Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-06-01 / 52. szám

VI. évfolyam. 1879. 52. szám. K.-Csaba, junius 1-én. KOZL Politikai, társadalmi, közgazdászati ós vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Kg-yes szám ára 10 kr A keddi szám ára : 5 kr. kapható liienor 15. ésUriinfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „!Nyilttér"-beu egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Bünteíőigazságszölg&Itatásunk jó hír­nevének érdekeben. (N. P. J.) Napról napra szaporodnak a panaszok, melyek ugy szakembereink, mint a közlakosság körében büntető igazságszolgáltatá­sunk ellen felmerülnek és az a szomorú, hogy ezen panaszok és neheztelések, bármily furcsák­nak tűnjenek is fel, majdnem mindannyian való­ságon alapulnak. Igen természetes tehát, hogy minden oldal­ról sürgetik a büntető eljárás által teremtett jogbizonytalanság szülte állapot megszüntetését, melynek egyik eszköze a büntető perekbeni el­járás kodifikacziója lenne. Azoknak, kik ez ujitást sürgetik, nincs valami különösen bátorító kilátásuk, mert maholnap esztendeje lesz, 'hogy a büntetőtörvénykönyv ki­rályi szentesítést nyert s ez mindannak daczára mai napiglan sem lépett életbe, sőt a mint ala­posan következtetni lehet, még egy év vagy tán több is fog elmúlni, mig ezen törvénykönyv életbe lép, mert a gyakorlati keresztülviteléhez szükséges előmunkálatok — a börtönügy rende­zése, a büntető eljárásra vonatkozó törvény ter­vezete — még kezdetüket is alig vették, s igy meglehetős biztossággal lehet kiszámítani, hány év fog még beletelni, mig mi magyarok az eu­rópai modern büntető-igazságszolgáltatás előnyeit nélkülözni leszünk kénytelenek. A mire azonban ezúttal az illetők figyelmét felhívni akarjuk, az azon tény, hogy büntető igazságszolgáltatásunk nevezetes fogyatkozásai nem is származnak a büntető törvénykönyv vagy eljárás, habár eléggé érzett hiányából, sőt hogy azzal a legtávolabb összefüggésben sincsenek. S ha a legjobb büntető eljárás és a tör­vénykönyvek legfényesebb gyöngye volna is ér­vényben más ; azon fogyatkozások, melyekről mi beszélünk, meg nem gyógyitatnának, mert ezen fogyatkozások és visszaélések nem a tör­vénykönyv hiánya által, hanem azon személyek állal idéztetmk elő, kik hivatva vannak, hogy a büntető igazságszolgáltatást gyakorolják. Néhány feltűnő eset, mely utóbbi időkben történt, nagy mértékben képes ezen állításunkat megvilágítani. Naponként szaporodnak oly zeti­zacziónalis esetek, midőn jóhirü egyének várat­lanul elzáratnak, vizsgálati fogságban tartatnak, vagy évekig vizsgálat alatt állanak, mig végre büntethető cselekmény tárgyi tényálladékának hiányából felmentetnek, ha ugyan az eljárás már a vádhatározat stadiumában be nem szüutet­tetik. Nem rég történt ilynemű eklatáns eset. Egy gyanúval terhelt egyén előadására, Győrött, oly jóhirü ügyvédet fogtak el a zsarolás és csalás vádja alapján, kit végre a legfőbb Ítélőszék fel­mentett, kimondván, hogy a zsarolás ós csalás legkisebb tényálladéka sem forog fenn. Kérdjük, képes iesz-e a legjobb büntető el­járás is, a bírákkal ZSaix olás és csalás kellékeit megértetni és képes lesz-e arra bírni őket, hogy lelkiismeretesen és alaposa figyeljenek arra, váj­jon előforduló esetben ezen kellékek léteznek-e ? A büntető eljárás ugyan előírhatja a bírónak eljárása alakiságát, de nincs oly kodifikaczió a világon, mely egy tudatlan, buta vagy roszaka­ratu birót vagy ügyészt, ki szakszerüleg nem képezte magát vagy lelkiismeretlen : jogilag mü­veit és a tudomány színvonalán álló lelkiismere­tes tudóssá varázsolhatná. JVlég néhány esetet hozunk fel. Valaki 16, mondd tizenhat évi zaklató vizs­gálat, testi, lelki kín, anyagi teljes tönkretétel után, oda jut, hogy végre megtartják ellenében a végtárgyalást. A vád alapját az képezi, hogy az illető állítólag egy álkövetelést kebeleztetett be csalárd uton oly egyének földjére, melyet ők bírói árverésen megvettek. A végtárgyaláson ki­tűnik, hogy a tizenhat évi vizsgálat alatt senki­nek sem jutott eszébe a telekkönyvi iratokat, a ki­vonatot, a bekeblezést elrendelő végzéseket meg­nézni, melyek, ha bűntény van, ugy szólván a corpus delictit képeznék. A végtárgyalás elha­lasztatik. A folytatólagos végtárgyaláson kisül, hogy az illető követelés, mely álkövetelés volna, már akkor be volt kebelezve a telekkönyvben, midőn az illetők az átírásért folyamodtak ; hogy ők ezen és más telekk. akadályok miatt lettek visszautasítva tulajdonjog bekeblezése iránti ké­relmükkel. A vádnak tehát abszolúte nem volt büntetőjogi alapja. Az eljáró ügyész mindazon által két évi börtönt kért. A törvényszék — hol és mikor ? az nem tartozik ide — teljesen felmentette vádlottat, a többi bíróságok változat­lanul helybenhagyták az elsöbirósági Ítéletet. Kérdjük, ha a legkitűnőbb törvénykönyv és el­járás van érvényben, segithet-e ez az illető ügyész felületességén, megakadályozhatja-e roszakaratát, orvosolhatja-e tudatlanságát ? Még egy példa. Valaki arról van vádolva, hogy két Követelés közül egy hitelezője által történt részletfizetést, behajthatlan kötelezvényre, és nem jó váltóra számított, melyen kezes is volt. Az állítólag okozott kár 100 frt. Ezért az ügyész két évi börtönt kórt s mivel vádlott orvos volt, diplomáinak (?) elvesztését. — Nemsokára ugyanazon ügyész vádol egy ügyvédet 3 rend­beli zsarolással, 3 rendbeli csalással és 3 rend­beli sikkasztással, melyet állítólag ügyvédi mi­nőségében, felei bizalmával visszaélve elkövetett és melyekben a kár legalább 10,000 frt volt. — Ezen vádlottra is két évet indítványoz az illető A „Btogyei lözlöíf tárcsája, Budapesti iárczalevelek. Budapest, 1879. május 29. V. (Tépelődés. — Az Eötvös szobor leleplezési ünnepélye. — A szobor­ról. — Az Akadémia nagyhete. — Az uj halhatatlanok. — Apprehen­sió. — Színházak: Soldosné és a rekiam; Rákosy és a deficzit; hőség és közönség. — A sajtó saisonja. — Chronique seandaleuse. — Szé­kesfehérvári kiállitás és Ígéret — Felhőszakadás — ZüglapoK.) Kezdem magam a modern Glió szerepében kényel­metlenül érezni. Nemcsak azért, mert egy időszaki köz­lönynél azon kétséges keilemü feladat jutott osztályrésze­mül, hogy 35 sorban — akár van újságolni való, akár nincs — a napok eseményeit chronologikus, sőt logikus rendben elősoroljam, hanem, és különösen azért, mert az utóbbi hetekben oly sűrűen érték egymást itt a fővárosban az „események," hogy az ember emlékezetének keskeny keretű táblája körülbelül ugy níz ki mint a szórakozott iskolás gyermek palatáblája, ki 6 feladatot ir táblájára egymás fölé. Ami pedig a „B. K." szemben elüővetett mulasztásomat illeti, arra nézve engem, de első sorban a t- olvasót megvigasztalják Plútó ur szellemes tudósításai. Első sorban a nemzeti bála ós kegyelet ama nngy ünnepéről kel! megemlékeznem, melynek színhelye a „szőke" Duna partján elterülő Ferencz József tér volt. Az elemek is közreműködtek, hogy Eötvös József báró szobrának leleplezési ünnepélye fenségesen sikerüljön. Az ünnepély valóban lélekemelő volt! Sok ily napot e nemzetnek ! A mi magát e szobrot illeti, mely tüneményszerű tehetséggel áldott fiatal szobrászunk, Huszár Adolf müve, röviden a következő észlele.eket közlöm : Eötvös szobra, kevés kivé­tellel, majdnem minden pontról tekiutve. megfelel a plas­tikai alkotásokkal szemben felmerülő követelményeknek. Teljesen elölről tekintve s aztán különtböző poutokról a Duna felől, ujabb és ujabb szépségeit fedezzük fel a kellő virtuozitással domborított alaknak. A palást kiváló mű­gonddal alakított redői, a jobb kar alaposan tanulmányo­zott felülete, a bal lab könnyed állásával, mind megannyi élvezetes részletet nyújtanak a szemlélőnek. Némi lényeg­telen megjegyzés érhetné a bal kezet, tartását illetőleg, ez azonban nem zavartan az egésznek összhangját, alig tűnik fel e hiány a szemlélőnek. — Eötvöst a szónokot látjuk e szoborban, arcza ihletteljes, jobbját lelkesülten emeli, balkeze papírtekercset tart s karjáról gazdag re­dőkben függ le palástja. Vérmes reménynyel, örömteljes megelégedéssel nézhetünk azon idő elé, midőn a haza bölcsén ekem lókét fogja Huszár maradandó becsű alkotá­sában hirdetni a csiilogó érez. A müveit és műpártoló magyar közönség pedig Eötvös szobrára mutatva, büszkén mondhatja azoknak, kik e téren érdemtelenül magasztalják a külföldieket : ime itt van záloga annak, hogy oly ma­gyar művészünk van, kit tőlünk egykor a külföld is iri­gyelni fog. Az ünnepélyen diszes közönség, — köztük vala­mennyi miniszter, — Andrássy Gyula gróí külügyér, az Akadémia tagjai, élükön az elnök Lonyai Menyhért gróffal, a főváros hatósága vett részt. E/, ünnepély az Akadémia „nagyhetébe" esett s a tagok az ülésteremből, hol Lónyai gróf előbb meleg haugu beszédben emlékezett meg a mogdicsőültről — vonultak a leleplezéshez. A .halhatatlanok" soraiban ujakat is láttunk ; pl. Bánóczyt, Simonyi Zsigmondot stb. kik alig 4 nap előtt lettek meg­választva. E tagválasztások alkalmat szolgáitattak egy né­mely lapnak keserű kifakadásokat <regetni világgá a felett, hogy a hírlap — de különösen a szépirodalom ujabban feltűnt jelesei teljesen mellőzve vannak. — A főtitkári tisztet véglegesen Fraknói kanonokra bízták s a nemzet áldásaitól kisért munkálkodásban megőszült, meg­tört egészségű Aranyt, az elhunyt Horváth Mihály helyébe az igazgató tanács tagjává választották. Az Akadémia összes üléseit az idén átlag nagyszámú közönség láto­gatja Talán azért, mintha a „saison morte" erősen tartaná magát? O m-m ! Hanem mert divat. S másodrendben talán azért is, mert a hónap programja : felolvasások ós színház. Ez utóbbiak a legnagyobb erőmegfeszitóssel küz­denek a saison ellen. Miauén rugó megmozdittatii; -5

Next

/
Thumbnails
Contents