egyrészt, másrészt pedig kikerülhető lesz az, hogy megyénk két legjelentékenyebb egylete, milyen a közművelődési- s gazdasági-egyletek, egymás hátrányára gyülésez*) Megjegyezzük, hogy ezen czikket a „fteues Pest^r Journal" czimü német lap ez idei május 22-diki számából forditattuk át, némi kihagyással és némi hozzátétellel. Szerk. zenek s az érdeklődő csekély számú közönséget megosszák, mint az jelenleg is törtérik. Ugyanis alólirottnak sikerült hazánk jeles történészét Dr. Fraknói Vilmos magyar akadém. titkárt és Dr. Hampel József, a nemzeti muzeum régészeti osztályának őrét megnyerni, hogy Gyulán felolvasást tartsanak, s ezen felolvasásra határnapul pünkösd másod napját tűzték ki, mint mely napon mindketten szabad idővel rendelkeznek s a vidékre eljöhetnek. A régészeti- s a közművelődési-egylet elnökének nem lévén ily módon szabad a gyűlés helyét ós napját megváltoztatni, kérvényt nyújtott be a gazdasági egyesület elnökéhez a végből, hogy junius 2-án tartandó gyűlését tenné át B.-Csabáról Gyulára, hogy az egyesület tagjai jelen lehessenek mind a két gyűlésen, s a szellemi és anyagi jót a két egyesület válvetve munkálhassa s mozdíthassa elő. — Azonban a gazdasági egyesület választmánya májushó 5-én tartott ülésében, abból indulva ki, hogy a gazdasági egylet szabályai meg nem engedik a vándorgyűlést, a kérést megtagadta. Ezek előrebocsátása után bátor vagyok kérdeni : nem egymás hátrányára gyülésezik-e ily körülmények között megyénk két legjelentékenyebb egylete? Továbbá, ha a kérés megadható nem volt, nem lehetett volna-e a közügyek érdekében a gazdasági-egylet közgyűlését pünkösd harmad napjára elnapolni, hogy azon minden érdeklett megjelenhessen ? Bizonyára ezen elnapolással a választmány, nézetem szerint, nemcsak a közművelődési egyesületnek, hanem saját egylete czéljainak is hasznos szolgálatot tett volna. De a mi az indítvány hasznossági szempontját illeti, megkísérlem azt legalább vázlatosan bővebben körvonalozni. Nem lehet tagadni, hogy a gazdasági egyesület fölavatása az, hogy a gazdászat felvirágzását, szellemi és anyagi téren, szóval és tettel előmozdítsa; — a vagyonosodást, a közjólétet, az okszerű hasznos gazdászatot mennél nagyobb kiterjedésben megkedveltesse, s az ujabb vívmányok életbe léptetésének nehézségeit gyakorlati példák felmutatásának segélyével leküzdje; hasson szóval, tollal, tettel. Ezen feladatát pedig szerény véleményem szerint,, biztosabban eléri, vagy legalább megközelíti ugy, ha az erdélyországi gazdasági egyesület példájára, évi közgyűléseit termesztmény és egyéb kiállításokkal egybekötve, nemcsak B.-Csabán, hanem megyénk többi városai és községeiben is felváltva tartja, mert nem lehet tagadni, hogy a gazdasági egyesület a kisebb birtokos gazdákért áll fenn, kiknél a közvetlen érintkezés által nemcsak az egylet iránti érdeklődés fokozódnék és az ujabb gazdászati rendszer iránti bizalom növekednék, hanem az ismeretkör bővülne, a szorgalom s Folytatás a mellékleten. ügyész. Lehet, hogy a biróság mindkét ügyben jogérvényesen ártatlannak fogja mondani vádlottakat, lehet hogy elfogja marasztalni őket, de tény, hogy az ügyész mindkét esetben bűnösnek vélte; nem kétségbeejtő lelkiismeretlenség vagy tudatlanság azonban az, midőn ő egyetlen csalási 100 frt kártétellel járó ügyben ugyanoly büntetés alkalmaztatását indítványozza, mint oly ügyben, melyben 9—10 bűntényből álló bűnhalmazatot és hol 10,000 frt kárt lát? Segithet-e a törvénykönyv ily roszakarat vagy tudatlanság ellen ? A fenforgó kérdést más oldalról is megvilágítjuk. Szaporodnak azon esetek, melyekben az ügyészség magatartása előre is megköti a biróság kezét. Nem rég történt egy-két eset, melyben a vádlottak áldozatukat kutyamódra agyonütötték, éjjel reá ^leskelődve s midőn még szuszogott az áldozat, egyik tettes azt mondá, „üsd, mert még él." Nincs reá kazus, hogy az érdektelen szakértő ezen eseteket legalább is szándékos emberölésnek ne qualifikálta volna s mi történik ? az ügyészség maga egyszerű verekedésből származó emberölést lát benne s az „ártatlanokra" l

1/, évi börtönbüntetést hoz indítványba ! Mily határozmányokat tartalmazzon a büntető eljárás, hogy ily esetek ne fordulhassanak elő, melyek legnagyobb mértékben képesek a jogbiztonságot veszélyeztetni és a népben az igazságszolgáltatás részrehajlás nélküli gyakorlásába helyezett hitet megingatni ? Sokat várunk ugyan a büntetőtörvény és eljárás életbeléptétől, de nem mindent. Sok hiányt, visszaélést már most ki lehetne küszöbölni, mert ezek majdnem kizárólag azon személyek által idéztetnek elö, kik a büntető igazságszolgáltatást kezelik. Hogy oly botránynak végét vessük, milyent nem rég dr. Kőnek ur a statisztika egyetemi tanára feltárt előttünk, ahoz nem kell előbb a büntető eljárás. Mert nyilvánvaló botrány az igazságszolgáltatásnak oly állapota, midőn dr. Kőnek alapos kimutatása szerint, Magyarországon SZÚZ, vizsgálati fogságba helyezett egyén közül csak negyvennégy ítélhető el, mig ötvenhat esetben az eljárás beszüntettetik vagy a vádlott felmentetik. Ha ezen arányt szemügyre vesszük és ha megfontoljuk, hogy Magyarország minden 292-dik lakosára egy bűnügyi vizsgálat esik, akkor szomorúan tűnik ki, mily könnyelműséggel és mily nagyfokú tudatlansággal járnak el a bűnvádi vizsgálatok elrendelése körül, tehát a polgárok becsülete és személyes szabadságával. vendégeket szerepeltetnek — baletteket, poszékat, s mit tudom én még mit nem rántanak elő, hogy közönséget vonzzanak. Hiába! A házak alig félig telnek meg. Soldosnó egy hót óta úgyszólván esténkónt játszik s mindenféle hírlapi reklamdobot megüttet, nem restelvén válópörót is szelőztettetni, csakhogy Rákosyt a deflczit fenyegető hínárjából kirántsa. De ily hőségben az sem ér semmit. Fürdőöltezetben igen kényelmesen lehetne nyáron 39° R. mellett is a pesti színházakba menni, de a mig a müveit nyugatnak százrétegü „nyári" öltcnyei lesznek használatban, „telt házat" tán Patti se „csinálna." De a lapok nem panaszkodhatnak „hdt évadról." (Bocsánat! Baksay Sándor ur!) A közélet, képviselőház, tudo•mányos társulatok, a Kisfaludy- ós Petőfi társaságom, „családi események," egész hasábokat szolgáltatnak naponként s talán ez anyagbőség okozza azon egyébként dicséretes diskrécziót, melylyel az egyik közkedveltségü humoristánkat ért „szegény tatára-féle csapást elhallgatják. S utoljára említem a székesfehérvári kiállítást, mely a legélénkebb érdeklődós tárgya a fővárosban. A jövő héten magam is lerándulok oda s szerkesztő ur engedelmével onnan egy-két levélben bővebben fogom tudósítani. *) E levelem zártakor terjed a fővárosban a hir, hogy a budai hegyekLen óriási felhőszakadás lett volna. Itt már 3 óra óta rettenetesen villámlik és menydörög. A zugligeti vizrohamnak állítólag 6 emberélet esett volna *) Meg vagyunk győződve, hogy nem csak Ígérni, de géretót »eg is tartani tudja! Szerk. áldozatul. E hir azonban még megerősítésre vár. Bizony ázik ez a mi jó földünk s ha jó búzát, bort nem is, de annál több zuglapot látunk ós alighanem látunk még ezután is előbukkanni. Isten irgalmazzon a praenumeránsaiknak 1 Freund Ármin. Pünkösdi tárcza. A karcsú akáczok lombjain fürtös, fehér virágok himbálóznak. Zsongó méhek rajongják körül a rengő-ringó koronákat, csapongó lepkék a harmatlepett illatos pártákat. Az ákáczok árnyán ül Ön asszonyom, ölében Tennyson idyllei. Álmadozik kinyilt szemekkel. A sürii lombokon átszűrődő sugarak aranyos fényt lopnak sötét fürteire s alabastrom homlokára. Mily derült, mily biztató kép! . . . De én e verőfényes képhez sötétebb vázlatot festek. Csak egy-két ecsetvonás és kész a rajz. Borongó, homályos, mint Osszián ege. Déli szél űzte vándor-fellegek, megpihenve a távoli bérezek ormain; sötét palástjukból perczekre csillan ki a messze torony csillaga. Ingó fűszálak tölött röpdeső pacsirták; csapkodó hullámoknál lépdegélő gólya. Vizlepett szántóföldek, — kopár réteken legelésző nyáj, — subáikban mólázó pásztoremberek, egykedvűen nézve a közeli szélmalom vitorláinak egyhangú lebbenósót. íme, mily más kép! A letűnt május képe! S mi rejlik a karton mögött. Halvány, elcsigázott arezok, lázas szorongó alakok, a mostoha időjáráson töprengő gazdálkodók és kíváncsi, hirt hajhászó zsurnáliszták. Nem tetszik ez a kép asszonyom ? Nem tehenek róla. Ha nem is oly csábos, mint az előbbi, de bizonyára nem kevósbbó hű. És beköszöntött a junius is. Nagy ünnep nyitja meg. A pünkösd. A piros pünkösd, melynek hajnalán annyi hajnalarczu leányka álmadozott már, s melyen annyi poéta sípja kesergett. Hiszen Ön ezt tán jobban is tudja! Fenn a nagy város zsibbasztó zajában és bünt lehelő légkörében többen dalolnak a tavaszi napok kellemeiről, a vidék idylleiről, mint nálunk. Mert mi érezzük a természet költészetét, körüllebeg a bűbáj, kábít az illat. Halljuk a pacsirta hymnuszát, a fülmile elégiáját a csalitban és nem a kalitban. Mig fenn — a bűbáj, a költészet, a harmónia csak vásznán vagy papirosan. A természet ujulását csak a henyélő láttatja fokozatos fejlődósében, mig a tevékeny csak hébe-korba, ha kisétál a zöldbe. És álkor is hetvenkedő uracsokba kénytelen ütközni, kik a rondón kihívó arczczal köszöngetnek be a brumeok ablakaiba. De ugyebár, Ön nem köszön, nem mosolyog vissza asszonyom ?! Mert ezek elől épen ugy el kell zárnia az ajtót, mint a sok ismeretlen előfizetési felhívás elől. Ha nem kívánja elolvasni Keserű Adorján világfájdalmas